Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-19 / 274. szám

1 oldal Hoyá lesz a szemét?! A mai fa!u gondjai Dühösen morgunk, ha kapálás közben egy-egy üres konzervdobozba, gu­micsizmadarabba ütődik szerszámunk. Hogyan ke­rült ide? A szomszéd dobta át, vagy az otthoni trágyá­val hoztuk ki? Mindegy. Egyre többször találkozunk vele. A gazdaság trágyadomb­ja a falusi háznál, vagy az állatteleltető téli szállásán nálunk már a XVIII. szá­zadban jelentős volt a ker­tészkedés miatt. „A trágyá­zást azért, mert a dunai árvizeknek gyakran ki van­nak téve, sokszor meg kell ismételni.” — írják a régi tapasztalatok alapján 1828- ban. Akinek sok lábas jó­szága volt Sárköz-szerte, az akkora trágyadombot ra­kott, hogy árvíz esetén arra menekítette állatállomá­nyát „Ahol a trágya ott az Is­ten — vallják a hagymás, káposztás ősök paprikás utódai —. mert a trágya nem hazudik.” Sajnálkozva nézik az elhanyagolt, ki- uzsorázott földet, amelyet csak a fölötte elrepülő ma­dár trágyáz meg. (Talán még a gazdája is a szom­széd parcellára megy át a dolgát végezni.) A magán- gazdálkodás idején egy ló­val.' tehénnel rendelkező gazda 26—30 kocsi jó mi­nőségű tárgyát tudott elő­állítani. A tsz megalakulása után már csak a háztáji gazda­ságok talajerőpótlásáról kell a tagoknak gondoskod­ni. A több mint ezer tagot számláló Piros Paprika Tsz 4500 holdas határából mintegy 800 hold a háztáji gazdaságok területe. Az itt termelt paprika, majorán­na, bazsalikom. borsfű, menta, amellett, hogy a la­kosságnak lényeges bevé­teli forrása, fontos a nép­gazdaság számára is. Épp ezért a tsz a talajerőután- pótlás-gondjainak enyhíté­sével is segít a háztáji gaz­daságoknak. Az 1—1 tagnak kiosztott 20—20 bála szal­ma összesen 20 vagonnyit tesz ki. A szalmán kívül majoránnaszár, összevágott kukoricaszár az alapanyag, ezt dobják a disznók, ba- romfik alá, innen gyűjtik a ganédombra. Ebbe ássák el még az árnyékszékből ki­kerülő fekáliát is. Így egy- egy gazda 3—6 kocsi trá­gyát vihet ki udvarából évenként. Ha figyelembe vesszük a régi szabályt, mely szerint 100 négyszögölre egy kocsi trágya kell, akkor ez a mai mennyiség a szükségletnek alig ötöd-, illetve harmad­részét fedezi. Mivel itt az a szokás, hogy egyik évben a föld egyik felét szórják meg, másik évben a másik felét, a ma előállítható 3—6 kocsi trágya az évi optimá­lis mennyiségnek negyed részét, illetve felét fedezi csak. A tehén-, vagy lótartó gazdák (számuk elenyé­szően kevés) az erdőben gereblyézett avarral pótol­ják az almot. A falubeliek a közeli és távoli környé­ket fölhajtják télen trá­gyáért. Itt nincs senkinek sem eladó. De még az „im­port” sem fedezi a hiányt, így egyre nagyobb jelentő­sége van a műtrágyának, amelyet a tsz szerez be. Innen vásárolják a tagok. Az elmúlt évben 17 vagon­ra valót szórtak szét a ház­táji gazdaságokban. A megváltozott termelési mód által feladott kérdésre a falu tehát keresi és las­san megtalálja a feleletet. Mi lesz azonban a hulla­dékká vált ipari termékek­kel? Néhány évtizede ez még falun nem okozott problémát, hisz a ház kö­rüli hulladék javarészt nö­vényi vagy állati eredetű volt, s a trágyadombra ke­rülve felbomlott. Ma hétfő reggelenként üres sörös és boros palac­kokat találunk a főútszéli árokban. A vasárnap is nyitva tartó trafik előtt pe­dig mindent elborít a ren­geteg cukorkáspapír. A fő­utcán nincs egyetlen sze­métkosár. Hol van már az a sze­gényemberi gyűjtőigyeke­zet, amely a rozsdás szögért is lehajolt, mondván: jó lesz az még valamire. A múltkor a tsz egyik lova lesántult. üvegcserép sértette fel a lábát. Valaki az orvosságos üveget az út­ra dobta. Ma már a legtöbb ház­ban szénnel fűtenek. A sa­lak sem kerülhet a trágya­dombra. Kivisszük hát a ház elé, így lassanként sár- talanítiuk és föltöltjük a földes utcákat, mert itt a házak földhordással épült dombra épültek évszázadok óta az árvízveszély miatt, a dombok közti völgyek a víznek lefolyó árkot, a köz­lekedő embernek pedig ut­cát, utat alkottak. A két járda közti átjárást régen szárfzék leszórásával ol­dották meg. Tessék egyébként körül­járni a falut! (Nemcsak a mienket. Bármelyiket.) A mesterséges dombra épült belterület peremén a ter­mészetes fokok és a föld­hordással kimélyített göd­rök tele vannak rissz-rossz vasedényekkel, tűzhelyek­kel, cipőkkel, cserepekkel, s ki tudná felsorolni, hogy még mi mindennel. A Fo­kon és a Vajasban (tilalom ellenére) fürdő gyerekek acélrugóba, ekevasba lép­nek. Hiába jelölte ki a tanács hulladékgyűjtő helynek a dögteret. Kocsira való mennyiséget ugyan kifuva­roznak, oda, de kevesebb szeméttel már nem vesződ­nek; elszórják valahol a közelben. És szaporodik makacsul ez a furcsa szemét, a civi­lizáció hulladéka. Fehér Zoltán Mennyit ér az ember NEM TAGADJUK, miért is tagadnánk, hogy sokak szemében, a pénz és a va­gyon szimbolizálja a ran­got, a tekintély*. Ilyenfor­mán számtalanszor előfor­dul, hogy a valós emberi értékek devalválódnak, a „pénzespali” környezeté­ben császár, köztiszteletnek örvendő, irigyelt személyi­ség, s rangja, tekintélye jó­val nagyobb, mint ameny- nyire rászolgált. Ez a tár­sadalmi ízlésficam nyáron, és főleg az üdülők környé­kén láttatja magát legjob­ban: a pér.zszagú külföldi vendég előtt hajbókolnak, mellette a belföldi vendé­gen keresztülnéznek. S egyáltalán: ha azt akarjuk, hogy a valóságos­nál többnek, rangosabbnak, tekintélynek nézzenek, ak­kor ezt a vagyonosság lát­szatával könnyűszerrel el­érhetjük. Ebből értelemsze­rűen kövtkezik. hogy a hiú­ság minden áron a vagyo­nosság látszatát kelti, s pénzszerzésben gátlástalan. Érthető. Néhány üzemben a közelmúltban arról ér­deklődtem. nem vezető be­osztású emberektől, hogy kik az élenjáró, nagy telje­sítményt nyújtó dolgozók. Bizonytalan válaszokat kap­tam. Majd arról érdeklőd­tem. kik az autótulajdono­sok. Ezt mindenki számon tartja, ezt mindenki tudja, s ez eleve „presztízs érté­kű” dolog. AZ ELVTELENSÉG, a cinizrhus furcsa keverékét hallom ki a primitív el­szólásokból. „Amíg futok, addig nem kell gyerek” — mondja a jól fizetett állás­ban levő fiatalasszony, ko­nyakozás közén. Ennek az asszonynak fizetett állása van, ami arra való, csak, bogy „fusson”, olyan jöve­delemre tegyen szert, ami­ből telik a valóságosnál többet érőnek, értékesebb­nek látszania. Cinizmusa ellenszenves .ugyan, mert munkája érrVkü legkevés­bé, de ne őt marasztaljuk el, hanem azt a felfogást, amelyik a törpét óriásnak nézi. csak azért, mert drá­ga és divatos holmikat ag­gat magára. A dolog világos. Amikor a közvélemény egészséges ítélkezése elmarasztalja a törtetést. a harácsolást, az anyagiasságot, hát ugyanaz a közvélemény sokszor ép­pen ahhoz ad más oldalon ösztönzést, amit elítél, hi­szen a törtetés. a harácso- lás, az anyagiasság végter­méke előtt balga módon hasra esik. Nagykorúsá­gunk jele, hogy egyre rit­kábban nézzük szájtátva a nyugati autócsodát, bezzeg kiskorúságunk jele, hogy bókolunk, kalapolgatunk a tollasodó embernek, anél­kül, hogy tudnánk, meny­nyit ér emberként. Nemrég végignéztem, ho­gyan. milyen tartással ad felvilágosítást egy vasutas a jól öltözött, elegáns vi­lágfinak, és a rendesen öl­tözött munkásembernek, aki kiváló dolgozó jelvényt hordott kabátja hajtókáján. Talán ne is mondjam. A világfival a vasutas szinte csöpögött _ az udvariasság­tól. a másiknak meg fog­hegyről vetette oda: „Nem látja, hogy ki van írva az indulás ?” EETfjNfinTFM: hol élez a vasutas? Ha gondolkodik, fordítva csinálta volna. A vasutas egy a sok közül, hiszen a pénzszagé embere­ket oktalan és megkülön­böztetett tisztelet, előzé­kenység veszi körül minde­nütt. A hivatalokban, a szó­rakozóhelyeken. az utcán, szóval mindenütt. Hozzá­teszem, ismeretlenül, anél­1971. november 19. péntek Mezőgazdasági szövetkezetek Olaszországban Egy tanulmányút tapasztalatai 11. Olaszországban igen erős politikai és gazdasági kap­csolat fűzi össze a szövet­kezeteket. A bolognai te­rületi szövetség vezetője úgy fogalmazott, hogy a különböző szintű érdek- képviseletek között alá- és fölérendeltségi viszony van, domináló a politikai jelleg. Az országban há­rom politikai irányzatú szövetkezeti központ mű­ködik: A kommunisták, szocia­listák és független balol­daliak szövetsége, a ke- 'reszténydemokraták szö­vetkezeti szövetsége, vala­mint a szociáldemokraták és köztársaságpártiak szö­vetsége. A gazdasági érdekeltsé­gek a politikai szövetségek mellett működnek. Profithajsza Számos nehézség adódik ] kesíteni. Az alacsony árak abból, hogy a mezőgazda- ! miatt a mezőgazdasági sági termékek jelentős ré­szét nagytőkések dolgozzák fel, raktározzák, konzer­válják, az állam gazdasági ellenőrzése nélkül értéke­sítik. Tehát a szövetkeze­tek kénytelenek saját ter­mékeiket olyan piacon ér­tékesíteni, amelyet a tő­kések uralnak, ahol az árat a nagyiparosok maxi­mális profitra törekvő ér­dekei szabályozzák. A tő­kések a legalacsonyabb áron igyekszenek vásárolni és a legmagasabbon érté­szövetkezetek tagságuk fi­zetését' éppen hogy elő tudják teremteni. Egy pél­da: a tőkések a parasztok­tól kilogrammonként 35 lí­ráért vásárolták fel a kör­tét, amit a piacon 150 lí­ráért értékesítenek. A mezőgazdasági szövet­kezetek viszont miután a körtét 150 líráért eladták, bevételből levonják a ter­mesztés, kezelés és a szál­lítás költségeit, a tagság­nak 80—90 lírát tudnak adni kilogrammonként. Á tagság érdeke Bologna közelében, Alte- do faluban felkerestünk egy szövetkezeti gyümölcs­felvásárló és értékesítő vállalatot. A tagsági érde­keltség azt jelenti ebben a társulásban, hogy a ta­gok mindig el tudják adni áruikat, mert az alapsza­bály kötelezi erre a közös vállalatot. Minden minő­séget köteles átvenni. Ez­zel szemben a tag sem ér­tékesíthet máshol, mert ha ezt megteszi, kizárják. A piacról szerzett infor­mációk alapján a vállalko­zás ösztönzi tagjait, az igényeknek megfelelő faj­ták, illetve minőség terme­lésére. Többek között nö­vényvédelmi szolgálata is van a vállalatnak. Ottjár tünkkor megtekintettük egv hűtőtároló építését. Teljesen előregyártott ele­mekből készül. Többek kö zött egy hermetikusan lég­telenített terem is létesül bernne, amely a teljesen éo. hamvas gyümölcsöt teszi állóképessé, oxigénelvonás­sal. Az építményre 40 szá­zalékos állami támogatást kapnak, a többit a tagok kölcsönéből adták össze. A kölcsönt 30 év alatt kell visszafizetni, a részleteket a tagok árujának ellenér­tékéből fizetik. A termékeket a közös vállalat saját számlájára veszi' meg. A tagoknak nem kell osztályozni az árut. Az ellenértéket — a vállalat tanácsa által meg­állapított — egységáron fi­zetik ki. Az árat úgy ala­kítják, hogy körülbelül 10 százalékos árrés marad a vállalatnak. A beszállítás a tag kötelessége, ő fizeti a szállítási költséget is. Egyik igen gyors mani­puláló: eljárásuk: a nem teljesen beérett gyümöl­csöt ^gy amerikai gyárt­mányúi vegyszert tartalma­zó oldatba egy percre be­mártják Ezzel minden to­vábbi hűtési eljárás nélkül 4—5 hónapra konzerválják. Alkalmunk volt talál­kozni a milánói SORESCO vezérigazgatójával, L. Sa­vival. A cég évről évre na­gyobb importot bonyolít le Magyarországról. 1960-ban 36 ezer, tavaly már 172 ezer élőmarhát vett át. Juhból 10 év alatt 12 ezerről 777 ezerre nőtt az import. Élő­baromfiból és vadból jó­formán jelentéktelen volt a behozatal Magyaror­szágról 1960-ban. Tavaly már 40 ezer mázsa jött hazánkból. Marhahúsból pedig százezer mázsa. Jó vélemény kül, hogy tudnók, ki fia­borja. Gyakran olvasom, hogy tolvajok, rabolt pénz­zel napokig, hetekig nagy megbecsülést kapnak a mu­latókban, a szállodákban. Talán nagyobbat, mint egy Kossuth-díjas orvospro­fesszor. S nem másért, azért csak, mert két kézzel szórják a pénzt. Feltételezhető az erkölcsi prédikációk annyit érnek csak, mint halottnak a szen­teltvíz. A magasabb ren­dű szocialista gondolkodást kell erősíteni ahhoz, hogy a pénz, a vagyon önmagá­ban véve ne adjon rangot, s tekintélyt senkinek. Sok­szor persze éppen az üze­mek. a vállalatok a kór­okozók, méghozzá intézmé­nyesen. a túlméretezett rep- rezentálással. így mutatják magukat többnek, tekinté­lyesebbnek. fontosabbnak a valóságosnál. NEM A RUHA teszi az embert, mondtuk régen. Ehhez most már hozzáte­hetjük még, hogy nem a villa, nem az autó teszi az embert. Jó. ha van, egyik is. másik is, de nem olyan érték, hogy eleve felnéz­zünk tulajdonosára. S tulaidonkéooen mind­ezt jól tudjuk. Ügv 1-ítszik. olykor mégsem árt a régi leckét átismételni. Sz. P, A vezérigazgató vélemé­nye szerint a magyar me­zőgazdasági szövetkezetek­ből kikerülő élő vágómar­ha minősége az utóbbi 3— 4 évben sokat javult, meg­közelíti az. ,ál,lami , gazda­ságok élőállatainak minő­ségét. Szarvasmarhában az 550 kilogramm alatti kell el­sősorban, sertésben 125 ki­logramm körüli és a son­ka nagysága a mértékadó, bárányból a tejes, 18—20 kilogramm közöttit kere­sik. Érdeklődnek a pecse­nyekacsa, a gyöngyös, a bronzpulyka iránt. Minden mennyiségben megvenné­nek pontyot, compót, élő vadnyulat. Megemlíette, hogy szíve­sen találkozna közvetlenül is a magyar termelőszövet­kezeti vezetőkkel, vala­mint érdekképviseleteik­kel. Hasonlóan nyilatkoztak mások is itáliai útunk so­rán. Meg is állapodtam dr. ^ Giorgio Vicchi elvtárssal, a kommunisták, szociális- \ ták és a független balolda- ' liak szövetségének bolo­gnai tartományi titkárával,1 hogy kapcsolatot létesí­tünk. äzivesen fogadnának tőlünk kertészeti szakem­bereket a szövetkezeti gyü­mölcstermelés, feldolgozás és értékesítés további ta- nulinányozására. Magony Imre a Kecskemét környéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára Keresse a betűket! TRÉFÁS KÉP- ÉS BE­TŰRE JT VÉN Y -ISKO­LÁNK két egymásután kö­vetkező pontját kell fel­használni az alábbi rejt­vényünk megfejtésekor, mégpedig az elsőt és a ne­gyediket. 1 sem 180” Mini maanó Elkészült a mini magnó nullszériája a BRG kecs­keméti magnetofongyárában. Az új típus, az MK— 25-ös méreteiben fele az MK—21-nek. Kezelése egy­szerűbb, ára pedig — a vékonyabb pénzűek örömére — jóval olcsóbb lesz. A különböző színekben forga­lomba kerülő, elemekkel működő mini magnó sorozat- gyártását jövőre megkezdik és a második félévben már kapható lesz a boltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents