Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-16 / 271. szám
1971. november 16. kedd S. oldal Otthonos, új környezetben Tisztaság és rend. A folyosók világos falain színes. szemléltető táblák, az ablakok előtt nagy levelű növények. Az egymás után sorakozó osztálytermek ajtajain nem szűrődik ki zaj, délutáni csend honol a Jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium szép, modern épületében. Néhány év-Bel ezelőtt az országban még százhatvan községben működött gimnázium — számuk azonban a helyi igények és, adottságok reális mérlegelése nyomán mintegy százhúszra csökkent. A jánoshalmi intézmény ilyenformán az „életképesek” közé tartozik. Ezt tükrözik a beiskolázás kedvező számarányai, valamint a modern intézmény felépítésében megmutatkozó községi és megyei áldozatvállalás is. Hogyan rendezkedett be az eltelt egy év alatt a gimnázium? ... Répás Balázs igazgatóhelyettessel a községi gimnázium gondjairól, örömeiről beszélgetünk. Szaktanterem — felszereltség — Az első év alatt tulajdonképpen birtokba vettük az épületet — magyarázza. — Lakva szokik az ember, ahogy a szólás is tartja. A berendezkedés, a környezet otthonossá tétele, az új szokásrendszer kialakítása bizony nem gyors folyamat — lévén nyolc osztályunkban összesen 220 tanuló. A tantermek, az iskolapadok, a táblák és tanári katedrák összessége azonban az oktatáshoz szükséges felszerelésnek csupán egyik, bár igaz, hogy alapvető része. Az eredményes oktató-nevelő munkához ezeken kívül még igen sok egyéb szemléltető eszköz szükséges — ezek beszerzése viszont pánzigényes és —. sajnos — hosszantartó folyamat. Ezért is határoztuk el. hogy ez év szeptemberétől áttérünk az úgynevezett szaktantermi oktatásra. Az egves tantárgyak így mindig azonos osztálytermekhez kötődnek. A kabinetek egyéb előnyök mellett megköny- nyítik például a szükséges felszerelési tárgyak számbavételét ... — A gimnázium elegendő támogaást kap a tanácsi szervektől? — Ez évben nyolcvan- ezer forintot költhetünk el szemléltető eszközök vásárlására. Szükségleteink I java részét megrendeltük és i most várakozunk, mert a szállítási határidők több-, sége kevésbé biztató. A kabinetrendszer még néhány más kérdést is felvetett. így a tanulók cipőinek egységes elhelyezését — az osztálytermek műanyag padlózata ugyanis rendkívül kényes, az utcai lábbeli könnyen megkarcolhatja —, és a kabátok tárolását sem rendeztük megnyugtatóan. Gondolkozunk a hagyományos tankintélyét és bizonyos vonatkozásban létezését is megkérdőjelezzük. A járható út szerintünk a gyermekek sokoldalú, jól megszervezet támogatása. Nekünk, pedagógusoknak Jánoshalmán is lényegesen több munkánk fekszik eredményeinkben, mint a városi tanintézetek egyike- másikában, ahol talán jobb képességű, otthonról „jobban eleresztett” fiatalok alkotják az osztályközösségek többségét. Motívumok Ezek a körülmények és adottságok motiválják a gimnázium vezetőségének terveit, szándékait az elkövetkezőkben is. Ezért térnek át a szaktantermi oktatás rendszerére, ezért igyekeznek a legmóderi*^ A kémiai előadó már minden igényt kielégít. terem és tanulócsoport, közösséget formáló egységének megszűnéséből eredő nehézségek feloldásán, Egy-egy osztály egy-egy szaktárgyhoz és nem helyiséghez kötődik majd. A pedagógusok többsége, az átmeneti időszak gondjainak ellenére örömmel társult a kísérletezéshez! A községi gimnázium — Jánoshalmán kívül járnak-e ide más községekből is diákok?.. Okoz- % gondot az utazás?.. — Mélykút, Borota, Rém alkotja a gimnázium felvevő körzetét. Nem panaszkodhatunk, jelentkezőkben nincs hiány. Az osztályok létszáma 28—30 fő körül mozog. Vonat és autóbusz hozza reggelenként a tanulókat, a közlekedés jó. Bizonyára ez is közrejátszik a gimnázium nem csökkenő népszerűségében — az úgymond neves, városi tanintézetekbe e környékről aránylag kevesen íratják gyermekeiket. A másik szempont pedig az oktatásnak az eredményekben is megmutatkozó színvonala, öt évfolyam hagyta már el intézményünket, és a továbbtanulási arányok sem kedvezőtlenek. Tavalyelőtt a tizenöt, egyetemre jelentkezőből tizennégy — az elmúlt évben pedig a tizenhét jól érettségizettből tizennégyen kerültek a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói közé. Fizikai dolgozók gyermekei — A községi gimnáziumokban — jellegüknél fogva is — magasabb a hátrányos helyzetű fiatalok aránya. így van ez Jánoshalmán is ?.. — Igen. A környező települések népességének java része mezőgazdasági dolgozó. Intézményünkben már évek óta hetven százalék a munkósszülők gyermekeinek számaránya. Oktató-nevelő munkánk középpont jábaa akarva-aka- ratlan viszonylagos hátrányuk pótlásának problémája áll. — Milyen jellegű nehézségekkel kell megküzdeniük? — A községi gimnáziumokban az oktatási színvonal alakulása a legalapvetőbb kérdések egyike. Ha túlságosan magasra emeljük a mércét, akkor „szelekciót” alkalmazunk, ez pedig nem lehet célunk. Ha pedig leszállítjuk igényeinket, akkor in-, tézményünk rangját, te-,1 nebb szemléltető eszközöket megszerezni. A lelkes, nagyobb részt fiatal pedagógusokból álló tantestület nevelői nem sajnálják a diákjaikba fektetett„plusz” energiát és fáradságot. „Nálunk kell a legmodernebb, legcélszerűbb pedagógiai feltételeket megteremteni, mert így, és csakis így hozhatjuk be a magyar történelem sajátossága következtében a fejlődésben egyelőre még lemaradt falu hátrányát a városokkal szemben” — mondotta egyikük. Azt hiszem megállapítása a legtöbb községi gimnáziumra érvényes. Paviovits Miklós A télre tekintve Ua hosszan elnyúlott is ez az idei ősz, hovatovább már hidegen világosodik az égbolt. A télre készülünk, s a téli falu képéhez vajon nem társul-e hozzá még mindig valamiféle ősi mozdulatlanság asszociációja, amely úgyszólván rátelepszik ilyenkor erre a világra? ... Manapság is találkozunk hellyel-közzel olyasfajta tétlenséggel, amilyenre az elmúlt idők utalnak, hiszen az évszakok múlása, az időjárás változatlanul megszabja keretét az élelmicikkek előállításának. Mégis, joggal mondhatjuk, hogy az egész élelmiszer- gazdaság iparosodásának izgalmas korát éljük, ami 1 sorra-rendre hívnak össze bizonyos értelemben azzal [különféle tanácskozásokat, is jár, hogy csökken az | tanfolyamokat, idényszerűség, adódik munka a havas hetekben is. Nem pusztán arra gondolunk, hogy jó néhány részlege van már a gazdaságoknak, amelyek télen- nyáfym foglalkoztatnak embereket. Hanem arra, hogy kétségkívül több idő jut ezekben a hónapokban a felkészülésre: a jövő esztendeire épp úgy, miként a következő évek munkájára is ilyentájt gyűjthet tudást a parasztember. Vagyis a tél egyszersmind és hagyományosan a tanulás, a szellemi izmosodás ideje, amidőn a termelőszövetkezeti szövetségek LÁTÓHATÁR •• Az Üzenetről — a 3. szám után A Szabadkán megjelent Üzenet című folyóirat — most már világosan kitűnik a harmadik szám megjelenése után — szemlátomást arra törekszik, hogy a vajdasági irodalom, művészet hagyományaira építve a valósághoz hű, azt közvetlenül ábrázoló, realista íróknak és művészeknek adjon helyet. Hogy e nemes cél művészi fokon való megvalósítása mennyire sikerül majd a szerkesztőknek és munkatársaknak, ennek megállapítására még korai az idő. Az viszont már — e három szám alapján is — elég világosan látható, hogy az elmúlt évtizedekben a jugoszláviai magyar irodalomban nagy szerepet játszó — s nálunk is eléggé széles körben ismert — írókat igyekszik maga köré tömöríteni a folyóirat. Azokat, akik a neo- avantgarde Üj Symphosion és az egyre inkább elméletivé átalakuló Híd számaiból az utóbbi időben kimaradtak. Elég talán itt Fehér Ferenc, Zákány Antal, Herceg János, Németh István, Gál László nevét leírni —, hogy csak a legismertebbeket említsük. Szembetűnő az Üzenet eddigi számainak tartalmi sokoldalúsága, témagazdagsága. A költészet és irodalom mellett a szociológia és történelem, s a művészetek közül a zene. színház, képzőművészet (sőt a film. televízió is) rendszeresen jelen van. Szemlátomást arra törekszik a folyóirat, hogy a különböző népek irodalmát, művészetét közelebb hozza egymáshoz. Kézfogások című rovatában eddig többek között helyet kaptak a mai szlovén és szerb költők is. Érdekes a folyóirat állandó rovatai között az Alkotóműhely. Ebben az egyes művészetek képviselői vallanak művészetükről, vagy fűznek megjegyzéseket különböző művészeti kérdésekhez. összefoglalva elmondhatjuk: a szabadkai írók új vállalkozása, az Üzenet eddigi három száma alapján biztató kezdetet jelent. Érdeklődve várjuk a folytatást. V. M. E'ock Jenő miniszter- elnök említette, a Parlamentben tartott gaz- daságiaktíva-értekezleten, hogy a mezőgazdaságban „a legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek”. Az máris bizonyos, hogy az 1971-es esztendő minden eddiginél nagyobb termelési értéket produkál a magyar mezőgazdaság történetében! Nőttek a növénytermesztési hozamok, kedvező folyamatok indultak meg — összhangban a negyedik ötéves terv legfőbb célkitűzéseivel — az állattenyésztésben, az élelmiszer-gazdasági vertikumot jól kitölti, kiegészíti megannyi, korábban melléküzemnek mondott tevékenység. A számviteli szakemberek dolga lesz éppen e számukra aztán korántsem tétlen hetekben elemezni, mit mutat jövedelmek, pénzügyek dolgában az összkép? Másfelől azonban újra csak azt hangoztathatjuk: mind nekik, mind más szakembereknek, de valamennyi termelőszövetkezeti és állami gazdaságban dolgozónak már-már egyik alapvető tennivalója, hogy a következő hetekből mind több időt csípjen el önművelésre. Í72 ugyanis ma talán egyik legfőbb, a gépesítéssel, egyéb tennivalókkal mindenképpen egyenrangú előfeltételé annak, hogy a mezőgazdaság minőségi változásai töretlenek maradjanak. K. N. gnmi Öra a földrajzi kabinetben. Á Béla név eredete A névadás, a nevek ere- le lenne. Ez a feltevés azon dete iránt mindig nagy ér- dől meg, hogy az átvétel- deklődés mutatkozott meg. nek súlyos hangtani nehéz- A Béla név . magyarázatát ségei vannak. Nyelvészeink most azért választottuk, nem tudják megmagyaráz- mert keletkezésének hát- ni, hogy a török szó milyen tere érdekelheti olvasóin- hangtani törvények alap- kat. ján vette fel magyar hangErről a névről tudjuk, alakját, hogy négy Árpád-házi ki- A legújabb és legmeg- rály és a családnak más győzőbb magyarázat Kál- tagjai is viselték. Valame- mán Béláé. Az ő magyará- lyik Béla királyunk névte- zata szerint a név magyar len jegyzője híres latin fejlemény, az ősi finnugor nyelvű művének elején így eredetű bél szónak -a képemlíti meg magát: „gloris- zős származéka. Az Árpá- simi bele (vagyis: Belae) dók korában a testrészne- regis Hungarie (vagyis: vek vagy a belőlük kép- Hungariae (nótárius” (a di- zéssel alkotott személyne- csőséges Bélának, Magyar- vek gyakoriak voltak, ország királyának jegyző- Mai átírással ilyen neje). A Béla név később, a veink voltak: Szem, Sza- XVI. és XVII. században is káli, Használták az Árpád fel-felbukkant. A múlt szá- névben is meglevő -d ki- zadtól kezdve gyakori név csinyítő képzőt. így jött lett, az Adalbertus, az Alb- létre a fej jelentésű régi fő recht és az Albert név ma- szóból a Főd, a hajból a gyár megfelelőjének tekin- Hajad, az érből (gondol- tették. junk az erekre!) az Érd, a Honnan ered ez a név? szemből a Szemd, amely Származásáról több masya- ma a Szend helynévben tarázat is volt. Elsősorban látható meg. Használták az bibliai eredetűnek tartót- -a képzőt is, így keletke- ták, az ótestameutumi Béla zett a csontból a Csonta. Ez átvételének. De ez a bib- a képző nem illeszkedett, liai név annyira jelentékte- így lett a szemből Szema, Ion, hogy más nyelvekbe a bélből Béla. A Leventa se került be, azért nagy va- pedig a lesz ige tövéből lószínűséggel feltételezhet- származott (ma is ismert jük, hogy mi sem ezt a bib- tő, pl. levő). Ez utóbbi név liai nevet vettük át. később illeszkedett alakban A második feltevés az Levente lett. A Béla név volt, hogy valamelyik szláv nem illeszkedett alakjában nyelvből származott (a szó maradt meg. töve a szlávságban fehéret A Levente névről meg jelent.) A szó szláv erede- kell említeni, hogy nem te is megdől, mert a szláv azonos a XVI. században nyelvekben a Béla női név. átvett szerb-horvát közve- Furcsa lett volna, ha női títésű hős, vitéz, daliás har- nevet veszünk át férfinév- cos jelentésű levente sza- nek. vunkkal. A szó perzsa ereA harmadik feltevés sze- detű, az oszmán-törökök cint a szó török eredetű. A közvetítették a balkáni török Bulla, Bella méltó- nyelvekbe.- ság- és személynév átvéte- Kiss István
