Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-16 / 271. szám
6. oldal 1971. november 16. kedd Mindenki másképpen tudja... Á hangrobbanások okairól Naponta tanúi, legtöbbször szenvedő alanyai vagyunk azoknak a szokatlan, olykor hatalmas de- i.onácinak, amelyek különösen a gyengébb idegzetű emberek számára kellemetlen érzéseket okoznak. Ez már csak azért is így van, mert ezek a robbanások egészen váratlanul érnek bennünket a nap különböző óráiban. Miután a hangrobbanásokkal kapcsolatosan különböző nézetek, elgondolások kaptak szárnyra, elmondjuk olvasóinknak — közérthető módon — mi okozza a hangrobbanást, milyen fizikai jelenségek játszódnak le a légkörben. Kezdjük tehát az elején. Tisztáznunk kell két alapvető fogalmat, mi a hang, ml a robbanás. A hang nem más, mint rezgő, mozgó testek által keltett légritkulás és légsűrűsödés váltakozása. Itt kell megemlítenünk, hogy a hang terjedési sebessége 333 méter másodpercenként. A robbanás röviden nem más, mint gyors, robbanásszerű nyomáskiegyenlítődés. Miután e két alapvető fizikai törvényt megismertük, lépjünk tovább. A hangrobbanás fizikai jelenségét amióta emberi társadalom létezik, ismerik, de hosszú ideig nerr tudták magyarázatát adni. Induljunk ki ebből. A viharok alkalmával a légkörben elektromos kisülések keletkeznek, akár felhős az égbolt, akár nem. (Derült időben ezek az elektromos kisülések igen ritkán fordulnak elő a mérsékelt égövben.) Az elektromos kisülések által keltett légritka levegő (mint ahogy az első képünkön is látszik) robbanásszerűen kiegyenlítődik a magasabb nyomású levegővel. Ekkor halljuk — , villámlás után — a dörgést. Menjünk tovább: ha valaki a széllel szemben halad, vagy mellette gépkocsi, vonat halad el nagy sebességgel, testének, illetve a járművek első felületére a szél, a levegő nyomást gyakorol. Mi is történik valójában? Ha egy tárgyra a levegő hatást gyakorol — szél fúj, vagy a tárgy halad — a levegőrészecskék nekiütköznek, a tárgy szélén levő levegőrészecskék pedig kitérnek. Emiatt a tárgy előtt a nyomás növekszik — több lesz a levegőrészecske — a tárgv mögött azonban levegőritkulás áll elő. Vizsgáljunk meg erre vonatkozóan egv példát. Az úton haladó ke- rékoárossal szemben érkező géokocsi amikor e ke- rékoár mellett elhalad, először taszítja, majd az elhagyás után szinte szívja az út középpontja felé. Miért történik mindez? Azért, mért a gépkocsi előtt tulajdonképpen ösz- szetorlódik a levegő, nyomásnövekedés áll be, míg a gépkocsi mögött a lég- ritkulás jelenségével találkozunk. Ugyanez a fizikai jelenség játszódik le egy kilőtt lövedék esetében is. Mivel a lövedék kúp alakú és a hang terjedési se- gességénél — óránként 1221 kilométeres sebességnél — többszörös sebességgel repül, kialakul a már említett nyomásnövekedés a kúp elején, oldalai mellett és a hátulján a Jégritkulás. A légcsavaros repülőgépeknél, amelyek haladási sebessége 300—700 kilométer óránként — tehát kisebb a hang terjedési sebességénél — ugyanolyan fizikai jelenségek játszódnak le, mint a már említett gépkocsi esetén. Meg kell jegyezni, hogy a légcsavaros repülőgépek sebességüknél fogva kisebb mértékű nyomásnövekedést hoznak létre önmaguk előtt. Ez a nyomásnövekedés csak olyan mérvű, amely nem vezethet hang- robbanáshoz (robbanásszerű nyomáskiegyenlítődéshez) a repülőgép környezetében. Ez egyébként a hangsebesség alatt szálló szuperszonikus és léglöké- ses katonai és polgári repülőgépeknél is ugyanígy van. Mi okozza tehát a hang- robbanást, amelyet nap mint nap tapasztalunk munkaközbén, a gyárakban, földeken, irodákban egyaránt? A repülőgépek előtt — amely az egyszeres, vagy kétszeres hang- sebesség felett repül — az összesúrűsödő levegőrészecskék már csak nagyon gyorsan robbanásszerűen tudnak kiegyenlítődni, illetve átadni a nyomásnövekedést környezetüknek. Ez a környezet általunk nagyon könnyen meghatározható légtérre terjed. A légrobbanást csak azok hallják, akik az ábrán látható satírozott terület szélét jelző fekete, parabola vonalán állnak. Ez a parabola a repülőgép sebességével egyidejűleg tovább halad, vagyis a robbanások — amennyiben ezt a földön mi követni tudnánk — állandóan hallhatóak. Akik a parabola belső területén tartózkodnak, azok csak a repülőgép zúgását hallják, illetve korábban a detonációt is észlelték. Ez az ábrán látható parabola az életben 60—30 kilométer szé- ! lességet fog át. A köny- I nyebb megértés kedvéért | vegyünk egy példát: ha I Solt felett, a hangsebes- 1 ségnél gyorsabban száguld egy repülőgép Budapest irányába, akkor Kecskeméten is hallani — éppen az előbb említettek miatt — a hangrobbanást. Sokan azt tartják, beszélnek is róla, s másokat is befolyásolnák azzal, hogy a hangrobbanás hatása súlyos károkat okoz az épületekben, sőt az emberek fizikumában is. A különböző tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy egy 50 kilométer óránkénti sebességű szél 1 sokkal nagyobb hatást gyakorol az épületekre, a földön levő tárgyakra, az emberekre, mint a sztratoszférában hangsebesség felett száguldó repülőgép által keltett lökéshullám ereje. Jó, jó mondhatnák, de akkor miért zörögnek az ablakok egy-egy ilyen hangrobbanás alkalmával? A bizonyítás egyszerű. Nálunk a mérsékelt égöven általában a szél folyamatosan fúj, de egyre-másra találkozunk ilyen kifejezéssel: „Északkeleti szél, viharos lökésekkel”. Az ilyen szeleknél ugyancsak rezegnek az ablakok, sőt volt már rá példa, hogy az ilyen széllökések az útról „lefújták” a Trabant gépkocsit. Nagyon valószínű, hogy egy alacsonyan szálló, hangsebesség felett repülő gépmadár súlyos károkat okozna. A repülési szabályok azonban az egész világon tiltják — s ezt szigorúan ellenőrzik —, hogy a sztratoszféra alatti magasságban a hangsebességnél nagyobb sebességgel nem repülhetnek sem a katonai, sem pedig a polgári gépeli. Ezek a szabályok egyébként vonatkoznak majd a közeljövőben hazánk felett átrepülő TU—144-es utasszállító repülőgépekre is. A modern technika térhódítása, a repülőgépek sebességének növekedése, az ország légterének védelme magával hozza e fizikai jelenségeket. Ehhez hozzászokni természetesen nagyon nehéz, de miután nem rejt veszélyeket magában, tekintsük úgy. mint egy-egy viharos nap természetes kísérőjét. Gémes Gábor Akit a kongresszusra várnak Sztankovics Annától, az újsolti Kossuth Termelő- szövetkezet KISZ-titkárától még a megyei küldöttértekezlet egyik szünetében megkérdezték: örülne-e, ha megválasztanák kongresz- szusi küldöttnek? Anna ennyit mondott: „Megtiszteltetés lenne, mert ebben az esetben a megye egyik legkisebb • településén • élő fiatalok képviselője jutna el a KISZ országos tanácskozására.” E megjegyzés mottóul szolgál a mostani beszélgetéshez, melyre a közös gazdaság irodájában került sor. Sztankovics Annát ugyanis két héttel ezelőtt kongresszusi küldötté vár lasztották. — Hogyan fogadták a hirt az újsolti fiatalok? — Mindenki örült — válaszolta Anna. — ötletekkel, tanácsokkal látnak el és biztatnak: ha lehetőség nyílna a felszólalásra, éljek az alkalommal. — Szándékában áll felszólalni? — Lenne mondanivalóm. Fiatáljaink helyzete, a naponta jelentkező gondok, a ! sikerek és olykor az erecj- ; ménytelenségek sem egyediek. Sok hasonlóság van ! a kis falvakban és tanyá- | kon működő KlSZ-szerve- ! zetek tevékenységében. Tehát nem csupán az újsolti fitalok érdekében és nevében mondanám el a véleményemet. — Mit hangsúlyozna leginkább? — A folyamatos munka, illetve program megteremtésének szükségességét A jelenlegi helyzet nem kielégítő: havonta egyszpr taggyűlésen vagyunk együtt, meg amikor bált rendezünk. Az a célunk, hogy legalább hetenként kétszer közösen töltsük el- a szabad időnket A tsz járműveit igénybe vehetjük a kirándulásokra, politikai és kulturális rendezvények látogatására. , ' A küldött elmondta, hogy a közös gazdaságtól. kapott földterületen kukoricát termelnek a fiatalok, s az ebből. származó pénz az alapszervezet kasszájába kerül. A tanácsi költség- vetés ifjúsági rovatán jelenleg háromezer forint van* ebből az összegből valószínűleg magnót vásárolnak. j — A leglényegesebb feltétel azonban mégis az, hogy mindén KISZ-tag folyamatosan, lendületesen dolgozzon, sokkal aktívabban, mint eddig — folytatta' Anna. — Különben mit lehetne kezdeni az Örvendetesen javuló feltételekkel? Sztankovics Anna, a tsz Üzemgazdászaként is eredményesen dolgozik, szereti a munkáját. Amikor négy évvel korábban a Budapesti ’pénzügyi és Számviteli Főiskola mezőgazdasági tagozatára került, az itthoniak; már „letettek” róla., — Miért? — Nagyon kevesen gondoltak arra. hogy főiskolai védettséggel visszatérek Cjsoltra. Még mostanában is kérdezgetik: meddig bírod itthon? A válaszom mindig egyforma: Mi lenne, ha mindenki itthagyná a szülőfaluját? A beszélgetésbe!^ résztvevő Csizmadia József tsz- párttitkár hozzátette: „Amibe Anna belekezd, azt végig is csinálja, méghozzá nagyon komolyan .. Ezért van tekintélye, s ezért ragaszkodnak hozzá EgymiUió-kétszázezer levél Egymillió-kétszázezer levelet kézbesített a posta a Bródv Sándor utcai címre 1 az elmúlt évben. Havonta ! átlagosan ötezren fordulnak ] a születésnapját ünneplő j levelezési rovathoz, amely a Rádió nagy nyilvánossá- 1 gának segítségével, illetve a Rádió tekintélyével így, vagy úgy próbálja elintézni | a feladók ügyes-bajos dól- I galt. 1970-ben mintegy ’ 51 ezer ember kereste fél a népszerű, sőt a legnépszerűbb rovatot. Az ehnúltkét évtized statisztikáit vizsgálva azonnal a kíváncsiskodó szemébe ötlik, hogy i csökkenő tendenciát mutat j a rádióhoz érkezett levelek száma. A legtöbbet 1955- ! ben írták, közel 95 ezren. | Azóta a kormányintézkedé- I sek. a belső demokrácia kiterjesztése révén egyre több ügyet intéznek el önállóan az emberek, illetve egyre kevesebb üggyel kell bajlódniok. A problémák azonban nemcsak számukban, jellegükben is sokat módosultak. Ahogy a politikai helyzet stabilizálódott, i úgy változott a beérkezett Sérelmek, panaszok hangvétele. tartalma is. Jelenleg átlagosan több az egyéni kérelem, de sokan teszik szóvá észrevételeiket a köz, illetve a brigádok, termelő- szövetkezetek érdekében: Hetente háromszor jelentkezik a Magyar Rádió levelezési osztálv-mak külön kiadása a „Válaszolunk hallgatóinknak”, havonta pedig egy alkalommal félórás különkiadást is sugároznak. Egy-egv programhoz mintegy száz levelet dolgoznak, fel, főleg azokét, amelyek a nagyközönség, a kivülátlö hallgatók számára sem nékülözik a tanulságokat. Soli “levelet továbbítanak a megfelelő hivatalokhoz. intézményekhez (eltüntetve a megoldás kínálkozó- leljetós^seit,- az orvoslás módozatait. Ugyancsak ide fut be a műsorokra vonatkozó csaknem ezer észrevétel. kifogás, dicséret is, az elmúlt hónap „kritikái”. A ' többnyire* műsoróhajt, kívánságot,tartalmazó sorokat a „Csak' fiataloknak”, a • „Kívánságműsor 2—6-ig”, illetve az „Ózenetek” szerkesztőségeihez továbbítják a levelezési rovatból. Az idei' év legaktívabb, legtöbbeket érdeklő problémája a lakáskérdés volt, amely felől havonta több mint ötszázan érdeklődtek. Számos kérdés érkezett . a sokgyermekes családokról, amelyek a kedvezmények megítéléséről, az elszámolás módjáról faggatják az illetékeseket. Havonta több mint kétszázan keresnek a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos . gondjaikra megoldást’ a rádió portáján. Sokan számítanak a rádió tekintélyének súlyára, az öregek foglalkoztatásának megoldásában, a háztáji gazdaságok ügyes-bajos do.lgaihan. a bérpolitika vitás kérdéseiben. a fiatalok, felnőttek egyaránt A KISZ-titkári munka és az üzemgazdászi feladat egy hivatássá fonódott Sztankovics Anna esetében. Szabó Attila Szerkesztői üzenet: K. E.: Keresse fel szerkesz- töségüaket személyesen, hogy a levelében említett problémával érdemben foglalkozhassunk. Bácsszőlősről Kovács Gizikétől és Baranyi Erzsikétől kaptunk levelet. Mindketten arról számolnak be, hogy csapatukból mintegy 30—40-en leveleznek rendszeresen szovjet pionírokkal. Sok kedves apró ajándék cserélt gazdát az elmúlt hónapok folyamán és sok őszinte barátság szövődött a magyar úttörők és a szovjet'pionírok között. * Iskolájuk használaton kívüli pincéjében klubot alakítottak ki a kaskantyúi úttörők. — írja beszámolójában Balázs József, az úttörőtanács versenyfelelőse, Először a pincehelyiséget alaposan kitakarították, majd Molnár Árpád KISZ- es ifivezető bevezette a villanyt. A kőművesmunkát, meszelést és dekorálást a pajtások egyedül végezték, összesen 572 óra társadalmi munkával elkészült a hangulatos úttörő-pinceklub. A tervek szerint itt tartják őrsi foglalkozásaikat, rendezvényeiket. * Jánoshalmáról Gilicze Magdi ifivezető küldött az Úttörőélet címére levelei Magdi meglátogatta régi csapatát, és örömmel látta, hogy a pajtások milyen ötletes kiállítást rendeztek a szovjet pajtásoktól kapott levelekből, ajándékokból. A nyolcadikos Horváth Jutka a szverd- lovszki Lida Razinovától kap rendszeresen postát. Török Marikának a dnyep- ropetovszki Elene Ivecsen- ko számol be a náluk történő eseményekről. A kiállításra Illés Erika elhozta a hófehér, csillogó Télapó-babát, amit egy szovjet kislánytól kapott ajándékba. Ez a kiállítás. — írja levele végén Magdi — bizonyítéka annak, hogy a magyar és a szovjet úttörők barátsága egyre elmélyültebb, tartalmasabb, * öregek naniáról, — hetéről ír levelében Kemény Jutka soltvadkerti és Bedő Márta kecskeméti úttörő. Jutka szűkszavú levelében csapatának Tenkes őrsét dicséri meg. Jól sikerült úttörőműsort mutatott be a községi tanács által rendezett öregek napján. Bedő Márti a Kecskeméti Ének- Zenei Általános Iskolából küldte levelét, őrse, a 86 éves Juhász nénit kereste fel. hogy a ház körüli teendők elvégzésében segítségére legven. A pajtások felsöoörték az udvart és vágtak, hosszú időre elegendő aprófát. Minden bizonnyal más alkalommal is felkeresik az idős nénit. • Rejtvénvfejtők! Az elmúlt alkalommal közölt rejtvény helyes megfejtése — Mikes Kelemen szülővárosa — ZÁGON. A szerencse ezúttal három pajtádnak (Kiss Iván Kecskemét, Lukács Sándor Kiskunhalas, Sziklai Edit Ba- ia) és a kiskunfélegyházi reitvénvfeitő klubnak kedvezett A könvvjutalmakat postán elküldjük.
