Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-09 / 238. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! ‘PETOnflEPe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK- NAPI LAPJA A szövetkezetek többsége nyereséges esztendőre számít Sürgőssé vált a munka a földeken A Bács-Kiskun megyei élelmiszer-gazdaság ered­ményeinek összegezése és a további feladatok meg­jelölése volt a tárgya an­nak az értekezletnek, ame­lyet pénteken délelőtt tar­tották Kecskeméten a me­gyei tanácsháza dísztermé­ben. Dr. Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­se tájékoztatta a városi ta­nácsok, járási hivatalok, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályok vezetőit, szakembereit, a tsz-szövet­­ségek elnökeit, titkárait, a konzerv-, a gabona-, a sü­tőipar, a baromfi-, a bor-, a húsipar, valamint a me­zőgazdasági terményeket, termékeket forgalmazó vál­lalatok vezetőit a tanácsi irányítás alatt működő gazdaságok eredményeiről. Elmondotta többek kö­zött. hogy a termelőszövet­kezetek túlnyomó többsége várhatóan nyereséggel zár­ja az évet. A kalászosokból rekord­­termést takarítottak' be, búzából például 19,3 má­zsa lett a megyei átlag. A gabonafelvásárló vállalat eddig 16 070 vagon ga­bonát vett át a termelő üzemektől és még 900 va­gon étkezési búza vásárlá­sára számít. A megye 197 ezer holdas kukoricaterü­letéről várhatóan össze­sen 3 millió 700 ezer má­zsás termést takarítanak be. Burgonyából, napra­forgóból közepes, szőlőből gyenge közepes termésre lehet számítani. Gyümölcsfélékből az utób­bi évek legjobb termé­sét adta a meggy és jól fizetett az őszibarack. A zöldségfélék közül a pa­radicsomnak 120. a vörös­hagymának 92, a fűszer­­paprikának 35—37 mázsa a holdankénti termésát­laga. Elmondotta a megyei ta­nács elnökhelyettese, hogy a gazdálkodási eredmé­nyek ellenére több olyan tényező van. amelyek fe­szültséget idéztek elő az élelmiszer-gazdaságban. Ezek közé tartozik a cu­korrépa és a zöldségtermő területek nagyfokú csök­kenése. az állattenyésztés­ben a tehén- és a juh­állomány kedvezőtlen ala­kulása. A továbbiakban a beta­karítás, a talaielőkészítés és a vetés feladatairól szólt Gbed elvtárs. Elmon­dotta többek között, hogv a hátralevő egy—másfél hónán alatt megfeszített munkára van szükség. Elmaradás tapasztalható ugyanis a cukorréoa. a napraforgó, a silókukori­ca betakarításánál. A szőlőnek 35—40 százalé­kát szüretelték le, a több mint 190 ezer hold kukoricából mindössze 41 ezer hold van betakarítva. Az őszi kalászosok mag­­ágvkészítése 59. a mély­szántás 70. a vetés 29 szá­zaléknál tart tanács elnökhelyettese az 1972. évi tervek készítésé­nek problémáival, a ked­vezőtlen adottságú, és az elmúlt évben veszteséges szövetkezetek helyzetével, majd a mezőgazdasági ter­mékeket vásárló, feldolgo­zó és értékesítő vállalatok szerződéskötésének állását és a megyei sütőipar fej­lesztésének eredményeit ismertette. A bevezető előadást kö­vető vitában Kői Béla, a kiskőrösi tsz-szövetség tit- 1 kára, dr. Maár András, a Kertészeti Egyetem Kecs­keméti Kertészeti Főiskolai Karának tanszékvezető ta­nára, Perczel János, a ka­locsai tsz-szövetség titkára, Sántha Lajos, az állatte­nyésztési felügyelőség ve­zetője és Gádor József, a megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osz­tályának megbízott veze­tője szólalt fel. A tanács­kozás dr. Glied Károly összefoglalójával ért véget. K. A. Külügyminiszterünk - megbeszélései az ENSZ-ben Péter János külügymi­niszter, a magyar ENSZ- delegáció vezetője csütörtö­kön Mirko Tepavac jugosz­láv és S. Radzsaratnam szingapúri külügyminisz­terrel találkozott A ma­gyar ENSZ-misszió épüle­tében felkereste külügy­miniszterünket Xantopu­­losz-Palamasz görög ügy­vezető külügyminiszter. Péter János csütörtökön résit vett Pierre Harmel belga külügyminiszter ebédjén. A találkozón, ame­lyen részt vett Szarka Ká-A DIPLOMÁCIÁI TÁRGYALÁSOKRÓL — FŐISKOLAI REKTORI MEGBÍZÁSOKRÓL — A BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELŐÍRÁSOKRÓL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváha­gyólag tudomásul vette a Külügyminisztérium jelen­tését Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács élnökhelyet­­tese beszámolt az Argen­tínában, Chilében, Peru­ban és Ecuadorban tett lá­togatásáról. A kormány a négy dél-amerikai ország­ban folytatott tárgyaláso­kat hasznosnak ítélte, s a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy a je­lentésben foglalt és az uta­zás során feltárt feladato­kat folyamatosan hajtsák végre. A belkereskedelmi mi­niszter jelentést tett a KGST-tagországok belke­reskedelmi minisztereinek Berlinben megtartott ta­nácskozásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette. A honvédelmi miniszter jelentést terjesztett elő a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság katonai kül­döttségének magyarországi látogatásáról. A honvédel­mi miniszter beszámolt azokról a tárgyalásokról is, amelyeket az Iraki Köz­társaság honvédelmi mi­niszterével folytatott, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A kormány a megbeszélése­ket hasznosnak ítélte, s a jelentéseket ióváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter jelen­tést terjesztett elő a svéd­országi hivatalos látogatá­sáról. A kormány a svéd munka- és lakásügyi mi­niszterrel folytatott ta­nácskozásokat szintén hasz­nosnak találta, s a jelen­tést tudomásul vette. Az igazsá gügy-miniszter a léseiről szóló jelentést a kormány jóváhagyólag tu­domásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a főváros tömegközlekedésé­vel összefüggő egyes kér­déseket. A közlekedés szín­vonalának emelése, a mun­kaerő-szükséglet jobb kielé­gítése érdekéoen a kormány határozatot hozott Ennek értelmében a Budapesti Köz­lekedési Vállalatnál meg­határozott munkakörökben az anyagi ösztönzés erősí­tését célzó éves forgalmi juttatást és nyugdíjkorked­vezményt vezetnek be. A Minisztertanács egyidejűleg felhívta az illetékeseket mindazon intézkedések megtételére, amelyek hoz­zájárulhatnak a Jelenlegi zsúfoltság és a közlekedési zavarok enyhítéséhez. A művelődésügyi minisz­ter előterjesztést tett a négy egyetemi rangra emelt művészeti főiskola rektori tisztségének ellátásába. A kormány . Domanovszky Endre egyetemi tanárt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Kovács Dénes tanszékvezető egyetemi ta­nárt a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskolán, Ná­­dasdy Kálmán tanszékve­zető egyetemi tanárt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, dr. Pogány Fri­gyes egyetemi tanárt a Magyar Iparművészeti Fő­iskolán — 3 évre — a rek­tori tisztség ellátásával megbízta. A Minisztertanács 1970- ben — az országgyűlés egy korábbi ülésszakán elhang­zott javaslat alapján — el­rendelte a beruházásokkal kapcsolatos hatósági elő­írások felülvizsgálatát. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság e felülvizs­gálat eredményéről jelen­tést tett a kormánynak. A több minisztérium és fő­hatóság bevonásával foly­tatott vizsgálat megállapí­totta, hogy a szabályozás fejlesztése érdekében to­vábbi intézkedések szük­gyonvédelemre vonatkozó követelményeket. Korsze­rűsíteni kell a beruházások lebonyolításával kapcsola­tos pénzügyi, gazdasági, jogi és eljárásbeli előírá­sokat. A Minisztertanács tit­kárságának vezetője jelen­tést terjesztett a kormány elé az országgyűlés szep­temberi ülésén elhangzott képviselői javaslatokról. A kormány felhívta a mi­niszterek figyelmét a ja­vaslatok megvizsgálására és a szükséges intézkedé­sek megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) roly nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője és dr. Pataki János nagykö­vet, az ENSZ-közgyűlés időszerű problémáiról, va­lamint a kétoldalú kapcso­latokról volt szó. • Az ENSZ-közgyűlés pén­teki ülésének első felszó­lalója Csou Su-kai, Tajvan (Folytatás a 2. oldalon) XXVI évt, 238. szám I 1971. október 9, § SZOMBAT Árat 90 fillér II 10Yjb1llé]J§S lehetőségei (4. oldal) Rádió és tv­­melléklet (5—fl. oldal) A mi ott honunk (7. oldal) 8. oldal) A dolgosók élet- és munkakörülményei a megye üzemeiben Tegnap a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának El­nöksége ülést tartott, ame­lyen a dolgozók élet- és munkakörülményeirőlk szóló jelentést vitatta meg. Az SZMT közgazdasági, szer­vezési, kulturális és mun­kavédelmi bizottsága a megye több mint 12 ezer dolgozóját foglalkoztató tíz nagyipari vállalatánál, il­letve gyáregységnél folyta­tott vizsgálatot. Megállapí­tották, hogy az üzemek kö­zéptávú terveikben megfe­lelő gondot fordítottak a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek javítására A személyi jövedelmek évenkénti fejlesztése leg­több helyen eléri, sőt több helyen meghaladja a köz­ponti irányelvekben sze-Indulás előtt Tegnap Kecskeméten, a MÉSZÖV székházában ta­lálkozott az a harminc kül­dött, akik Bács-Kiskun me­gyét képviselik az ipar val, a szolgáltatások fej­lesztésével, valamint a me­gye ipari szövetkezeteinek tízéves rekonstrukciós ter­veivel foglalkoznak majd. Csehszlovákiában tett hi- j sé^esek. amelyekre a kor­­vatalns útjáról számolt be. 1 mánv határozatot hozott A cseh és a szlovák igaz- A iövőv>“n diffarenciáHab­­ságiigv-miriszterrel folvta- ban kell megállapítani az Foglalkozott a megyei tott eredményes megbeszé- 1 élet-, az egészség- és a va­ll ! A küldöttek egy csoportja a megbeszélésen. szövetkezetek hétfőn Buda­pesten kezdődő VI. orszá­gé® kongresszusán. A küldöttek a tanács­kozáson megvitatták azoka* a kérdéseket, amelyekről a’ országos kongresszus nyil­vánossága előtt kívánnak szólni. A hozzászólások el­sősorban a , szövetkezeti par lakásépítési pro-mam­mal kapcsolatos feladatai-A megbeszélés résztvevői mindhárom témakörben hasznos gondolatokkal egé­­zítették ki az edd g kiala­kult álláspontot. Hangzot­tak el javaslatok az ága­zati törvénytervezettel kap­csolatban is. / A vita után Fodor Mária. Hkai a KIRZÖV elnö'-'he'yett's naV sm°rMte á '-omrfr^.us le- gyalt. bonyolításának rendjét replő 3 százalékot, a terve­zetek azonban nem bizto­sítják az ötéves népgazda­sági tervben szereplő 16— 18 százalékos reálbér-nö­vekedést. Várható viszont, hogy az éves tervekben — a termelés hatékonyságától függően — az előirányza­tok magasabbak lesznek. Erre utal a KSH 1971. első félévi jelentése . is, amely megállapítja, hogy az álla­mi iparban az átlagkerese­tek a tavalyi év azonos időszakához mérten 5,6 szá­zalékkal növekedtek. Sze­repel a tervekben az ala­csonyabb fizetések emelé­se is. Az Alföldi Cipőgyár­ban például olyan döntést hoztak, hogy az üzemben 1300 forint alatti kerese­tek ne legyenek. A nem pénzbeli juttatá­sok közül a legjelentősebb az üzemi étkeztetéshez való vállalati hozzájárulás. Emel­lett a középtávú tervek­ben nagyobb összegeket irá­nyoztak elő a válla’ati üdültetés fejlesztésére, óvo­dák fenntartására. Komoly intézkedéseket terveznek a kulturáltabb munkakörül­mények megteremtésére, a por-, a zajártalom kikü­szöbölésére, a fűtés, szel­lőzés, világítás megjavítá­sára. A bajai F’nomoosztő Vállalatnál pé’dául 138 mil­lió forintot fordítanak a rendkívül nagv zaüal mű­ködő gép-k kicserélésére. A 10 vál'alat 240 millió forintot irányzott elő a munkakörülmények megja­vítására. az egészségügyi ártalmak megszünt^tés-k-e. Elenyészően kevés pénz jut azonban a dolgozók kul­turális és sportigényeinek ki.eléaítését-e. A jelentés megállapítja, hogy csak el-* vé^ve lehet találni klub- és könyvtár-helyi "égeket. vala­mint tömegsport számára alkalmas létesítményeket. Az elnökség a vita alap­ién felhívta a szakszerve­zeti bizottságokat, hogy új­ra el“m°zzék a vállalati középtávú tervek élet- és munkakörülményekre vo­natkozó feiezeteit és for­dítsanak nagyobb gondot a kollektív szerződ ősben ivenként meghatározásra kerülő juttatások kidolgo­zására. Ezután az elnök­­■ég a szakszervezeti poli­­oktatá* el nké~zífésé­­tapasztalatairól tár-N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents