Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-08 / 237. szám
1071. október 8. péntek 5. oldal A nemzetiségi estek törzsközönségéből,.. Bunyevácklub tervei Csikérián Csikérián, ebben a határmenti kicsiny községben járva hallottam az alakulóban levő nemzetiségi klubról. Az általános iskola igazgatója említette egy beszélgetés során, amikor is az eltűnőben levő hagyományokról ejtettünk szót. „Harcolunk ugyan az egyformaság, az uniformizmus ellen — mondta —, de a sokszínű, változatos tájak, az egyéni arculatú kis községek egyre inkább hiányoznak az országutak mellől. És ez a folyamat Csikérián is megmutatkozik,. Nem is egy nemzetiségi művészeti csoportot ismerek a megyében, klubról azonban még nem halottam. Ezért az ötlet „gazdáját” Kuluncsics Krisztina művelődési ház igazgatót kerestem fel és megkértem, meséljen terveiről. A fiatal igazgatónővel az intézmény könyvtárában beszélgettünk. Elmondta, hogy már évek óta dédelgetett gondolata a klub létrehozása. — A művelődési ház legnépszerűbb rendezvényei az úgynevezett „bunyevác prelok”, a népdalestek. Magyarok és horvátok egyaránt előszeretettel látogatják és nemzetiségi különbség nélkül vesznek veszt a kóló vagy rokokó — illetve a csárdás közös éneklésében és a táncban. Az egyik ilyen rendezvényen támadt az ötletem, hogy a preleok idősebb törzsközönségéből kellene egy nemzetiségi klubot szervezni. — Miért éppen az idősebbekből? — kérdezem. — Sajnos, az a helyzet, hogy a horvát — bunyevác nemzetiségi hagyományokat többnyire már csak a?. öregebbek ismerik és ' ápolnálják. A klub létreho ásóban így elsősorban őket vehetjük számításba. — Mi lesz a célja? ... — Mint minden művelődési közösség, ez is a hason'ó érdeklődésű emberek tömörítésére törekszik. Az összejövetelek résztvevői ezért elsősorban az évszázados népszokások, hagyományok, énekek, szólások felelevenítésével töltik el majd szabad őszi és téli estéiket. A program a belgrádi rádió „Veszelo vecser” című zenés, vidám, faluról falura vándorló adásainak meghallgatásához kapcsolódik — ez szolgálja majd a közös tevékenység hangulati alapját. Az egyik olvasóasztalkáról nagy alakú naplót veszek kézbe és belelapozok. Ez a községi krónika. Gondosan összeválogatott és ízlésesen elrendezett fotók, kivágott újságcikkek tanúskodnak Csikéria múltjáról és gyorsan változó jelenéről. — A klubnak megőrző, dokumentáló szerepet is szántunk — hallom közben az igazgatónő szavait. — A foglalkozásokon elhangzottakat magnetofonszalagra rögzítjük, * a megörökített hangképek ily módon kiegészítik és valósággal töltik meg a község történetének néma lapjait. Bármikor feleleveníthető tanúságai lesznek az egykori gazdag nemzetiségi múltnak... — Ügy mondja ezt — mintha ez a nemzetiségi jelleg kiveszőben volna... Bólint és a könyvespolcokon sorakozó, szép kiállítású kötetekre mutat. — Dallal, tánccal eltöltött néhány esti mulatság — többre nemigen telik már az emberekből. Ott vannak például a bunyevác könyvek. Drága pénzen vásároltuk a verseket, regényeket — de nemigen kölcsönzik őket. Az idősebbek a szemükre panaszkodnak — inkább a televíziót nézik, mondják — a fiatalok pedig rendre elvándorolnak a községből. Gyárakban, nagyvárosokban pedig elhagyják a régi nyelvet, szokásokat... A tanyákon még inkább élnek a hagyományok — de hát a külterületi települések sem hosszú életűek ... „Jle (j Ized ne i e b b lupém' Gyakran olvasunk híreket Bács-Kiskun megye fotoklubiainak sikereiről lapunk hasábjain, örülünk annak, ha valamelyik lelkes amatőrünk képe díjat nyer vagy külföldi kiállításokon szerepel. Sorozatunkban szeretnénk bemutatni legjobban működő fotóklubjainkat és legtehetségesebb tagjaik egy-BAJAI DUNA FOTÓKLUB egy képét, és lehetőséget adunk arra is, hogy a szerzők elmondják véleményüket a fotózásról, legkedvesebb képükről. A pécsi Mecsek Fotóklub bajai csoportja 1958-ban alakult, de még abban az évben önálló lett. Tagjai kezdettől fogva szerepelnek képeikkel hazai tárlatokon: 1960—65 között szórványosan, 1965-től pedig rendszeresen külföldi, nemzetközi kiállításokon is részt vesznek. A klub irányítja a bajai járás fotóéletét. Baráti kapcsolatot tartanak a dunaújvárosi, a győri, a kecskeméti, a szegedi, a pécsi, a szekszárdi és jugoszláv testvérvárosuk, Zombor klubjaival. Zsűrizik képeiket és szakmai birálatokkal segítik egymás munkáját. Kiállításokat rendeznek évenként, amelyen bemutatják az ország jelentősebb fotóklubjainak képeit is. Tavály a klub húsz tagjának 197 képét állították ki különböző tárlatokon és 14 díjat nyertek. A bunyevácklub megalakításával Csikérián enyhíteni szeretnék a modern élet a hagyományokra óhatatlanul gyakorolt pusztító hatását. Lassítani az egyforma kül-alakú, jelleg nélküli falvak kialakulásának folyamatát... Tömöríteni azokat, akik ha mással nem is, de emlékeikkel, életükkel, a múlthoz kötődő szokásaikkal tanúskodnak a rohamosan változó világról. Dicséretes vállalkozás. P. M. A századik automata váltó Az újonnan átalakított budapesti Bányász filmszínházban szerelték fel a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat által gyártott 100. automata váltóberendezést. Ez a szerkezet kiküszöböli a vetítőgépek kézi váltásánál előforduló műsorszüneteket. Rochrbacher Béla műszaki osztályvezető, a berendezés kidolgozója és a vállalat újító közössége a jelenlegi, jól bevált típus gyártása mellett már a teljesen automatizált mozigépház kísérletein dolgozik. GÖRBE FERENC: KÉT HÁZ „Az emberábrázolást tartom a fotóművészet elsőrendű feladatának. Ehhez hozzátartozik azonban az ember által alkotott valóság bemutatása is. Ezért szeretem az épületfotókat. A két ház fehér falainak ritmusa, a kicsi ablakok, melyeken keresztül — jelképesen — a házak a világba tekintenek, valamiféle régi, röghöz kötött zárkózottság érzését keltették bennem. Talán a nézőben is ez fogalmazódik meg. Az 5. Berlini Nemzetközi Fotókiállításon ezt a képemet a kiállítás bronzérmével jutalmazták.” Csató Károly Politikai ABC — ifjúsági hangversenysorozat — asszonyklub , , . . IiszaEcscskei program •bsvmn; 22 _Miért? Azért, mert Luciánó mindent megsejt? Szántódi most mintha tagadna, pedig most sem tagad. Zima rárivall. — Ne tagadjon! — Nem tagadok. — Igenis, Luciánó mindent megsejt! Szántódi alig hallhatóan rebegve mondja: — Nem, Luciánó mindent tud. — Részletes vallomást kérek! Szántódi látja, hogy nincs mentség, könyörgő hangon beszélni kezd: — A csárdában billiárdoztunk a haverokkal, amikor megérkeztek. Odaállt az asztalhoz, jegyzeteket készített, és öt perc múlva megmondta, hogy hány poént fogok lökni a következő beszállásra. Aztán ultizni kezdtünk, megint jegyzetelt, és öt perc múlva megmondta, hogy a következő leosztásban kinek milyen lapja lesz és mit fog bemondani. Kis szünetet tart, mély lélegzetet vesz. iszik egy pohár vizet. — A lottó valóban nekem jutott eszembe. Megkérdeztem tőle. hogy ki tudná-e számítani, mit húznak ki a jövő héten? Azt mondta, hogy erre neki legalább egy hét felkészülési időre van szüksége, de a cirkusz nem él meg egy hétig a városban. Ezért adtam nekik segélyt, és 6 valóban egy hétig számolt. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Az egyenletet én nem értem, matematikai analfabéta vagyok, de lehet, hogy senki sem érti. csak ő. Ez az igazság. Zima Jenő erre most először, mióta csak látjuk, egy kicsit elengedi magát, még mosolyog is. Nagyon elégedett. — Nincs valami pia itthon? Szántódi felragyog. Ez az első reménysugár számára is. Kiveszi a kredencből a kis pálinkásüveget, és tölt Zimának. Zima elmosolyodik, és int, hogy magának is tölthet. Megisszák a pálinkát. Zima még koccintásra is odanyújtja a poharát Szántódinak. aztán azt mondja: — Na, hozza fel szépen a pincéből. — Igenis. Szántódi éppen csak, hogy kinyitja a pinceajtót, még be sem kell szólnia, mert Luciánó ott tODorog az ajtóban, és ahogy az ajtó kinyílik, azonnal rohan az illemhely felé, s közben mondja, elgyötört hangon: — Éjfél régen elmúlt. Szántódi utánakiált, hátra: — Gyere be a konyhába. Már mind a hárman bent vannak a konyhában, s most Zima, minthogy már teljesen átvette a hatalmat, saját kezűleg tölt Luciánónak. Azán ő maga, saját poharával a kezében fel-alá sétál. Látszik, hogy most úgy dolgozik az agya, mint egy exkavátor. Végül megáll Luciánóval szemben, és mélyen a szemébe néz. — Mondja csak, Luciánó! Tudná maga ezt az egyenletet a rulettra is alkalmazni? Luciánó nagyon elkeseredetten válaszol. — Nem alkalmazom én azt már semmire, nekem ebből elegem van. Zima teljes mértékben megérti Luciánó keserűségét, és most atyai jósággal fordul felé: — Megértem a nyomorát fiam. Azt is tudom, hogy nem kellemes ilyen piti sarlatánok hatáskörébe tartozni. De mérlegelje, hogy ezután az én gondnokságom alá tartozik. Én pedig szélesre tárom maga előtt a nagyvilág kapuját. — Én egy vándortársulat bohóca vagyok, és az is akarok maradni. — Ez nagyon szép. Csakhogy itt most sokkal többről van szó, Luciánó! Maga is tudja, hogy devizagondokkal küszködünk. Én nemzeti hőst csinálok magából, aki kirántja népgazdaságunkat a devizalehetőségek szűkösségéből. Még egyszer felteszem a kérdést: tudná maga ezt az egyenletet a rulettre alkalmazni? Aztán egy kis gondolkodás után hozzáteszi: — Meg a nagy nyugati lóversenyekre? Meg a „smen dö fer”-re, dollárban? Meg a ,.bakkarat”-ra, meg a „póker”-ra? Amit milliomosok játszanak óriási tétekben?. (Folytatása következik) A művelődési otthonok, könyvtárak 1968 óta naptári évekre készítik munkaterveiket, eltérően az oktatási intézményektől. A tanfolyamok, sorozatok többsége azonban továbbra is az őszi hónapokban kezdődik, és áprilisban, májusban zárul. Az öntevékeny csoportok, szakkörök vezetői ezekben a napokban veszik számba, hogy kik jöttek, kik maradtak. Középiskolai, egyetemi felvételek, vagy a tanulmányok befejezése, a katonai szolgálat megkezdése: mind, mind befolyásolja a műkedvelő együttesek létszámát, összetételét, a klubok, szakkörök iránti érdeklődést. Érthető, ha ilyenkor a népművelők újra előveszik az éves tervet és eldöntik, hogy milyen programmal vágnak az őszi-téli hónapoknak, ekkor alakul ki a végleges „menetrend”. Így történt ez Tiszakécskén is. — Legfontosabb feladatunknak az őszi színházi évad megszervezését tekintjük — tájékoztatja munkatársunkat Kovács Gézáné, a művelődési központ igazgatója. — Intézményünk ugyanis tájcentruma lett a Katona József Színháznak. Sajnos, törekvéseink csak részben jártak sikerrel. A bérletezésről különböző okok miatt le kellett mondanunk. Az eddigi érdeklődés ismeretében azonban reméljük, hogy a jegyek valamennyi előadásra elkelnek, és kialakul a törzsközönség. Ebben az esztendőben még háromszor látogatnak el a t kecskemétiek hozzánk. Egy alkalommal a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata is tart egy előadást Tiszakécskén. Politikai ABC címmel új sorozatot szerveztünk a Kiváló címmel kitüntetett ifjúsági klub tagjai részére. Az egyes témákról kerekasztal-beszélgetés formájában neves tudósok, újságírók tájékoztatják őket. Boldizsár Iván még e hónapban előadást tart a Politikai ABC sorozatban. Hamarosan megkezdődnek az Országos Filharmóniával közösen szervezett ifjúsági hangversenysorozat koncertjei. Elkészült az asszonyklub programja; kozmetikai, háztartási, gyermekgondozási tanácsokkal, útmutatásokkal szeretnénk segíteni a kécskei nőket. Már akik ellátogatnak a klubba, mert egyelőre kevés a jelentkező. A varrótanfolyamnak nagyobb a sikere. A napokban gyűltek öszsze először a képzőművészeti szakkör tagjai. Batikolást, művészi rajzot tanulnak. A bábcsoport — mint Kovács Gézánétól megtudtuk — szorgalmasan készül a pécsi fesztiválra. Helyben is többször szerepelnek az őszi, téli hónapokban. A TIT-program még nem készült el. Remélik, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is sikerül a tiszakécskei üzemekben és a művelődési központban legalább hat-hét sorozatot szervezni. Az első előadásokat novemberre tervezik. H. N.
