Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-08 / 237. szám
«. oldal 1971. október 8. pfatet Ne bízzuk a yéletlenre! Új szövetkezetek -Anyagmozgatás ’71 Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent a szállítás. Vonatkozik ez a járművekre való fel- és lerakodásra, s nem utolsósorban az anyagok üzemen belüli mozgatására. Ha tekintetbe vesszük, hogy a termelés növekedésével szinte fordított arányban csökken azoknak a dolgozóknak a száma, akik anyagmozgatásra vállalkoznak, máris érzékelhetjük, hogy az ezzel kapcsolatos gondok egyre inkább növekednek. Világjelenséggel állunk szemben, s a szakemberek az anyagok egyik helyről a másikra továbbításának gépesítésében keresik a megoldást. Segítségül hívják ehhez a tudományos intézeteket is. Nem véletlen, hogy hazánkban a MTESZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottsága a hasonló témával foglalkozó kutatóintézettel együttműködve minden második év őszén konferenciát, gépkiállítást, sőt targoncavezetői versenyt rendez. Rövidesen sor kerül a VII. országos anyagmozgatási konferenciára, amelyen már a termelés és az anyagtovábbítási folyamatok automatizálásával is foglalkoznak. A tanácskozás színhelye a Magyar tudományos Akadémia kongresszusi terme lesz. Itt a legújabb külföldi szakirodalmat is megtekinthetik a résztvevők. A Budapesti Nemzetközi Vásár területén ! kerül megrendezésre a II. anyagmozgatógép kiállítás, ahol 22 hazai és 8 külföldi vállalat mutatja be legkorszerűbb anyagmozgató gépeit, berendezéseit. Ugyancsak a BNV területén tartják meg a 4. országos és a 2. nemzetközi targoncavezetői versenyt, amelyen értékes díjakat osztanak ki. A rendkívül átfogó és változatos programmal — külföldi és hazai szakemberek előadásaival — megrendezésre kerülő Anyagmozgatás 71 eseménysorozata bizonyosan hozzájárul majd a hazai anyagszállítás korszerűsítéséhez. Remélhetően Bács-Kiskun megye üzemei, fuvarozóvalamint szállító vállalatai nagy számban részt vesznek a rendezvényeken. N. O. A MEGYE szövetkezeti gazdaságaiban 1970-ben 3149 — három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt, melyből 19 halálos, 24 pedig csonkulásos kimenetelű volt. A balesetek miatt 59 972 munkanap esett ki a termelésből. — 1969-hez viszonyítva a három napon túl gyógyuló sérülést okozó üzemi balesetek száma 1970-ben 7,2 százalékkal, a kiesett munkanapok száma 8,9 százalékkal nőtt, a halálos kimenetelűek száma 9-ről 19-re, a csonkulásosaké pedig 16-ról 24- re emelkedett... Lényeges javulásról az idén sem beszélhetünk. Sajnos. Az utóbbi évek rossz tapasztalatai is késztették a kormányzatot a hosszú idők óta egyik legszigorúbb, legkonkrétabb határozatának meghozatalára ez év májusában. Ebben erélyesen intézkedik, hogy a minisztériumok, az országos irányító és az érdekképviseleti szervek tegyenek határozott lépéseket a munkavédelem általános javítására, a baleseteket előidéző tényezők csökkentésére, kiküszöbölésére. Ilyen szellemben végzi minősítő ellenőrzéseit a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága is. A felügyelők tapasztalatai szerint nehéz és csak úgyszólván lépésről-lépésre sikerül valamit változtatni sok szövetkezeti felelős ember szemléletén. NÉMELYEK tudatában egymástól különválasztva élnek a termeléssel és embervédelemmel járó kötelezettségek. Mégpedig úgy, hogy ez az utóbbiakat elhanyagolják, mellékesként kezelik. Valahogy úgy gondolkodnak: a balesetek előfordulása véletlen, hiszen mégiscsak összehasonlíthatatlanul többen dolgoznak egészségük, épségük megtartásával. Minek hát ebből „központi kérdést” csinálni? — Mi következik az ilyen fals nézetből? Az, hogy a balesetek elkerülését, megelőzését is inkább a dolgok véletlen menetére bízzák, mintsem szervezett intézkedésekre, rendelkezések, szabályzatok előírásainak pontos betartására. Pedig ezek a legmélyebb humanitással, emberközpontúsággal készültek, megtartásuk sem ördögi mesterség, hiszen — elnézést a kifejezésért — szájbarágó alapossággal határozzák meg a teendőket.,. Ennek ellenére, nem kevés felelős ember gondolat- és érzésvilágából elég könnyen kiesik az a magától értetődő belátás, hogy amikor gépek, berendezések, automaták, bonyolult munkafolyamatok, veszélyes szerek, eszközök közé állítanak dolgozókat, elemi kötelesség felmérni, mivel milyen baleset járhat, miként kell azokat elkerülni, s minderre rendszeresen megtanítani az embereket. EGY PÉLDÁT a csak termelésközpontú szemléletre. A kiskunhalasi járás egyik termelőszövetkezetében végzi minősítő ellenőrzését az SZMT munkavédelmi felügyelője. Bizony egyik kifogás a másik után kerül jegyzőkönyvbe. A gépek, műszaki körülmények vizsgálatánál egyszercsak egy furcsa alkotmányra kerül sor. Emelőgépnek titulálják a helyiek azt a kombájnalvázra szerelt motoros, gémes valamit, amelyet hasonló rendeltetéssel használnak, mint az autódarut. Saját „konstrukció”, de milyen kivitelben? Se szerkezetileg, se statikailag nem biztonságos. Saját szavait idézve, „égnek állt a haja” a felügyelőnek, mikor körülnézte a szerkentyűt. Csoda, hogy nem történt vele baleset, mióta használják. A véletlenen múlott. Rögtön le is állítatta a vele való munkát a felügyelő. A helyi felelősök egy szóval se tiltakoztak, sőt egvikük megjegyezte: — Mindegy. Már megkereste az árát. NOS, EZ eléggé meggondolatlan, könnyelmű szemlélet, amelynek megváltoztatásáért még sajnos sok helyen kell hadakoznia a szakszervezet munkavédelmi felügyeletének. Tóth István i újdonságok IV. Garázsszövetkezetek A magántulajdon« ban levő személygépkocsik száma megyénkben meghaladja a tízezret. A kocsitárolás nehézségei különösen a városokban jelentkeznek sürgetően. A gépkocsik utcai tárolása egyre inkább nehezíti a biztonságos közlekedést, a szükségmegoldás miatt nincs mód megfelelően gondoskodni a gépkocsik tisztításáról, karbantartásáról. Csak növeli a gondokat, hogy nem kielégítő a személygépkocsik gondozásával, javításával foglalkozó szolgáltató hálózat sem. A tömeges befogadású garázsok építése annál inkább indokolt, mivel a negyedik ötéves terv időszakában országosan — így várhatóan megyénkben is — több mint kétszeresére nő a magántulajdonban levő személyautók száma. A városok többemeletes házaiban lakó autótulajdonosok nagy többsége nem tudja elhelyezni gépkocsiját. Nem t.eszik ezt lehetővé a városfejlesztési tervek, az új lakónegyedekben alkalmazott lakóháztípusok, technológiák és a telekhiány sem. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága ezért az illetékes tanácsi szervekkel és az autóklub megyei vezetőségével együttműködve kereste lehetőségét a tárolási gondok szövetkezeti formában történő megoldásának. Szövetkezés útján ugyanis mind a garázsépítést, mind az üzembentartást előnyösen és gazdaságosan meg lehet valósítani. Sőt, lehetőség nyílik a garázsokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások megszervezésére is. A szövetkezés lehetővé teszi, hogy a gépkocsitulajdonosok önkormányzati alapon maguk intézzék ügyeiket. A garázsépítésre három lehetőség kínálkozik: 1. Az üzemi jellegű, válaszfal nélküli termes táKacsafarm Kerekegyházán rolóhely (esetleg többszintes változatban is), 2. A lakóépületeken belül kialakítható garázsok építése és 3. az egységes épületsorban, vagy ikersorban, de elválasztott, külön-külön helyiségből álló építmények a lakótelepen belül, vagy a lakótelephez kapcsolódóan. A három megoldás közül — nem elvetve az első kettőt — a harmadik alkalmazása látszott a legcélszerűbbnek. E formánál a személyi és a közös szövetkezeti tulajdon jól kialakítható, a tulajdonosok saját szerelő-, javítómunkájukat zavartalanul elvégezhetik, s az ehhez szükséges szerszámokat, továbbá az üzemeltetés céljait szolgáló eszközöket (például benzines kannák, pótkerekek, munkaruha, stb.) jól lehet tárolni. Ezek figyelembe vételével engedélyezte a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya a Leninvárosi lakónegyedhez kapcsolódó sorgarázsok építését. Tavaly 168 taggal megalakult a leninvárosi garázsszövetkezet, s két garázstelepen kezdte meg az építkezést. Mivel a területet csak ideiglenes jellegű beépítés céljára kapta meg a szövetkezet, így a leninvárosi temető melletti garázs telepén — előregyártott elemekből összeszerelt — acélvázas alumínium hullámlemezből készült garázsok létesültek, magasított homlokzati párkánnyal, hogy a városképbe esztétikailag jobban beilleszkedjenek. A megépített 85 garázst még tavaly decemberben birtokba vették tulajdonosaik. A garázsszövetkezet a telket a városi tanácstól meghatározatlan időre kapta egyéves felmondási határidővel. A telek bérleti díja garázsonként évi 120 forint. Egy garázs teljes építési költsége 10 500 forint. E garázsszövetkezet másik, Tizedes utcai telepén is felépült 11 alumíniumhullámlemez garázs. Ez a telep szanálás útján még 10 garázzsal bővíthető. Megkapta az elvi építési engedélyt a leninvárosi garázsszövetkezet DÉGÁZ melletti garázstelepének kialakítására is. Itt hagyományos építési móddal 50 garázs jön létre ikersoros beépítéssel. Tavaly alakult meg Kecskeméten a Puskin utcai garázsszövetkezet is, 17 taggal, s azóta újabb tagokkal gyarapította sorait. A garázsok hagyományosan, téglából épülnek, mivel a szövetkezet végleges beépítési engedélyt kapott. A Kecskeméti Városi Tanács vezetői, szemelőtt tartva a széchenyivárosi lakónegyed gyorsütemű fejlődését, itt is keresték a megoldás lehetőségét. Itt a lakónegyedhez közel eső területen, a Nyíri út baloldalán létesül garázstelep, szomszédosán az épülő új kórházzal és a kereskedelmi szakiskolával. A beépítési terv 400 garázs elhelyezésére készül, közülük az első szakaszban 200 épül meg. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága az Autóklub megyei vezetőségének aktív közreműködésével létrehozta a garázsszövetkezet szervező bizottságát. Ezzel is segítséget kíván nyújtani, közreműködni a megye többi városaiban a jelentkező garázsigények szövetkezeti úton történő kielégítéséhez. Radvánszki Imre Üzemről- ü zenire A LÄBATLANI papírgyár A Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypapír Gyárában május végén helyezték üzembe a harmadik papírgyártó gépet. Ezzel egyidőben megkezdték már a negyedik papírgyártó gép szerelését is. Kép a Lábatlani Vékony papír Gyárról. A kerekegyházi Előre Termelőszövetkezet veszteséggel zárta az elmúlt évet. A gazdálkodást az idén csak a kapott középlejáratú szanálási hitellel, illetve az állami támogatással tudták megkezdeni. Első feladat a hiányzó, erő- és munkagépek beszerzése volt, majd a munkafegyelem megszilárdítása következett. A termelési szerkezetet a szakértői bizottság javaslata alapján alakítoták ki. A szövetkezet összes dolgozó tagjainak létszáma mindössze 21, így a kevés élőmunkát igénylő, jól gépesíthető, vegyszerrel kezelhető növényfajtákkal kezdtek foglalkozni. Gabonaféléket, kukoricát, dohányt ültettek. Az állattenyésztési ágafat összetételét megváltoztatták. A szövetkezet számára gazdaságtalan szarvasmarha-tenyésztést felszámolták, 40 ezer forintos ráfordítással megkezdték a vízi szárnyasok tenyésztőhelyének kialakítását. A Kondor vizének hasznosítása a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak már tíz éves törekvése volt, a feldolgozóhelyhez való közelség, illetve a szállítás rövidsége miatt. A termelőszövetkezet a kapott naposbaromfiak előnevelését a régi birkaistállóban végezte, innen kerültek ki a kacsák és a libák a Kondor vizére, összesen 77 ezer pecsenyekacsát és 10 ezer sovány libát neveltek fel, és értékesítik folyamatosan. A szárnyasok eladása szerződéssel biztosított, a pecsenyekacsát és a háromezer sovány libát a BOV veszi át. A Phylaxiával 7 ezer „szérumliba”-átadásában állapodtak meg, a libainfluenzával mesterségesen fertőzött állatok által termelt ellenanyagot hasznosítja a vállalat. A szövetkezet pénzeszközeit rövid ideig lekötő, kevés munkaerőt igénylő ágazat eddig eredményesnek bizonyult. Az előzetes gazdaságossági számítások helyesek voltak, darabonként 5—6 forint jövedelmet jelentettek a tsz-nek. Lehetővé vált a bérek havi kifizetése — az átlagjövedelem 1700 forint — és ezzel lényegesen javult a munkafegyelem, a tagság hangulata bizakodóvá vált. A termelőszövetkezet jelenlegi pénzügyi helyzete, és még várható bevételek alapján elérhetőnek látszik a tervezett 3 millió forintos bruttó jövedelem, s ezzel együtt az is, hogy az évet nyereséggel zárják. D. É. MeEegvlzkeresők A Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzeme termálvizet keres a Szelidi-tó partján. A munka kísérleti jellegű, s egyben része a Bács-Kiskun megyei „kis-Balaton” fejlesztési programjának. A kútfúrók körülbelül egy hónap múlva már elérik a kívánt ezer méter mélységet. Ha megfelelő minőségű meleg víz tör fel a mélyből, akkor már jövőre strandot építenek a népszerű hétvégi fürdő- és nyaralóhelyen. Ezzel megnyújtják az itteni strandidényfc
