Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-08 / 237. szám

tm. aÉMfeer §. pteiek S. oldal KlSZ-kortgresszus előtt Gyári fiatalok az emelvényen Tájékoztató a kijevi repiilőszerencséilenség okainak eddigi vizsgálatáról Készülnek a fesztiválra Két műsorral, a Fe­hér László című népballa­dával és Balázs Béla: A könnyű ember című báb­játékával készül az e hó­nap második felében Pé­csett megrendezendő II. nemzetközi bábfesztiválra a kecskeméti Ciróka báb­együttes. A baranyai fel­lépés előtt a megyeszék­helyen mutatják be új mű­sorukat. renc Közgazdasági Techni­kum kecskeméti kollégi­umának igazgatóját keres­tem telefonon a napokban, amikor elhangzott a cím­ben jelzett, sokat sejtető mondat. Az igazgató ugyanis nem volt bent, to­vábbi érdeklődésemet pe­dig a drót túlsó végéről megszakította a női hang, mondván: — Bocsásson meg, de úgy hallom, végre itt az ebéd! — Ilyenkor? Hisz már két óra! — jegyeztem meg, s válaszul ezt hallottam: — Sajnos! De ha csak ennyi volna a baj... Elindultam, hogy a mon­dat hátterét felderítsem. Amit megtudtam a követ­kező: a Berkes Ferenc kol­légiumban — miután ta­valy az intézmény utcájá­ban is kiépült a gázveze­ték — megfelelő gazdasá­gossági számítások utón át kívántak térni a gázfű­tésre. Az ehhez szükséges kellékek közül az épület belső felszerelésétől kezd­­ve a gázkazánok beszer­zéséig. ez év nyarán már­­már minden rendelkezésre állt Csupán az utcai veze­téket a kazánokkal össze­kötő 50 méternyi csőháló­zat lefektetése és a bekap­csolás volt hátra. Ennek elvégzésére vál­lalkozott a városföldi Dó­zsa Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet II sz. éoítési részlege. Az érdekelt felek közötti erről szóló, július 10-én megkötött szerződés ezt rögzíti: a tsz augusztus :in-i határidőig vállalta a kollégium gázszerelési és központi fűtés átalakítási munkálatait. Nos, ebből nem lett sem­mi. Nem mintha megfe­ledkezett volna szerződé­ses kötelezettségvállalásá­ról a tsz. Dehogy! A mun­ka elvállalása után dolgo­zói legalább megjelentek a kollégium udvarán és — mint azt dr. Bozsó Ferenc igazgató elmondta — úgy tettek, mintha csinálnának is valamit. Például egyik helyről a másikra pakol­ták a csöveket, matattak a kazán körül is. Csak ép­pen előbbre nem mozdult semmi. Erről augusztus 31-én a városföldi Dózsa Tsz elnö­ke személyesen is meg­győződhetett. És ezen a nanon elhangzott az úiabb határidő: ..Jó, rendben van, megértünk mindent. Értesítsék a növendékeket hngv az idén szeptember R-án ovit a kollégium. Ad­dig okvetlenül befejezzük a munkát...” Szeptember 6-án megér­keztek a kollégisták, a gázszerelés körül viszont minden maradt változat­lan. Nem működhet a kol­légium konvhája. sem a mosókonvháia. nincs me­leg víz a szá^^mO’0'-» d;^V tisztálkodásához. A kény-A megye egyik legna­gyobb ipari üzemében, a Kecskeméti Konzervgyár központi bejáratánál a por­tásnak sötét öltönybe öl­tözött segítőtársa akadt a napokban, aki az érkező vendégeket kalauzolta a szermegoldásokra utalt igazgató mind nyugtala­nabb, s a fejleményekről értesíti a feletteseit. Szeptember 15. Minden csaknem változatlan. Meg­érkezett azonban a SZO­­VOSZ illetékes képviselő­je, s a tsz építésvezetőjé­nek, valamint a kollégium igazgatójának jelenlétében jegyzőkönyv készült. Eb­ben pedig rögzítve az át­adás újabb határideje: szeptember 30. És elérkezett a nehezen várt nap. Megjelent 15 ér­dekelt szerv — a tanács, a tűzrendészet, a DÉGAZ Vállalat stb., stb. — kép­viselője. Az átadás pedig? Meghiúsult! Mert a vál­lalt munkának mindössze 70 százalékát végezték el a tsz építési részlegének dol­gozói, s amit megcsináltak, gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. Rosszul, szak­szerűtlenül hegesztették össze ugyanis a csöveket, ami — gázról lévén szó* — kimeríti a veszélyeztetést. S kezdődött minden elöl­ről: újabb jegyzőkönyv és újabb, ezúttal október 15-1 határidő... Fáznak a kollégium la­kói. Szeptember 6. óta egyre jobban hiányzik a reggeli meleg tea, a meleg vacsora, s a meleg vizes tisztálkodás is. És közben növekszik a tsz-nek be­nyújtandó számlák össze­ge. A különböző vállalatok szívességből hol innen, hol onnan szállított napi 170 ebéd plusz költsége idáig mintegy 60 ezer forint. Az | uszodába váltott jegyek ára — mert mosdani, fü­rödni mégiscsak kell — kb. nyolcezer forint. Aligha­nem tetemes összegre rúg a 170 ágyhuzat mosatási számlája is. No, meg a szerződésszegés miatti köt­bérigénye a kollégiumnak. Győzi-e majd fizetni a számlát a felelőtlen mun­kavállaláskor még 250 ezer forint bevételben remény­kedő tsz? És vajon mi következik ezután? A kollégium igaz­gatója feletteseinek vála­szát várja: a biztonság okáért vásárolhat-e húsz olajkályhát, vagy a fűtés hiányában bezárni kény­szerül a kollégium? Mert az eddig tapasztaltak után mi a biztosíték a vállalko­zó részéről az október 15-i határidő betartása? Bárcsak lenne oktalan, alaptalan a kétkedés! Té­vedne bár a mindennapok krónikása, akit sajnos, ép­pen a városföldi Dózsa másik rossz példája is ki­sért! De a közös gazdaság Lőwy Sándor utcában és környékén annyi jogos pa­naszt és bosszúságot ki­váltó autójavító „utcamű­­h elvének” beszüntetésére is oly sok semmibe vett 6-.téridő született már a hatvanas évek k-Geoe ót-.' Perny Irén kultúrterembe. Ez volt az ünnepélyesség első jele. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség konzervgyári üzemi bizottsága küldöttértekezle­tet hívott össze. Délután fél három, a kezdés időpontja. A három hosszú asztalsor jobb és bal oldalán — a várakozás utolsó pillanatait kihasz­nálva — beszélgetnek a ta­nácskozás résztvevői. Min­denki előtt ott fekszik a 26 oldalas, sokszorosított beszámoló, amely az elre­pült két év munkáját tag­lalja, a borítékokban kül­döttigazolványok, a napi­rendi pontok listája, egy­­egy jegyzetkönyv örök­­ironnal. vörös szegfűk. A bejárat felől he­lyezkedik el az elnökség. A mikrofon mögött az ülést levezető fiatalember ren­dezgeti papírjait, mellette az üzemi bizottság titkára, a megyei és városi párt­­bizottság, az SZMT kép­viselői, a vállalat párttit­kára. a szakszervezeti bi­zottság helyettes titkára, az igazgató. A másik mik­rofon vörös drapériával bevont emelvényen áll. Zizegnek a borítékok, miközben a küldöttérte­kezlet igazolványával min­denki megszavazza az ad­minisztrációt intéző mun­kabizottságok megválasztá­sát. A határozott megjele­nésű és hanghordozású KISZ-titkár, Menyhéi Lász­ló már a szóbeli kiegészítő beszámolóját olvassa, már a módosított szervezeti szabályzat és a szövetség központi bizottságának kongresszusi levelével kap­csolatos vitaindító hang­zik, amikor még mindig nem tudok teljesen szaba­dulni attól, hogy ilyen kör­nyezetben és szervezett­séggel akár egy fényes nemzetközi konferenciát is meg lehetne tartani. Az ünnepélyes külsősé­gek méltóak a KISZ VIII. kongresszusát megelőző vezetőség- és küldöttvá­­lasztás, az összegezésre és előretekintésre ösztönző esemény fontosságához. S egyáltalán nem feszélyezik azokat, akik olyan mon­dandóval jöttek ide a hét alapszervezet valamelyiké­nek megbízásából, amely „kaput dönget”, s változást is javasol. Elsőnek Hámori János kap szót, aki a tmk-sok nevében beszél. A fiatalok elvándorlásának okait fe­szegeti. Tavaly harminc­ötén külön alapszervezetet alakítottak, de azóta hu-A tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben érdekes üvegházi paprikatermesztési kísérle­teket folytatnak. Kubai ta­pasztalatok meghonosítá­sával arra törekszenek, hogy ugyanazok a tövek egy évben kétszer hozza­nak termést. A kísérlet során — a tavasszal — a bőven termő paprikabok­rok egy részét nem szed­ték fel. hanem visszamet­szették az oldalhajtásaikat. A növénynek tulajdonkép­pen csak a szárát kagyták meg. A kísérlet biztató eredménnyel járt: újból szonháromra csökkent a létszámuk. Egyebek között a szakmunkástanulók gya­korlati oktatóinak felelős­sége is fölvetődik. Nevelé­süktől. szakmai tudásuktól sokban függ, hogy marad-e az ifjú lakatos, vagy má­sutt próbál szerencsét. Leg­alább ennyire fontos, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat, perspektívát lás­sanak. amihez hozzájárul, ha a vállalat kölcsönösen előnyös szerződést köt né­hány évre leendő szakmun­kásaival. Az ilyen dolgo­zóknak viszont a tanuló­idejét is bele kellene szá­mítani a törzsgárdaság esztendeibe — hangzik az ötlet. — Jól beszél! — kom­mentálja valaki a hallga­tóságból a hozzászólást, hogy a szomszédja nyom­ban csöndre pisszentse. A mozgalmi élettel ösz­­szefüggő problémákról Ök­rös Júlia, a szárító- és do­bozüzem KISZ-titkára szól. A „szárítósok” gondját az idénymunka okozza. Már­ciustól júliusig javítják a gépeket. Ennyi idő alatt a KISZ-csoport tagjai vé­gigjárják a Il-es telepet, a konzervüzemet és a kész­áruraktárakat. Azt kérik ismét, hogy ne szórják szét őket, együtt mehessen a brigád. A belső széttagolt­ság ugyanis megakadályoz­za, hogy segíthessék a munkába lépő fiatalok be­illeszkedését. s nehezíti a közösségi élet megszerve­zését is. Az észrevételeket gyors­író jegyzi, hogy megmarad­jon a szó. Dr. Filiusz Istvánná mik­robiológus, a fiatal mű­szakiak és közgazdászok tanácsának megalakulását sürgeti, amely a vállalat érdekeinek megfelelő munkaprogram szerint dolgozna. Százötvennégy szakember alkotókedvét érinti, hogy a gazdasági ve­zetők támogatják-e lelke­sedésüket — például egy olyan helyiségről való gon­doskodással, ahol összejö­hetnek. Miután visszaül a he­lyére, aggodalmaskodóan kérdezi, hogy hallható volt-e, amit elmondott, mert a mikrofon előtt er­re már nem tudott figyel­ni. Megnyugtatják, hogy nagyon is érthetően be­szélt. S a későbbiekben — együtt a többi felszólalásra adott válasszal — a válla­lati vezetők is megerősítik ebben a reményében. Halász Ferenc erőteljes hajtások fejlőd­tek, dús levélzettel, majd virágokkal, most pedig már megjelentek a szép, egészséges termések. A zöld paprikacsövek semmi­vel sem kisebbek, mint ta­vasszal. A kísérleteket to­vább folytatják, mert ha beválik, nem kell újból palántákat nevelni, azokat elültetni. A Csongrád me­gyei primőrtermelő gazda­ságokban máris híre járt a tigzaszigetiek próbálkozá­sának. s más szövetkeze­tek is hasonló kísérleteket kezdenek. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium a MA­LÉV Budapest—Kijev kö­zött, menetrendszerűen közlekedő LBD jelű repü­lőgépe katasztrófája okai­nak eddigi vizsgálatáról az alábbi tájékoztatást adta: Szeptember 16-án 9 óra 44 perckor a Kijev—Bo­­riszpol repülőtértől 28 kilo­méterre bekövetkezett sze­rencsétlenség vizsgálatának első szakaszát a szovjet légügyi hatóság, magyar szakértők bevonásával, be­fejezte. A szerencsétlenség körülményeinek feltárásá­hoz többek között felhasz­nálták a meteorológiai je­lentéseket, a repülőgép személyzete és a földi re­pülésirányító szolgálatok közötti rádiólevelezés — magnetofonszalagra rögzí­tett — anyagát. Elemezték a katasztrófa színhelyén megtalált bale­seti adatíró-készülék („feke­te doboz”) adatait, a repü­lőgép haladását radarer­nyőn is figyelemmel kísérő repülésirányítók jelentéseit, illetve a radarernyőkről automatikusan készített fényképfelvételeket. Tanul­mányozták a repülőgépre és a személyzetére vonatko­zó okmányokat, valamint a katasztrófát szenvedett gép további vizsgálatra alkal­mas berendezéseit. A bi­zottság azonos típusú gép ellenőrző repülésével re­konstruálta a szerencsétle- I nül járt gép feltételezett útjának körülményeit és az értékelés pontosítása cél­jából földi műszaki imitá­ciókat is végzett. A repülőgép-szerencsét­lenség okainak eddigi vizs­gálata során megállapítot­ták a következőket: A menetrendszerű repü­lőgép egy óra késéssel in­dult el Budapestről, várva a kijevi repülőtér időjárási j viszonyainak kedvezőbbre fordulását. Amikor a me­teorológiai előrejelzés kö­zölte, hogy az időjárás ja­vult, és a meghatározott kitérő repülőtereken jó időjárás uralkodik, a repü­lőgép szabályszerűen elin­dult. A jövőben megfelelő fel­tételek mellett 50 százalé­kos beruházási ártámoga- i fásban részesülnek a me- 1 zőgazdasági nagyüzemek vágóhídjainak és feldolgo­zó üzemeinek építkezései, valamint a takarmányke­verő üzemek beruházásai, erről intézkedik a Magyar Közlöny 78. számában megjelent pénzügyminisz­teri és mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet. Ezek a létesítmények el­sősorban azért kapnak ár­támogatást, mert az élel­miszeripari feldolgozó ka­pacitás hiánya több eset­ben gátolta a fejlődést. A sertéstartás nagyarányú feúendülése megköveteli, hogy a gazdaságok új vá-Az út kétharmadáig a re­pülés rendben, zavaró kö­rülmények nélkül zajlott. Lvov légterének elhagyá­sa után kitűnt, hogy az időjárási viszonyok a kije­vi repülőtéren nem javul­nak a kívánt mértékben, a repülőgépvezető azonban folytatta útját Kijev felé. Mintegy 9 700 méter ma­gasságban — már Kijev körzetében — zavar tá­madt a repülőgép közvet­len elektromos-ellátási rendszerében, ezért a tar­talék-áramforrást képező akkumulátorok léptek mű­ködésbe. Ebben a helyzetben, — tekintettel az áramellátás időtartamára — a Buda­pesten felvételezett üzem­anyag mennyisége mellett, célszerű lett volna a ked­vezőtlen időjárású kijevi repülőtér helyett más, kité­rő repülőtérre átrepülni. A repülőgép parancsnoka 3700 méter magasságból jelen­tette, hogy a tartalék-áram­források igénybevételével repül. Engedélyt kért a ki­jevi leszálláshoz, amit rendkívül rossz időjárási viszonyok között (60 méter felhőmagasság, 700 méter vízszintes látás) megkísé­relt, a földi repülésirányí­tás utasításai szerint. A repülőgép a leszálló irányra fordulás jó végre­hajtása után eltért a sik­lópályától és a leszállás nem sikerült. Ekkor a gép ismét felemelkedett és fel­hőben repülve a siklópálya újbóli megközelítésére ké­szült. Ezután a repülőtér­től eltávolodva, új fordu­lóba kezdett. Térbeli hely­zetét azonban pontosan meghatározni már nem tudta, a rendkívül alacsony felhőzetben, esőben és köd­ben magasságát elveszítet­te, majd nagy sebességgel a földnek ütközött. Megállapítható, hogy a légiszerencsétlenséget több kedvezőtlen tényező egy­idejű jelentkezése idézte elő. A szakemberek az okok teljes felderítésére irányuló munkájukat, la­boratóriumi, kutatóintéze­ti elemzések és vizsgálatok útján, tovább folytatják. góhidakat és sertésfeldol­gozókat építsenek. Ehhez most megteremtették az állami anyagi hozzájáru­lást. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre több takarmánykeveréket hasz­nálnak fel a sertés- és a baromfitenyésztéshez. Az abraktakarmányhoz azon­ban gyakran csak nehezen tudtak hozzájutni a nagy­üzemi termelők, ezért in­tézkedett a rendelet arról, hogy a takarmánykeverő üzemek építéséhez is meg­felelő hozzájárulást nyújt­sanak a nagyüzemeknek. A rendelet közli, hogy á gazdaságok milyen felté­telek mellett juthatnak hozzá a beruházási ártá­mogatáshoz. (MTI) V állalkozás vagy hazárdjáték? Egy sokat sejtető mondat nyomán... A SZÖVOSZ Berkes Fe-Évente kétszer terem a paprika Beruházási ártámogatás vágóhidakra és takarmánykeverő üzemekre

Next

/
Thumbnails
Contents