Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-07 / 236. szám
Nemzetközi kapcsolatok - a fogyasztóért Az élelmiszer-termelés elsősorban a lakosság igé. nyeinek kielégítését szolgálja. A nemzetközi kereskedelem azokat a termékeket forgalmazza, amelyeket az egyes államok — földrajzi helyzetüknél fogva — nagyobb mennyiségben állítanak elő, mint amennyire a határokon belül szükség van, vagy olyan árut készítenek, amelyet más földrajzi fekvésű országban — klímaviszonyok, talajadottságok miatt — nem lehet megtermelni. A kuriózum és a fölösleg tehát szerves alkotó eleme a nemzetközi áruforgalomnak. A kereskedelem fejlődése, a béke erősödése azt eredményezi, hogy mind több élelmiszer szerepel a kivitelibehozatali listákon. Hódít a kemiiálás Az élelmiszer-gazdaságban egyre gyakrabban alkalmazzák a kémia modern eredményeit, ami a termelés racionalizálását, a hibás minőségű termékek mennyiségének csökkentését, a terméseredmények növelését, az élelmiszerek szállíthatóságának biztonságát szolgálja. A kemizálás itt is mind nagyobb teret hódít. Amikor a termelésben engedményeket teszünk a kémiai szerek alkalmazásának, elengedhetetlen, hogy a fogyasztók érdekében megkötéseket léptessünk hatályba. Egyúttal vizsgáljuk ezeknek az érvényesülését, ami egyaránt vonatkozik a belföldi felhasználású, illetve a nemzetközi árucserében részt vevő termékekre. Az államok már régen felismerték, hogy önálló garanciájukkal csak mérsékelt eredménnyel tudnak részt venni az országok közötti forgalomban és támogatták a nemzetközi szervezetek létrejöttét. Az ENSZ keretében így alakult meg a FAO, amely a mezőgazdasági termékekkel és a minőségi problémákkal foglalkozik; életre hívták WHO-t, a nemzetközi egészségügyi szervezetet; s ilyen előzmények után látott munkához az ISO, a nemzetközi szabványosítási tanács. A szervezetek ajánlásokat dolgoznak ki a tagországok részére. Amennyiben elfogadják a javaslatokat kötelesek betartani az előírásokat. Az ily módon megjelenő minőségi előírások mellett a tagországok szá mos további törvénnyel, rendelettel szabályozzák az élelmiszer-előállítást és a forgalmat. Emellett egyes nemzetközi gazdasági társulások, mint például a Közös Piac országai ugyancsak hatályba léptetnek minőségi szabványokat, amelyek kötelező érvényűek a tagállamokban. A minőséget meghatározó rendelkezések — törvények, rendeletek, szabványok, vagy egyszerűen a kereskedelmi szerződések pontjai — csak akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha ellenőrzik a betartásukat. Ezt elvégezheti a gyártó, illetve a forgalmazó vállalat a saját hatáskörében, vagy pedig az állam gondoskodhat róla. Általános nemzetközi tapasztalat, hogy a két forma együttes alkalmazása az igazán hasznos. Az állami ellenőrzés különösen akkor kamatozik, ha nézeteltérés támad a minőséggel kapcsolatban és a vita eldöntéséhez pártatlan felülvizsgálatra van szükség. Az elemzések segítséget jelentenek a termelők mellett a forgalmazóknak is, hiszen az adatok ismerete lehetőséget nyújt a minőség garanciájára, ami mindenkor értékes előny a kereskedők számára. A színvonal megőrzése és állandó javítása a jövedelmező gazdálkodás létfeltétele, hiszen egyre fokozódnak az igények. Sajnos, hazai üzemeink e téren ma még eléggé elmaradott felfogást vallanak. Paprikás vizsgálatok A magyar élelmiszerellenőrzés és a vegyvizsgáló intézetek — hasonlóan a fejlett tőkés államok szervezeteihez — egyaránt ellátják az állami ellenőrzés feladatait az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumában. Ugyanakkor lehetőségük van különféle vizsgálatok elvégzésére a termelő, illetve a kereskedelmi vállalatok megbízásából is. A kecskeméti központú intézet például évek óta rendszeresen elemzi a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat által forgalmazott szárított és aszalt zöldségeket és gyümölcsöket. Vitás esetekben pedig szakértőként szerepel. Legnagyobb hagyománnyal a fűszerpaprika állami ellenőrzése rendelkezik. A szegedi intézet, illetve a kalocsai osztályunk rendszeresen vizsgálja az export fűszerpaprikát. Az állam minőségi garanciája hatékony segítség a világpiaci versenyben. Kemény és következetes munkára van szükség ahhoz, hogy intézetünk eleget tudjon tenni a növekvő feladatoknak. A kémiai tudomány fejlődésének állandó nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a külföldi laboratóriumokkal egyidőben felhasználhassuk az új kutatási eredményeket. Nemzetközi tájékozódásunk elsősorban az írásos anyagokra, kereskedelmi szerződésekre támaszkodik. Rendkívül fontos az információszerzés. Számos nemzetközi folyóirat jár a könyvtárunkba. Igyekszünk regisztrálni azoknak az országoknak az élelmiszertörvényeit, amelyek kereskedelmi partnereink sorába tartoznak. Ha szükséges, lehetőségünk van közvetlen kapcsolatteremtésre is a megrendelő, vagy szállító ország vizsgáló szerveivel. Intézetünket már több angol, amerikai, holland, jugoszláv és szovjet szakember kereste fel. Itt tanulmányozták a magyar élelmiszer-ellenőrzést és vizsgálatot, megbeszéltük a problémákat. A szakemberek bizalma egyre fokozódik irántunk. Az idei nyáron az egyik ír állami vállalat képviselői látogattak hozzánk, és felkértek bennünket az oda irányuló exportszállítmányok vizsgálatára. Nekünk ugyancsak módunkban áll felkeresni az azonos profilú külföldi intézeteket Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki többek között a Novi-Sadon dolgozó Jugoszláv Élelmiszeripari Kutató Intézettel, különösen pedig annak konzervosztályával A magyar élelmiszerek nemzetközi eladását a minőségvizsgálatok nagymértékben elősegítik. A vállalatok a tanácsadások felhasználásával is igyekeznek tekintélyt szerezni termékeiknek a nemzetközi konkurrenciában. Horváth György a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet igazgatója A fehérjepótlók fogadása Tíz napon belül megkezdődik a megyei műszaki hónap rendezvénysorozata A műszaki értelmiséget megmozgató eseményt immár hatodszorra bonyolítják le Bács-Kiskunban. Ebből az alkalomból előadással hallat magáról az MTESZ kereteiben működő Magyar Élelnvszer pari Tudományos Egyesület kémiai-analitikai szakcsoportja is, amely a kémikusok továbbképzését szervezi. Az irányításban és a munkában főszerepet játszanak a Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársai. A rendezvényen időszerű témát vitatnak meg: a húsioari analitika modern módszereiről lesz szó. A szakemberek tájékozódása annál aktuálisabb ebben a tárgykörben, mert a töltelékáruk és más élelmiszerek készítésénél elkerülhetetlen a növény; eredetű fehérjepótló anyagok felhasználása, ami viszont az eddiginél bonyolultabb ellenőrzési módszereket tesz. szükségessé. A legtöbb hazai iparágban az utóbbi évek során kétségtelenül sokat javult a termékek minősége. Az önelégültségre azonban semmi okunk, hiszen sok területen még ezután kell felzárkózni a világszínvonalhoz, amely évről évre magasabb követelményeket támaszt. Vagy talán mégsem? Nos, ezzel kapcsolatos ez a furcsa tendencia, ami a kapitalista országokban egyre inkább elhatalmasodik, különösen a közszükségleti cikkek gyártása terén. A tudatos minőségrontásról van szó, arról tehát, hogy az ipar nem készíti olyan élettartamúra a termékeket, amilyenre a mai technikai lehetőségek mellett tehetné. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította; Halász Feren* Minőség és élettartam r Az amerikai General Electric cégnél már a harmincas évek elején azt a feladatot kapta egy mérnökcsport, hogy rövidebb élettartamúra tervezzen át egyes fogyasztási cikkeket. Ennek során az izzólámpák élettartamát csaknem ötven százalékkal csökkentették, és ügyesen kigondolt gyengítésekkel módosították a gyártmányok egész sorát. A gépkocsigyártásban kétféle fogást alkalmaznak a kapitalista gyáriparosok. Az évenkénti formaváltozásokkal gyakori cserére kényszerítik a vásárlót, s ezt még bizonyos fokú minőségrontással is kiegészítik. A szakértők megállapították, hogy az amerikai motorok továbbra is jók ugyan, a karosszéria anyaga, lemezvastagsága, korrózióvédelme azonban egyre silányabb. A kocsiszekrény szétrázódása így hamarabb megkezdődik, tulajdonosa tehát korábban túl ad rajta. Óriási mértékű az autógumik minőségromlása is. A legújabb technikai eljárások lehetővé tennék ugyan 100—150 ezer kilométer élettartamú gumifajták előállítását, de az egyik nagy gumiipari cég vezetője szerint ez „őrültség volna’. Ebben a megvilágításban kétségtelenül differenciálásra szorul a világszínvonal fogalma, s leghelyesebb, ha ezt nem egyes jól propagált árucikkekre vonatkoztatjuk, hanem a mindenkori technikai-technológiai színvonal viszonylatában vizsgáljuk. Az elmondottak persze nem azt jelentik, hogy a kapitalista ipar kizárólag a silányabb minőség gyártására törekszik. Azonban tény, hogy gazdasági struktúrájuk sok lehetőséget nyújt a vásárlók minőségrontás általi megkárosítására. Szocialista termelési viszonyok között természetesen gyökeresen más a helyzet, hiszen egyöntetű társadalmi érdek a tartós fogyasztási cikkek és termelőeszközök maximális élettartama. Tartósság A gyártmányok élettartamát régebben azzal igyekeztek fokozni, hogy az egyes szerkezeti elemeket túlméreteztek. Ebben persze nagy szerepe volt a túlzott óvatosságnak is. Tény azonban, hogy a tartósság fogalma az idők folyamán a masszivitással párosult. Napjainkban a tervező mérnök már pontosan ismeri az anyagok szilárdsági értékeit, a tudomány a legmodernebb eszközöket bocsátja rendelkezésére az optimális minőségű és élettartamú gyártmányok kialakításához. Mindamellett a minőségjavítás nagy körültekintést kíván, hiszen az egyes fejlesztési elgondolások aránytalanul sokba kerülhetnek. Jó példa erre a svéd Volvo gépkocsigyár esete, amely egyes autótípusait rozsda-* mentes acéllemezből készült karosszériával hozta forgalomba, ami jelentősen megnövelte a gépkocsik árát. Ezzel azt érték el, hogy a minőség és aa élettartam szempontjából helyesen kialakított gyártmánynál az egyes szerkezeti elemeknek közel azonos időben kell elhasználódniuk. Védelem Visszatérve a tudatos minőségrontás kapitalista kinövéseire, hadd említsük meg, hogy például az amerikai fogyasztókat ma már különleges szervezet — az úgynevezett fogyasztók szövetkezete — védi a feltartóztathatatlannak tűnő folyamattal szemben. A szervezet, a csaknem egymillió példányban rendszeresen megjelenő kiadvánva hasznából tartja fenn magát. Ebben minden részrehajlás nélkül feltárja az egyes iparcikkekkel kapcsolatos, tudományos tényekkel alátámasztott vizsgálati tapasztalatait. A vásárlók bizalmát élvező szervezet egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának a termékelőállítók körében is, mivel növeli a valóban kiváló áruk becsületét. Hazánkban a Kereskedelmi Minőségellénőrző Intézet őrködik a forgalomba kerülő árucikkek megbízhatósága felett. Biztató és megnyugtató, hogy előzetes engedélye és jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek fogyasztási cikkek kereskedelmi forgalomba. A későbbi minőségromlással azonban még bőven vannak problémák... -a Rázógépen vizsgálják a termékek rezgésállóságát a Siemens cég kísérleti laboratóriumában.
