Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-07 / 236. szám

Bemutatkozik a megyei intézet: kecskeméti központ — kalocsai osztály A minőséget vallatják Egy statisztikai kimu­tatás szerint keresetünk­nek csaknem egyharma­­dót szó szerint feléljük, élelmiszerek vásárlására fordítjuk. Bár a vevők választását sokkal inkább befolyásolja a csomagolás tetszetőssége, a címkézés színvonala, az újdonságok vonzereje, a döntő mégis az érzékszervi bírálat, a minőség megbízható el­lenőrzése, ami védelmet nyújt a termelő, illetve forgalmazó vállalatok esetleges gondatlansága ellen. Néha előfordul az is, hogy a jogtalan nye­reségszerzés miatt káro­sodik a fogyasztó. Alapvetően fontos fel­adat tehát a termékek mi­nőségének vizsgálata. A megfelelő biológiai értékű élelmiszerek e őáliítása csakis a tudomány mo­dern eredményeinek fel­használásával lehetséges. Néhányan ebben a ter­mészetes állapotok „meg­rontását” látlak. A veszé­lyek kiszűrése érdekében alapos ellenőrzési-e van szükség. Ezt a tevékenységet me­gyénkben az Éle’miszer­­eilenőrző és Vegyvizsgáló Intézet végzi. Az e’len­­őrző műhely — amely je­lenleg harminc dolgozót foglalkoztat — immár több mint fél évszázados múlt­ra tekint vitám. A kecs­keméti központnak Ka­locsán panr'kaminősítő osztálya tevékenvkedik. Az intézet rendszeresen vizsgálja az é'elmiszerek minőségét, suffár- és ve­gyi szennyezettségének alakulását. A munka ha­tékonyságát növeli, hogy a vizsgáló tevékenység az előállítás és forgal­mazás heivén. ígv gyár­tás közben is történik. Jelentésekbe*1 számolnak be az úi élelmiszerek gyártástechn'l ó-*iájáról, anyagösszetételéről, cso­magolásáról és a jelölé­séről. Az ilyen lelle 'ű fel­mérések me°előz'k a so­rozattermelést. a vállala­tok tehát ideiében tájé­kozódhatnak az úi^onsá­­gok bizonyítványéból. Működési körzetük Bács-K;skun -n-gve egész területét és Szolnok me­gyének egv részét f.-gja ót. A fíícz“rn"b>rika mi­nőségének meoá’lapjfá­­sáért ped:<* pz ország fe­lében felelősek. A munkatársak egyér­telműen a fogyasztók ér­dekeit védik, ami igen gyors és pontos munkát igényel. A nagyobb kö­zösség érdeke megköve­teli, hogy sem az elem­zések közben, sem az eredmények közlésében ne fordulhassanak elő té­vedések. Ha a vizsgált terméket hibásnak találják, agyár­tóval, vagy a forgalma­zóval szemben büntető szankciókat alkalmazhat­nak. Ezeknek a sora a figyelmeztetéstől egészen a bűnvádi eljárás kezde­ményezéséig terjedhet. A legenyhébb esetben tájé­koztatást kap a minta­adó az ellenőrzés ered­ményeiről, s a. kö'bége­ket ki kell fizetnie. (A kifogástalan termékek esetében az állam finan­szírozza a vizsgálatokat.) Ezt követi a fegyelmi ja­vaslat, majd a szabály­sértési feljelentés. Végül gazdasági bírságra tehet javaslatot az Intézet, A szankciók elég sok lehetőséget adnak a jobb minőség elérésének ösz­tönzésére. A szakembe­rek mégis' azon a véle­ményen vannak, hogy to­vább növelné az ellenőr­zés hatékonyságát, ha jo­guk lenne a népgazdaság­nak súlyos kárt okozó. kifogásolt termék gyár­tását időszakosan felfüg­geszteni. ahogy azt több országban gyakorlattá tették. Ezt az igényt kü­lönösen az utóbbi évek­ben tapasztalt jelenségek indokolják. Közös és ál­lami gazdaságok, fogyasz­tási szövetkezetek ugyan­is olyan feldolgozó tevé­kenységbe kezdtek, ami­nek náluk korábban nem volt hagyománya, s a megfelelő munkafeltétele­ket sem tudták mindenütt megteremteni. Az intézet irányítását tavaly a megyei tanács­tól átvette a Mezőgazda­­sági és ÉleLmezésügyi Mi­nisztérium, A változás előnyösen érezteti hatá­sát a fejlesztésben. Az idei beruházási keretük például I millió forintra emelkedett. Korábban át­lagosan csupán 15—30 ezer forintnyi összeg ju­­tott ilyen célra. Az üveg vagy elektronikus műsze­rek gyarapodása, a vizs­gálatokhoz szükséges fel­szerelések korszerűsödése megbízhatóbbá, egyszer­­smüid gyorsabbá teszi a munkát. Az újabb eszkö­zökkel ma már olyan elemzésekre képesele, amelyekről ötven évvel ezelőtt még álmodni sem mertek az elődök. A kecs­keméti központban és a kalocsai kirendeltségen rendelkeznek azokkal a műszerekkel, amelyek ga­rantálják a fogyasztók érdekvédelmét. A megyei Élelmiszer­­ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet legutóbbi fegyver­ténye egy olyan módszer­nek a kidolgozása volt — a Konzerv- és Paprika­ipari Kutató Intézet be­vonásával —, amely a fű­szerpaprika festéktartal­mának tökéletesebb meg­határozását teszi lehető­vé. Az eljárás során h°sz­­nosítiák a modem elekt­rotechnika adta segítsé­get, s végeredményben fizikailag-kémiailag egy­ségesebb képet kapnak a minőségről. A módszert Kecskemé­ten bocsátották vitára a nagy fűszerpaprikaterme­lő országok — Jugoszlá­via és Bulgária — szak­emberei előtt. A tanács­kozást alig egy hónapra Szófiában az államok kö­zötti megállapodás alá­írása követte. Következő feladatként megismertetik az eljárást a nyugati ve­vőkkel. Erre az export­­szállítások megkezdése előtt, október végén ke­rül sor. A nagyon gyakorlati minőségellenőrző munká­ba így illeszkedik a tudo­mányos-kutató tevékeny­ség, amely ugyancsak a lakosság, illetve a nép­gazdaság érdekeit szol­ga’ ia. (Képeink az intézet különböző működési te­rületeit szemléltetik.) H. F. A voszwáy cjjyiK I,,,.i,,s 1 L.i az ir.v,,v,,t­szállításokat megelőző élelmiszer-vizsgálat. Az elő­térben egy higanyroncsoló készülék látható, amellyel a fém által okozott szennyezettség mértékét határoz­zák meg. Mindennapi műszer a Spektromom 301-es típusú fotométer, amelyet a színes oldatokká átalakítható ve­­gyületek, festékanyagok, tartósítószerek koncentráció­jának vizsgálatánál használnak, Ismerve a hazánkra jellemző alkoholfogyasztás adatait, nagy szükség van az italok ellenőrzésére. A kecskeméti intézetben a bor és a sör minőségének alakulását rend­szeresen nyomon követik. A háttérben egyszerű desz­tilláló berendezések, elől egy illósav-meghatározó ké­szülék helyezkedik el. A kenyér nálunk az alapvető élelmiszerek közé tarto­zik. Felső fotónkon a liszt minőségét vallatják, alul pedig az élesztő összetételét elemzik, s a kenyér sav­fokát mutatják ki. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents