Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-07 / 236. szám
1 oldal 1971. október 7, esfltórtBk Uj szövetkezetek - Politizáló szövetkezeti újdonságok KlSZ-ÍStÓk III. Az új típusú lakásépítő szövetkezet A lakásépítés fejlesztésétől, a lakáselosztást és a lakbérek új rendszerét az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes határozata akként szabályozta, hogy 1971 július 1-től kezdődően a lakásszövetkezetek újabb típusaként lakásépítő szövetkezetek is alakulnak. Az új típusú lakásépítő szövetkezetek megalakulásának lehetőségei fellelhetők megyénk minden városában és nagyközségében, csak az a teendő, hogy a helyi vezetők felismerjék és az építtetők igényeinek megfelelően alkalmazzák ezeket. Megyénkbe 1970-ben három új típusú lakásépítő szövetkezet alakult Száznyolcvan taggal létrejött a Kecskeméti Népfront Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, amely 180 két szoba komfortos szövetkezeti lakás építését bonyolítja a kecskeméti műkertvárosi szövetkezeti lakónegyedben. Az építkezés félkészházakciós formában valósul meg. A Baján alakult KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet 60 tagú. A 60 kétszobás szövetkezeti lakás háromszintes, 15 lakásos épületekben, a Szabadság úti KlSZ-lakótelepen valósul meg, hagyományos építéssel. E lakásépítő szövetkezet igazgatósága a Bajai Építőipari és Lakberendező Ktsz-szel kötött kulcsátadásos kivitelezési szerződést. A KISZ Bajai Városi Bizottsága 1958-ban kezdeményezte az azóta már országos akcióvá fejlődött KISZ-lakásépítést. A lakásépítés nem tartozik a KISZ feladatkörébe. A társadalmi szükséglet azonban a fiatalok ezirányú öntevékenységének felkarolását igényelte. E mozgalom nagy utat tett meg fejlődése során. A földszintes ikerházak építésétől eljutott a 2—3 szintes ifjúsági társasházakig. A KISZ-építőközösségek kezdettől fogva igen sok szövetkezeti elemet tartalmaztak. Baján mindez a városi KISZ-bizottság közreműködésével elvezetett a megye első ifjúsági lakásépítő szövetkezetének megalakulásáig. A bajai KlSZ-bizottságnak ez az újabb kezdeményező lépése visszhangra talált Kalocsán is, ahol 40 taggal jött létre a Kalocsai KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. A városi tanács vezetőinek sokoldalú támogatásával jutott el a szövetkezet oda, hogy összeszerelték az ötszintes épületet. A városi tanács a Széchenyi lakótelepen közművesített telket a tagság által elfogadott és részben módosított típustervet, s emellett építési kapacitást bocsátott az érdeklődők rendelkezésére. Az új típusú lakásépítő szövetkezet megalakulásához szükséges feltételek megteremtése mellett a városi tanács segítsége az építkezés bonyolításában is jelentkezik. A 40 lakás egyetlen 5 szintes épületben kulcsátadásig az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében valósul meg. E három, megyénkben működő lakásépítő szövetkezet példája mutatja, hogy a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez igazodóan a szövetkezeti lakásépítés változatos, egymástól eltérő módon valósulhat meg. Lényeges közös vonása azonban mindhárom szövetkezetnek, hogy kezdettől fogva érvényesíti a tagsági érdekeket. A szövetkezés előre történik, s az lehetővé teszi a tagok számára, hogy már a tervezés. s az építkezés szakaszában maguk határozzanak épülő otthonukról. Az új típusú lakásépítő szövetkezetek a tagok önkéntes, személyes közreműködésével létrehozott olyan szocialista, társadalmi, gazdasági szervezetek, amelyek önálló jogi személyként tevékenykednek, s amelyek szervezeti felépítésüknél fogva alkalmasak az építkezni szándékozók összegyűjtésére, rendszeres összefogására. Mivel az építkezés mindhárom városban telepszerűen és többszintes épületekben valósul meg, ezért a szövetkezet demokratikus szervezeti kerete szükséges ahhoz is, hogy az építkezők kellő formák és szabályok alapján maguk dönthessék el az építendő lakások nagyságát, beosztását, felszereltségét és az építkezéssel összefüggő egyéb ügyeket. Önálló jogi személy és szövetkezeti gazdálkodási hatáskör szükséges ahhoz is, hogy az építés előkészítése és bonyolítása során jelentkező kötelezettségeket az érdekeltek kollektíván vállalhassák, terveket készíttessenek, bonyolítási és kivitelezési szerződéseket köthessenek. Saját kivitelezés esetén pedig anyagokat rendelhessenek, s a folyamatos tagfelvétellel lehetővé tegyék az építeni szándékozók előtakarékosságát. Mindezeken túl — s ezt a Kecskeméti Népfront Lakásépítő Szövetkezet példája nagyszerűen bizonyítja —, olyan szövetkezeti szervezeti keretre volt szükség, ahol a tagok munkája és az üzpmeik segítőkészsége szabadon kibontakozhat és érvényesülhet, s ahol ez a sokirányú munka és segítség kellően öszszehangolható, ahol az építkezés garantáltan jó minőségben, a lehető legolcsóbban valósul meg. Az Új típusú lakásépítő szövetkezeti forma mindezt lehetővé teszi. És biztosítja azt is, hogy a lakások birtokba vétele után a tagok közösen szerveznék meg szövetkezeti lakásaik fenntartását, felújítását, valamint a társas együttéléssel összefüggő, az alapszabályban meghatározott tennivalókat. (Folytatása következik Az ifjú kommunisták közül egyre többen értelmezik helyesen a KISZ tevékenységének politikai jellegét. Ez tükröződik például a bajai határőr-alakulat alapszervezetének kongresszusi akcióprogramjában és havi munkatervében, de a napi gyakorlati munkában is. Segítik az alakulatnál folyó eszmei-politikai nevelő munkát. Sajtófelelősöket jelöltek ki a szakaszoknál, akik a napi la- I pókból feldolgozzák a politikai oktatásban hasznosítható cikkeket, s abból rövid beszámolókat tartanak. Figyelemmel kísérik a televízió és a rádió politikai műsorait. Vitát szerveznek a párt X. kongresszusának anyagából, a gazdasági élet és a társadalom ideológiai állapotának összefüggéseiről és az európai biztonság jelenlegi helyzetéről. Segítik az ifjú kommunisták esztétikai nevelését is. Az olvasómozgalmat már az év elején megszervezték. S akkor még csak az állomány negyede olvasott rendszeresen szépirodalmat, ma pedig majdnem mindenki. Alapszervezetük politikai jellegét kulturális vonatkozásban is erősítik. A szegedi szabadtéri előadásokra, vagy a Kecskeméti Katona József Színház bajai előadásaira jegyeket biztosítottak. A bajai fehérneműgyár KISZ-istáival műsoros klubesteket rendeznek. Jó kapcsolatuk volt a vaskúti KISZ-táborral is. A bajai határőr-alakulat KISZ-szervezeténék tevékenysége tehát példásnak mondható. Ennek az alapszervezetnek a héttagú vezetősége között dolgozik egyébként Sárdi János határőr, aki a Bajai Kismotor. és Gépgyárból vonult be a határőrséghez és Ercsi Béla tizedes, aki a tompái tsz-nél kertészeti brigádvezető volt. Most ők is a KISZ VIII. kongreszszusára való eredményes felkészülést tartják a legfontosabb feladatuknak, s minden munkát a kongreszszus jegyében végeznek. Gazsó Béla 21. Igen? Hát ha te egy nyereményt adsz neki, akkor én kettőt, mert tetszik tudni, az az igazság, hogy nem tudja elviselni, hogy a kis Damógyöngyei nem áll vele szóba. A nyomozók arca fokról fokra elsötétedik, ahogy ezt a körmönfont vallomást hallgatják, s ezt látva Anita szükségét érzi annak, hogy valamit komolyan is mondjon: — Mert tetszik tudni, ha az ember nagyon szeret valakit, akkor semmi sem drága. A főnyomozó most már ismét dühös: — Maga megint nem a kérdésre felel, művésznő. Anita megérzi, hogy most baj van, s hogy itt már csak a határozottság segít. Megkeményednek vonásai, s megmutatja, hogy elszánt is tud lenni. A főnyomozó folytatja: — Azt mondja meg, miért éppen ezt az öt számot játszotta meg három szelvényen? Anita zárt, szigorú arccal válaszol: — Csak. Aztán hirtelen felemelkedik, és nagyon keményen, határozottan mondja: — Szabad állam, szabad polgára vagyok. Azt az öt számot játszom meg, és annyiszor, ahányszor akarom. a saját pénzemen, és ehhez senkinek semmi köze. Aztán még mielőtt kimenne, hozzáteszi: — Egyébként pedig a kis Damógyöngyei, akár elhiszik, akár nem, akár dajkamesének tartják, akár nem. egy zseni. Ha maguk nem hisznek benne, az a maguk baja. Mi hál’istenek hittünk benne, s meg is van az eredménye. A nyomozók eléggé csüggedten egymásra néznek. A főnyomozó véget vet a kihallgatásnak. — Köszönjük. Anita kimegy a söntésbe, és tekintetével először Darnógyöngyeit, aztán az egész társulatot is megnyugtatja, hogy minden rendben, mehet tovább a meseszekér. Már majdnem az ajtóig ér, amikor még eszébe jut valami, hirtelen sarkonfordul, és visszamegy a különterembe, illetve csak az ajtót nyitja ki, és beszól a főnyomozónak: — Remélem tudják, hogy borzasztóan akadályoznak bennünket művészi munkánk kifejtésében? Azzal szép csendesen behúzza az ajtót, és most már az egész társulatnak szóló diadalmas mosollyal, diadalmámorban hagyja el a helyiséget. • Zima Jenő felfelé halad a lépcsőn. Odaér a kitört ajtajú szobához, de nem a résen megy be, hanem kinyitja az ajtót. A szobában megakad a szeme az asztalon hagyott papírlapokon, Lucianó számításain. Megtalálja az öt lottószámot is. Alaposan körülnéz, mindent jól megjegyez, aztán vizsgálni kezdi a számításokat, nézi az algebrai levezetéseket és gondolkozik. * Éjszaka van. Zima határozott léotekkel megy Szántódi háza felé. Megáll előtte, erőteljesen csenget. A csengetés után kisvártatva kinyílik egy ajtó, és Szántódi hangja hallatszik, amint kikiált: — Ki sí? — Zima Jenő. Esti séta TTm 1 ff •• «• Kiskoroson Mintha az utóbbi időben lelassult volna az az iram, amely Kiskőrös fejlődését jellemezte. Igaz, építik a központot, s innen is, onnan is hallani lehet a munkagépek dörgését, tégla- és betonhalmazokkal találkozik az ember. Mégis... Furcsának tűnik talán, hogy egy TEA. olyan jelentéktelen és nem is „városképi jellegű” témával kezdjük, mint a tea. De bizonyos értelemben egy nagy, reprezentatív étterem. vendéglő hírnevét meglehetősen labilissá teszi az évenként egyszer, egy estét ott töltő vendég előtt az a körülmény, hogy a csillogó-villogó, a korszerűség minden jelét magán viselő kombinátban netm lehet meginni egy csésze teát. Azt még — hosszas magyarázkodás után — megértené a jámbor vendég. hogy az étlapra nem írják fel, de az már nein fér a fejébe, hogy kérésére — ihatnék egy csésze teát? — úgy válaszolnak, mintha hamuban sült pogácsát óhajtana. Nem vagyok a szakácstudományok kandidátusa, de annyit mégis tudok, hogy a teához vízre, teafűre és cukorra van szükség. A vendéglátáshoz pedig előzékenységre. Vagyis, ha a vendég teát kér, főzünk neki — noha nincs „feltüntetve” az étlapon. Tea sajnos nem volt. Ittam egy fröccsöt. Le az alkoholizmussal. ni, hogy az artézi kúttal szemben levő akácfa, továbbá annak környéke. Itt várakoznak a reggelenként utazók, akármilyen idő uralkodik. Most pedig — ha valami közbe nem jön —, valószínűleg hideg ngpok következnek. Kire tartozik az, hogy legalább egy bódét állítson a didergő utasoknak? S ha már fentebb „belekevertük” a költészetet a cikkbe, hadd fejezzük be egy ugyancsak közismert költői kérdéssel, amelyet az ügyben illetékesnek teszünk fel: Herceg, hátha eljön a tél is ... ItÉR Kiskőrösön — I_____ maradjunk hűek yARÓ Az ember érte______ lemmel bíró ény. Van tehát annyi esze, ogy ha esik az eső, fedett keres. Csakhogy a kérés nem ilyen egyszerű, iomplikálhatja az a körüllény, hogy az értelmes íny Kiskőrösön távo'sági utóbuszra vár — esős időén. A fedelet persze hiáa keresi, mert Petőfi szüihelyén bizonyára szándéosan teremtettek ilyen elyzetet annak a költői érdésnek az ébren tartótra, hogy „ .. .hol a boligság mostanában ...” Félre azonban az iróniáit! Nézzük a tényeket. Az ítóbuszállomást Kiskőrö<n tirrv lehet meahatározehhez az egyébként szép és tényleg fejlődő nagyközséghez — a Szarvas Étterem előtt, tehát kellős közepén a településnek, sivatagi állapotokat találunk. Púpos teve ugyan nincs, homokot is nehezen találna az ide tévedő karaván, de az embernek mégis az az érzése, hogy a Kalahári kellős közepébe pottyant. Valamikor park volt itt — mesélik a régi öregek — de azt már senki sem tudja megmondani miért, mikor és ki tüntette el a növényeket, s főleg arra sincs válasz, hogy miért maradt így az egész. Lehetséges* hogy a hajdan tervezett útépítés során itt is átfut a sztráda? Addig is érdemes lett volna legalább füvet vetni a presszó, a szálloda elé. Már hallom is a választ: nincs rá pénz, mert a sóik építkezés az utolsó fillért is elviszi. Lehet, de minden bizonnyal elvállalták volna a kiskőrösi úttörők, vagy KlSZ-fiatalck, hogy társadalmi munkában megszépítik a kietlen teret. Amint az olvasó is tapasztalja, az újságíró Kiskőrösnek csak a közepét veszi célba. Érthető ez, ha elmondom, hogy a portyát este bonyolítottam le. A központtól kifelé haladva — például a Kossuth utcába torkolló mellékutcákban — olyan sötét van, hogy a fényes eredményeket sem látja meg az ember, nemhogy a hibákat. — dorgál — — Mit akar? — Beszélgetni. Szántódi hosszú, gyolcs gatyában, amiben aludni szokott, kilép az ajtón, és remegve megindul a kapu fele. Érzi, hogy baj van. Kijön, és kinyitja a kaput. — Kicsoda ön? — Nyomozó vagyok. Szántódi beengedi, bemennek. Ahogy belépnek a konyhába, még mielőtt Szántódi felgyújthatná a villanyt, megszólal Zima: — A család hol alszik? — A belső szobában. — Nem hallanak bennünket? — Nem. — Felgyújthatja a villanyt. Amikor a villany felgyulladt. Zima ott áll Szántódival szemben, és alaposan végigméri. Tekintete nagyon szigorú, és nagyon komoly. Közli a tényeket csupán, de ezek Szántódi számára bunkócsapások. Luciánó itt van a pincében, a társulata nem véletlenül kapta a 15 ezer forint segélyt, a két Darnógyöngyei nem vértestvér, a bohóc—néző találkozót felesleges volt megrendezni. Maga volt a szellemi atyja az egész üzletnek. Szántódi remegve leroskad egy hokedlire. Zima tovább folytatja a ráolvasást. — Billiárd, ulti, dáridó. És maga, maga leventeoktató volt 1943-ban két hónapig. Stimt? — Stimt. Szántódi teljesen összeomlik. Zima a sikeren felbuzdulva még jobban rákapcsol, most már olyan kérdéseket feszeget, amikben nem biztos. — Maguk, ha akarják, minden héten el tudjá' találni a nverőszámokat, igaz? Szántódi csak bólint. (Folytatása következik)
