Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-07 / 236. szám

1 oldal 1971. október 7, esfltórtBk Uj szövetkezetek - Politizáló szövetkezeti újdonságok KlSZ-ÍStÓk III. Az új típusú lakásépítő szövetkezet A lakásépítés fej­lesztésétől, a lakáselosztást és a lakbérek új rendsze­rét az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes határozata ak­ként szabályozta, hogy 1971 július 1-től kezdődően a lakásszövetkezetek újabb típusaként lakásépítő szö­vetkezetek is alakulnak. Az új típusú lakásépítő szövetkezetek megalakulá­sának lehetőségei fellelhe­tők megyénk minden vá­rosában és nagyközségé­ben, csak az a teendő, hogy a helyi vezetők felis­merjék és az építtetők igé­nyeinek megfelelően al­kalmazzák ezeket. Megyénkbe 1970-ben három új típusú la­kásépítő szövetkezet ala­kult Száznyolcvan taggal létrejött a Kecskeméti Népfront Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, amely 180 két szoba kom­fortos szövetkezeti lakás építését bonyolítja a kecs­keméti műkertvárosi szö­vetkezeti lakónegyedben. Az építkezés félkészház­­akciós formában valósul meg. A Baján alakult KISZ Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet 60 tagú. A 60 kétszobás szövetke­zeti lakás háromszintes, 15 lakásos épületekben, a Sza­badság úti KlSZ-lakótele­­pen valósul meg, hagyo­mányos építéssel. E lakás­építő szövetkezet igazgató­sága a Bajai Építőipari és Lakberendező Ktsz-szel kö­tött kulcsátadásos kivitele­zési szerződést. A KISZ Bajai Városi Bi­zottsága 1958-ban kezde­ményezte az azóta már or­szágos akcióvá fejlődött KISZ-lakásépítést. A la­kásépítés nem tartozik a KISZ feladatkörébe. A társadalmi szük­séglet azonban a fiatalok ezirányú öntevékenységé­nek felkarolását igényelte. E mozgalom nagy utat tett meg fejlődése során. A földszintes ikerházak épí­tésétől eljutott a 2—3 szin­tes ifjúsági társasházakig. A KISZ-építőközösségek kezdettől fogva igen sok szövetkezeti elemet tartal­maztak. Baján mindez a városi KISZ-bizottság köz­reműködésével elvezetett a megye első ifjúsági lakás­építő szövetkezetének meg­alakulásáig. A bajai KlSZ-bizottság­­nak ez az újabb kezdemé­nyező lépése visszhangra talált Kalocsán is, ahol 40 taggal jött létre a Kalo­csai KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. A városi tanács vezetőinek sokoldalú támogatásával jutott el a szövetkezet oda, hogy összeszerelték az öt­szintes épületet. A városi tanács a Széchenyi lakóte­lepen közművesített telket a tagság által elfogadott és részben módosított típus­tervet, s emellett építési kapacitást bocsátott az ér­deklődők rendelkezésére. Az új típusú lakásépítő szövetkezet megalakulásá­hoz szükséges feltételek megteremtése mellett a városi tanács segítsége az építkezés bonyolításában is jelentkezik. A 40 lakás egyetlen 5 szintes épület­ben kulcsátadásig az ÉM Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalat kivitelezé­sében valósul meg. E három, megyénkben működő lakásépítő szövet­kezet példája mutatja, hogy a helyi adottságok­hoz és lehetőségekhez iga­zodóan a szövetkezeti la­kásépítés változatos, egy­mástól eltérő módon való­sulhat meg. Lényeges közös vonása azonban mindhárom szö­vetkezetnek, hogy kezdet­től fogva érvényesíti a tagsági érdekeket. A szö­vetkezés előre történik, s az lehetővé teszi a tagok számára, hogy már a ter­vezés. s az építkezés sza­kaszában maguk határoz­zanak épülő otthonukról. Az új típusú lakásépítő szövetkezetek a tagok ön­kéntes, személyes közre­működésével létrehozott olyan szocialista, társadal­mi, gazdasági szervezetek, amelyek önálló jogi sze­mélyként tevékenykednek, s amelyek szervezeti fel­építésüknél fogva alkal­masak az építkezni szán­dékozók összegyűjtésére, rendszeres összefogására. Mivel az építkezés mind­három városban telepszerű­en és többszintes épületek­ben valósul meg, ezért a szövetkezet demokratikus szervezeti kerete szükséges ahhoz is, hogy az építke­zők kellő formák és sza­bályok alapján maguk dönthessék el az építendő lakások nagyságát, beosz­tását, felszereltségét és az építkezéssel összefüggő egyéb ügyeket. Önálló jogi személy és szövetkezeti gazdálkodá­si hatáskör szükséges ah­hoz is, hogy az építés elő­készítése és bonyolítása során jelentkező kötele­zettségeket az érdekeltek kollektíván vállalhassák, terveket készíttessenek, bo­nyolítási és kivitelezési szerződéseket köthessenek. Saját kivitelezés esetén pe­dig anyagokat rendelhesse­nek, s a folyamatos tagfel­vétellel lehetővé tegyék az építeni szándékozók előta­­karékosságát. Mindezeken túl — s ezt a Kecskeméti Népfront Lakásépítő Szövetkezet példája nagyszerűen bizo­nyítja —, olyan szövetke­zeti szervezeti keretre volt szükség, ahol a tagok mun­kája és az üzpmeik segítő­készsége szabadon kibon­takozhat és érvényesülhet, s ahol ez a sokirányú mun­ka és segítség kellően ösz­­szehangolható, ahol az építkezés garantáltan jó minőségben, a lehető leg­olcsóbban valósul meg. Az Új típusú lakás­építő szövetkezeti forma mindezt lehetővé teszi. És biztosítja azt is, hogy a la­kások birtokba vétele után a tagok közösen szervez­nék meg szövetkezeti laká­saik fenntartását, felújítá­sát, valamint a társas együttéléssel összefüggő, az alapszabályban meghatá­rozott tennivalókat. (Folytatása következik Az ifjú kommunisták kö­zül egyre többen értelme­zik helyesen a KISZ tevé­kenységének politikai jel­legét. Ez tükröződik pél­dául a bajai határőr-alaku­lat alapszervezetének kong­resszusi akcióprogramjában és havi munkatervében, de a napi gyakorlati munká­ban is. Segítik az alakulat­nál folyó eszmei-politikai nevelő munkát. Sajtófele­lősöket jelöltek ki a sza­kaszoknál, akik a napi la- I pókból feldolgozzák a poli­tikai oktatásban hasznosít­ható cikkeket, s abból rö­vid beszámolókat tartanak. Figyelemmel kísérik a te­levízió és a rádió politikai műsorait. Vitát szerveznek a párt X. kongresszusának anyagából, a gazdasági élet és a társadalom ideológiai állapotának összefüggései­ről és az európai bizton­ság jelenlegi helyzetéről. Segítik az ifjú kommu­nisták esztétikai nevelését is. Az olvasómozgalmat már az év elején megszer­vezték. S akkor még csak az állomány negyede ol­vasott rendszeresen szép­­irodalmat, ma pedig majd­nem mindenki. Alapszervezetük politikai jellegét kulturális vonat­kozásban is erősítik. A szegedi szabadtéri előadá­sokra, vagy a Kecskeméti Katona József Színház ba­jai előadásaira jegyeket biztosítottak. A bajai fe­hérneműgyár KISZ-istáival műsoros klubesteket ren­deznek. Jó kapcsolatuk volt a vaskúti KISZ-táborral is. A bajai határőr-alakulat KISZ-szervezeténék tevé­kenysége tehát példásnak mondható. Ennek az alap­­szervezetnek a héttagú ve­zetősége között dolgozik egyébként Sárdi János ha­tárőr, aki a Bajai Kismo­tor. és Gépgyárból vonult be a határőrséghez és Er­csi Béla tizedes, aki a tompái tsz-nél kertészeti brigádvezető volt. Most ők is a KISZ VIII. kongresz­­szusára való eredményes felkészülést tartják a leg­fontosabb feladatuknak, s minden munkát a kongresz­­szus jegyében végeznek. Gazsó Béla 21. Igen? Hát ha te egy nyereményt adsz neki, akkor én kettőt, mert tetszik tudni, az az igazság, hogy nem tud­ja elviselni, hogy a kis Damógyöngyei nem áll vele szóba. A nyomozók arca fokról fokra elsötétedik, ahogy ezt a körmönfont vallomást hallgatják, s ezt látva Anita szükségét érzi annak, hogy valamit komolyan is mond­jon: — Mert tetszik tudni, ha az ember nagyon szeret valakit, akkor semmi sem drága. A főnyomozó most már ismét dühös: — Maga megint nem a kérdésre felel, művésznő. Anita megérzi, hogy most baj van, s hogy itt már csak a határozottság segít. Megkeményednek vonásai, s megmutatja, hogy elszánt is tud lenni. A főnyomozó folytatja: — Azt mondja meg, miért éppen ezt az öt számot játszotta meg három szelvényen? Anita zárt, szigorú arccal válaszol: — Csak. Aztán hirtelen felemelkedik, és nagyon keményen, határozottan mondja: — Szabad állam, szabad polgára vagyok. Azt az öt számot játszom meg, és annyiszor, ahányszor aka­rom. a saját pénzemen, és ehhez senkinek semmi köze. Aztán még mielőtt kimenne, hozzáteszi: — Egyébként pedig a kis Damógyöngyei, akár elhi­szik, akár nem, akár dajkamesének tartják, akár nem. egy zseni. Ha maguk nem hisznek benne, az a maguk baja. Mi hál’istenek hittünk benne, s meg is van az eredménye. A nyomozók eléggé csüggedten egymásra néznek. A főnyomozó véget vet a kihallgatásnak. — Köszönjük. Anita kimegy a söntésbe, és tekintetével először Darnógyöngyeit, aztán az egész társulatot is meg­nyugtatja, hogy minden rendben, mehet tovább a me­seszekér. Már majdnem az ajtóig ér, amikor még eszébe jut valami, hirtelen sarkonfordul, és vissza­megy a különterembe, illetve csak az ajtót nyitja ki, és beszól a főnyomozónak: — Remélem tudják, hogy borzasztóan akadályoznak bennünket művészi munkánk kifejtésében? Azzal szép csendesen behúzza az ajtót, és most már az egész társulatnak szóló diadalmas mosollyal, diadal­mámorban hagyja el a helyiséget. • Zima Jenő felfelé halad a lépcsőn. Odaér a kitört ajtajú szobához, de nem a résen megy be, hanem kinyitja az ajtót. A szobában megakad a szeme az asztalon hagyott papírlapokon, Lucianó számításain. Megtalálja az öt lottószámot is. Alaposan körülnéz, mindent jól megjegyez, aztán vizsgálni kezdi a szá­mításokat, nézi az algebrai levezetéseket és gondolko­zik. * Éjszaka van. Zima határozott léotekkel megy Szán­­tódi háza felé. Megáll előtte, erőteljesen csenget. A csengetés után kisvártatva kinyílik egy ajtó, és Szán­­tódi hangja hallatszik, amint kikiált: — Ki sí? — Zima Jenő. Esti séta TTm 1 ff •• «• Kiskoroson Mintha az utóbbi időben lelassult volna az az iram, amely Kiskőrös fejlődését jellemezte. Igaz, építik a központot, s innen is, on­nan is hallani lehet a mun­kagépek dörgését, tégla- és betonhalmazokkal találko­zik az ember. Mégis... Furcsának tűnik talán, hogy egy TEA. olyan jelentéktelen és nem is „városképi jellegű” té­mával kezdjük, mint a tea. De bizonyos értelemben egy nagy, reprezentatív ét­terem. vendéglő hírnevét meglehetősen labilissá teszi az évenként egyszer, egy estét ott töltő vendég előtt az a körülmény, hogy a csillogó-villogó, a korsze­rűség minden jelét magán viselő kombinátban netm lehet meginni egy csésze teát. Azt még — hosszas magyarázkodás után — megértené a jámbor ven­dég. hogy az étlapra nem írják fel, de az már nein fér a fejébe, hogy kérésére — ihatnék egy csésze teát? — úgy válaszolnak, mintha hamuban sült pogácsát óhajtana. Nem vagyok a szakács­tudományok kandidátusa, de annyit mégis tudok, hogy a teához vízre, teafű­re és cukorra van szükség. A vendéglátáshoz pedig előzékenységre. Vagyis, ha a vendég teát kér, főzünk neki — noha nincs „feltün­tetve” az étlapon. Tea saj­nos nem volt. Ittam egy fröccsöt. Le az alkoholiz­mussal. ni, hogy az artézi kúttal szemben levő akácfa, to­vábbá annak környéke. Itt várakoznak a reggelenként utazók, akármilyen idő uralkodik. Most pedig — ha valami közbe nem jön —, valószínűleg hideg ng­­pok következnek. Kire tar­tozik az, hogy legalább egy bódét állítson a didergő utasoknak? S ha már fen­tebb „belekevertük” a köl­tészetet a cikkbe, hadd fe­jezzük be egy ugyancsak közismert költői kérdéssel, amelyet az ügyben illeté­kesnek teszünk fel: Her­ceg, hátha eljön a tél is ... ItÉR Kiskőrösön — I_____ maradjunk hűek yARÓ Az ember érte­______ lemmel bíró ény. Van tehát annyi esze, ogy ha esik az eső, fede­tt keres. Csakhogy a kér­és nem ilyen egyszerű, iomplikálhatja az a körül­­lény, hogy az értelmes íny Kiskőrösön távo'sági utóbuszra vár — esős idő­én. A fedelet persze hiá­­a keresi, mert Petőfi szü­­ihelyén bizonyára szándé­­osan teremtettek ilyen elyzetet annak a költői érdésnek az ébren tartó­tra, hogy „ .. .hol a bol­­igság mostanában ...” Félre azonban az iróniá­it! Nézzük a tényeket. Az ítóbuszállomást Kiskőrö­­<n tirrv lehet meahatároz­ehhez az egyébként szép és tényleg fejlődő nagyköz­séghez — a Szarvas Étte­rem előtt, tehát kellős kö­zepén a településnek, siva­tagi állapotokat találunk. Púpos teve ugyan nincs, homokot is nehezen talál­na az ide tévedő karaván, de az embernek mégis az az érzése, hogy a Kalahári kellős közepébe pottyant. Valamikor park volt itt — mesélik a régi öregek — de azt már senki sem tudja megmondani miért, mikor és ki tüntette el a növé­nyeket, s főleg arra sincs válasz, hogy miért maradt így az egész. Lehetséges* hogy a hajdan tervezett útépítés során itt is átfut a sztráda? Addig is érde­mes lett volna legalább füvet vetni a presszó, a szálloda elé. Már hallom is a választ: nincs rá pénz, mert a sóik építkezés az utolsó fillért is elviszi. Lehet, de minden bizonnyal elvállalták volna a kiskőrösi úttörők, vagy KlSZ-fiatalck, hogy társa­dalmi munkában megszé­pítik a kietlen teret. Amint az olvasó is ta­pasztalja, az újságíró Kis­kőrösnek csak a közepét veszi célba. Érthető ez, ha elmondom, hogy a portyát este bonyolítottam le. A központtól kifelé haladva — például a Kossuth utcá­ba torkolló mellékutcák­ban — olyan sötét van, hogy a fényes eredménye­ket sem látja meg az em­ber, nemhogy a hibákat. — dorgál — — Mit akar? — Beszélgetni. Szántódi hosszú, gyolcs gatyában, amiben aludni szokott, kilép az ajtón, és remegve megindul a kapu fele. Érzi, hogy baj van. Kijön, és kinyitja a kaput. — Kicsoda ön? — Nyomozó vagyok. Szántódi beengedi, bemennek. Ahogy belépnek a konyhába, még mielőtt Szántódi felgyújthatná a villanyt, megszólal Zima: — A család hol alszik? — A belső szobában. — Nem hallanak bennünket? — Nem. — Felgyújthatja a villanyt. Amikor a villany felgyulladt. Zima ott áll Szántó­­dival szemben, és alaposan végigméri. Tekintete na­gyon szigorú, és nagyon komoly. Közli a tényeket csu­pán, de ezek Szántódi számára bunkócsapások. Luciánó itt van a pincében, a társulata nem vé­letlenül kapta a 15 ezer forint segélyt, a két Darnó­­gyöngyei nem vértestvér, a bohóc—néző találkozót fe­lesleges volt megrendezni. Maga volt a szellemi atyja az egész üzletnek. Szántódi remegve leroskad egy hokedlire. Zima to­vább folytatja a ráolvasást. — Billiárd, ulti, dáridó. És maga, maga levente­oktató volt 1943-ban két hónapig. Stimt? — Stimt. Szántódi teljesen összeomlik. Zima a sikeren felbuzdulva még jobban rákapcsol, most már olyan kérdéseket feszeget, amikben nem biztos. — Maguk, ha akarják, minden héten el tudjá' ta­lálni a nverőszámokat, igaz? Szántódi csak bólint. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents