Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-07 / 236. szám

19TL október 7, csütörtök * oldal Lakiteleki szüret A bágyadt fényű Nap még alig emelkedett a lá­tóhatár fölé. már benépe­sült a lakiteleki határ. A Szikra Tsz ültetvényeiben szőlőszedő lányok, asszo­nyok, puttonyos férfiak szorgoskodnak. A helybeli általános iskola hetedik, nyolcadik osztályos diákjai is besegítenek néhány nap­ra. Teljesítmény szerint kapják a járandóságukat, akárcsak a felnőttek. A napokban az egyik nagykun város szakközép­­iskolájának tanulói szüre­teltek a Szikrában, ahol megfelelő szállást és a szö­vetkezet üzemi konyháján teljes ellátást kaptak. Az idén voltak itt először, de visszajönnek jövőre is. Jól érezték magukat és anya­gilag sem jártak rosszul. A szüret Lakiteleken és másutt sem egy szőkébb közösség ügye csupán. Csa­ládok. hozzátartozók kere­kednek fel ilyenkor, utaz­nak a szőlőtermelő vidé­kekre. ismerősökhöz, roko­nokhoz. Végeredményben ezt az utat járják a diá­kok is. Az egyik. Lakitele­kén ismeretséggel rendel­kező fővárosi tanintézet pedagógusai épp a keddi napra ígérkeztek. Elkel ilyenkor a segítség, őket is szívesen fogadják a Tisza j menti szövetkezetben, hi­szen a várható 70—73 va- | gon szőlőből 40 vagonnyi még a tőkéken van. Ennek ellenére de­rűs arccal fogadja a látó- . gatót Dékány István tsz-1 elnökhelyettes, a községi pártszervezet titkára. Ki­fogástalan minőségű a sző­lő. az októberi eső még nem áztatta meg a fürtö­ket. Szinte egy percnyi megállása sincs ilyenkor a tsz vezetőinek, tagjainak, hiszen a szüret csak egy az ilyenkor esedékes ten­nivalók közül. — E hét elején fogtunk hozzá a kukorica betaka­rításához. A kertészetben színesedik a pritamin­­paprika. Utolsó szakaszá­ba érkezett az almaszedés. A szántóföldön még' tart a rozsvetés, a lucerna már kikelt — sorolja Dékány elvtárs a már elvégzett munkát és a még hátra­levő feladatokat. — Alig győzzük szállító­­eszközzel. A háztájival együtt félezer hold a ku­korica vetésterülete és a háztájiban termett kukori­ca betakarításához is a szövetkezetnek kell foga­tokról, gépjárműről gon­doskodnia. Tizenöt vagon alma még a fákon van, en­nek egy része exportra, a többi a hűtőtárolóba kerül. A tett-központ szik­rai présházában hajnal óta talpon van Kasza István és Magyar István gépke­zelő. — Ha kell este 10-ig, 11-ig itt vagyunk és ügye­lünk a gépekre. 400—450 mázsa szőlőt kell feldol­gozni naponta, hogy tarta­ni tudjuk az ütemet. Bár kevesebb termett, mint A Nóra - Kecskemétről A színházi közvetítések gondjairól írt a küzelmúlt­­ba.n dri Váradv György. A Rádió és Televízió Újság hasábjain megjelent cikk szerint a kamara jellegű darabok alkalmasak első­sorban a képernyőre, de ilyen mindig kevés adódik. Ibsen Nóra című műve feltétlenül ebbe a kategó­riába tartozik. A látvány egy pillanatra sem vonja el figyelmünket az öntu­datra ébredő asszony és a környezet konfliktusáról, Nóra vívódásairól és fel­­emelkedéséről. A századvég nagy polgári írója egyetlen szobában tart ítélőszéket koránál: álszent erkölcsei fölött. Hatalmas indulatok feszülnek, rejtőznek a lát­szólag idillikus, békés pol­gári otthonban, ahol végül is mindenkinek magának kell megküzdenie gondjai­val, bajaival, végzetével, a valóságos élet ellentmon­dásaival. Ibsen szándéká­ból. drámaépítkezésébol kö­vetkezően aránylag kévés a cselekmény: nem a kör­nyezet, nem a társadalom állapota változik: a mű szereplői alakulnak, for­málódnak. hozzásimulva a viszonyokhoz, vagy szem­­beszálíva az illúziókkal, a kényelmes konvenciókkal. Az előadás hitele, színvo­nala, így nagymértékben a színészi teljesítmény függ­vénye. Jó emlékekkel gondol­tunk vissza a kecskeméti színház tavaszi előadására Kíváncsian vártuk, hogy miként hatnak Ibsen sza­vai, igazságai a képernyő­ről. Mennyire állta ki ,.az idő próbáját” Udvaros Bá­lának a megszokottól né­máskor. a must 20—22 cu­korfokos és a jobb minő­ségű termés értékben ki­egyenlíti az alacsonyabb hozamot. Ha októberben még ilyen verőfényes ma­rad az idő. tovább cukro­­sodik a szőlő. Mindenki örül ennek. Ismét az elnökhelyettes veszi fel a beszélgetés fo­nalát: — Háromezer hek­toliter bort dolgozunk fel, a termés többi részét a Szikrai Állami Gazdaság­nak adjuk el. Itt van ' a szomszédban. kevesebbe kerül a szállítás, az érté­kesítési körülmények is kedvezőbbek ilyenformán. Az elemi csapás az idén sem kerülte el a szövetke­zetét, lesült a borsó, jég verte a kajszibarackot, szükségünk van tehát min­den forintra. A tsz ezer tagja, közöttük háromszáz­nál több nyugdíjas a szö­vetkezetből várja évi jö­vedelmét — magyarázza Dékány István, így telnek az októ­beri napok a lakiteleki Szikra Tsz-ben. K. A. Leviczky Oreszt Neve és élete összeforrott a munkásfiatalok helyzeté­nek megjavításáért vívott harccal. 1919-ben a Rima­murányi Vasmű likéri ár­vaházánál mint nevelő dol­gozott. A munkásmozga­lomhoz igen közel álló fia­tal pedagógus fogalmazza meg a kohászok forradalmi kiáltványát. A Tanácsköz­társaság bukása után ezért az Alföldre kell menekül­nie. Kecskeméten telepedett le, ahol 1921-ben az iparos tanonciskola szaktanítója, majd 1939-ben igazgatója lett. Minden erejével azon fáradozik, hogy a tanoncok — a jövő szakmunkásai — számára emberséges mun­ka- és életkörülményeket, művelődési, szórakozási le­hetőségeket - teremtsen. 1925-ben megszervezte az Iparos Tanonciskola leány­tagozatát. Alelnöke volt a Polgári Daloskörnek. Ne­veléselméleti cikkeket írt az Iparos Nevelés című folyóiratba. Munkássága el­­\ ismeréséül 1958-ban a Munkaügyi Minisztérium Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki. 1971. október 14-én, 80 éves korában halt I meg. Személyében a szak- I munkás fiatalok kiváló ne- 1 velőjét vesztettük el. Tíz új játékfilm mileg eltérő rendezői kon­cepciója. (Ránk doktor és Krogstad egyéniségének új­szerű értelmezése.) A kamera — tudvalevő — akaratlanul is hangsú­lyoz, kiemel, eltakar. A földszinten, a páholyokban ülő néző az egész színpa­dot befogja szemeivel. A kamera irányítja figyel­münket, vezeti tekintetün­ket, befolyásolja látásun­kat, sőt állásfoglalásunkat. Ennél fogva a színházi j közvetítések hatása nem­csak az előadástól, hanem a stáb munkájától, tudá­sától is függ. Az operatőr, a felvétel vezetője önálló, alkotó munkát végez. Öröm­mel tapasztaltuk kedden este, hogy a közvetítést ve­zető dr. Várady György j ..egyetértett” Udvaros Béla I koncepcióival. Ügyes „vá­gásokkal” javított az „ere­deti” produkció egyszer­­kétszer megbicsakló ritmu­sán. Jól érvényesült a képernyőn a Katona József Színház rendezőjének éles kontúrokat alkalmazó, a legkisebb részletet is ala­posan kidolgozó, megter­vező stílusa. Minden pilla­natban éreztük, hogy a rend és céltudatosság vezeti a játékot. A tavaszi bemutató után a lapunk kritikusa elisme­rően írt a kitűnő alakítá­sokról. Kedd este ismét meggyőződhettünk arról, hogy a Nórában szereplő művészek tudásuk legjavát adták. Nincs helyünk vala­mennyi teljesítmény elem­zésére Mindenképpen sző­nünk kell azonban Dévav Camilla maradandó értékű szerepformálásáról. H. N. Üjabb tíz játékfilmet vá­sárolt magyarországi for­galmazásra a filmátvételi bizottság. Az öt könnyű darab című színes ameri­kai filmet Bob Rafelsan rendezte, főszerepét Jack Nicholson játssza. A film egy középosztálybeli fia­talember útkeresésének tör­ténetébe ágyazva mond kritikát a társadalom fe­lett. A megvásárolt alko­tások között szerepel a ja­pán Akira Kurosawa Do­­deska-den című filmje, amely a világváros perifé­riáján élő elesett emberek életét ábrázolja tragikus és tragikomikus epizódokban. Stanley Kramer készítette az Áldd meg az állatokat és a gyermekeket című szí­nes amerikai filmet. Az emberségbe vetett hit szép­ségéről szóló alkotás rokon­szenves gyermekhőse egy, az állatok életét mentő ak­ció közben halálos sebet kap. Marcel Carné színes fran­cia filmjének címe: Akik a rend nevében gyilkolnak. Főszereplője a híres éne­kes-színész, Jacques Brel. Szembene Ousmane szene­gáli rendező készítette az Ermitai-t. A film története a második világháború alatt játszódik, és egy né­ger törzs ellenállásáról szól a szenegáli katonákból to­borzott gyarmati hadsereg kegyetlen rekvirálásával szemben. Az Oliver című musdcal­­film címszereplője, a kis Mark Lester játssza a Me­lody című színes angol film főszerepét. Rendezője Wa­­ris Hussein, s a történet ismét gyerekekről szól. Ugyancsak Mark Lester fő­szereplésével készült A szemtanú, egy színes, izgal­mas, kalandos bűnügyi tör­ténet. Ironikus hangvételű, bűn­ügyi tárgyú alkotás Billy Wilder Sherlock Holmes magánélete című színes, szélesvásznú angol filmje, Robert Stephens és Colon Blakely főszereplésével. Kitűnő társadalmi sza­tíra Kervin Billington Mi­chael Rimmer felemelke­dése című színes angol filmje. Egy gátlástalan kar­rierista történetének tük­rében mutatja be az angol politikai manipulációkat. A főszereplő Peter Cook. A filmet hazánkban A gátlás­talanság lovagja címmel mutatják be. Luchino Visconti Elátko­zottak című színes olasz— NSZK filmjének cselekmé­nye 1933-ban játszódik, s egy Ruhr vidéki iparmág­nás család történetébe en­ged bepillantást a nácik hatalomra jutásának ide­jén. A főszerepeket Hel­muth Gerger, Dirk Bogarde és Ingrid Thulin játssza. A FELSZABADÍTÓ HÁBORÚ ÓTA TRUD Koszigin szovjet kor­mányfő algériai látogatá­sával kapcsolatban az alábbiakat írja V. Selepin, a Trud algíri tudósítója: Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökének látogatá­sát nagy fontosságú politi­kai eseményként értékelik Algériában. A nép melegen üdvözli a magas rangú szovjet vendéget. Algéria az egyik első he­lyet foglalja el azoknak az arab és afrikai országok­nak a sorában, amelyekkel a Szovjetunió fejleszti gaz­dasági együttműködését. A Szovjetunió több mint 80 ipari és egyéb vállalat épí­téséhez nyújt Algériának műszaki segítséget. Ebben az évben kezdi meg működését például az ország keleti részében fel­épült higanyelőállító üzem. Ha eléri tervezett kapaci­tását, Algéria a világ leg­nagyobb higanytermelő or­szágainak sorába lép. A Szovjetunió nagy se­gítséget nyújt Algériának a szakemberképzéshez. A szovjet közreműködéssel létesült és működő isko­lákban kap kiképzést az algériai szakmunkások egy­ötöde. Az algériai—szovjet vi­szony — mint a Révolution Africaine című lap is le­szögezi — messze túlnőtt a gazdasági kapcsolatok keretein. E viszony alapja a politikai együttműködés, amely még a felszabadító háború idején jött létre, amikor Algéria a Szovjet­unió népének és kormá­nyának aktív támogatását élvezte. CHILÉNEK CÍMEZTÉK, DE MASOK IS ÉRTSÉK Evening Star Salvador Allende chilei elnöknek az a határozata, amely csökkenti az ameri­kai réztermelő monopóliu­moknak járó kártalanítás összegét a chilei rézbányák államosításáért, gyors rea­gálásra késztette Washing­tont. Az amerikai főváros­ban azonnal fenyegetni kezdték a chilei kormányt A washingtoni Evening Star című lap „válaszintéz­kedéseket” követel, ameny­­nyiben Allende kormá­nya nem fizet „igazsá­gos” kártalanítást az ame­rikai társaságoknak. Az amerikai kormány most — mint a Sunday Star, a Wa­shington Evening Star va­sárnapi száma írja — „új politikát dolgoz ki a kisa­játításokkal kapcsolatban”. Washingtonnak ez a poli­tikai nyilatkozata — a lap szerint — „csupán Chilét nevezi meg, de más orszá­gok is számolhatnak azzal, hogy hatálya rájuk is ki­terjed”. Chilében az államosított rézbányákban ez év kilenc hónapjában 427 000 tonna volt a rézérctermelés, szemben a múlt év kilenc hónapjában elért 398 000 tonnával. A termelés tehát 7,1 százalékkal emelkedett. FÜGGETLENSÉGÜK BIZTOSÍTÉKA gWWWMtto MWM PflB/W A szovjet—indiai barát­sági és együttműködési szerződés az indiai nép legszélesebb rétegeinek jó­váhagyására talált — ír­ják a Pravdában a lap Új Delhi-i tudósítói, Arka­­gyij Maszlennyikov és Veniamin Surigin. Az elmúlt évek tapaszta­latai szemléletesen meg­mutatták az indiaiaknak, hogy a Szovjetunióval va­ló barátságuk és sokoldalú | együttműködésük nagy­mértékben elősegítette or­száguk politikai független­ségének erősödését. India el nem kötelezett­ségi politikája gátolja az imperialisták neokolonia­­lista terveinek megvalósí­tását, s ezért állandóan cselszövések irányulnak az ország ellen, politikai, gaz­dasági és katonai nyomást próbálnak gyakorolni In­diára. Indiának, mint füg­getlen békeszerető állam­nak az erősödésére nem számítottak egyes szomszé­dainak vezetői sem — ál­lapítja meg a Pravda. TALÁN A BALKÁN VOLT A CIVILIZÁCIÓ BÖLCSŐJE POGLED Az utóbbi években Észak- Görögországban, Bulgáriá­ban és Jugoszláviában folytatott archeológiái ása­tások eredményei arra a következtetésre juttatták ezeknek az országoknak sok tudósát, hogy a Balkán­fl termelés hatékonyságáról tárgyalt a HVDSZ megyei bizottsága Tegnap a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága a vállalatoknál és költségvetési üzemeknél folytatott vizsgálatok alap­ján a gazdasági hatékony­ság javításával kapcsola­tos szakszervezeti felada­tokról tárgyalt Az ülés elé terjesztett jelentés meg­állapította, hogy a válla­latok egy része között hasznos együttműködés alakult ki az egyes termé­kek gyártására, és az esz.: közállomány kihasználásá­ra. A szakszervezetek a kooperáció sikere érdeké­ben több helyen mozgósí­tották a dolgozókat. Az üzemi szakszervezeti bizottságok leginkább a munkaverseny szervezésé­vel mozdíthatják elő a termelés hatékonyabbá té­telét. Néhány üzemben vi­szont munkaszervezési problémák tapasztalhatók. A gazdasági reform által támasztott követelmények­kel egyes vállalatok nem I tudnak lépést tartani. Sok ! esetben külső tényezők hatására nem voltak ké­pesek megfelelően korsze­rűsíteni belső szervezetü­ket, fejleszteni eszközállo­mányukat. A HVDSZ me­gyei bizottsága ezért szük­ségesnek tartja a gazdasá­gi szabályozó rendszer olyan jellegű módosítását, amely lehetővé teszi egyes, a lakosság ellátásának szempontjából fontos tevé­kenységet ellátó, de még fejlődési gondokkal küzdő vállalatok megerősödését. félsziget a legősibb embe­ri civilizáció bölcsője le­hetett, olyané, amely idő­ben megelőzte a kis-ázsia­­it és a közel-keletit... Néhány éve a dél-bulgá­riai Karanovóban —egyéb érdekes anyagok között — egy agyag „pecsétnyomót” találtak, amelyen írásjele­ket lehetett felfedezni. A lelet körülbelül 5500 éves. Később hasonló írásje­lekkel telerótt táblácskát találtak az észak-bulgáriai Gredesnica faluban. Ez — és a többi itt feltárt anyag —, továbbá a görög Ma­kedóniában és nemrég a jugoszláviai Vajdaságban végzett ásatások leletei azt látszanak bizonyítani, hogy ez a balkáni civilizáció már kísérletet tett az írásbeli­ség megteremtésére, még­hozzá megelőzve az idő­számítás előtt körülbelül 3000 évvel keletkezett ,su­­mér táblákat”, amelyeket eddig az első írás hordo­zóinak tartottak. Mindezeket a Pogled cí­mű szófiai hetilap hétfői száma mondja el.

Next

/
Thumbnails
Contents