Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-07 / 236. szám

T. oldal 1971. október 1, esfltórtólÉ Ki sokat markol...? Ki sokat markol, keve­set fog, tartja a régi köz­mondás. A mondás elejét azonban ezúttal kérdőjel­lel szerepeltetjük kom­mentárunk címében, mert választ csak vasárnap kapunk rá. Arról van szó ugyanis, hogy a fini­séhez közeledő osztrák választási csatában e pil­lanatban úgy tűnik: a jelenleg ellenzékben levő Néppárt kicsit sokat mar­kolt. Keveset fog-e ezzel, vagy a végén mégis ki­­.fogja-e a győzelmet, ez az urnák felbontása után derül majd ki. Nem kevesebb, mint 107 pontból áll a Nép­párt választási programja és a közvélemény-kutatá­sok alapján ez mindössze a választók 14 százalékát érdekli. Persze, a közvé­lemény-kutató intézetek előrejelzése már többször tévedett 1969 szeptembe­rében például a nyugat­német közvélemény-kuta­tó intézetek a keresztény­­demokraták győzelmét je­lezték — és Brandték nyertek. 1970. júniusában Angliában a közvéle­mény-kutatók bizonyosra vették Wilsonék nyerését — és fölényes győzelmet arattak a konzervatívok, így hát nem lehet tudni, mi lesz Ausztriában. Azt azonban lehet tud­ni, hogy a Néppárt, ten­gersok — 107! — pontja ellenére is, mindvégig a szociáldemokraták mögött kullogott. Még akkor is, amikor előzni látszott Kreiskyéket Például: minden új házaspárnak tízezer schilling ajándé­kot ígért az ellenzék, ha újra kormányra jut. Más­nap a szociáldemokraták — tizenötezret ígértek. Egyéb vonatkozásban is erősen az ifjúság — és a nők — irányában erősí­tették fel kampányukat Kreiskyék. Csökkentették például a kötelező kato­nai szolgálati időt. „Egyenlőség a családban” — ez is a szocialisták új jelszava, ez persze első­sorban a női családtagok egyenjogúsítására való célzás —, és találatként a kormányzópárt azt re­méli, hogy a nők nagy számban adják majd le szavazataikat Kreiskyék­­re. S még sorolhatnánk a Kreisky-kormány né­hány eddigi népszerű in­tézkedését és népszerű­ségre számító új jelsza­vát. Velük szemben a Néppárt konzervatívabb jelszavakat hangoztat, ke­vésbé népszerű programot ad, erős érve viszont, hogy amióta Kreiskyék vannak uralmon (1970. március óta) magasra szökött az árhullám. Igaz, hogy a drágulásra, ár­emelkedésre akkor is sor került volna, ha történe­tesen a Néppárt kormá­nyoz, dehát erről persze ■ a szocialisták beszélnek. Ügy tűnik, maga a Néppárt sem bízik átütő sikerben, hiszen szónokai azt hangoztatják, hogy a választások után koalíciós kormányt kell alakítani, holott, ha nagyon maga­biztosak lennének, egy­­párti — néppárti kor­mányt javasolnának már most is. Ismételjük azonban: az előjelekből még nem le­het jósolni, mert azok a múltban már gyakran voltak csalókák. Vasár­nap mintegy 5 millió osztrák járul az urnák­hoz. Elektronikus számí­tógépek segítségével már aznap este kilenckor vég­eredményt hirdethetnek. Akkor kiderül, melyik párt markolta a legtöbbet. Magyar vezetők távirata az NDK évfordulója alkalmából A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 22. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Népköztársa­ság országgyűlése nevében Kádár János, Losonczi Pál, Fock Jenő és Apró Antal táviratban üdvözölte Erich Hon ediert, azNSZÉP Köz­ponti Bizottságának első titkárát, Walter Ulbrichtot, az NDK államtanácsának elnökét, Willi Stophot, az NDK minisztertanácsának elnökét és dr. Gerald Göt­­tinget, az NDK népi kama­rájának elnökét. Péter János külügymi­niszter Otto Winzexmek, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszteré­nek fejezte ki jókívánsá­gait. Üdvözlő táviratot kül­dött a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ és a Nő­­tanács is NDK-beli társ­szervezetének. ' Az NDK ünnepe A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak évfordulóját ünnepli. Ez az alkalom visszatekin­tés az elmúlt évtizedekre és a jelen feladatainak számbavétele is egyúttal. 1949-ben az NDK kikiál­tása válasz volt a nyugati hatalmaknak arra a lépé­sére, hogy az általuk meg­szállt övezetekből külön ál­lamot hoztak létre. Az első évek feladatai nem voltak csekélyek. Érvényben volt Nyugaton a szocializmus felgöngyölítésének doktrí­nája, a fejlődés első évti­zedében hatottak még a kapitalizmus gazdasági tör­vényei is az NDK-ban. 1961 után a fejlődés — amely addig sem volt cse­kély — látványosan meg­gyorsult. Az ország által megtett utat Nyugaton el­sősorban gazdasági ered­ményekkel mérik. A szo­cialista gazdaság sikerei al­kalmasak arra, hogy még azok is elismerjék az or­szág fejlődését, akik éles ideológiai ellentétben áll­nak társadalmi rendjével. 1950, az első ötéves terv óta a nemzeti jövedelem 27,2 milliárd márkáról 108 3 milliárd márkára nőtt, vagyis megnégyszereződött. Az ipari termelés húsz év alatt 520 százalékra emel­kedett. Az NSZEP júliusi kongresszusán elfogadták az új ötéves terv irányel­veit. A terv előírásai sze­rint a következő öt eszten­dő alatt a nemzeti jövede­lemnek 26—28 százalékkal, az ipari árutermelésnek 34—38 százalékkal kell nö­vekednie. A tervelőirány­zat szerint — ugyancsak az előző ötéves tervhez viszo-z nyitva — a lakosság reál­jövedelme 21—23 százalék­kal növekszik. Különös fi­gyelmet fordít a terv a munkásosztály életkörül­ményeinek további javítá­sára. Az NDK gazdasági súlya, nemzetközi tekintélye egy­re sürgetőbbé teszi, hogy mindazok az országok, ame­lyek eddig tartózkodtak, az európai realitások figye­lembevételétől, felvegyék a normális államközi kap­csolatokat az országgal. Európában — érezhetően — fokozatosan érvényesül az enyhülés tendenciája. A hidegháború idejéből szár­mazó mesterséges akadá­lyok azonban még mindig késleltetik az egészséges kibontakozást. Most, ami­kor a szovjet—NSZK, len­gyel—NSZK szerződések, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény kedvező helyzetet terem­tett az európai enyhülés számára, sokáig nem lehet halogatni már az NDK el­ismerését, nemzetközi szer­vezetekbe — teljes jogú tagként — való felvételét. A megalakulásra emlé­kezve, fölmérve az utat, amelyet az NDK megtett, világosan látszik ennek a fejlődésnek minden nem­zetközi tanulsága is. A szo­cializmus hívei szerte a világon ezért ünnepelnek ma együtt a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozó népével, pártjával. Kívánunk ez alkalomból sok sikert, további eredmé­nyes munkát közös cé­lunk — o szocializmus tel­jes felépítésének megvaló­sítása — érdekében. (KSJ Brezsnyev franciaországi programja PÁRIZS Az AFP szerdán közzé­tette Leonyid Brezsnyev október 25—30. között sor­ra kerülő hivatalos francia­­országi látogatásának vár­ható ' programját. Eszerint az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára október 25-én és 26-án négyszemközti meg­beszélésen találkozik Pom­pidou köztársasági elnök­kel. Brezsnyev és Pompi­dou 27-i találkozóján részt vesz Chaban-Dehnas mi­niszterelnök is. . Az SZKP főtitkára októ­ber 28-án Marseille-be lá­togat és megtekint több lé­tesítményt. 30-án a külügyminiszte­rek, a gazdaság- és pénz­ügyminiszterek, valamint az iparfejlesztési miniszte­rek találkozójára kerül sor. Leonyid Brezsnyevet és feleségét Versaálles-ban szállásolják el francia ven­déglátóik. Koszigin vidékre utazott ALGÍR (TASZSZ) Alekszej Koszigin. a Szoyjetünió minisztertaná­csának elnöke és Rüari Bu­­medien az algériai forra­dalmi tanács elnöke, a mi­nisztertanács elnöke, szer­dán repülőgépen Annabá­­ba utazott. Ez a város — amély a Földközi-tenger partján van — a most kialakuló algériai kohóioar központ­ja. (MTI) Podgornij Haiphongba látogatott A Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban tar­tózkodó szovjet párt- és állami küldöttség Nyikolaj Podgomijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének vezetésével szerdán Hai­phongba érkezett. Nem lesz közös miniszterelnök Az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöki ta­nácsa szerdai ülésén az államszövetség kabinetjé­nek megalakításáról tár­gyalt. A szövetségi kabi­net 10—12 tagból fog álla­­ni, miniszterelnöke nem lesz. és közvetlenül az el­nöki tanácsnak tartozik majd felelősséggel. A kairói A1 Ahram ér­tesülései szerint az állam­­szövetség költségvetéséből a három tagország egyenlő arányban veszi ki részét. Goida Meir a BT-t szidta Golda Meir izraeli mi­niszterelnök kedden este éles kirohanást intézett a Biztonsági Tanács ellen. Mint ismeretes, a tanács a közelmúltban Jeruzsálem ügyében határozatot hozott, amelyben felszólította Iz­raelt, hogy szüntesse be és érvénytelenítse a város státuszának önkényes meg­változtatását célzó intéz­kedéseit. Meir. aki az iz­raeli építőművészek szö­vetségének jubileumi ülé­sén szólalt fel. hangoztat­ta, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa „szán­dékosan figyelmen kívül hagyta azokat az előnyö­ket, amelyeket a jeruzsá­­lemi arabok élveznek, mint ahogy nem vette figyelem­be a város eddig soha nem látott felvirágzását és fej­lődését sem”. Űjabb sebesült Viszonylag nyugodt éj­szaka után szerdán haj­nalban jelentették az első incidenst Észak-írország­­ból. Egy brit katonai posz­tot támadás ért; a katonák azonnal tüzet nyitottak tá­madóikra, de egy munka­helyére induló polgári személyt találtak el. A férfit könnyebb sérüléssel szállították kórházba. Hailé Szelassziét Csou En-laj várta Hailé Szelasszié etióp császár szerdán reggel Pe­­kingbe érkezett. Szelasszié a kínai kormány meghívá­sára tesz hatnapos hivata­los látogatást a Kínai Nép­­köztársaságban. A repülő­téren Csou En-laj kor­mányfő és más vezető sze­mélyiségek fogadták, Hz amerikai álláspont a NBTO-ban sem népszerű BRÜSSZEL A NATO-országok kül­ügyminiszter-helyettesei szerdán Brüsszelben to­vább folytatták tanácsko­zásukat az Európában ál­lomásozó haderők kölcsö­nös és kiegyensúlyozott csökkentésének problémá­járól. A Luns NATO-főtit­­kár elnökletével folyó ta­nácskozás első napján csu­pán abban alakult ki egyetértés a NATO-orszá­gok képviselői között, hogy Időzített látogatás Pekingi vélemények Kissinger útjáról PEKING Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kissinger újabb pekingi látogatásának bejelentése nagy érdeklődést keltett a kínai főváros diplomáciai köreiben. A megfigyelők általában nem számítottak arra, hogy Nixon pekingi utazásának előkészítéséhez arra lesz szükség, hogy kü­­löntanácsadója még egy­szer a kínai fővárosba lá­togasson a „konkrét intéz­kedések” megbeszélésére. Kissinger útjának időzí­tése — mutatnak rá pe­kingi megfigyelők — azt is jelzi, hogy Nixon való­színűleg még az idén Pe­­kingbe érkezik. Kissinger újabb pekingi tárgyalásainak bejelentése azt is mutatja, hogy noha az idén október 1-én a KNK történetében először nem hangzott el a vezetés részéről átfogó politikai nyilatkozat, a Nixon meg­hívással fémjelzett külpo­litikai kurzus (amelyet a kínai sajtó vezet, s amely konkrétan Csou En-Laj kormányfő nevéhez fűző­dik) továbbra is érvény­ben van. Figyelemre méltó még. hogy Kissinger nagyjából vitájának kritikus idő­pontjában érkezik Peking­­be. Ez oda vezethet, hogy a kínai reagálást az elnök különtanáesadója a hely­színen követheti, s így Pe­king és Washington között az ENSZ-beli konfrontá­cióval egyidőben sajátos egyedi „forró drót” jön létre. Az újabb Kissinger lá­togatás bejelentésének pszichológiai hatását érté­kelve pekingi megfigyelők általában úgy vélik, hogy az a kínai képviselettel kapcsolatos hivatalos ame­rikai ENSZ-stratégia (Taj­van benntartása) esélyeit ássa alá,. hiszen újra lát­ványosan emlékezteti a nemzeteket, hogy az Egye­sült Államok és Kína kö­zött a kapcsolat rendezése folytatódik. Schütz javaslata nélkülöz minden jogalapot Nyugat-Berlinből érkező jelentések jól mutatják, hogy a tárgyalások biztató menete ellenére nem ha­gyott fel a jobboldal a négyhatalmi megállapo­dással ellentétes kísérle­tekkel. Klaus Schütz, nyu­gat-berlini kormányzó pol­gármester a szenátus ülé­sén azt követelte, hogy a Bundestagban és a Bun­­desratban eddig csak ta­nácskozási joggal részt ve­vő nyugat-berlini képvise­lők (akiket egyébként nem is választanak, hanem ki­neveznek — a szerk.) sza­ft kínai képviselet; ENSZ;' vazati jogot is kapjanak. Schütz ezt a javaslatát a következő napokban akar­ja von Hassellel, a Bun­destag elnökével megbe­szélni. Bár Schütz hozzátette: „a négyhatalmi megállapo­dást nem szabad érinteni”, nyilvánvaló, hogy Schütz elképzelése szöges ellentét­ben van a négy hatalom szeptember 3-án aláírt nyugat-berlini egyezmé­nyével, amely kimondja, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK része, s ezt a vá­rost nem az NSZK-ból kormányozzák. Brosio volt főtitkárt bíz-, zák meg, folytasson erről a kérdésről....puhatolódzó megbeszéléseket a szocia­lista országok kormányai-| vei, hogy „felderítse szán­dékaikat”. Mindamellett az első na­pon elhangzott — és ké­sőbb kiszivárgott — felszó­lalásokból az is kiderült, hogy több NATO-ország határozott fenntartásokkal viseltetik a konferencián kifejtett amerikai elképze­lésekkel szemben. Irwin amerikai külügyi államtitkár ugyanis azt hangoztatta, hogy a had­erők csökkentésének kér­dését teljesen el kell vá­lasztani az európai bizton­sági értekezlet problémá­jától, a tárgyalásokat a haderők csökkentéséről nem a biztonsági konfe­rencia keretében kell foly­tatni, hanem attól ■ teljesen függetlenül. Ha a tárgya­lások eredményeként majd sor is i kerül az Európában állomásozó haderők lét­számának csökkentésére — az így megtakarított ösz­­szegeket Irwin szerint a csökkentett létszámú NATO-erők korszerűsítésé­re, ütőképességük fejlesz­tésére kell fordítani. Irwin azt is kijelentette, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak haderőit na­gyobb mértékben kell csökkenteni, mint a NATO- haderőket, tekintettel a „földrajzi tényezőkre”, vagyis arra, hogy a Szov­jetunió kisebb távolság­ra vonná vissza Közép- Euröpdból csapatait, mint az Egyesült Államok. Több NATO-ország, el­sősorban Anglia és Olasz­ország] delegátusainak fel­szólalásából azonban ki­csengett, hogy a kormá­nyok még korainak tart­­ják a haderőik csökkenté­séről folytatandó tárgyalá­sok tényleges megkezdé­sét, azt sem helyeslik, hogy a tárgyalásokat teljesen el­különítsék az eurónai biz­tonsági értekezlettől.

Next

/
Thumbnails
Contents