Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-31 / 258. szám
4. oldal 1071. október 31. vasárnap Megkezdődött a kecskeméti forgalomirányító jelzőlámpák tervezése Beszélgetés a városi tanács osztályvezetájével Szalay István, a Kecskemét' Városi Tanács osztályvezető főmérnökét azért kerestük fel, hogy megtudjuk: Milyen következtetéseket vontak le a megyei rendőr-főkapitány szeptember 6-án, lapunkban megjelent nyilatkozatából, s mit tesznek annak érdekében, hogy a megyeszékhely közlekedését, közvilágítását megjavítsák. — A városi tanács — kezdte a beszélgetést Szalay István főmérnök — régóta foglalkozik a közlekedés távlati gondjaival, ezért a KPM tanácsi főosztályával közösen országos tervpályázatot hirdetünk meg Kecskemét forgalmi rendjének megreformálására. A pályázaton díjat nyert legjobb tervek alapján, újszerű elképzeléssel gazdagítva határozhatjuk meg távlati feladatainkat Várhatóan, még ez év végéig elkészül a központi autóbusz-pályaudvar ideiglenes elhelyezésének és az autóbuszok forgalmi rendjének végleges terve is. A városi közlekedés korszerűsítése a forgalmi igények növekedése folytán jelentős feladatot ró a tanácsra és osztályunkra. Ezért, nemcsak saját útjaink állapotát és forgalmi viszonyait, hanem a városban levő összes út közlekedési, tisztasági és világítási gondjait is magunkénak érezzük. Bizonyítja a főmérnök szavait az is, hogy az E—5- ös út átépítése előtt, a későbbi útfelbontások megelőzése céljából a szennyvízcsatorna építéséhez 5,7 millió forintot biztosítottak. A Jókai utcai csomópont építéséhez 1,1 millió forinttal, a közvilágítás megvalósításához pedig 1,2 millió forinttal járultak hozzá. Kecskeméten 126 kilométer burkolt út van, ebből 100 kilométer a város hatáskörébe tartozik. A felettes szervek és a tanács vezetőinek megértő támogatását mutatja, hogy az utak karbantartásához és felújításához a korábban folyósított évi 3 millió helyett, a negyedik ötéves terv minden esztendejében 12 millió forintot kapnak. Mit valósítottak meg ebben az évben? — A meglevő utak felületi kezelésére 3 milliót, a műkertvárosi C útra 1,1 millió forintot fordítottunk. Elkészült az Izsáki utat a kiskőrösi és kiskunhalasi utat összekötő új pálya, ezzel megszűnt az E—5-ös főútvonal kényszerű Igénybevétele. Útkorszerűsítésre a fentieken kívül 5,5 millió forintot fordítottunk. Sajnos, a kera-Fölösleges titkolózás Az apróhirdetéseknél háromféle 'módon jelölik meg, hol és hogyan érdeklődhet aki közelebbit szeretne megtudni a különböző felkínált dolgokkal kapcsolatban. Egy: közük a teljes nevet és címet, kettő: a címet és telefonszámot, három: a jelige. Az utolsó formát általában a házassági hirdetésekkel társítja a köztudat. Ebben az esetben használata nem szorul magyarázatra, a társkeresés kinek-kinek legszuverénebb magánügye. Azt is elfogadom, ha valaki nem akarja nagydobra verni a nevét, ha eladja az autóját, házát, földjét és sorolhatnám még tovább a tárgyakat, kerti traktortól a pedigrés kutyákig, ezért választ egy szót, amely kilétét eltakarja. A diszkréció azonban most újabb területet hódít meg, egyre több álláshirdetés jelenik meg az üzem neve és címe helyett egy rövidke jeligével. Az egyik hirdető például pék szak-, vagy betanított munkást keres „Szolnok megye”, a másik SZTK-ügyintézésben jártas adminisztrátort „Pontos munka” jeligére a kecskeméti Magyar Hirdetőbe. E két eset nem egyedülálló. Nem vitatom senki jogát, hogy feladhat-e ilyen hirdetést, de bevallom nem tudom értelmesen indokolni az üzemek eme újkeletű szemérmességét, megkísérlem tehát munkavállalói szemszögből megítélni. Először is eleve bizalmatlan vagyok olyan vállalattal szemben, amely nem meri kiírni kiféle, miféle, önkéntelenül is arra gondolok: félnek, nevük már magában elriasztja a jelentkezőket. De tegyük túl magunkat a kicsinyes gyanakváson, vizsgáljuk meg az ügyet szigorúan, a praktikum oldaláról. Nomen est omen. Ha a vállalat neve nem Is előjel, de fontos információ. Amennyiben autót akarok venni, nem leszek okosabb, ha tudom, hogy Kiss Pálé, vagy Nagy Jánosé a kocsi, a cég neve viszont felel egy sor kérdésemre. Elárulhatja kicsi, vagy nagy a gyár, fogalmat alkothatok róla mivel foglalkozik, állami vagy szövetkezeti szektorba tartozik-e. Megállapíthatom, helyben vagy vidéken, lakhelyemhez közel, vagy távol. A fizetésen és más szempontokon kívül ezekre is kíváncsi, aki állást keres. Hogy mindez kiderülhet a gyár válaszleveléből? Igen, de utólag. Pedig lehetséges, hogy számomra éppen a név alapján tisztázható körülmények valamelyike — például a távolság — zárja ki a vállalatot a szóba jöhető eshetőségek közül. Ha ezt a hirdetés alapján eldönthetem, már nem fecsérlem önéletrajzírással az időt és nem rabolom a személyzetis perceit sem. Természetesen előfordulhat az ellenkezője is. hogy minden feltétel elfogadható lenne, de nem jelentkezem. mert erre nem következtethetek a jeligéből, a zsákbamacskát pedig nem szeretem. Bizonyára más is így van. Mi a következmény? Az üzem önmaga számára szűkíti a választékot, eleshet olyan szakemberektől akik kielégítően töltenék be a megüresedett helyet az illetők pedig elsiktanak a lehetőség mellett. Summázva az okoskodást, kitűnik, hogy ez a titkolózás nem jó sem a vállalatnak, sem az állást keresőknek. Ami pedig senkinek nem jó, az értelmetlen és felesleges- / P M. mi tburkol tű Batthyány utca korszerűsítése az úttengelyben levő csatorna átépítése előtt nem készíthető eL Ha a városközpont csatornáinak átépítése befejeződik, az útfelbontás! és útlezárás! rendelkezéseket megszigorítjuk. Dr. Szalóki László rendőr ezredes nyilatkozatában szerepelt az új igényeknek megfelelően a forgalomirányító jelzőlámpák felállítása. Ezzel kapcsolatosan a főmérnök elmondta, hogy az E—5-ös csomópontjában a kábelek lefektetéséhez szükséges csővezetékeket már elhelyezték, s megkezdődött a Dózsa György út és Kada Elek utca, a Kuruc körút és a Bem utca kereszteződésében építendő forgalomirányító jelzőlámpák tervezése. A tervek jövő év elején elkészülnek. A közvilágítással kapcsolatos panaszokra utalva Szalay István elmondta, hogy e jogos észrevételek orvoslása meglehetősen nehéz, mivel anyagi eszközeik korlátozottak. Mindössze 13 év telt el azóta, hogy a városközpontba áttértek a régi izzólámpás világításról a fénycsővilágításra. Időközben megjelent a higanygőzlámpa, ám az ilyen világításra való áttérés igen költséges, főleg a nagyobb keresztmetszetű kábelcsere és a drága lámpatestek miatt. — Felkészülve az új világítási igényekre, jövőre közvilágítási tanulmányterv készül az egész megyeszékhely területére, amely alapját képezi egy későbbi kiviteli tervnek. A fentiek csupán egy részét képezik azoknak a feladatoknak, amelyekkel rendezettebb, tisztább, szebb város kialakításán munkálkodunk — fejezte be a beszélgetést Szalay István főmérnök. Gémes Gábor Ember nélkül9 ember helyett...? TÉVEDNI emberi dolog — az emberiség történetét akár a tévedések történetének is fel lehet fogni. Bizony, hosszú, tévedésekkel tarkított utat tett meg az emberiség napjainkig, s ma is képtelen tévedés nélkül élni. Árra viszont kénes, hogy olyan gépet hozzon létre és működtessen, amely kizárja a tévedést. Lám, az emberi agy nagysága és kicsinysége: tudunk már gépet csinálni, ami nem téved, s helyettesíti az agyat, de nincs és valószínűleg soha nem lesz agyunk, ami helyettesíti a gépet. Nem lesz? Ne is legyen. Mert nagy dolog a komputer, a gondolkozó gép. Olyan nagy, hogy mi legtöbben, akik még a régi iskolában nevelkedtünk, s az egyszeregytől maximum az integrálig jutottunk el, fel sem tudjuk fogni. így hát aatán napjaink sajtója — ó, pardon: tömegkommunikáció, mert a sajtónak is bealkonyul a maga egyszerű, régi módján — naponta újabb és újabb, magunkfajta nem komputergondolkozású emberek számára kézzel fogható példákkal szolgál. Elmagyarázza: a Volánnál sok százan készítették eddig a számlákat, most viszont egyetlen okos gondolkozó gép néhány kisegítő személlyel elvégzi ezt a munkát S míg a régi típusú számlázok elég sűrűn tévedtek, a gép nem téved. Aztán azt is láthatjuk, hogy az Agrártudományi Egyetemen a hallgatók komputerrel állítják össze a tenyészállatok étrendjét Bizony, nemcsak az az idő múlt el, amikor a falusi gazda a maga ösztönös módján azt viliázott az állatok elé, amit viliázott. Annak is vége van már, hogy az agronómus, illetőleg főállattenyésztő egyetemi tanulmányai alapján maga döntse el, mit egyen a jószág. Most a gép dönt. Beletáplálják a biológiát, a gazdaságosságot, a raktárkészletet, a szükségletet, az anatómiát, az állategészségügyei és még mit tudom én, micsodát, s aztán kiadja az eredményt. A jószágnak azt kell ennie, amit a gép mond. £S fGY TOV ÁBB, és így tovább... A komput ;r alkalmazása végtelen. Fantasztikus regények már azt • találgatják, hogy a jövő évezredben — ami, ha jól meggondoljuk, nines Is olyan messze, hiszen, aki most, leap szövetkezeti lakást, még mindig fizetni fogja az OTP-hitelt — már az egész világ sorsát komputerek irányítják majd. Igaz, hogy ezek a regények nem túlságosan vidám képet festenek az emberiség jövőjéről. Ezekben a regényekben ugyan az embereknek mindene megvan, aminek meg kell lennie, de mégis örömtelenül élnek. Sokáig töprengtem rajta, hogy miért- S aztán, azt hiszem, rájöttem a dolog nyitjára. Az élet ugyanis nem az igazi, ha elveszik az emberektől a tévedés jogát és lehetőségét. Embernek lenni annyit jelent, mint harcolni, küzdeni, győzni. Éppen a mi nemzedékünk élete a legjobb példa rá, hogy mennyi szenvedésért, munkáért, nehézségért kárpótolja az embert az eredmény. Az, amit saját maga ért el, saját barátaival, elvtársaival, kortársaival együtt. S ami feledteti a bukásokat, kudarcokat. De hát ha a gép gondolkozik és dönt helyettünk, akkor nemcsak kudarcok és nehézségek nincsenek, hanem győzelmek sem. Végül is eredményt elérni azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben nem hibázni, s a hibákat kiigazítaná Hány ember örül ma például Magyarországon annak, hogy annak idején aláírta a tsz-be a belépési nyilatkozatot .. S hányán vannak közöttük, akik efelett érzett büszkeségüket még azzal is tetézik, hogy ezt az elsők között tették. Vajon, ha a komputer végezte volna el helyettük a döntést, ma hogyan éreznének? És egyáltalán: az emberiség legfontosabb kérdéseiben dönthet-e a gép, vagy ezek a döntések továbbra is az emberek számára vannak fenntartva? TELJESEN világos, hogy a gondolkozó gépek egyáltalán nem teszik szükségtelenné az emberi elmét. Sőt. Azt igénylik, hogy az emberek az eddiginél többet és okosabban gondolkozzanak. S nemcsak egyszerűen technikai okokból. Közhely, hogy a gépek csak akkor döntenek, ha az emberek megfelelő adatokkal látják el őket. A gép elméjének kiinduló pontja, ihletője tehát az emberi elme. De ennél sokkal fontosabb, hogy bármilyen lényeges azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben a komputerekhez fordulhatunk kérdésekkel, illetőleg válaszért, az emberiség és az ember legfontosabb kérdéseire továbbra is az embereknek kell válaszolniuk. Az alapkérdés: hogyan érjük majd el, hogy minden ember boldogan és békén élhessen a Földön. Ezt hiába kérdezzük a géptől. Viszont az emberiség százmilliói már jó ideje tudják a választ, s ahhoz mérten élnek és dolgoznak. Számukra a komputer segédeszköz céljaik eléréséhez. Mások viszont hiába fordulnak a komputerekhez. nem tudják meg a legfontosabbakat. Hogy mást ne mondjak; a számítástechnikában az Egyesült Államok vezet E tekintetben mi még a kezdet kezdetén tartunk. Mégis előbbre gondolkozunk, mint ott, ahol több a gondolkozógép. Mert nemcsak és nem elsősorban a termelést akarjuk megszervezni. Hanem az emberi életet, ennek szolgálatába állítva a termelést. Szocializmust csak emberek hozhatnak létre, gépek nem. JÓ EZT agyunkba vésni. Mert igaz, ugyan, hogy a gép sok tekintetben tökéletesebb, mint az emberi agy, de nem helyettesíti a gondolatot. Ezért van, hogy a gépek sok mindenről dönthetnek ugyan, de nekünk kell döntenünk abban, hogy miben. Pintér István Eligazodik-e Jevtusenko? glosszaírónak: ha irodnlomtörténetileg nem is hiteles a szóbanforgó gyakorló szöveg, mégsem helyes ilyen eseményesítés. Félreinformál tanárt, diákot. Mármost. Az Esti Hírlap „beszélgetésének” írója II a nálunk vendéges- posan és érdeme szerint lesz a televízióban. Mint ** kedő Jevtusenkóról, odaver az Esti Hírlap cikk- tudjátok, tegnap Budapesta világszerte népszerű szov- írójának. Oda —. ahol re érkezett a szovjet köljet költőről nem tudnám, ..fészkelhetett az agya” is, tők küldöttsége, Rozsgyeszt- nem ebből a nyelvkönyvből hogy nem szívbajos, bizis- amikor az interjút szülte, venszkij és Jevtusenko, tájékozódott? No nem úgy, ten félteném őt. Az ittjárta- Megelőzvén annak megirá- Reggel közölték a rádió- mint diák. hiszen ahhoz ittnemjárta^ körül kavaró- sával, nyomdába adásával' ban, hogy a vendégek ma bizonyára „öreg” már, ha dott sajtózűr miatt Illetve a költő érkezését is. Meg- este föllépnek a televízió- a szakmában Jevtusenkoa kacsák miatt. Mert ezek teremtve ezzel a „szociális- bari.” „interjúra” is merészelt úgy kezdenek gyülekezni, ta bulvár-kacsa" szép kövállalkozni. Vagy a fia tahogy ha afféle gyenge le- vér prototípusát.. Miután tisztázták, jó a nul abból a könyvből, s őt gény volna Jevtusenko, fordítás, firtatni kezdték a hallotta, mikor oroszról most már maga is vaclllál- || emeljük, hogy Jevtu- diákok, mi hát az igazság? magyarra fordította pont senko vitt már haza Most jár először Magyaror- azt a szöveget? utx emlékei között ennél szágon Jevtusenko, mint Nem ismerem, miről szól . - veszélyesebb lódítást is. Ezt ahogy az újságok írják, az a 11. lecke a továbbiak-Mert hogy is volt? Meg- ‘1..,rn!fn*te^ jóllehet sajtó- vagy az 1970-ben — az ban. de az lett volna nagv érkezése napján értesült etl ,! af- semmivel sem 1969-es második kiadás húzás, ha a „beszélgetés” hazánk népe az Esti Hír- mentheto, táján a buta bűz- alapján — kiadott tan- abból is merített volna ihtapban közölt „beszélgetés- ®a*om termékének minősíti, könyvnek van igaza? letet. Mert ha saitókacsa és bői”, hogy s mint vélekedik Jevtusenko a budapesti na: „Csakugyan: nem jártam én már egyszer Budapesten ?” IT edden a Szolnok me- K tanár csak hürnmög- könyvkacsa ilven szerennJ tudott Aztán más csésen találkozik, nem csogyet Néplapban változásokról, milyen ma akadt meg a szemem egy orosz nyelvszakos tanárok ahhoz képest, „amióta utol- frissen kelt glosszán, amely véleménye is megoszlott, jára látta”. ismét egy — Jevtusenko Egyik szerint Jevtusenko Nem értünk rá. hogy a „magyarországi utazásai”- első budapesti látogatásé szovjet poéta „megfigyelő- hoz fűződő kacsát leplez le. ról szól a szöveg, s éppen dana. da. ha a cikkszerző fantáziáját dgv földobja, hogy azt is meg tudja írni, amit Jevtusenko majd monsei” miatt a házigazdák Mégpedig szolnoki közép- a szovjet poéta költészete kötelező udvariassága mellett is dohogjunk kissé, mert máris mellbevágott bennünket az Élet és Irolalom legutóbbi számából nyert tálékoztatár: eszerint Jevtusenko most vendéges kedik először minálunk. Ugyanezt a tényt szöge zi le a Népszabadság megi«avzésa amely eevhen aia-D e azért szó köztünk maradion, már ezzel tankönyvkacsával. Mert Iskolás diákok felfedezése Iránti tiszteletből került nyomán. A gyerekek a bele a tankönyvbe. A má- a gimnáziumok TV. osztálya sik óév ítélte meg. hogy ez ha Jevtusenko ezt is meg számira kászfljt orosz egy fiktív szöveg, ame- tudia. félő. hogy elérzékenyelvkönyv 125. old:-! in — Ivet a nyelvgyakorlás ér- nyült lelkiállapotban maga a 11. leckében, amelynek dekében kreáltak, tehát is legyint: ..Rendben van, címe- Szovjet költők Bu- nem mérvadó annak eldön- gyerekek, legyen nektek d-iprrCm _ ezt n szöveget tésében, járt-e már Jevtu- igazatok. Csakugyan jártam Málták fnersze oroszul!: senko Magyarországon, már Budapesten régebben Öve- • k az*-» r>—sn.-.—vagy se. is. Csupán nem figyeltem össze, mert érdekes adás Hát azért... Igaza van a oda.” ! Tóth István
