Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-30 / 257. szám

ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS CFolytatás az 1. oldalról) amelyeknek nincs kiter­jedtebb vonzáskörük, fela­dataik elsősorban az adott terület kiszolgálására szo­rítkoznak, s az alapvető ellátási feltételek megte­remtésével biztosítani tud­ják a lakóhellyel és mun­kahellyel szemben támasz­tott követelményeket. Külön is nagyjelentősé­gű fejezete a tervnek, a megye tanyás területeinek vizsgálata, amely feltárta és elemezte a tanyarend­szer változásának várható folyamatát, s a település­­hálózatra gyakorolt hatá­sát. E vizsgálatok eredmé­nye, hogy már ki vannak jelölve azok a fejleszten­dő külterületi lakott he­lyek, üzemi lakótelepek, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági lakosság helyi, zárt települését, a mezőgazdaság munkaerő­­igényének megoldását, ugyanakkor megteszik az első lépést a kulturáltabb életmód felé. Ez a vizsgá­lat továb folytatódik, s ennek jelentős része a me­gyei pátrtbizottság által kezdeményezett tanyavizs­gálat is. Ugyancsak a vizsgálat során alakítottuk ki azo­kat a területeket, amelyek országos, vagy helyi szem­pontból jelentősek az üdül­tetés, a dolgozók pihenése szempontjából. Az üdülő- és pihenőközpontok fejlő­dése megkezdődött, továb­bi céltudatos fejlesztéssel minden szempontból al­kalmassá válnak Szerep­körük betöltésére. érthető, hogy az égetően fontos, sürgős feladatok megoldása nem tűrhet ha­lasztást. A továbbiakban dr. Ro­many Pál t>eszélt a tanya­kérdésről, megjegyzéssel, illetve az előterjesztés egyik megállapítását, majd így folytatta: — Szó van az előterjesz­tésben az idegenforgalom­ról is. Nagyon indokolt az a szenvedély esség, amellyel erről a kérdésről Benei elv­társ beszélt. Őszintén szól­va nem értem, miért nem szerepel idegenforgalmi helyként az előterjesztésben Kalocsa. Pedig ha me­gyénkből valamely telepü­lésnek van nemzetközi hí­re — Bugac on kívül —, az Kalocsa. A mellékletben az szerepel, hogy Tass helyi üdülőhely. Ami jelenleg így is van. Mivel azonban távlati tervről van szó, vé­leményem szerint, ennek nagyobb szerepet kellett volna adni. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiak­ban érdekes indítványt ter­jesztett elő, mely szerint indokolt lenne Bajái egy nemzetközi szabadkikötő létesítése, hiszen a csepeli hovatovább szűknek bizo­nyul. Végül hangsúlyozta a kereskedelem nagy szere­pét a távlati fejlesztési koncepcióban. Romany elvtárs felszóla­lását követően Nagy Sán­dor, Pétiké János, Molnár István és Mayer Imre mondta el véleményét az előterjesztéssel kapcsolat­ban. A vitában felmerült kér­désekre, elhangzott javas­latokra Sándor Béla adott választ. Majd a, tanácsülés a fejlesztési tervjavaslatot azzal fogadta el, hogy a végrehajtó bizottság tár­gyaljon a főhatóságokkal a terv végleges ki olgozása céljából. Nagyobb öntevékenység és szervezettség szükséges a tervekvalóraváltásához A megyei fejlesztési alap- ) képezze fejlesztési tevé­­pal való elmúlt ötévi gaz- j kenységünknek. dálkodás. valamint a ne-! A tervben szereplő fej-Befejezésül arról szólt Sándor Béla, hogy a terv­vel kapcsolatos eddigi egyeztető eljárások során számos vélemény összege­­ződött. E Véleményezés ki­egészítésére hívatott a ta­nácsülés vitaanyaga is, melynek nyomán tovább folytatódik az egyeztetés a tárcákal Az ily módon kia­lakuló végleges terv alap­ját jelenti a továbbiakban az egyes települések és a településhálózat fejleszté­sével kapcsolatos minden tervmunkának. A településhálózat-fej­lesztési terv vitájában fel­szólalt ár. Maár András, Csizmadia Tibor, Mándics Mihály, Búza Dezső, Benei Sándor, Oláh Károly és dr. Romány Pál. A megyei pártbizottság első titkára többek között elmondotta: — Nyugodt lelkiismeret­tel adhatjuk jóváhagyó sza­vazatunkat a tervezetre. Öröm és jó dolog, hogy el­jutottunk a tervezet vitá­jához, hiszen közel egy év­tizede annak, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága célul tűzte ki a fej­lesztési tervek kidolgozását. Ami miatt, mint a megyei tanács égjük tagja szót kér­tem. csupán egy dolog: rendkívül nagy jelentősé­ge van annak, hogy megfe­lelő koncentrálással tud­juk összefogni az igényeket, s a feladatok megvalósítá­sára hivatott erőket Azt javaslom — a felszólalások­hoz kapcsolódva —, adjunk bizalmat a végrehajtó bi­zottságnak a terv végleges megfogalmazására. Hiba Volna elaprózni a feladato­kat. Méels egyetértek azok­kal, akik egy-egy város körzetének nevében, egy­­egv község képviselőjeként egészséges lokálpatriotiz­mussal szóltak választóik gondjairól. Piztos vagyok abban: egyszer eljutunk oda. hogy minden járásnak lesz egy igazi városa, köz­pontja. De ezt csak úgy ér­hetjük el. ha nem apróz­tuk szét erőinket. Emellett gyedik ötéves terv ilyen célkitűzéseit összegező két előterjesztés együttes vita­indítóját Tohai László terv­osztályvezető tartotta. Bevezetőül vázlatosan összegezte a harmadik öt­éves tervidőszakban elért eredményeket, melyek kö­zül a lakásépítésben, vala­mint a vízellátásban és csatornázásban elért fejlő­dés mondható a legjelentő­sebbnek. Az előadó részle­tesebben időzött azoknál a tapasztalatoknál, amelyek hátrányosan befolyásolták a fejlesztési tevékenységet. Ezeket a következőkben foglalta össze: Olykor a tényleges szük­ségletektől eltérő fejleszté­sekre került sor. Ez a sor­rendiség téves megállapí­tásában és a létesítmények túlméretezésében egyaránt megnyilvánult. Figyelmen kívül maradt néhány, egyébként előrelát­ható, alapvető szükséglet. A legélesebben jelentkező példája ennek az óvodai helyhiány. Az anyasági se­gély két és fél évének le­járta után tömegesen je­lentkező óvodai, elhelyezé­si Igényekre nem készül­tünk fel. Több hiányosság volt ta­pasztalható a beruházások műszaki előkészítésében és lebonyolításában is. Elő­fordult, hogy a gazdasági lehetőségeinket meghaladó igényeket fogalmaztak meg és _ fényűző _ megoldásokat erőltettek az egyes helyi tanácsok. Nein egyszer tudatos át­tervezés történt egy-egy beruházás megkezdése ér­dekében. Az ebből eredő költségtúllépések veszélyez­tették az egyéb fontos lé­tesítmények megvalósítását, tervszerűtlenséget eredmé­nyeztek. Sok a megkezdett és be nem fejezett, hosszú átfu­tási idejű beruházás. Gyakori a menet közbeni tervmódosítás. amelynek többletköltségei ugyancsak csökkentik az egyéb irányú fejlesztési lehetőségeinket, és tovább növelik az épít­kezések időtartamát. A továbbiakban a megye negyedik ötéves tanácsi, fejlesztési tervének célkitű­zéseiről szólva így foly­tatta: — A tisztelt tanács elé terjesztett fejlesztési terv reális, részleteiben is telje­síthető, a tényleges szük­ségletekkel összhsngban ál­ló törekvéseket tartalmaz. í lesztési alapok nagysága összhangban van a népgaz­daság teherbíró képességé­vel, úgy tekinthetjük te­hát. mint adott pénzügyi lehetőséget Tudomásul kell vennünk, hogy számos, egyébként jogos igény ki­elégítésére ebben az ötéves ' tervidőszakban nem nyújt! fedezetet a terv. Megítélő-1 sünk szerint azonban az adott lehetőségeken, belül. az egyes ágazatok és a he- | lyi tanácsok részesedési aránya megfelel az ará­nyos fejlesztés követelmé­nyének. A harmadik ötéves terv­időszakban rendelkezésre álló pénzforrásokhoz ké­pest a negyedik ötéves tervidőszak 2607 millió fo­rintos tervszáma — minden módosító tényezőt figyelem­be véve Is — mintegy 25—30 százalékkal magasabb, mint i a harmadik ötéves terv ele- 1 lén volt. A jelenlegi bevételi sza­bályozók nem teszik lehe­tővé az előző öt évihez ha­sonló mértékű, terven fe­lüli bevételek elérését. Ezért szerényebb mértékű növekedéssel számolhatunk a várható tényszámokat il­letően. Jelentős túlteljesíté­­si lehetőséget látunk a tervben nagyon sze­rény összeggel — 35 mil­lió forinttal — szereplő koordinációs keret átvéte­leknél, amelvek összegét az előző tervidőszak tényszá­­maira alapozva 500 millió forintban lehet előirányoz­ni. Erre jogosít fel bennün'­­ket az is, hogv már ez év első felében 50.9 millió fo­rint keretátvételt valósí­tottak meg tanácsaink. Különösen a lakásépítés­nél. az óvodai férőhelybő­vítésnél. és a közművesítés­nél számíthatunk jelentős keretátvételekre. Bizonyosra vehető, hogy a pénzforrásokon felül a jelenlegi tervciklusban is segíti a feilesztési felada­tok megoldását a lakosság társadalmi munkája és a helyi anyagok hasznosítása. Mindezeket figyelembe vé­ve jogos a következtetés: pénzforrásaink, bár szerény mértékű, de határozottan nagyobb feilesztési lehető­séget biztosítanak, mint az alőző tervidőszakban. Ez az általános megálla­pítás — folytatta az előadó — aligha elégíti ki és fő­leg nem nyugtatja me» azokat a tanácsokat vagv áge^itokat am<dvel^ nDm tlldiák megvalósítani az ál­taliig r°ndkíin"il fontosnak le kell szögezni: pótlólagos pénzforrásokra az országos j szervektől, következéskép­pen a megyei tanácstól sem lehet számítani, bármeny­nyire indokolt célra sem. Ez világosan következik Fock elvtársnak, a kor­mány elnökének a közei­ken halasztanunk. vagy át kell ütemeznünk, azért, hogy a fejlesztési alap be­vételei és kiadásai össze­gükben és időben is össz­hangba kerüljenek egy­mással, minden tanácsi szinten. Ezért az egyes ta­nácsok elnökei, vezetői és illetékes osztályvezetői sze­mélyükben felelősek, mint azt a beruházási fegyelem betartásáról szólva Fock elvtárs is hangsúlyozta. A továbbiakban annak a gondolatnak a jegyében, hogy, ha kevés a pénzünk, sokszorosan meg kell gon­dolnunk, mire és mennyit költünk, az éves tervek és az egyes konkrét fejleszté­sek előkészítésénél alkal­mazandó elvekre irányítot­ta a figyelmet az előadó. Vitaindítója befejező ré­szében Tohai László hang­súlyozottan szólt két olyan fejlesztési célról, amelyek rendkívül indokoltak, pénz­ügyi fedezetünk azonban nem biztosított a szükséges mértékben, éppen ezért megvalósításuk jelentős ta­nácsi szervező munkát igé­nyel. E célok az óvodai he­lyek számának gyors és nagymértékű növelése, va­lamint az általános iskolai diákotthonok fejlesztése. A rendkívül feszítő óvo-Az ülés szünetében. lUl UIWVOI-IIVV _________ Alkalmas arra. hogy a kö- ítélt fei1<*»ztóst Mógis ha­­vetkeaw öt évben alapját1 tározo ttan és egyértelműen múlt napokban, a Parla­mentben kifejtett álláspont­jából, illetve a kormány ilyen irányú, már eddig megtett és a várható intéz­kedéseiből. A továbbiakban hangsú­lyozta az előadó, hogy az elmondottak semmiképpen nem jelenthetik a tényle­gesen indokolt igények ki­elégítéséről való lemondá­sunkat. Ez méltatlan lenne eddigi fejlesztési politi­kánkhoz és eredményeink­hez. A hogyanról pedig a következőket mondotta: — Az utóbbi néhány hó­napban máris számos jó kezdeményezés tanúi lehet­tünk. amikor a szűkebb pénzügyi lehetőségek arra késztették. tanácsainkat, hogy felhagyva a korábbi nagy költségigényű elkép­zeléseikkel, megkeressék és megtalálják a megoldás ésszerűbb. takarékosabb, de az igényeket mégis jól kielégítő módját. A jelenlegi helyzetben hatványozottan szükséges a tanácsok öntevékenysége és szervező készsége. A pénzügyi és gazdálkodási szabályok betartása mellett, de a lehetőségek maximá­lis kihasználásával folytat­ni kívániuk a lakosság el­látásának javításáért vég­zett tevékenységünket,- -•< -a; <zi fi torn ben dai helyhiányról a többi között így szólt: — Az óvodás korúak szá­ma a tervidőszak alatt vár­hatóan mintegy 1500-zal növekszik. Ezt és a jelen­legi helyzetet, valamint a nők fokozott munkaválla­lásának szükségességét fi­gyelembe véve, a 2000-et meghaladó helybővítés szükséges a legindokoltabb igények kielégítéséhez. Tanácsaink tervében a fejlesztési alapból 1080 óvo­dai hely létesítése szerepel. Ezt kiegészíti a lakáscél­csoportból épülő 260 hely. A fejlesztés pénzügyi kiha-, tása — férőhelyenként 40 ezer forint normatív költ­séggel számolva — megkö­zelíti a 100 millió forintot. A fejlesztési szükséglet, mintegy 40 százaléka Kecs­keméten jelentkezik. A szűkps tanácsi pénz­források kiegészítése céljá­ból városi tanácsaink ed­dig is nagy és eredményes szervező munkát végeztek a vállalati, szövetkezeti erő­források bevonására. Az eddigi megállapodások alap­ján mintegy 500 óvodai hely költségét. 20 millió fo­rintot adnak át erre a cél­ra a különböző gazdasági egységek, s ennek mintegv fele Kecskeméten valósul az | meg. A tosabb feladat a gazdasá­gos és gyors kivitelezés, va­lamint a fenntartás költsé­geinek biztosítása. A Pénz­ügyminisztérium jelenlegi álláspontja szerint a fenn­tartási költségeket is koor­dináció útján kell előte­remteni. Erre gyakorlatilag igen kevés a lehetőség, ezért várhatóan a tanácsok költségvetésére , hárul a szükséges fedezet biztosí­tása. A másik égető társadal­mi gonddal kapcsolatban az előadó utalt a megyei tanács 1968. évi határoza­tára, amely 44 tanterem és meghatározott helyeken, 11 diákotthonban 1100 kollé­giumi hely létesítését tart­ja szükségesnek a negye­dik ötéves tervidőszakban. Majd így folytatta Tohai László: — Az érintett helyi ta­nácsok tervében viszont csak 12 tanterem és 4 diákotthonban 424 kollégiu­mi hely létesítése szerepel. Ez az eltérés veszélyezteti a körzetesítési program végrehajtását. A korábbi tervvel szembeni jelentős eltérés oka, hogy az egyes tanácsok csak tekintélyes pénzügyi támogatás mellett képesek a létesítményeket létrehozni. A megyei tanácsnak a fejlesztési alapok nagyfokú leterheltsége miatt ez nem áll módjában. Ezért 70 millió forint pótlólagos biz­tosítására kérelemmel for­dultunk a kormányhoz. En­nek kielégítésére azonban a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet szá­mítani, ezért e vonatkozás­úin is nagyfokú társadal­mi összefogásra és szerve­ző tevékenységre van szük­ség. Ezt elismerve fordult a megye lakosságához a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága, a Szákszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága a tanyai kollégiumi alap létrehozá­­sa érdekében. A jelenlegi problémáink teljes megoldását nem vár­hatjuk ettől az akciótól, hi­szen derűlátóan is mintegy 10—15 millió forint befize­tésével számolhatunk a kollégiumi alapra, szemben a hiányzó 70 millióval. A lényég mégis, hogy saját erőnkből előbbre lépünk, s ezzel még inkább megala­pozzuk a későbbi esetleges központi támogatás indo­koltságát. Vitaindítója befejező ré­szében annak a meggyőző­désének adott hangot az előadó, hogy a ma még fennálló problémák és fe­szültségek ellenére is sike­resen megvalósítjuk negye­dik ötéves fejlesztési ter­vünket. A vitaindítót követően fels-rólaH NartV Sándor, dr. Makny László, Sarok Antal, Komáromi Attila, Fa'k Miklós és dr. Romány Pál. A tanácsülés az elöf»-*ii'sz­­tést a kiegészítésekkel együtt elfogadta. A továbbiakban a me­gyei tanács dr. Posvánez Lászlónak, az ügyrendi bi­zottság e'nökének szóbeli kiegészítése és dr. Bo­­dóczky László. valamint Komáromi Attila módosító indítványa után jóváhagy­ta a megyei tanács és ^z^r­­veinek szervezeti és műkö­dési szabályzatáról készült tervezetét. további lehetőségek Egyes beruházásokat el1 keresése mellett a legfon-Az ülés további részé­ben bejelentések hangzot­tak el, melveket tudam.á­­sul vett a tanács, maid há. rom tanácstao interpelláció­ja következett. A megyei tanács ülése dr. Kőrös Gáspár zárszavá­val ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents