Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-30 / 257. szám
4. oldal 1971. oktdber SO. raomtao* Törvény a szövetkezetekről III. Az állam és a szövetkezetek Minden szövetkezeti mozgalom sarkalatos kérdése volt a múltban, az ma és az lesz a jövőben is, hogy milyen az állam és a szövetkezetek kapcsolata. A szövetkezetek seholsem elkülönült szigetcskék a társadalomban, nemcsak önmagukban és önmagukért létező csoportok. Államunk csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. Űj törvényünk kimondja: „A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangjának érvényesítése". Ezek az érdekek szocialista viszonyok között többségükben megegyeznek, de ütközések, ellentétek lehetnek és elő is fordulnak. Tekintettel a sajátosságokra Államunk a tervgazdálkodással, a gazdasági szabályozók rendszerével, az ár-, az adó- és a jövedelempolitikával biztosítja és segíti elő az érdekek legjobb összhangját Legátfogóbban a jogszabályok révén kerül kapcsolatba a szövetkezetekkel, szabja meg a fejlődés irányát Az új törvény minden rendelkezése az említett célt szolgálja. Különösen kettőnek van közülük nagy jelentősége Az egyik az az előírás, amely szerint a gazdasági irányítás és a hatósági tevékenység során az állami szerveknek tekintettel kell lenniök a szövetkezeti sajátosságokra. Tilos olyan gazdasági feltételrendszert előírni, amely az állami vállalatokhoz mérten hátrányos megkülönböztetésben részesítené a szövetkezeteket A másik: az állami törvényességi felügyelet keretében ügyelni kell arra, hogy a szövetkezetek megtartsák a jogszabályokat és saját belső szabályaikat Működését rendelet szabályozza... A szövetkezetek szervezetére és szerveiknek szövetkezeten belüli működésére vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet és -határozat hozhat A szövetkezet működésére és gazdálkodására nézve miniszteri rendelet s államtitkári rendelkezés is állapíthat meg szabályokat Igen lényeges intézkedése a törvénynek, hogy a szövetkezeik működését gazdálkodását, illetőleg a tagok helyzetét általánosan és alapvetően érintő miniszteri rendelet s államtitkári rendelkezés szükséges az illetékes országos érdekképviseleti szerv egyetértése. Másféle, a szövetkezeteket érintő rendelkezések kiadása előtt s azt megelőzően, hogy a törvényhozás vagy a Minisztertanács elé terjesztenék a szövekezetekre vonatkozó javaslatot meg kell hallgatni az országos érdekképviseleti szerv véleményét is. ...és védi A gazdasági ágazatokat vezető miniszterek gondoskodnak arról, hogy ágazatuk területén a szövetkezetek — mint vállalatok — társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Az ágazati miniszterek szakmai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeteknek az ágazatukhoz tartozó gazdasági tevékenysége felett A tanácsi és más államigazgatási szervek ellenőrzik a szövetkezeteknél a minden gazdálkodó szervre egyaránt vonatkozó jogszabályok megtartását. Az állami törvényességi felügyeletet a szövetkezetekben és területi, szakmai szövetségeiknél a tanács gyakorolja, az országos érdekképviseleti szerveknél, az Országos Szövetkezeti Tanácsnál pedig a Minisztertanács. Kimondja a törvény azt is. hogy „nem terjed ki a törvénvességi felügyelet a szövetkezet gazdasági műveleteinek és a szövetkezet szervei döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálására, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben tagsági vitának van helye”. Mindezek az intézkedések megfelelnek a szövetkezeti önállóság és önkormányzat elvének. Ebből fakad az is, hogy a szövetkezetek és az állami vállalatok egyenjogúságát szögezi le a törvény. Állami gazdálkodó szervezetek — vállalatok, bankok — nem gyakorolhatnak hatósági funkciókat szövetkezetek felett. Szocialista vállalatok között — a szövetkezetek is azok — smmiféle alá- és fölérendeltségre nincs szükség. A tulajdonviszonyok eltilrő volta nem lehet ok arra, hogy ezt a tételt megsértsék. A gazdasági együttműködés és összefogás csak kölcsönös előnyökön és kockázatvállaláson alapulhat. Társadalmi szerepe Igen lényeges az is, hogy a szövetkezetek állami támogatásban részesülhetnek olyan feladatok ellátásáért amelyeknek elvégzését társadalmi és gazdasági érdekek indokolják, de nem oldhatók meg gazdaságosan. Ilyen esetekben ugyanazt a támogatást kaphatják meg a szövetkezetek. amelvet az állam saját vállalatainak ad. „A szövetkezetek je'enleTM és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében. erősítik hazánk gazriasági- társadalmi alapját” — szögezi le a törvény. Bevezető rendelkezéseiben pedig ez áll: „A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alaoián togi személyként működik”. Ezek a megfogalmazások azt Is kifejezik, hogy az állam nem csupán gazdasági. hanem társadalmi szemonnthól is nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezeteknek. A szövetkezetek társadalmi célja a tagok szocialista életformájának és gondolkozásmódjának fejlesztése, valamint érdekeik szolgálata. Államunk minden tőle telhető segítséget megad ahhoz, hogy a szövetkezetek ennek a rendeltetésüknek is eleget tegyenek. Gulyás Pál (Vége) Ifjúsági brigádok a kongresszus tiszteletére Fehérkendős fíataiok között A KISZ megyei végrehajtó bizottságának néhány hónappal ezelőtti ülésén a közelgő VIII. kongresszusra való felkészülésről tárgyaltak az ifjúsági szövetség vezetői. Tóth Ilonának nagyon jól esett, amikor a munkaértekezleten valaki megjegyezte: „Sok alapszervezet példát vehetne a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárának Kérdőjelek egy levélben Válasz a kecskeméti IKV-nek Lapunk október 13-i számában cikket jelentettünk meg, amelyben a garázsbérleti és területhasználati díjak rendezéséről ejtettünk szót. írásunkban vázolttik a városi tanács építési- és közlekedési osztályának intézkedését, s megmagyaráztuk, milyen összeget kell fizetni a garázstulajdonosoknak. illetve a terü’etet használóknak, egyben utaltunk az IKV törvénysértő intézkedésére. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat ezzel kapcsolatban levelet iuttatott el hozzánk, amelyben több kifogást emelt. Erre a levélre szeretnénk válaszolni. Nem akarunk szőrszálhasogatók lenni, s ezért nem térünk ki lényegtelen részietekre, helytelen lenne a szavakon lovagolni A levél érdemi vonatkozásaira azonban kénytelenek vagyunk reagálni, ezekben úgy an's az ingatlankezelő • vállalat igyekszik „megmagyarázni a bizonyítványt". Elöljáróban idézzük a 8/1971. (II. 10) számú kormányrendelet 6. §-ban foglaltakat „A helyiségekhez tartozó területek bére az 1971. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérleti szerződés az irányadó.” E rendeletből kiindulva szeretnénk leszögezni: ezt a fennálló jogviszonyt nem lehet — éppen a rendelet előírásából fakadóan — egyoldalúan módosítani. Nos, az ingatlankezelő vállalat ezt tette a nyár elején, s ez keltett osztatlan felháborodást a garázstulajdonosok és a nem garázs célját szolgáló bérlemények tulajdonosai körében. Ezért fordultak ezek az emberek a városi tanács illetékes osztályához, illetve a járásbírósághoz Mit fr ezzel kapcsolatban az ingatlankezelő vállalat? „Tudomásunk szerint a járásbíróságnál lefolyt ügyekben, de a vb szakosztálya áltat hozott határozatokban sem került megállapításra a törvénysértés, de nem is szerepel törvénysértő szó." Fura ez a védekezés, ha ugyanis a rendeletet nem veszik figyelembe. az akkor is törvénysértésnek számít, ha nem íriák le. nem mondiák ki. Ezért vettük a bátorságot magunknak, s illettük e jelzővel az ingatlankezelő vállalat intézkedését. A levél (gv folytatódik „Tekin*ettel hogy a 8/1971. sz. korm. rendelet egész »•■szagra szóló, így nehéz vol‘ elhatározni — a rendelet hézanossána miatt — az adott teriVrtnek megfejelő helvretevését." Kerá*'1-''" idéztük a rendeletet azó ) szerint, s nem értjük, miért hézagos, miért volt nehéz határozni? A rendelet nagyon is egyértelműen intézkedett a területhasználati, illetve garázsbérleti díjakra. Az ingatlankezelő vállalat hivatkozik az ÉVM. tájékoztatójára, amelyet augusztus 11-én kaptak meg. Ezt mi nem vitatjuk, de hozzátesszük, hogy ezzel nem lehet takarózni. A rendeletet ez a tájékoztató nem változtatta meg, s nem pótolt semmiféle hézagot, már csak azért sem, mert ilyen pem volt. Egy újabb hivatkozás még furcsább színben tünteti fed az IKV intézkedését. „Mint minden nagy, az egész ország területére szóló rendelet — amely sok embert érint — az gyakorlatilag a végrehajtási vonalon zökkenőmentesen nem megy.” Vajon miért nem? Ebből talán azt a következtetést kellene levonnunk, hogy- minden rendelet végrehajtása zökkenőkkel van tele? Vagy egyáltalán azért hozzák a rendeleieket, hogy emiatt sok embernek kényelmetlenséget okozzanak? Nem, nem erről van szó, hanem arról, hogy egy elsietett, s meg nem alapozott intézkedés kiadása után megpróbálnak mosakodni. A vállalat a következőkkel zárja a levelet. „... állíthatjuk, hogy sem a vállalat, sem a jogtanácsosok nem követtek el törvénysértést, annál is inkább, mert az ÉVM tájékoztatója viszonyítva későn érkezett, amikor már a bérközlések kiadásra kerültek.” Ehhez talán csak annyit tennénk hozzá: a törvény, a rendelet nem ismerése, s vele ellentétes intézkedés kiadása — még ha az újságíró nem is jogvégzett, könnyen megállapíthatja —, törvénysértő. Korábban említettük, hogy a tájékoztató, amely az ÉVM-től érkezett, nem módosította az alaprendelkezést. tehát már márciusban egyértelműen meg lehet állapítani a garázsbérleti és területhasználati díjak mértékét. (Tulajdonképpen az eredeti szerződések voltak és maradtak érvényben.) Végezetül szeretnénk ismételten megkérdezni az ingat'ankezelő vállalat jogászaitól: ha nem tudták érdemileg alkalmazni a rende1 etet, s várták az ÉVM tájékoztatóián, miért adták ki a helyiségbérköziő nyomtatványokat? Az intézkedés hátterében bizonyára más ckok játszhattak közre amelyek vizsgálatától — a rendelet helyes értelmezése után — a városi tanács Mietékes osztálva és a járásbíróság e'í elein tett. Gémes Gábor KISZ-eseiről. Ügy tudom, hogy nemrég négy ifjúsági brigád alakult a gyárban, s az alapszervezet vezetőségének felhívására munkaversenyt Indítottak a fiatalok .. A vb-ülésen nem volt lehetőség arra, hogy a BOV KISZ-titkára bővebben ismertesse a szocialista címért küzdő brigádok vállalásait, s az eddigi eredményeket. Ezért nemrég felkerestem Tóth Ilonát a kecskeméti gyárban. — A márciusi taggyűlésünkön elhatároztuk, hogy a kongresszus tiszteletére brigádokat alakítunk — kezdte a beszélgetést. — Az első munkacsapat megszületése után, júliusig újabb három brigád alakult. A fiatalok azonnal bekapcsolódtak a munkaversenymozgalomba. Beszélgetésünk közben a titkár négy piroskötetes naplót tett elém. Miközben a fényképekkel, rajzokkal képeslapokkal illusztrált díszes könyvecskéket lapozgattam, ismét az előbbi vélemény jutott az eszembe: sokan példát vehetnének róluk.., S, hogy ez mennyire igaz, a naplók tartalma bizonyítja. Sorra vettem a fiatalok vállalásait, s az eddigi eredményeiket összegző beszámolókat. A gyár feldolgozó üzemének 11 tagú Kilián György brigádja a minőség javítását, a vágási selejt csökkentését vállalta. Minden fiatal részt vesz az ugyancsak a kongresszus tiszteletére indított Kiváló ifjúmunkás mozgalomban. A szocialista módon dolgozni, tanulni;''élni jelszó értelmében a fiatalok szakmai, pol tikai előadásokra járnak. Bakó Jánosné brigádvezető, Juhász V, Márta és Szóró Imréné a gyárban indított felnőtt szakmunkásképző-tanfolyam első féléves anyagából sikeresen vizsgáztak. A „kiliánosok” több kulturális rendezvényen is részt vettek. Megnézték Korda Vince kiállítását, négy,-öt alkalommal moziba, színházba mentek együttesen. Sikeresen szerepeltek az ÉDOSZ kalocsai sportnapokon is. A toliüzem laboratóriumában dolgozó. nyolc fiatal alakította meg a József Attila nevét viselő ifjúsági brigádot. — Nézze csak! — hívta fel' a figyelmemet a titkár az egyik jelentésre. — ök végeztek a legtöbb társadalmi munkát- Júniusban például 80 órát dolgoztak a mintaraktárban. Munkaidejük után takarítottak, festettek. Szinte lecserélték az épületet. A Takarót Vietnamnak felhíváshoz a gyárban elsőként csatlakoztak. A Sárvári Endre brigádban 13 ifjúmunkás dolgozik. Karbantartók. — Nagy fába vágták a fejszéjüket — jegyezte meg a KISZ-titkár. — Miután megtették a vállalásukat, mely szerint a karbantartási munkálatokat úgy végzik el, hogy minimálisra csökkentik a gépek állásidejét. többen azt mondták: „Na. erre majd ráfigyelünk.” A „ságváristák” azonban bizonyítottak: két hónap alatt meghibásodás miatt egyetlen gép sem esett ki a termelésből. A pecsenyekacsa feldolgozó üzem fiataljaiból alakult a Martos Flóra nevét viselő kollektíva. Amellett, hogy nagyon jól dolgoznak, a titkár véleménye szerint ez a brigád szorul a KISZ- alapszervezet legnagyobb segítségére. Közülük ugyanis sokan még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A többi ifjúsági brigád felajánlásaiban szerepel, hogy délutánonként korrepetálják őket. Aztán a közelmúltban megtartott vezetőségválasztó-taggyűlésre terelődött a szó. Az alapszervezet munkájával, illetve a további feladatokkal kapcsolatban sok javaslat, kezdeményezés hangzott el. Bibó Irén brigádtag például azt javasolta, hogy a 135 tagú alapszervezetben KISZ- csoportokat hozzanak létre, így ugyanis a fiatalok könynyebben beszélh atnék meg a problémákat. Vida Antalné brigádvezető véleménye szerint szükséges lenne, hogy a művezetők havonta egy alkalommal szakmai továbbképző előadást tartsanak. A kulturális lehetőségekről beszélgetve a titkár elmondotta hogy a gyárban nem lehet oiyan klubdélutánt, vagy in idalmi műsort szervezni, amelyen minden fiatal részt vehetne. Az áru érkezése, illetve a mennyisége határozza meg ugyanis a munkaidejüket. Sokszor délután 6—7 óráig dolgoznak. A KISZ-alapszervezet e problémát a gazdasági vezetőkkel közösen szeretné megoldani. Tárnál László Magas a gabona sikértartalma A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Gabona Tröszt és a Sütőipari Kutató Intézet laboratóriumaiban megvizsgáltatta az idén termett kenyérgabona minőségét. A vizsgálat az ország különböző tájegységeire terjedt ki, több ezernyi minta alapján mondtak véleményt a búzáról. A laboratóriumi szakemberek megállapították, hogy a gabona kitűnő minőségű, és sok tekintetben jobb az előző évinél. Különösen kedvezően alakult a hektói itersúly, amely a minőség egvik fokmérőié. A felvásárolt több mint 200 ezer vagonnvi étkezési búza 83 százalékét minőségi felárral vették át a | vállalatok, amire évek óta i nem volt példa. A legnagyobb összegű minőségi felárat fizették Békés, Szolnok, Bács, Vas, Baranva és Fejér megyében. Ellenőrizték azt is, hogy milyen minőségű pékárut lehet sütni az idei búzából: a próbák szerint a sütőipari érték is kedvezően alakult, a gabona sikértartalma nagyobb a tavalyinál. A MÉM illetékesei az elemzésből arra a következtetésere jutottak, hogy a gazdaságok számára a kenvérgabona-termesztés továbbra is jövedelmező, egyebek között azért, mert a minőségi felár is ösztönzi a termelőket.
