Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-29 / 256. szám
4. oldal 1971, október 29, péntek Városi tanácsülés Kecskeméten Elfo^äcltäii a tanács szervezeti szabályzatát II. A tevékenység köre Tegnap délelőtt a városi tanácsháza dísztermében ülést tartott Kecskemét Város Tanácsa. A napirend első pontja a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának megvitatása volt, amelynek tervezetét dr. Bódogh János, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő. A szabályzat, amelyre a tanács munkaprogramja épül, lényegében a tanács * alkotmánya”. Megszabja egyebek közt a szervezet feladatát és hatáskörét, az együttműködést a nem tanácsi szervekkel, utasításokat tartalmaz a tanácsülések rendjére vonatkozóan. Intézkedik a tanácstagok jogairól és kötelességeiről, a végrehajtó bizottság működéséről; körvonalazza a tisztségviselők feladatkörét, a tanács bizottságainak és a szakigazgatási szerveknek a tennivalóit. A tanácstagok közül a vitában elsőnek dr. Csűri Ferencné szólalt fel. Hangsúlyozta a tanácsok tömegkapcsolatainak fontosságát, jelentőségét, Zilahy- Sebes Béláné a város kommunális eredményeiről szólott. Németh Ferenc javasolta, hogy a tanácsi bizottságok közt az ifjúság problémáival foglalkozó külön bizottságot is hozzanak létre, s a végrehajLeszürctelték az almát A több száz holdas szőlőültetvény termésének betakarítása az elmúlt héten jutott túl a fordulóponton a Városföldi Állami Gazdaságban. A nyolc és fél száz holdnyi almáskert termését azonban péntekre mind leszüretelték a gazdaság különböző kerületeiben. Az almának 70 százaléka az itthon és a határokon túl is igen keresett jonatán. A termés minősége megfelel a követelményeknek. Nagy részét gondosan válogatva máris elszállították Budaörsre, a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat hűtőházába. A városföldi almának háromnegyed részét ugyanis exportálja a HUNGAROFRUCT. _____ ■ -A termőterületről a gyűjtőhelyre szállítják az almát, ahol osztályozzák, válogatják. tó bizottságnak az ifjúsági témákat tárgyaló üléseire hívják meg a KISZ képviselőjét is. Hasonló értelemben szólalt fel Borsos György is. Dr. Rebek Lőrinc a tanácsi bizottságok szerepéről, feladatköréről beszélt. Bartha Mihály a szabályzattervezet néhány újszerű, közérdekű előnyökkel járó pontját üdvözölte. Ugyancsak a tanácsi bizottságokkal kapcsolatban tett észrevételt Papp Dezső, majd dr. Sánta László beszélt a szabályzat létrejöttének körülményeiről, s beszámolt a vb tevékenységéről, illetve a bizottságok munkájáról. Ezután a szabályzattal kapcsolatban javaslatot tett néhány módosításra. Az ügyrendi bizottság elnökének összefoglalója után az ülést levezető Újvári Lajos tanácselnök-helyettes szavazásra tette fel a kérdést. A tanács a szabályzatot az említett módosításokkal kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta. Szünet titán dr. Mező Mihály tanácselnök-helyettes tájékoztatta a tanácstagokat az első félévi gazdálkodásról. Szóbeli tájékoztatóját a tanács egyhangúlag elfogadta. Számos bejelentés, észrevétel, interpelláció után a városi tanács ülése Újvári Lajos zárszavával ért véget A törvénynek az a fejezete, amelyik a szövetkezetek gazdálkodásáról szól, egyebek között a következőket tartalmazza: „Szövetkezet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, vagy törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet (határozat) nem tilt vagy tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. A szövetkezet a gazdasági tevékenységét a hatósági előírások között végezheti.” Ez a rendelkezés is mindenféle szövetkezetre érvényes. Ugyanúgy, m'nt a törvény végrehajtásáról megjelent kormányrendeletnek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részére fenntartott gazdasági tevékenységek körét külön jogszabály állapítja meg. Az illetékes ágazati miniszter rendeletben szabja meg azokat a feltételeket, amelyek között az állami vállalatok, illetőleg a szövetkezetek különféle gazdasági tevékenységet folytathatnak. A szóban forgó jogszabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzéteszik az úgyneve ett tilalmi listát is, amely feltünteti, hogy mivel nem foglalkozhatnak a szövetkezetek. Mindaddig természetesen, amíg az említett jogszabályok érvénybe nem lépnek, a mostaniak az irányadók. Mellékes vagy kiegészítő? Ami a tevékenységi kört illeti, akörül meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek újabban létrehozott üzemágairói alakultak ki egymással ellentétes vélemények. Mindez szükségessé tette, hogy az egységes szövetkezeti törvény félreérthetetlenül kimondja a tevékenységi körre vonatkozó szabályt, a közeljövőben megjelenő rendeletek pedig minden részletkérdésben intézkedjenek. Kézenfekvő például, hogv a termelőszövetkezetnek van saját gépjavító, takarmánykeverő üzeme építőbrigádja, vagy részlege. Variálható „sejtek * * Faházak — ipari szövetkezetektől A szakemberek az üdülési szezon kezdete előtt körutat tettek, mintegy becserkészték a megye pihenésre, kikapcsolódásra alkalma* területeit, hogy évekkel előre felvázolhassák a fejlesztés lehetőségeit Az idény lezárultával mérleget készítenek a változásokról, ami egyebek között azt tartalmazza, hogy sokan fedezték fel a Tisza holt ágát, a Tőserdőt, a Szelidi- és Vadkerti tavakat, a Duna partját. Számos vállalat emelt üdülőt dolgozóinak, s az egyik kedvelt formaként a vi-Gépcsitették a gyümölcsszállítását a Városföldi Állami Gazdaságban. Emelővillás targoncával helyezik az almásládákat a szállító jármüvekre. (Kovács János felvételei) szonylag olcsó faházak nyújtotta kényelmet használják ki. A faházakat legnagyobb mennyiségben a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet készíti Bács-Kiskunban. Az alkotó elemek termelésének korszerűsítésére hét és fél millió forintos beruházást hajtanak végre. A továbbiakban gépeket vásárolnak, s a belső anyagmozgatás modernizálásához utakat építenek. A piaci előrejelzések szerint 1980- ig egyre növekszik a kereslet. A faházak nemcsak az üdülők igényeit elégítik ki, hanem alkalmasak a kereskedelmi árusítás megszervezésére is. A mélykútiak például büfét rendeztek be a szövetkezet területén az egyik ilyen házikójukban, ahol a telepen dolgozó tagjaik és alkalmazottaik gyorsabban beszerezhetik az alapvető élelmiszereket. A kereslet hatására a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz ugyancsak foglalkozik a termék sorozatgyártásának bevezetésével. Elkészítették a víkendezési céloknak megfelelő faházak prototípusait, amelyek variálható elemekből, úgynevezett sejtekből állnak, a rendeltetési helyükön betontuskókon nyugszanak. A terveket a forgalmazó ÉRDÉRT Kereskedelmi Vállalat bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére, s a jövő évre eddig 10 millió forint értékű megrendelést jelentett be. \ termelést a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz a készülő új telepén végzi ahol december 1-vel megkezdődik az üzempróba. H. F, Egyiket sem helyes mellékesnek, vagy kiegészítőnek tartanunk. Ezeknek az üzemágaknak a munkája ugyanúgy beletartoz k a tsz gazdálkodásába, mint a gabonatermelés. a sertéstenyésztés, vagy a kertészkedés. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy konzervüzeme, vagy az elsődleges élelmiszer-feldolgozás körébe vágó más üzeme van a szövetkezetnek és saját üzletében árusítja termékeit. Ami tehát az élelmiszergazdaság része és a modem, mind iparszerűbbá váló mezőgazdaság velejárója, azt a tevékenységet még elnevezésben is felesleges kiszakítani a szerves egységből. A lakosság igényli Mindemellett vannak a termelőszövetkezetekben olyan üzemek is, amelyek kívül esnek a nagyüzemi é’elmíszertermelésen, az elsődleges élelmiszerfeldolgozáson és a közvetlen termelői értékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit kielégítő szolgáltatások, a helyi építőanyag-ellátás és minden egyéb, olyan tevékenység, amely a helyi adottságokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munkaerő folyamatos, jobb foglalkoztatása, s ha erre szövetkezeti keretben kínálkozik a társadalmi érdekekkel is megegyező lehetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti éL, hogy a szóbanforgó üzemágaknak van-e létjogosultságuk! Budapesten és környékén s kisebb mértékben más ipari központok szomszédságában, végeznek termelőszövetkezetek főként gépipari-, könnyű- és vegyipari tevékenységet is. Az ilyen üzemek különféle állami vállalatokkal kialakított együttműködés révén jöttek létre, s lényegében az ipar részére termelőszövetkezeti bedolgozást valósítottak meg. Ahol ez a bedolgozás szervezett, megfelel az állami szabályozásnak, s nem rögtönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól szolgálhatja mind a szövetkezet, mind az állami vállalat érdekeit. Kiváltképpen a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek h“’yzetén könnyíthet. Ezek a szövetkezetek a tapasztalatok szerint eddig is mezőgazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedolgozással elért jövedelmük átlagosan háromnegyed részét. Kedvező az is, hogy ezáltal feleslegessé vált vagy lényegesen csökkent az a jövedelemkiegészítő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adottságú tsz-eknek nyújtott. Äz ipari tevékenység meg ha tár ozása Érdeke a bedolgozásos ipari munka az érintett gyáraknak is. Beruházást takarítanak meg általa, s vannak termékek, amelyeket a szövetkezetekben olcsóbban állítanak elő. Nem közömbös végül az sem, hogv az iparba eljáró dolgozók több órás oda- és visszautazástól mentesülnek, ha lakóhelyükön, a gyárral kooperáló szövetkezetekben végezhetik el ugyanazt a munkát. Mindezek figyelembevételével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Megszüntetik a helyenként előfordult kedvezőtlen jelenségeket, rendezik a bérezést, s gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek ipari tevékenysége az eddiginél szervezettebb legyen és az ipar irányításával feilődjék. Előírják azt is, hogy mi történjék azokban a szövetkezetekben, ahol az ipari üzemágakból eredő árbevétel aránya 30—50 százalék között van. illetőleg meghaladta az 50 százalékot. Az elgondolás az. hogy az előbbiek „mezőgazdasági-ipari”, az utóbbiak pedig „ipart-mezőgazdasági” szövetkezetté alakuljanak át. Gulyás Pál (Folytatjuk) Ejnye, kedves 098! A múlt héten megnyílt Jalta borozó telefonszáma iránt érdeklődtem a távbeszélő tudakozónál. Közöltem, hegy az új vendéglátó egység a Batth'ány utca elején kapott helyet, s csupán egy—két napja áll a vendégek szolgálatában. A 008 előbb kijelentette, hogy a borozónak nincs telefonja, majd udvariasan felkért, hogy várjak, vártam . .. pillanatokon belül meg is kaptam az áhított telefonszámot: 13-043 ... .. . amelyről kiderült, hogy egy magánlakás hívószáma — a Jókai utcában! Üj hívás, új szám: 13-042. Most már ezt a bűvös öt számjegyet kezdtem tárcsázni, de újból csak eredménytelenül. Máig sem tudom, kinek a száma ez, mert a csengetésre hosszú távon át sem kaptam választ. Annyi bizonyos, hogy nem a Jaltáé. Mert végső kétségbe- i esésemben most már a legilíetékesebbhez, a Vendéglátó Vállalathoz fordultam. Ök anynyit mondtak: higgyem el, hegy a Jaltának nincs még telefonja. Ugyanezt a tényt egyébként a késő délutáni órákban az üzletegység egyik alkalmazottja is — személye- i sen — megerősítette. Végképp nem vonva kétségbe a telefontudakozó jóhiszeműségét, segíteni akarását, mégis megkérdezem: nem képzelhető el egy olyan nyilvántartás — még ha csak egy kockás füzet lenne is az —, amelyben fellelhető az új előfizetők neveszáma? Ebben az esetben ugyanis pillanatokon belül megállapítható lenne: van-e X-nek, Y-nak telefonja, s ha igen, mi a száma. így nyomban elkerülhetnénk minden félreértést, téves adatközlést, bcsszankodást. Es nem került volna sor erre az írásra sem .. • — a — r
