Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-27 / 254. (253.) szám
4. oldal 1971. október 27, szerda Ötödször is kiválók ;— Tíz perc szünet, rá lebet gyújtani! — mondta az óra befejezése után a parancsnok. Az elfogó vadászrepülő alegység tisztjei kényelmesen hátradőltek a székekben, nagyokat szippantottak cigarettájukból. Pongó József alezredest, az alegység parancsnokának helyettesét félre hívtuk, akivel arról beszélgettünk, hogyan sikerült ötödször is elérni a kiváló minősítést. Az alegység tisztjei futva indultak az öltözőbe. Néhány perc múlva már valamennyien beöltözve ültek az autóbuszokon, amelyek nagy sebességgel szállították őket a készenlétbe álló, ezüstösen csillogó MÍG— 17-es lökhajtásos vadászrepülőgépekhez. A pilóták gyakorlott mozdulattal ültek be a kabinokba, s feldübörögtek, a motorok. Pongó József alezredest keezredest gépével a cél körzetébe vezettük, s most már egyedül rajta áll, hogy sikerül-e „elkapnia”. A lökhajtásos gépben ezalatt kemény munka folyt. Pongó József alezredes a vastagon gomolygó felhők között fedélzeti műszereivel próbálta megkeresni a célt, s ezért nemcsak a sebességgel, de a magassággal is manőverezett. Az egyik jobb forduló után nyugodt hangon jelentette: — Látom a célt! A gép sebessége fokozódott. Elkeseredett hajsza kezdődött a felhők között. A cél — egy másik vadászrepülőgép — igyekezett kibújni szorongatott helyzetéből, de Pongó József alezredes mint a jó kopó a rókára, rácsimpaszkodott. Néhány izgalommal teli perc, s aztán megszólalt ismét a fedélzeti rádió. — A célt megsemmisítettem, kérek engedélyt a leszállásra ... A betonkifutó mellett a felhőket kémleltük, vártuk vissza a vadászrepülő alegység tisztjeit. Elsőnek Pongó József alezredes MÍG—17-e bukkant ki a felhők közül. Kieresztett futóművekkel, féklapokkal leszálláshoz készülődött, a kiválóan végrehajtott feladat után ... Gémes Gábor Akikről a törvényi alkották „A bágyadt őszi napfény áttör a színes ablaküvegeken, de a hangulat inkább tavaszi, friss pezsgés jellemzi az ülésszak második napját...” — jutott eszembe a szeptember végén megjelent országgyűlési tudósítás. A Lampart Zománcipart Művek kecskeméti gyárának műszaki osztályán ugyanis szinte percek alatt élénk parlamenti légkört teremtettek a fiatalok Mindez, gondolom, már sejteti a témát: Bodacz Erzsébettel, Diószegi Dezsőnével, Harkai Gusztáváéval, Hegedűs Petemével. Kiss Endrével, Studer Bélával, és Süveges Zoltánnal az ifjúsági törvényről, illetve a jogszabályok helyi alkalmazásáról beszélgettünk. Mert a tervezet után módosított, s az országgyűlés által megszavazott paragrafusgyűjtemény nyomtatásban még nem jutott el a fiatalokhoz, fellapoztuk dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának országgyűlési beszédét: „A törvény megalkotása nagy esemény egész ifjúságunk számára. Olyan vívmány, amely tettekre kötelez és új sikerek forrása lehet, ha közös cselekvés gazdagítja tovább. A törvény olyan jogokat biztosít ifjúságunk politikai tömeg-, szervezetének, amelyek nélkülözhetetlenek a mai és holnapi fiatalok érdekeinek védelméhez, ahhoz, hogy beleszólásunk legyen az ifjúságot érintő helyi és országos döntésekbe.. — Az ifjúságról szóló törvényt, s az első titkár beszédéből vett idézetet mi úgy értelmezzük, hogy mindazok a gyáron belüli kapcsolatok, az anyagi és erkölcsi támogatás, az ipari tanulók, fiatal szakmunkások érdekében tett intézkedések, amelyek eddig csupán szokáson alapultak, most törvényerőre emelkedtek — jegyezte meg beszélgetésünk elején Hegedűs Péterné, a KlSZ-alapszervezet nemrég megválasztott titkára. — Nálunk ugyanis kifogástalanul működik az úgynevezett üzemi négyszög. Az elődöm is minden gazdasági tanácskozáson, pártvezetőségi értekezleten, vagy szakszervezeti bizottsági ülésen képviselte a fiatalokat. Sőt, a KISZ- esek közül többen vezetői j tisztségeket töltenek be: Hajdú Kornél, a pártvezetőség szervező titkára, Zsó-Jó munkához jó légkört — A néphadseregben folyó szocialista versenymozgalomba a mi alegységünk is benevezett. Parancsnokunk a pártalapszervezet vezetőségével megbeszélte a vállalásokat, hiszen többet kellett nyújtanunk, mint a kiképzési előírások. Az alegység pilótái főleg bonyolult időben repülnek. Mit is jelent ez? Nappal felhőben, rossz látási és időjárási viszonyok között, no meg éjszaka. Ahhoz, hogy ilyen időben sikeresen hajthassuk végre feladatainkat, a jó erőléten kívül, mesterien kell ismerni a haditechnikát, s a harc elméleti módszereit. Ügv érzem ezt valamennyiünknek sikerült elérni, hiszen az alegység vadászrepülői már korábban megszerezték az első osztályú repülőgépvezetői minősítést... Halk szavait éles, bántó csengő hangja vágta ketté. — Riadó! restük szemünkkel, aki mielőtt becsukódott volna a kabintető, kezével integetett. A gépek egymás után száguldottak végig a betonkifutón, hogy eltűnjenek az alacsonyan úszó felhők között. Nem láttuk őket, csupán a rádióból értesültünk arról, hogy milyen feladatot hajt végre az alegység, s köztük Pongó József alezredes, aki 1949-ben jegyezte el magát a repüléssel, s 17 éve vadászrepülő. — A magasság tízezer méter ... Sebesség ezer... Irány észak-nyugat... Keresse a célt... — ezek a szavak jutottak el hozzánk, s a mellettünk álló, reoülésirányító tiszt, eközben elmondta, hogy mi is történt. — A körzetünkhöz tartozó légtérben ellenséges cél tűnt fel, amelyet el kell fogni, meg kell semmisíteni. Ezért «adóztattuk az alegységet. Pongó József al-Év végi újdonságok A tv év végi újdonságé az a tízrészes sorozat lesz, amely előreláthatólag november végén kerül képernyőre Számítógépek Magyarországon címmel. Az új, egyenként harmincperces előadássorozat lényegében „feltérképezi” a komputerek hazai helyzetét, jelenét, perspektíváit. A rendező Szemes Mihály a sorozat számos helyszíni felvételt, interjút, riportot használ fel. Az év végén kezdődik a képzőművészeti rovat új sorozata is. A Múzeumi séták fő célja n magvarországi múzeumok kincseinek bemutatása az ország nagy nyilvánossága számára. A közművelődési főszerkesztőség igényes vállalkozása lesz az a két műsor, amely a művészet és a szociológia összefüggéseit nyomozza. A jövőben folytatódik a Jogi esetek című műsor is. A havonta egy alkalommal közvetített program nem bűnügyekkel kíván foglalkozni — ez a Kék fény témakörébe tartozik, — hanem a mindennapi életben előforduló különböző jogi- így családjogi, munkajogi kérdéseket akar tisztázni a nagyközönség bevonásával. KÖNNYŰ ezt megállapítani: kimondani, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult. Ahogy a szőttes sok színű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elengedhetetlen feltétele a tisztességgel végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serkentője. Kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai féltékenykedés. Mitől jó vagy rossz egy-egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó. ahol mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő öszsze. Jó légkörű kolletkívában is megtörténik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtaa gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a munka természetes kísérőié. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünetszerűek, s nem váratlanul mennek végbe. NAPJAINKBAN, a vállalati önállóság előtérbe kerülésével, a munkahelyek légkörének szerepe is fontosabbá lesz. Amíg „valahol fent” meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogv a légkör miiven. Most azonban a legtöbb dolog — a 'termékfejlesztés iránva, a műszaki haladás útia. a piacok bővítése, a fölosztható nyereség csoportosítása s ígv tovább — helyben dől el. s hatásuk, eredményük vagy eredménvtel°nségök. légkört javít, iZoVört ront. A légkör milyensége erőteljesen b°fnlvé<!ol1a a munkát magát, s °zért visszahat az prpdménvessé<*re. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki. ahol »-jindennpk és mindenlrínek pzerpno tp_ hát jplpntőqéap van. A minden úitől. a jo<ftr!c«hb kockázattól iq óvakodó vezetés előqzőr rqak a konqtmiVfő-fjk. s a gvárttár>vtetloqztézhpn dolgozók kedvét qzpgj. \ fptloqztéq p!9vh°1vhpn tonorfáqa kivoq ’-'M,r7ott\p hazzg a Vozoeh^áolmí pc —í .11 \T embereit, hiszen mind nehezebb eladni a termékeiket. Az értékesítés gondjai leállásokat, átcsoportosításokat, kényszerszabadságolásokat. maid túlórázásokat eredményeznek a termelőrészlegekben ... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket... pénzügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete... s így tovább, körbekörbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e, rossz-e a légkör? A VEZETÉSNEK meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűek. Ahogy tégla simul téglára, s alkot falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Aiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó, akik kicsúfolják a tisztességet, s útonútfélen hangoztatják: „ezért a pénzért”... Ahogy hiába az is. ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától való; az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelési értekezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társadalmi szervezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek. A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figvelembe vételének, az alkotókedv biztosításának ugyanúgy szerepe van a légkör alakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek és az önbecsülésnek! A jő munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! ÜGY MONDJÁK: a jó légkör, az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménnyel. Igaz. Sőt. talán többel is. mert megfizethetetlen. Egreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz, az. hogv jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éopen az ő példájuk biztat, azzal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha tippeket hozzá az egész kollektíva ad in. a nyeremény is az egész közösségé lesz. M. O. ka pedig a szakszervezeti bizottság nőfelelőse. — A gyár gazdaság és politikai vezetői nemrég értékelték annak az intézkedési tervnek az eddigi végrehajtását, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának jfjúságpolitikai határozata után készítettek — vette át a szót Zsóka, azaz DióSzeginé. — Az értekezleten természetesen a KISZ-titkár is részt vett. Négy témával foglalkoztak; a gazdasági vezetők és a fiatalok közötti kapcsolattal, az ifjúsági szocialista brigádok munkájával, a kultur4üs és szórakozási lehetőségekkel és a továbbtanulással. — Az alapszervezetünktől függetlenül tevékenykedő ifjúsági felelős, aki nálunk Studer Béla, a gazdasági vezetők és az üzemi fiatalok közvetlen összekötője — magyarázta a titkár. — Lelkiismeretesen látja el a feladatát. A KISZ-ejsek, szocialista brigádok rajta keresztül értesülnek a munkaverseny eredményeiről, a gyár termeléséről, célkitűzéseiről. Ezenkíyül a művezetők a hozzájük beosztott fiatalokat havonként tájékoztatják az üzemrész gazdasági eredményeiről. Ez azért is érdekli a KISZ-áseket, mert a szakszervezeti bizottság kérésére nemrég két szocialista címért küzdő ifjúsági brigád alakult. Tervük szerint, a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére két újabb ifjúsági munkacsapatot hoznak maid létre. Néhány percre félbeszakadt a beszélgetés. Valaki benyitott, ugyanis a szobába, és két barnakötéses könyvet tett az asztalra. A Pilinszky-kötet lázba hozta őket. — Van még belőle? — kérdeztek izgatottam, s kis idő múltán szinte mindannyian egv-egy Nagyvárosi ikonokkal tértek vissza. — Ennyire szeretik a verseket? — kérdeztem tőlük. — Igen. Gyárunkban irodalmi kör is működik — mondta Bodacz Erzsi. — Olyan nagy a fiatalok érdeklődése, hogy hamarosan irodalmi színpaddá bővül a kör. Irodalmi esteket, szavalóversenyeket terviünk. — A közeljövőben klubhelységet is kapunk — jegyezte meg Studer Rxla. — Ha az alagsorban elkészülnek az irodák, az emeleten felszabaduló helvséee. ket kényelmes, tágas klubszobává alakítják át. Már a „birod"lTnunk” programiát készítjük: Soós Zoltánt, Ladányi Mihályt, és B” d a Ferencet hívjuk meg egyegy író—olvasó találkozóra. — Vessünk ismét egy pillantást az első t'tkár beszédére — javasolta végül valaki, s már olvasta is: „A törvény megalkotása ... olyan vívmány, am^lv tettekre kötelez és új s;kerek forrása lehet, ha közös cselekvés gazdagítja tovább Az ifjúsági törvénvnek az a legnagyobb jelentősége. hogv minden naragrafusa. minden szakasza ösztönöz. A társadalom, és benne az ifiúság közös cselekvésére kötelez. S ennek egyik szép példája, az „új •;kerek forrása” a zománcjDari m űvek dolgozóinak aimbíeiniából. közösen véglett, le’ki^meretes munkájából fakad. Tárnái László
