Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-27 / 254. (253.) szám

4. oldal 1971. október 27, szerda Ötödször is kiválók ;— Tíz perc szünet, rá le­bet gyújtani! — mondta az óra befejezése után a pa­rancsnok. Az elfogó va­dászrepülő alegység tisztjei kényelmesen hátradőltek a székekben, nagyokat szip­pantottak cigarettájukból. Pongó József alezredest, az alegység parancsnokának helyettesét félre hívtuk, akivel arról beszélgettünk, hogyan sikerült ötödször is elérni a kiváló minősítést. Az alegység tisztjei futva indultak az öltözőbe. Né­hány perc múlva már vala­mennyien beöltözve ültek az autóbuszokon, amelyek nagy sebességgel szállítot­ták őket a készenlétbe álló, ezüstösen csillogó MÍG— 17-es lökhajtásos vadász­­repülőgépekhez. A pilóták gyakorlott mozdulattal ül­tek be a kabinokba, s fel­dübörögtek, a motorok. Pongó József alezredest ke­ezredest gépével a cél kör­zetébe vezettük, s most már egyedül rajta áll, hogy si­kerül-e „elkapnia”. A lökhajtásos gépben ez­alatt kemény munka folyt. Pongó József alezredes a vastagon gomolygó felhők között fedélzeti műszerei­vel próbálta megkeresni a célt, s ezért nemcsak a se­bességgel, de a magasság­gal is manőverezett. Az egyik jobb forduló után nyugodt hangon jelentette: — Látom a célt! A gép sebessége fokozó­dott. Elkeseredett hajsza kezdődött a felhők között. A cél — egy másik vadász­­repülőgép — igyekezett ki­bújni szorongatott helyze­téből, de Pongó József al­ezredes mint a jó kopó a rókára, rácsimpaszkodott. Néhány izgalommal teli perc, s aztán megszólalt is­mét a fedélzeti rádió. — A célt megsemmisítet­tem, kérek engedélyt a le­szállásra ... A betonkifutó mellett a felhőket kémleltük, vártuk vissza a vadászrepülő al­egység tisztjeit. Elsőnek Pongó József alezredes MÍG—17-e bukkant ki a felhők közül. Kieresztett futóművekkel, féklapokkal leszálláshoz készülődött, a kiválóan végrehajtott fel­adat után ... Gémes Gábor Akikről a törvényi alkották „A bágyadt őszi nap­fény áttör a színes ablak­üvegeken, de a hangulat inkább tavaszi, friss pezs­gés jellemzi az ülésszak második napját...” — ju­tott eszembe a szeptember végén megjelent országgyű­lési tudósítás. A Lampart Zománcipart Művek kecs­keméti gyárának műszaki osztályán ugyanis szinte percek alatt élénk parla­menti légkört teremtettek a fiatalok Mindez, gon­dolom, már sejteti a témát: Bodacz Erzsébettel, Diósze­gi Dezsőnével, Harkai Gusztáváéval, Hegedűs Pe­temével. Kiss Endrével, Studer Bélával, és Süveges Zoltánnal az ifjúsági tör­vényről, illetve a jogsza­bályok helyi alkalmazásá­ról beszélgettünk. Mert a tervezet után módosított, s az országgyű­lés által megszavazott pa­ragrafusgyűjtemény nyom­tatásban még nem jutott el a fiatalokhoz, fellapoz­tuk dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsá­ga első titkárának ország­­gyűlési beszédét: „A törvény megalkotása nagy esemény egész ifjúsá­gunk számára. Olyan vív­mány, amely tettekre köte­lez és új sikerek forrása lehet, ha közös cselekvés gazdagítja tovább. A tör­vény olyan jogokat biztosít ifjúságunk politikai tömeg-, szervezetének, amelyek nélkülözhetetlenek a mai és holnapi fiatalok érdekeinek védelméhez, ahhoz, hogy beleszólásunk legyen az if­júságot érintő helyi és or­szágos döntésekbe.. — Az ifjúságról szó­ló törvényt, s az első titkár beszédéből vett idézetet mi úgy értelmezzük, hogy mindazok a gyáron belüli kapcsolatok, az anyagi és erkölcsi támogatás, az ipa­ri tanulók, fiatal szakmun­kások érdekében tett intéz­kedések, amelyek eddig csupán szokáson alapultak, most törvényerőre emelked­tek — jegyezte meg beszél­getésünk elején Hegedűs Péterné, a KlSZ-alapszer­­vezet nemrég megválasztott titkára. — Nálunk ugyanis kifo­gástalanul működik az úgy­nevezett üzemi négyszög. Az elődöm is minden gaz­dasági tanácskozáson, párt­vezetőségi értekezleten, vagy szakszervezeti bizott­sági ülésen képviselte a fiatalokat. Sőt, a KISZ- esek közül többen vezetői j tisztségeket töltenek be: Hajdú Kornél, a pártveze­tőség szervező titkára, Zsó-Jó munkához jó légkört — A néphadseregben fo­lyó szocialista versenymoz­galomba a mi alegységünk is benevezett. Parancsno­kunk a pártalapszervezet vezetőségével megbeszélte a vállalásokat, hiszen többet kellett nyújtanunk, mint a kiképzési előírások. Az al­egység pilótái főleg bonyo­lult időben repülnek. Mit is jelent ez? Nappal felhő­ben, rossz látási és időjá­rási viszonyok között, no meg éjszaka. Ahhoz, hogy ilyen időben sikeresen hajt­hassuk végre feladatainkat, a jó erőléten kívül, meste­rien kell ismerni a hadi­­technikát, s a harc elméleti módszereit. Ügv érzem ezt valamennyiünknek sikerült elérni, hiszen az alegység vadászrepülői már koráb­ban megszerezték az első osztályú repülőgépvezetői minősítést... Halk szavait éles, bántó csengő hangja vágta ketté. — Riadó! restük szemünkkel, aki mi­előtt becsukódott volna a kabintető, kezével intege­tett. A gépek egymás után száguldottak végig a beton­kifutón, hogy eltűnjenek az alacsonyan úszó felhők kö­zött. Nem láttuk őket, csu­pán a rádióból értesültünk arról, hogy milyen felada­tot hajt végre az alegység, s köztük Pongó József al­ezredes, aki 1949-ben je­gyezte el magát a repülés­sel, s 17 éve vadászrepülő. — A magasság tízezer méter ... Sebesség ezer... Irány észak-nyugat... Ke­resse a célt... — ezek a szavak jutottak el hozzánk, s a mellettünk álló, reoü­­lésirányító tiszt, eközben elmondta, hogy mi is tör­tént. — A körzetünkhöz tarto­zó légtérben ellenséges cél tűnt fel, amelyet el kell fogni, meg kell semmisíte­ni. Ezért «adóztattuk az al­egységet. Pongó József al-Év végi újdonságok A tv év végi újdonságé az a tízrészes sorozat lesz, amely előreláthatólag november végén kerül kép­ernyőre Számítógépek Ma­gyarországon címmel. Az új, egyenként harmincper­ces előadássorozat lényegé­ben „feltérképezi” a kom­puterek hazai helyzetét, jelenét, perspektíváit. A rendező Szemes Mihály a sorozat számos helyszíni felvételt, interjút, riportot használ fel. Az év végén kezdődik a képzőművészeti rovat új sorozata is. A Múzeumi séták fő célja n magvarországi múzeu­mok kincseinek bemutatá­sa az ország nagy nyilvá­nossága számára. A köz­­művelődési főszerkesztőség igényes vállalkozása lesz az a két műsor, amely a művészet és a szociológia összefüggéseit nyomozza. A jövőben folytatódik a Jo­gi esetek című műsor is. A havonta egy alkalom­mal közvetített program nem bűnügyekkel kíván foglalkozni — ez a Kék fény témakörébe tartozik, — hanem a mindennapi életben előforduló külön­böző jogi- így családjogi, munkajogi kérdéseket akar tisztázni a nagyközönség bevonásával. KÖNNYŰ ezt megállapítani: kimonda­ni, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult. Ahogy a szőttes sok szí­nű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy mun­kahelyen. Ami nem kétséges: a jó lég­kör elengedhetetlen feltétele a tisztesség­gel végzett munka. Vagy más szemszög­ből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serkentője. Kölcsönhatások szövevénye — nem rit­kán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunk jó a légkör. Eset­leg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, ide­gesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai fél­tékenykedés. Mitől jó vagy rossz egy-egy munka­helyi közösség légköre? Ott jó. ahol min­dent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb ju­tunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő ösz­­sze. Jó légkörű kolletkívában is megtör­ténik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, fi­gyelmet követelő munka, a „most rajta­­a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig óráig tartó feszültséget. Ez azon­ban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a mun­ka természetes kísérőié. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünetszerűek, s nem váratlanul mennek végbe. NAPJAINKBAN, a vállalati önállóság előtérbe kerülésével, a munkahelyek lég­körének szerepe is fontosabbá lesz. Amíg „valahol fent” meghozott döntéseket kel­lett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogv a légkör miiven. Most azonban a legtöbb dolog — a 'ter­mékfejlesztés iránva, a műszaki haladás útia. a piacok bővítése, a fölosztható nyereség csoportosítása s ígv tovább — helyben dől el. s hatásuk, eredményük vagy eredménvtel°nségök. légkört javít, iZoVört ront. A légkör milyensége erőtel­jesen b°fnlvé<!ol1a a munkát magát, s °zért visszahat az prpdménvessé<*re. Az­az: szüntelen körforgás alakul ki. ahol »-jindennpk és mindenlrínek pzerpno tp_ hát jplpntőqéap van. A minden úitől. a jo<ftr!c«hb kockázattól iq óvakodó vezetés előqzőr rqak a konqtmiVfő-fjk. s a gvárt­­tár>vtetloqztézhpn dolgozók kedvét qzpgj. \ fptloqztéq p!9vh°1vhpn tonorfáqa kivoq ’-'M,r7ott\p hazzg a Vozoeh^áolmí pc —í .11 \T embereit, hiszen mind nehezebb eladni a termékeiket. Az értékesítés gondjai le­állásokat, átcsoportosításokat, kényszer­szabadságolásokat. maid túlórázásokat eredményeznek a termelőrészlegekben ... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket... pénzügyi ne­hézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete... s így tovább, körbe­­körbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e, rossz-e a légkör? A VEZETÉSNEK meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűek. Ahogy tégla simul téglá­ra, s alkot falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a bri­gádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Aiába dolgozik egy műhely­ben sok rendes, becsülettel igyekvő em­ber, ha néhány ügyeskedő a hangadó, akik kicsúfolják a tisztességet, s úton­­útfélen hangoztatják: „ezért a pénzért”... Ahogy hiába az is. ha húsz nyílt, egye­nes ember hallgatagon szemléli az egyet­len bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától való; az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelési érte­kezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társadalmi szer­vezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek. A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figvelem­­be vételének, az alkotókedv biztosításá­nak ugyanúgy szerepe van a légkör ala­kulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek és az önbecsülésnek! A jő munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! ÜGY MONDJÁK: a jó légkör, az egyénnek és közösségnek minél jobb har­móniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménnyel. Igaz. Sőt. talán töb­bel is. mert megfizethetetlen. Egreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizede­ken át munkahelyükhöz, az. hogv jól ér­zik magukat, s örömet lelnek dolguk vég­zésében. Éopen az ő példájuk biztat, az­zal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha tippeket hozzá az egész kollektíva ad in. a nyeremény is az egész közössé­gé lesz. M. O. ka pedig a szakszervezeti bizottság nőfelelőse. — A gyár gazdaság és politikai vezetői nemrég ér­tékelték annak az intézke­dési tervnek az eddigi vég­rehajtását, amelyet az MSZMP Központi Bizottsá­gának jfjúságpolitikai hatá­rozata után készítettek — vette át a szót Zsóka, az­az DióSzeginé. — Az érte­kezleten természetesen a KISZ-titkár is részt vett. Négy témával foglalkoztak; a gazdasági vezetők és a fiatalok közötti kapcsolat­tal, az ifjúsági szocialista brigádok munkájával, a kultur4üs és szórakozási le­hetőségekkel és a tovább­tanulással. — Az alapszervezetünk­től függetlenül tevékeny­kedő ifjúsági felelős, aki nálunk Studer Béla, a gaz­dasági vezetők és az üzemi fiatalok közvetlen össze­kötője — magyarázta a tit­kár. — Lelkiismeretesen látja el a feladatát. A KISZ-ejsek, szocialista bri­gádok rajta keresztül érte­sülnek a munkaverseny eredményeiről, a gyár ter­meléséről, célkitűzéseiről. Ezenkíyül a művezetők a hozzájük beosztott fiatalo­kat havonként tájékoztat­ják az üzemrész gazdasági eredményeiről. Ez azért is érdekli a KISZ-áseket, mert a szak­­szervezeti bizottság kérésé­re nemrég két szocialista címért küzdő ifjúsági bri­gád alakult. Tervük szerint, a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére két újabb ifjú­sági munkacsapatot hoznak maid létre. Néhány percre félbesza­kadt a beszélgetés. Valaki benyitott, ugyanis a szo­bába, és két barnakötéses könyvet tett az asztalra. A Pilinszky-kötet lázba hozta őket. — Van még belőle? — kérdeztek izgatottam, s kis idő múltán szinte mind­annyian egv-egy Nagyváro­si ikonokkal tértek vissza. — Ennyire szeretik a ver­seket? — kérdeztem tőlük. — Igen. Gyárunkban iro­dalmi kör is működik — mondta Bodacz Erzsi. — Olyan nagy a fiatalok ér­deklődése, hogy hamarosan irodalmi színpaddá bővül a kör. Irodalmi esteket, sza­valóversenyeket terviünk. — A közeljövőben klub­helységet is kapunk — je­gyezte meg Studer Rxla. — Ha az alagsorban elkészül­nek az irodák, az emele­ten felszabaduló helvséee. ket kényelmes, tágas klub­szobává alakítják át. Már a „birod"lTnunk” program­­iát készítjük: Soós Zoltánt, Ladányi Mihályt, és B” d a Ferencet hívjuk meg egy­­egy író—olvasó találkozó­ra. — Vessünk ismét egy pil­lantást az első t'tkár be­szédére — javasolta végül valaki, s már olvasta is: „A törvény megalkotása ... olyan vívmány, am^lv tet­tekre kötelez és új s;ke­­rek forrása lehet, ha közös cselekvés gazdagítja to­vább Az ifjúsági törvénv­­nek az a legnagyobb jelen­tősége. hogv minden narag­­rafusa. minden szakasza ösztönöz. A társadalom, és benne az ifiúság közös cse­lekvésére kötelez. S ennek egyik szép példája, az „új •;kerek forrása” a zománc­­jDari m űvek dolgozóinak aimbíeiniából. közösen vég­lett, le’ki^meretes munká­jából fakad. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents