Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-27 / 254. (253.) szám

1971. október 87, szerda «. oldal A MÉSZÖV megyei küldöttértekezlete Korszerűbb a szövetkezeti mozgalom (Folytatás az 1. oldalról) j javítani kell a választé- Bevezetőül megemléke- | kot, az ellátást. Ez — töb­­zett a fogyasztási szövet- 1 bek között — azért is fon­­kezetek megalakulásának | tos, mert megyénk szövet­negyedszázados jubileumá­ról, a szövetkezeti mozga­lom általános fejlődéséről. Kiemelte az egységes sző kezeti áruforgalmának fej­lődési üteme az utóbbi években elmaradt az or­szágos szövetkezeti és a lakászövetkezet együttmű­ködését segíti. Az új gazdasági politika lendületet adott a fogyasz­tási szövetkezeti mozga­lomnak is. A cél az, hogy a termelést és a fogyasz­tást összhangba hozzuk. Politikai oktatás — kelyi politika vetkezeti törvény jelentő- teljes megyei forgalmi no- Ennek érdekében töreked­ségét, majd a küldöttgyű­lést megelőző tanácskozá­sok tapasztalataira utalt. vekedéstól. Mindhárom szövetkezeti ágazatnál | ni kell a nagyobb áruvá­­fogyasztási lasztékra, a hiánycikkek to- í körének csökkentésére. A A későbbiekben rátért a mozgalomban bekövetke­zett változásokra. A kongresszusra való fel­készülés során a megye valamennyi ÁFÉSZ-énél, taltarék- és lakásszövetke­zeténél szeptemberben és október első napjaiban rendkívüli közgyűlést, Il­letve küldöttgyűlést tar­tottak. Ezeken részletesen megvitatták és értékelték a fogyasztási szövetkeze­tei; VI. kongresszusa óta eltelt időszak munkáját, eredményeit.- Megtárgyal­ták az országos tanács kongresszusi irányelveit és állást foglaltak a legfőbb tennivalókkal kapcsolat­ban. Valamennyi szövetkezeti gyűlésre az alapos előké­szítés, a résztvevők nagy­fokú érdeklődése és akti­vitása volt a jellemző. Csaknem kétszáz kérés, Indítvány és javaslat hang­zott el. , Az utóbbi években alap­vető változások történtek a fogyasztási szövetkezeti mozgalom egész tevékeny­ségében és fejlődésében. Ennek fontos része a me­gyei szövetségek korszerű­sítése. A megyei szövetsé­get a valamennyi tagszö­vetkezet egyenlő jogú kép­viselőiből álló küldöttgyű­lés; testesíti meg, amely a bárom fogyasztási szövet­kezeti ágazat: az AFÉSZ- ek, a takarék- és lakás­­szövetkezetek föderációjá­nak elvén épül fel. A szö­vetség irányító és felügye­leti hatásköre teljesen megszűnt, helyébe lépett az érdekképviseleti tevé­kenység. A szóbeli kiegészítés rá­mutatott, hogy az eredmé­nyek mellett számos gond is nehezíti a munkát, a fejlődés nem zökkenőmen­tes. Fontos, hogy az eddi­ginél nagyobb figyelmet fordítsanak a szövetkeze­tek tagjaik igényeinek tel­jesítésére. életkörülménye­ik. gazdasági és szociális helvzetük javítására. Több kezdeményezést, öntevé­kenységet várnak tőlük, érdemes kutatni a gazda­sági lehetőségek jobb ki­használását. A helyi árua­lapok feltárásával, a fel­dolgozó tevékenység bőví­tésével. a céltudatosabb szervezéssel fokozatosan A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. fogyasztási szövetkezetek is fejlesszék is piackuta­tási tevékenységüket. A fontosabb gazdasági kérdések közül kiemelte a beruházásokkal kapcsola­vábbi jelentős erőfeszíté­seket kell tenni a lakos­ság. a szövetkezeti tagság által igényelt különféle szolgáltatások fejlesztésé­re, bővítésére. A nagyobb kereskedelmi beruházások megvalósítá­sához érdemes az anyagi tosan jelentkező feszültsé­geket. A túlzott igényeknek nincs meg az anyagi fede­zete. Csak annyit ruház­erőforrásokat összpontosi- j zunk be amennyit lehető­­tani és ennek erdekeben ; ségeink engednek. Rertiél­­társulásokat, közös vállala- j be{g hogy a nemrég lezaj­­tokat létrehozni. A fejlesz- jott ’gazdasági aktivaülésen tésnél minden esetben a elhangzottak megfontoltab­­tagok érdekeiből indulja-1 bá teszik a vállalatokat, nak ki és vegyék figve- j az üzemeket és a szövet­lembe a megyei területfej- | kezeteket is. — Valamennyi oktatási formában no­vember közepéig megkezdődik a tanítás. Nem szabtuk meg, hogy mikor tartsák az első foglalkozást. A járási-városi párt­­bizottságok, pártszervezetek tudják meg­határozni a legalkalmasabb időt. Hibát követtünk volna el akkor, ha egységes ütemtervet írunk elő, és ebben minden apróságra kitérünk. Jó néhány mezőgaz­dasági üzemben késő estig dolgoznak mostanában, és nyilvánvalóan szeptem­berben, októberben sokan hiányoztak volna a pártoktatásról. Az őszi munkák befejezésével nyugodtan, kapkodás nél­kül vehetnek részt a foglalkozásokon a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói is. Az ipari üzemek, hivatalok többségében viszont már két-három hete megkezdődött az oktatás. A megyei pártbizottság propaganda-és művelődési osztályán kaptuk a fenti tá­jékoztatást, a politikai munka egészében kialakult szemléletet tükröző választ. Csak a legfontosabb teendőket, mód­­j szereket szabályozzák a határozatok, a I kiadott útmutatók. A helyi körülmé­­j nyéktől erősen függő szervezési ügyek­ben csupán a főbb irányelveket rögzítik. J Nem szabták meg azt sem — tudtuk j meg a beszélgetés során —, hogy a hét I melyik napján kell a foglalkozásokat [ megtartani. j A politikai oktatás fejlesztésére irá­nyuló törekvések összhangban vannak a X. kongreszus irányelveivel A megvál­tozott, rugalmas, a helyi észrevételeket, kívánságokat, feltételeket is számontar­­tó gyakorlat terjedésére több példát is felhozhatnánk. A tömegpropaganda kapcsolódik a párt egész tevékenységéhez azáltal, hogy segíti a politikai feladatok megértését és megoldását, Így járul hozzá a párt tö­megkapcsolatainak erősítéséhez, kerül közelebb az elmélet a gyakorlathoz. Ha­sonlóan fontos feladat az aktivitás foko­zása; vagyis, hogy a hallgatók „cselek­vő gondolkodással” vegyék birtokukba az új ismereteket. Személy szerint győződ­jenek meg a hallottak igazáról, realitá­sáról. Hogyan segítheti elő ezt a propagan­dista? Ha jól felkészül az előadásokra, lesztési elveket is. A kö-A vita után a három vetkező években a szövet-1 szövetkezeti ágazat; a fo- IíP'/etek tekintsék fő celiki- j gyasztási, a takarék és a lakásszövetkezetek küldöt­szemináriumokra, gondosan beszerzi a korszerű szemléltető eszközöket, alkal­mazza a hatékony pedagógiai módszere­ket (például a vitákat). A legfontosabb mégis a szavak és tettek összhangja, az országos és helyi politika összefüggései­nek feltárása. A mindennapok tényei iga­zolhatják a legszembetűnőbben az elmé­letet, a párt politikájának érvényesülését. Ez az állandó összevetés, összehasonlítás lehetővé teszi a helyenként mutatkozó ellentmondások, torzulások, mulasztások feltárását is. Az előkészítő tanfolyamokon is arra ösztönözték a propagandistákat, hogy ahol csak lehet, térjenek ki a helyi po­litikai, gazdasági, kulturális problémák, eredmények, gondok ismertetésére. A megyei pártbizottság propaganda- és mű­velődési osztálya kiadványokkal segíti ez­­irányú munkájukat. Az 1971/72-es pártoktatási év kezdete­kor számos kedvező tapasztalatról, biz­tató előjelről számolhatunk be. Hírt ad­hatunk a növekvő érdeklődésről, a falusi téli tanfolyamok népszerűségéről, a kép­zett propagandistákról (40 százalékuk egyetemi, főiskolai végzettséggel rendel­kezik), a fokozatos továbbképzést segítő, egymásra épülő oktatási formák kialakí­tásáról. Érdemes összegezni, elemezni a pártoktatás különböző tanfolyamaira je­lentkezettek számát. Ötezer-ötszázán fog­lalkoznak gazdaságpolitikai kérdésekkel, 1700-an vesznek részt a Társadalmi és állami élet kérdései című tanfolyamon, 2500-an ismerkednek a magyar forradal­mi munkásmozgalom történetével... Sorolhatnánk a számokban is kifejez­hető eredményeket. Ez alkalommal mé­gis a pártoktatás és a propagandamunka politikai jellegének erősítését és követ­kezésképp a fokozott differenciálás szük­ségességét, a politika helyi megvalósítá­sát segítő szervezést, a mozgósítást, az adott körülmények fokozottabb figyelem­­bevételét emeljük ki. Mindezek a tö­rekvések, szándékok hozzájárulnak a X. kongresszuson megfogalmazott követel­mény teljesítéséhez; „A politikai öntudat és a műveltségi színvonal emelésével kell erősíteni népünk szocialista szemléletét.” H. N. kezetek, tekintsék íő célki tűzésüknek és feladatuk ____ ________ nak a szövetkezeti demok- tef"IkMön"ülést tartottak, rácia tovább fejlesztését, Ezen megvitatták az ága­­s egész működésükkel bi- 7atot érintő indítványokat, zönyítsák. hogy alkalmas javaslatokat, amelyek a formái az egyéni, a cső- J kongresszusra történő fel­­port- és a társadalmi érdek i készülés során a közgyű­összehangolásának. A szóbeli követő vitában felszólalt léseken elhangzottak. Ezt kiegészítést ! követően megválasztották a kongresszusi küldötteket közül Nyers Rezső. Rámutatott, es a. küldöttek közül az hegy a szövekezeti mozga- j Általános Fogyasztásig Szo­lomban az utóbbi években fellendülés tapasztalható. Az egyes szövetkezeti for­mák erősödnek, gazdasági­lag szervezettebbé válnak, Az előrehaladás egyúttal a város és a falu közele­dését is segíti. Az új gaz­daságpolitika gyorsítja a folyamatot. Közelít a jöve­delmi szint egymáshoz a városokban és falvakban, s ez a termelési a fo­gyasztási és kulturális szín­vetkezetek Országos Taná­csának tagjait. A három ágazat össze­sen negyvenhat kongresz­­szusi küldöttet választott, akik közül hetet jelöltek az országos tanács tagjai­nak. Ezt követően folytató­dott a küldöttértekezlet teljes ülése, amelyen már részt vett dr. Romany Pál, I az MSZMP megyei bízott- i ságának első titkára is. A választás eredményei­vonal közötti különbsége- j nek ismertetése után ! Brachna János zárszavával két.is csökkenti A fejlődést az egységes j ért véget a tanácskozás, szövetkezeti törvény, mely j * megtestesíti a párt szövet- ; A délután folyamán kezeti politikáját, még in- I Nyers Rezső és dr. Molnár kább elősegíti. A ' párt) Frigyes, dr. Romany Pál­­hosszú időre meghatáro- j nak és Erdélyi Ignacnak Négyévi munkájukról tárgyaltak a kecskeméti járás KlSZ-alapszervezeteinek küldöttei ülését, melyen Konkoly Istvánt, a Szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci kerü­letének küldöttét választot­ták meg titkárnak. Ugyancsak tegnap tartot­ták meg küldöttértekezle­tüket a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat KISZ-esei. A kommunista fiatalok Befejeződéshez közeled­nek a KISZ VIII. kong­resszusát megelőző járási, illetve városi küldöttérte­kezletek. E napokban az ifjúkommunistáknak zsú­folt a programjuk, tegnap Kecskeméten két küldött­értekezletre került sor. A Szalvai Mihály Üttö­­rőházban a járásbeli alap­­szervezeteit küldötteinek Bártfai Attila, járási KISZ- titkár adott számot az el­múlt négy év alatt végzett munkáról. Vitaindító elő­adásában szólt a járási j alapszervezetek termelést j segítő tevékenységéről, az j eszmei-politikai nevelő- j munkáról, a kongresszusi j felkészülések tapasztalatai- j ról, s a X. pártkongresszus j határozatainak megismer- j tetőséről, illetve végrehaj- j fásáról, A beszámolót élénk vita! Kedden délelőtt Baján, a követte, melyben tizennyolc j megyei tanács járási hiva-Az elsősorban termelési és érdekvédelmi témák kö­ré csoportosult vitában ti­zenhatan mondták el véle­ményüket Ezután megválasztották a 27 tagú üzemi KISZ-bi­­zottságot, a végrehajtó bi­zottság 9 tagját, valamint azt az 5 fiatalt, akik a me­gyei küldöttértekezleten munkáját összegző írásos képviselik a vállalat KISZ-t ___i-A.-. _________ná*. T ______________ifi * ___. jelentés anyagát Pór Lász­ló, az üzemi KlSZ-bizott­­ság titkára vitaindító elő­adással egészítette ki. szervezetét. A bizottság szavazatai alapján az üze­mi csúcstitkár ismét Pór László lett. Megnyitónak a műszaki hónap zott gazdasági szervezetek- | az MSZMP megyei bizqtt­­nek tekinti a szövetkeze- j sága titkárának kísére­kecskeméti tében a teket. A későbbiekben felhívta [gyár—Szovjet a szövetkezetek figyelmét, a bátrabb kezdeményezés­re, az öntevékenységre. Az állam anyagi lehetőségei körülhatároltak, ezért kell keresni a saját erők feltá­rásának módszereit. Ez a küldöttgyűlés is tükrözi a demokrácia fej­lődését. Érvényesül a föde-Ma- Barátság Termelőszövetkezetet láto­gatta meg. K. S. küldött vett részt. Ezután a kecskeméti já­rás 114 alapszervezetének küldöttei 37 tagú bizottsá­got, 9 tagú pénzügyi ellen­őrző bizottságot és 30 me­gyei küldöttet választottak. Á továbbiakban a járási bizottság megtartotta első Síremléket állítottak Szakó Pálnak Biharugrán síremléket [ tes ünnepségen a Magyar állítottak a község író-1 Írók Szövetségét Benjámin szülöttének. a tavaly el-' László képviseli, s Fábián __ - ■ • • ■ írószövetség rádóTelv amely a három hunyt Szabó Pálnak. Va-j Zoltánnal, az írószövetség szövetkezeti ágazat a fo- sárnap 12 órakor avatjak titkárával együtt koszorút gyasztási. a takarék, és alfél a sírkövet. A kegyele-1 helyez el Szabó Pál sírján. tálának dísztermében ünne­pélyes keretek között nyi­tották meg a műszaki hó­nap bajai rendezvényeinek sorozatát. Váradi Albert, a járási hivatal elnökhelyettese üd­vözölte a tanácskozáson részt vevő tsz-vezetőket, ál­lami gazdasági, termelőszö­vetkezeti szakembereket, valamint Gódor Józsefet, a megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osz­tályának megbízott vezető­jét, Kiss Józsefet, a megyei pártbizottság munkatársát. A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szövetségének képviseleté­ben Horváth György titkár méltatta a műszaki hónap jelentőségét, majd Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium közgazdasági főosztá­lyának helyettes vezetője tartott előadást az iparsze­rű állattenyésztés fejleszté­sének lehetőségeiről és fel­adatairól. A Bácskai Tsz-ek Terüle­ti Szövetsége, a Bajai Vá­rosi Tanács, az Agrártudo­mányi Egyesület bajai cso­portja és a megyei tanács bajai járási hivatala által szervezett tanácskozás je­lentőségéhez méltó megnyi­tója volt a műszaki hónap bajai rendezvényeinek. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents