Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-27 / 254. (253.) szám

t oldal 1971. október 27. nerds Nem kezdet, hanem folytatás Államfőnek kijáró pro­tokollal. többek között 101 ágyúlövéssel üdvözölte a francia főváros Leonyid Brezsnyevet, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát Van valami jelképes abban, hogy a szinpompás felvonulás és az Elysée-palotában ren­dezett fogadási ünnepség után Brezsnyev azonnal megkezdte tanácskozását Georges Pompidou fran­cia köztársasági elnökkel. A gazdag programnak ez a nyitánya jól tükrözi a látogatás jellegét, azt a természetes és egymást kitűnően kiegészítő ket­tősséget hogy a látványos külsőségek és a kevésbé látványos,, de annál fon­tosabb megbeszélések ugyanazt a célt szolgál­ják: a francia—szovjet közeledést, a nemzetközi enyhülést A tanácskozások karak­tere ilyen értelemben is kettős. Az SZKP főtitká­rának első nyugati utazá­sa nemcsak a két ország,, hanem az egész világpo­litika szempontjából je­lentős lehet — hogy ez utóbbi vonatkozásban mennyire, az mint ezt az Humanité vezércikke megállapítja, jórészt a francia vezetőktől függ. A tárgyalások rendkí­vül széles tematikai ská­láját érzékelteti az a tény is, hogy Brezsnyevet elkí­sérte Párizsba Gromiko külügyminiszter, Kirillin miniszterelnök-helyettes, a tudományos és műszaki állami bizottság elnöke, valamint Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter is. •A két ország kapcsola­tait már korábban egész­séges alapokra helyezték: rendszeresen ülést tart a Szovjetunió és Franciaor­szág magas rangú képvi­selőiből álló úgynevezett nagybizottság. Tavaly- Pompidou elnök moszkvai tárgyalásai vitathatatlan­ná tették, hogy Párizs óhajtja a Szovjetunióhoz való közeledés de Gaulle-i politikáját. Ezt a politikát mind a múlt hagyomá­nyai, nem utolsósorban a náciellenesség ellen vívott közös harc. mind a jövő szempontjai igazolják. Brezsnyev látogatása során tehát nem kezdet­ről, hanem folytatásról van szó. Ezért fogalmaz így a La Nation című lap: „A francia—szovjet együttműködés második szakaszába lép, az együtt­működés elmélyítésének szakaszába.” A két ország — és nemcsak a két ország — érdeke azt kívánná, hogy ez a második szakasz a politikai együttműködés elmélyítését is jelentse. Kontinensünk biztató fo­lyamatok színhelye, a je­lek szerint megértek az európai biztonsági konfe­rencia feltételei. Párizs és Moszkva közös akciói meggyorsíthatnák és ki­szélesíthetnék Európa és a világ pozitív folyama­tait Eredményesek a magyar-MOH tárgyalások Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kedd dél­előtt a Hősök terén ünne­pélyes külsőségek között megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét A koszorúzás után Otto Winzer és kíséretének tag­jai a főváros nevezetessé­geivel — egyebek közt a metróval — ismerkedtek. Kedden délután a Kül­ügyminisztériumban foly­tatódtak a hétfőn megkez­dett magyar—NDK külügy­miniszteri tárgyalások. Péter János és Otto Winzer köl­csönösen tájékoztattak egy­mást kormányaiknak a nemzetközi élet legfonto­sabb, időszerű kérdéseiben kialakított álláspontjáról. Behatóan tanulmányozták az európai politikai helyze­tet, nagy figyelmet szentel­ve az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia összehívása kérdései­nek, s egyúttal megvizsgál­ták az ezzel kapcsolatos soron következő tennivaló­kat . ' A párizsiak ünnepük Brezsnyevet Leonyid Brezsnyev ked­den délelőtt Shaban-Delmas miniszterelnök kíséretében koszorút helyezett él a Dia­dalív alatt az ismeretlen katona sírján, majd Mar­­cellin belügyminiszter kísé­retében a párizsi városhá­zán tett látogatást. A városháza előtti téren — akárcsalt előzőleg, a Dia­dalív közelében és a Champs Elysées-n — ha­talmas tömeg gyűlt össze és a párizsiak lelkes éljen­zéssel fogadták az SZKP főtitkárát és a . kíséretében levő szovjet államférfiakat. A városháza főbejáratá­nál Jean Cherioux, a pá­rizsi tanács elnöke fogadta a szovjet vendégeket és a városháza dísztermébe kí­sérte őket, ahol már ösz­­szegyűltek a városi tanács tagjai és a párizsi diplomá­ciai kar képviselők Jean Cherioux a városi tanács és Párizs lakossága nevében üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és hangsúlyoz­ta, hogy a párizsiak rend­kívül nagyra értékelik a szovjet és a francia népet összekötő hagyományos ba­rátságot. Leonyid Brezsnyev vála­szában kijelentette, hogy Párizs szépsége rendkívül mély benyomást tett rá, majd megemlékezett arról a hősies magatartásról, amelyet Párizs lakói a hit­lerista megszállók ellen ta­núsítottak, és az 19-14 augusztusában lezajlott fegyveres felkelésről, amellyel a párizsiak meg­­védták városukat az elpusz­títástól. Leonyid Brezsnyev ez­után hangsúlyozta: a há­ború óta már új nemze­dék nőtt fel és a mai ve­zetők történelmi felelőssé­ge, hogy az új nemzedék számára biztosítsák a szi­lárd békét, biztosítsák azt, hogy egész tevékenységüket a békés alkotó munka, az emberi kapcsolatok és a kölcsönös megértés fejlesz­tésének szolgálatába állít­tassák. Leonyid Brezsnyev beír­ta nevét a párizsi városhá­za aranykönyvébe, majd távozásakor a városháza előtt összegyűlt sokaság is­mét lelkesen éltette az SZKP főtitkárát... ,í‘. Ezt követően Brezsnyev magánjellegű ebéden vett részt k Szovjetunió párizsi nagykövetségén. ' Délután Brezsnyev és Pompidou megtartotta má­sodik megbeszélését. A két vezető négyszemközt tár­gyalt; csak a tolmácsok voltak jelen. Kölcsönös bizalmat a kapcsolatokban Koszigin Kanadából Kubába utazott TORONTO (MTI) Befejeződött Alekszej Koszigin szovjet miniszter­­elnök kanadai látogatása. Torontói tartózkodásának második napján, hétfőn a kormányfő Donald McDo­nald kanadai hadügymi­niszter viüásreggelijén vett részt, majd fölkereste az Ontario tó partjáp levő pickeringi atomerőművet. A délután folyamán Ko­szigin az on tárói tudomá­nyos központba látogatott ei, ahol a gyáriparosok or­szágos szövetségének volt a vendége. Itt, a tudományos köz­pontban mondta el a szov­jet miniszterelnök utolsó kanadai beszédét. Az 500 főnyi hallgatóság előtt a szovjet—kanadai gazdasági kapcsolatok bővítése, élén­kítése mellett szállt sík­ra. Ezzel kapcsolatban utalt az európai szocialista or­szágok hosszútávú együtt­működési terveire, kivált a nemrég elfogadott bukares­ti integrációs programra, amely, mint mondotta, a nemzetközi munkamegosz­tás előnyeinek kihasználá­sa révén lehetővé teszi az aláírók számára, hogy gaz­dasági életükét folyamato­san, válságok és visszaesé­sek nélkül fejlesszék. A Szovjetunió és Kanada, tet­te hozzá befejezésül, még nem használta ki teljesen a gazdasági együttműködés­ben rejlő'lehetőségeket, no­ha közös érdekeik vannak, amelyekét a kölcsönös bi­zalomra építenek. Koszigin emellett kitért a politikai együttműködés fontosságára is. Köszöne­tét mondott a kanadai kor­mány vezetőinek a fogad­tatásért és a vendéglátá­sért, s kijelentette: „Láto­gatásunkkal nagyon elége­dettek vagyunk. A gyár­iparosok szövetsége a ta­lálkozó befejeztével vacso­rán látta vendégül a szov­jet miniszterelnököt. Alekszej Koszigin, helyi idő szerint kedden reggel — magyar idő szerint dél­után fejezte "be nyolcnapos kanadai látogatását, s út­nak indult Kuba felé. A havannai repülőtéren Bűnük: Picassót ünnepelték Hétfőn este a madridi egyetemen több száz diák meg akart emlékezni Pablo Picassoról. a neves festő­­művész 90. születésnapja alkalmából. Mint az egye­temi hatóságok kedden kö­zölték, a rendőrség több személyt őrizetbe vett. Fidel Castro kubai minisz­terelnök, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkára és lelkes ünneplő tömeg fo­gadta. (Reuter, AFP, DPA) Daco'nak a fenyegetéssel SAIGON (MTI) A Dél-Vietnamban au­gusztus óta tartó rendszer- és háborúellenes diáktün­tetések ismét fellángoltak. Saigonban tüntető egye­temisták házilag készített robbanó palackokkal lángba borították az amerikai be­tolakodók és dél-vietnami csatlósaik több járművét. A dél-vietnami főváros egyik elővárosában akcióba lé­pett a „katolikus ifjúsági mozgalom” is. Bombame­rényletük nyomán egy dél­vietnami rendőr súlyos égési sebeket szenvedett. Egyidejűleg robbanó palac­kokkal rohamqztak meg egy ‘ rendőrőrszobát is. A dél-vietnami diákok hónapok óta tartó megmoz­dulásai annál inkább figye­lemre méltóak, mert a Sai­gon! rezsim korábban ha­lálbüntetéssel fenyegette meg az esetleges gyujtoga­­tókat McCarthy újra pályázik John Connolly ügyvéd hétfőn bejelentette, hogy McCarthy volt amerikai szenátor ismét pályázik a demokrata párt elnökjelölt­ségére. McCarthy a ter­vek szerint már a legkö­zelebbi napokban levélben kéri több mint százezer hí­vének támogatását Szerencsés légi baleset A bucaramangai repülő­téren hétfőn elégett a ko­lumbiai TAO légiforgalmi társaság egyik repülőgépe. A gép 34 utasa azonban idejében ki tudott mene­külni és sértetlen maradt Lázadás Long Keshben A brit katonaság brutá­lis eszközökkel verte le az észak-írországi Belfast kö­zelében levő Long. Kesh-i -fogolytáborban kitört lá­zadást A tábor fellázadt foglyait tettlegesen bántal­mazta és könnyfakasztó bombákkal oszlatta szét A fogolylázadás pontos oka egyelőre nem ismere­tes. Az azonban tény, hogy augusztus óta előzetes bíró­sági ítélet nélkül 260 sze­mélyt tartanak fogva a Tilo az Eg/esült államokba utazott Tito jugoszláv államel­nök kedden reggel elindult az Egyesült Államokba, hogy viszonozza Nixon el­nök 1970. őszi jugoszláviai látogatását. Ez a jugoszláv államelnök első hivatalos látogatása az Egyesült Ál­lamokban. bár a jugoszláv elnök 1960-ban, illetve 1963-ban nem hivatalos lá­togatása alkalmával már talákozott Eisenhower és Kennedy elnökkel. Long Kesh-i táborban a puszta „gyanú” alapján, hogy a betiltott ír köztár­sasági hadsereg (IRA) tag­jai. Indira Gandhi körútja Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök-asszony, aki 20 napos nyugat-európai és amerikai körútja során hat országba látogat el, kedden Brüsszelből Bécsbe utazott Az indiai kormányfő bel­giumi látogatása során be­szédet mondott a nemzet­közi kapcsolatok belga ki­rályi intézetében. Ismétel­ten hangoztatta, hogy In­dia nem kíván háborúba bonyolódni Pakisztánnal, de mint mondotta „országa képtelen egyedül megbir­kózni a menekültek súlyos problémájával”. Ezért — fűzte hozzá — a béke fenn­tartásában érdekeltek fele­lősek azért, hogy megte­remtsék azokat a körülmé­nyeket amelyek lehetővé teszik a további menekül­tek beáramlásának feltar­tóztatását és az Indiában tartózkodó kelet-pakisztá­niak azonnali visszatérését otthonukba. Üjabb gépeltérítés A Puerto Rico-i San Jüanból úton New York felé a keddre virradó éjsza­ka egy fegyveres géprabló Kubába térítette el az American Airlines ameri­kai légiforgalmi társaság Boeing—747 Jumbo típusú lökhajtásos utasszállító re­pülőgépét. A gépen 221 utas és 16 főnyi szemléyzet utazott Washingtoni vereség az ENSZ-ben Megtörtént, aminek meg kellett történnie: az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek közgyűlése megszavaz­ta a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak' helyreállí­tását és egyben a tajvani rezsim delegátusainak ki­zárását a világszervezet minden szervéből és fóru­máról. Ez. a nagy hordere­jű döntés semmiképpen nem független egy olyan folyamattól, amelynek szín­helye az utóbbi időben mindenekelőtt Európa volt és amelynek lényege: meg­szabadítani a világpoliti­kát, a nemzetközi kapcso­latokat a legkiáltóbb anak­ronizmusoktól, a legbán­­tóbb irrealitásoktól. Az életben semmit nem lehet elérni, ha nem a meglevő valóságból, a té­nyekből indul ki az ember. Ez a politikai, a diplomá­ciai életre is vonatkozik, Ahhoz, hogy Európában megtörjön a hidegháború jege, fontos lépés volt bi­zonyos alapvető realitások bonni elismerése. Es ahhoz, hogy Ázsiában számos or­szág politikája ne homok­ra épüljön, mint a múlt­ban, át kellett helyezni ezt a politikát a valóság tala­jára. Ennek a valóságnak egyik igen lényeges eleme a föld legnépesebb orszá­gának, a Kínai Népköztár­saságnak a léte. Ezt a tényt Nyugaton — mindenekelőtt Washington­ban — sokáig egyszerűen nem vették figyelembe, sőt tagadták. Az élet,' a fejlő­dés arra kényszerítette az Egyesült Államok kormá­nyát, hogy az utóbbi idő­ben némileg módosítsa ezt az alapállását. De Washing­ton felemás, kettős vonalat kívánt követni: azt szeret­te volna, ha a világszerve­zetbe bekerül ugyan a né­pi Kína, de azért bent ma­rad. „a másik Kína”, a taj­vani rezsim képviselete is. Ez a kettős koncepció volt a sokat emlegetett amerikai javaslat lényege és ezt vetette el most lát­ványosan a világszervezet tagállamainak döntő több­sége. A szavazás eredmé­nye történetének legna­gyobb szabású vereségét mérte az amerikai ENSZ- diplomáciára és győzelem­re vitte azt az álláspontot, amelyet a szocialista or­szágok az első pillanattól kezdve, a Kínai Népköz­­társaság megálalculásától következetesen képviseltek. Erre a rendkívül fontos és az eredményben — két évtized távlatában — döntő szerepet játszott, tényre emlékeztetett Jakóv Ma­lik, a szovjet ENSZ-dele­­gáció vezetője, valamint — többek között — a Len­gyel Távirati Iroda New York-i kommentárja is. A szocialista országok töret­len támogatása volt az a mag, amely körül megszü­letett és kibontakozott az egész nemzetközi közvéle­mény döntő többségének álláspontja. Ez az álláspont vált olyan erővé, amely fokoza­tosan eltávolította Wa­shingtontól a kínai kérdés­ben még az Egyesült Álla­mok néhány legfontosabb szövetségesét is. Figyelem­re méltó jelenség, hogy a NATO-országok közül csak az athéni, a luxemburgi és a lisszaboni kormány sza­vazott az amerikai határo­zati javaslat mellett, vi­szont ellene szavazott töb­bek között Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada, nem is beszélve az észak­atlanti tömb skandináv tagjairól. A Kínai Népköztársaság ezzel az eredménnyel lehe­tőséget kapott arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bekapcsolódjék a nemzet­közi élet áramkörébe. A haladó világ azt várja a népi Kínától, hogy él ezzel a lehetőséggel és képviselői a közgyűlésen, a Biztonsá­gi Tanácsban, valamint az ENSZ valamennyi fórumán a béke és a nemzetközi progresszió erőit segítik majd. Bármit is hozzon a jövő, azon már semmi sem vál-. toztathat, hogy Tajvan ki­zárásával a múlt újabb ma­radványa, újabb tarthatat­lan anakronizmus tűnt el a nemzetközi porondról.

Next

/
Thumbnails
Contents