Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Azok járjanak jobban, akik az egész közösség érdekében cselekszenek A gazdasági aktívaértekezlet vitája — Fock Jenő összefoglalója A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktivaértekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Sel- 16 Dénes, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója. Láng Géza, a MEDICOR Művek vezérigazgatója, Pillái Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, Gál László, a Íy-IOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Hori'áth János, a nyíregyházi S” gyári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi kombinát igazgatója. Végit Józsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes Endre, a t.IGNIMPRX igazgatója, Karlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Mindszérium pártbizottságának titkára, Dohos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója, Bald's György, a Középületépítő VáPalat igazgatója, Pongrác~ Istvánná, az Or- j szágos Köolai- é.s Gázipari Tröszt szolnoki feltáró és I kutató üzemének szakszervezeti titkára, Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölte a beszámoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. Az aktíva tanulságait Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze. A Minisztertanács elnöke az egésznapos vita tanulságait összefoglalva megállapította, hogy a tanácskozás hangja őszinte, a véleménycsere nyílt volt, jó szellemű hozzászólások hangzottak el. s ezen a tényen nem változtat, hogy egyik-másik kérdésben nem teljesen élt egyet a felszólalókkal. — A tanácskozás megrendezésének egyik célja az volt — mondotta —, hogy elősegítse az egységes szemlélet kialakítását mindazoknak a kérdéseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, s általában az állampolgárokat naponta foglalkoztatják. Természetesen ilyen egységes szemlélet kialakítása egyetlen nap alatt aligha lehetséges, de elmondhatjuk, a tanácskozáson közelítettünk efelé. Így van ez még akkor is, ha az eszmecsere során félreértések is előfordultak, s néhányan bátortalanul szóltak a tényleges problémák megoldásáról. — ötéves tervünk telje- [ találok problémakörével — sítésével kapcsolatban ! mint a vitában többször egyébként inkább arról j érintett témával — foglalván szó — folytatta —. j kozott. A miniszterelnök hogy ebben az évben a ! egyetértett azzal: nem rrűnvártnál dinamikusabban j dig igaz, hogy a ves-zteséfejlődött dinamikusabban j dig igaz, népgazdaságunk, j ges vállalat rossz, a1 nyere-Elhat'rozi lépések eütt állunk — Jövő évi tennivalóink j latot terveznénk akár gazkialakításához, tervezett j daságpolitikánkban, akár kormányzati intézkedé- j gazdaságirányítási rendszeseinkhez vártunk és kér- j rönkben. Következeteseb - tünk támogatást az aktíva- j bek akarunk azonban lenüléstől — mondotta. — ni, mint eddig voltunk, Néhány területen talán túlságosan is, ilyen terület a : beruházás és a készletnöve- j kedés, valamint az import, i ezen belül és elsősorban a tőkés import. Ezzel kapcsolatban a ml- j niszterelnök felsorolta a' tervezett fontosabb intéz- j kedéseket. Az importot a' jövő évben mérsékelni kívánjuk — mondotta —, kü- I lönösen tőkés viszonylat- ] ban. A készleteket is csők- j kenten! akarjuk. A beruházásokról szólva j a miniszterelnök elimon-1 dotta, hogy ebben az évben a tervezett 85 milliárddal szemben 100 milliárdot ruházunk be, ami indokolatlanul nagy növekedés. A jövő évben azt szeretnénk elérni — és ehhez kérjük a támogatást —, hogy a beruházások ne haladják túl a százmilliárdot — legfélj ebb 2—3 —, de semmiesetre sem 15—20 milliárddal, mert ez nagyon káros volna. Ezért el kell halasztani öt-hat nagyobb beruházás megkezdését, bár ezekre már számítottak az érdekeit népgazdasági ágazatok. Természetesen az említeti, beruházásokra is sor kerül majd, s ha okosan gazdálkodunk, rövidebb idő alatt megvalósulnak. Fock Jenő ezután a veszteséges, illetve nyereséges vállalatok vágy gyártmányok. más fogalmazásban a jól és rosszul dolgozó válséges pedig jó vállalat. Ugyanez elmondható egyegy gyártmány esetében is. a vállalatot. Ha megvan az egyetértés és egységesen cselekedve a hanyagokat, a lógósokat, a fegyelmezetlenkedőket felelősségre vonják, elbocsátják, akkor végül is rendre lehet őket tanítani, mert nem lesz munkahely, amely befogadja őket. így elejét lehet Itt tiszta helyzetet kell te- j venni annak, hogy az egyik remteni, alaposan meg kell i vállalat a másik vállalattól vizsgálni: egy veszteséges elküldött lógóst fölveszi, vállalat tényleg annyira E tekintetben is szemléletveszteséges-«, hogy re- beli változtatásra, egységes konstrukcióval, néhány évi gondolkodásra és határo-Dr. Vályi Péter miniszterelnök-helyettes és Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az értekezlet szünetében. jó munkával sem lehet nyereségessé tenni, s egy gazdaságtalan gyártmány tényleg annyira ráfizetéses-e, hogy végképp nem érdemes foglalkozni vele. Önállóság és felelősség Mégpedig akkor. amikor jövő évi tervünk és költségve tésü nk tu 1 aj d önkép -pen még nem készült el, — tehát idejekorán. Ügy vélem. joggá! remélhetjük, hogy a következő hónapokban a konkrét tennivalók kimunkálásánál, az intézkedések meghozatalánál hasznos támogatást kapunk majd a gazdasági élet különböző szintjein, dolgozóktól. Ehhez ad biztatást az aktívaülés is, amelynek részvevői maguk is tudják, hogy milyen fontos tenniugyanazon célok elérése ór\ dekébsn, amelyeket már I korábban is magunk elé tűztünk. F.nnek érdekében azt várjuk, értsenek egyet a határozottabb kormányzati magatartással, az álla- ] mi fegyelem megszilárdítá- j sával, még akkor is, ha az nem kellemes, de a kor- : mány megítélése szerint ! mindenképpen szükséges és j hasznos. Amennyire meg- | állapítható, ez az egvetér- ] tés megvan. Felhívta a fi- j gyeimet a fokozott takaré- j Foglalkozott a miniszterelnök az összevont nagyvállalatok kérdéseivel is. Most is az a véleményem — mondotta —, hogy e lépés nélkül nem sikerült volna a gazdasági reformot olyan gyorsan bevezet| ni, mint ahogy megtettük. I De emellett igaz az is, hogy ] az .összevont nagyvállalat, j — az esetek túlnyomó ré! szében budapesti központú ! vállalat — olykor annyi I önállóságot sem hagy a j hozzá került másik vállalatnak, amennyivel az a régi tervutasításos rendszerben rendelkezett. Az ilyen gyakorlat ellentétes a kormányzat szándékával, a társadalom érdekével. Minden összevont nagyválkosságra a beruházásoknál ____ ____ ____ valóink vannak, hogy elhá- J a készletezésnél, az import- j lalatnál biztosítani kell a tározó lépések előtt állunk nál, s hangsúlyozta az ex- j beolvadt vállalatok szabad Mindez nem jelenti hogy j port növelésének szüilcsé- véleménynyilvánítását. Ha bármiféle gyökeres fordu-1 gességét. jegy vállalat bebizonyítja, j hogy önállóan — tehát nem j egy összevont vállalat réj szóként — jobban, eredmé| nyesebben tud dolgozni, I lehetőség van rá, hogy I megkaphassa az önálló vál-A miniszterelnök bírálta kenységünket .minden te- j ialat jogállását.^ Gazdasági rendszerünket továbbfejlesztjük azokat a nézeteket, amelyek szerint gazdasági magatartásunk — a beruhákintetben. Gazdaságirányítási rendszerünkről sokszor elmondtuk már ugyan zások csökkentése, a tőkés ! hogy nem örökérvényű, import mérséklése stb. — j hogy állandóan tovább keli restrikciós — visszafogó — jellegű. Helytelen az ilyen leegyszerűsítés, hiszen van ötéves tervünk. amelyet valószínűleg túlteljesítünk majd, s itt semmiféle restrikcióról szó sincs. Gazdaságpolitikánkat, amelyet a kongresszus is megerősített, ma is jónak tartjuk, aszerint dolgozunk. ez szabja meg gazdasági tévé; fejleszteni, s lehetnek egyes pontjai, amelyek módosításra szorulnak, egészében azonban helyesen, jól szolgálja céljainkat. Felmerülő hibáit természetesen észre kell vennünk, s ha valaki ilyet szóvá tesz. semmikénpan sem szabad úgy tekinteni rá, mint aki gazdaságirányítási rendszerünket akarja támadni* Azokkal az észrevételekkel kapcsolatban, amelyek szerint a kis üzemekben, a szövetkezeti melléküzemágakban a dolgozók többet keresnek, mint a nagy ipari vállalatoknál, noha az utóbbiakban nagyobb nemzeti jövedelmet termelnek, a miniszterelnök úgy vélekedett: ez nem minden esetben fenntartás nélkül elfogadható igazság. Arra, hogy a munkásokat hol célszerűbb foglalkoztatni, a miniszterelnök két konkrét példát említett: az öntödét és a nyomdát. Mert nyilvánvaló, ha például egy nagy állami nyomdában a gépeket nem használják ki három műszakban, az sokkal több kárt okoz a népgazdaságnak. mintha a házi nyomdát akár 200 tsz-nél azonnal becsukják. Említést tett a kormány elnöke olyan várható rendszabályról, amely megszabja, milyen esetekben és mennyivel fizethetnék többet a szakmunkásoknak a tsz melléküzemágában, mint az állami vállalatnál. Az árak kérdését érintve Fock Jenő kijelentette: — mind a termelői, mind a fogyasztói árak tekintetében továbbra is fenntartjuk a kötött, a maximált és a szabad árak kategóriáját. zott cselekvésre van szükség. Különben csak olyan adminisztratív rendszabályozás jelenthetne megoldást, mint például: a kilépők fizetett szabadságának megvonása, táppénzének csökkentése. Ez pedig nem lenne kívánatos. Kitért a miniszterelnök arra — a vitában is elhangzott — óhajra: gondoskodni kell arról, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek mindenkor teljes összhangban legyen. Megjegyezte: nem tudunk kialakítani olyan rendszert — egyébként ez sehol a világon még nem sikerült —, hogy a vállalati és a népgazdasági érdek mindig pontosan egybeessék. Hosszabb távon ez megvalósítható, de a kétféle érdek mindenkori állandó összhangját nem lehet biztosítani. Ugyanakkor elvárjuk, hogy ahol a népgazdasági és a vállalati érdek közötti ellentmondás nagyon is kiélezett, bátran és kellő időben hívják fel erre a felj sőbb párt- és kormányzati I szervek figyelmét. Az irá- i nyitó szervek pedig íntéz! kedjenek. | Ebben a témakörben foglalkozott a miniszterelnök azzal az észrevétellel, miszerint — legalább is rövid távon — ráfizet az a vállalat, szövetkezet, amely következetesen érvényesíti a társadalmi érdeket. Példaként emlékeztetett rá, két évvel ezelőtt a képviselők parlamenti felszólalásokban bírálták, hogy eltűnnek a boltokból az olcsóbb divatos cikkek. A ruházati ipar és a belkereskedelem igyekezett ezt a hiányt pótolni. Elismerésre méltó eredményeket értek el, de az is tény, hogy amelyik vállalat nem vette figyelembe a parlamenti vitát, a kormányzat intézkedését, az ebben a két évben jobbanjárt, mert drágább anyagokat dolgozott fel, s nagyobb nyereséget ért el, mint az, amelyik a közérdeket tartotta szem előtt Ebből azonban nem szabad olyan következtetésre jutni, miszerint nem kell törődni a társadalmi érdekkel. A párt és a kormány vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy azok járjanak jobban, akik az egész közösség érdekében cselekszenek. Közgazdasági propaganda ás tájékoztatás Ez nemcsak vállalati ] nők annak a véleményének szinten igaz, hanem a vál- j adott hangot, hogy a gazlalaton belül az egyes em- | dasági helyzet megícéiéséberekre nézve is. Ezzel I ben mind a lakosság, mind kapcsolatban tett említést a I az üzemek és intézmények miniszterelnök a tv egyik j körében sok. a szélsőséges riportműsoráról. Az abban | vélemény. Intézményeink, szereplő munkás joggal sé- i vállalataink helyzetünket a relmezte, hogy azért rákos- j valóságosnál jobbnak ítélve gatják egyjk munkahelyről a költségvetést feneketlen Népgazdasági és válla'ati érdek Természetesen előfordulhat például a világpiac-' árak változása következtében. hogy az árak korrekciójára van szükség, ez azonban nem azt jelenti, hogy az említett három árformán kell változtatnunk. A munkaerőkérdésre térve Fock Jenő bírálta azokat az álláspontokat, ame Ivek szerint nem lehet fegyelmet tartani, nem lehet I elbocsátani a lógósokat és j nem lehet Igazságosan bé! rezni, mert akkor a dolí üozók egy része otthagyja a másikra, mert kiváló munkával mindenütt magas teljesítményt ér el. Ilyennek — mondotta — nem szabad megtörténnie, és ez az, ami nem kormányzati intézkedést követel, hanem üzemi, pártszakszervezeti, művezetői magatartást, közbelépést. Befejezésül a közgazdasági propaganda és tájékoztatás kérdéséről szólt a miniszterelnök. Kifejezte meggyőződését, hogy a gazdasági életről nyújtott tájékoztatás nyílt, őszinte és meg- i felelő. A közgazdasági pro! paganda azonban nem kielégítő, nem eléggé hatékony. A Parlamentben a kormány expozéjában is felszólítottuk a közgazdászokat arra, hogy most elsősorban az üzemen belüli szervezettség kérdéseivel foglalkozzanak. Ami a tájékoztatásnak fi tömegek körében elért hutását illeti, a miniszterei-' zsáknak tekintik, amiből tetszésük szerint markolhatnak. Sok vállalat, és sok állampolgár viszont a saját helyzetét másokéhoz hasonlítva rosszabbnak látja. Én viszont — mondotta Fock Jenő — helyzetünket úgy ítélem meg, hogy semmi okunk sincs az idegességre, nincs szükség gyökeres változtatásra a gazdaságpolitikában. A hiányosságokat azonban minél gyorsabban fel kell számolni. s ehhez határozott kormányzati intézkedések is kellenek. A problémákat közös erővel, együttesen kell megoldani. Összhangban kell dolgozni, mert enélkül a legjobb kormányzati intézkedés sem hozhat eredményt. Meggyőződésem, hogy a párt és a kormány politikájának megvalósításához megkapja a szükséges támogatást — fejezte be összefoglalóját Fock Jenő. (MTI)
