Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-24 / 251. szám

«. oldal 1971. október 84, vasárnap India elrendelte a mozgósítást VILAGHIRADO AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Koszigin Kanadában tárgyal. — Megkezdő­dött az ENSZ-közgyűlés kínai vitája. KEDD: Véget ért a kelet- és közép-afrikai országok csúcsértekezlete. — Tito befejezte indiai látogatá­sát és Kairóba utazott. SZERDA: Brandt kancellárnak ítélték oda a Nobel­békedíjat. — Bejelentés Koszigin küszöbönálló ku­bai látogatáséról. CSÜTÖRTÖK: Kissinger megkezdte tárgyalásait Pe­kingben. — Arafat Moszkvában. — Szovjet nyilat­kozat az ENSZ-ben. — NDK—NSZK-megbeszélés Bonnban. PÉNTEK: Véget értek Moszkvában a szovjet—ameri­kai tárgyalások a tengeri és légi incidensek elhá­rításáról. — Mozgósították az indiai hadsereg tar­talékosait. _ SZOMBAT: Harci cselekmények Indokínában. így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József: UJ-DELHI (MTI) Indiában szombaton meg­kezdődött a szárazföldi hadsereg, a légierő és a haditengerészet tartaléko­sainak mozgósítása, ame­lyet pénteken rendeltek el egy hosszan tartó kor­mányülés után. Az intéz­kedésre azért került sor, mert napok óta éleződik a helyzet az indiai—pakisztá­ni határon és kisebb inci-Az ENSZ közgyűlése er­re a hétre befejezte a Iri­nái kérdés vitáját. A fel­szólalók jegyzékén még öt ország szerepel, köztük az Egyesült Államok, Tajvan és Albánia, amelyek képvi­selője másodszor is szót kért, hogy ismételten ki­fejthesse álláspontját. Ezek­re a felszólalásokra hétfőn délután kerül sc/r, majd megkezdődik a meglehető­sen bonyolult szavazás, amely minden valószínűség szerint áthúzódik a keddi illésire is. A New York-i. szovjet ENSZ-misszió ellen elköve­tett merénylet okozta fel­háborodás hullámai még a péntek délutáni ülésen is érezhetőek voltak. Üjabb éleshangú szópárbaj zaj­lott le Malik szovjet és Bush amerikai küldött kö­zött. Irak küldöttségének ve­zetője, aki elmondotta, hogy az utóbbi napokban az arab missziókat is több­ször megfenyegették, közöl­te, hogy hamarosan új na­pirendi javaslatot terjeszt elő az ENSZ-missziók és delegátusok védelméről A jelek szerint különben aligha lehet komolyan vermi az amerikaiak fo­gadkozásait. A rendőrség hamar megtalálta ugyan, d? huszonötezer dollár óvadék ellenében szabadlábra he­lyezte még aznap Isaac Ja­­roslawicz New York-i diá­kot, akit a New York-i szovjet misszió ellen elkö­vetett merényletnél hasz­nált távcsöves puska „en­gedély nélküli birtoklása” címén helyeztek vád alá. A Megöltek két nőt BELFAST. (MTI) Szombatra virradón a brit csapatok Belfastban egy fegyveres összetűzés során agyonlőttek két nőt, két másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A halálos incidens úgy következett be, hogy fél öt felé egy ro­bogó gépkocsiból két lövést adtak le az arra járó kato­nákra. Azok viszonozták a tüzet, mire a gépkocsi még száguldott egy darabig, az­tán neki rohant a falnak. Mikor a katonák nagy ne­hezen utat tudtak törni a tömegen keresztül az autó­hoz, a hátsó ülésen két fér­firuhába öltözött fiatal nőt találtak holtan, egyet pedig sebesülten. A tűzharc kö­vetkeztében egy arra járó negyedik nő is megsebesült. Kevéssel éjfél után a két Írország határán tűzharc bontakozott ki egy angol járőr és a déli köztársaság­ban levő fegyveresek kö­­gött, densek is előfordultak, A hírügynökségek értesülése szerint 600 ezer tartalékost hívtak be. A hadügyminisztérium szóvivője nem nyilatkozott újságíróknak a mozgósított tartalékosok számáról. Utoljára az 1965-ös indiai— pakisztáni háború idején hívták be a tartalékosokat. (AP, UPI) fiatalember a provokációk és terrorakciók szervezé­sében élenjáró „zsidó vé-A saigoni főparancsnok­ság közleménye szerint szombatra virradó éjszaka két vidéki várost ért a sza­badságharcos erők aknatá­madása Saigontól 80, illet­ve 90 kilométerre. Az amerikai parancsnok­ság közölte, hogy szomba­ton négy B—52-es óriás­bombázó támadta a fegy­vermentes övezet mentén a szabadságharcosok feltéte­lezett rejtekhelyeit és fegy­verraktárait. Saigonban szombaton A kaliforniai ' legfelső bíróság elutasította azt a kérést, hogy a bírósági tár­gyalásig óvadék ellenében helyezzék szabadlábra An­gela Davist. Ügyvédei azt is követelték, hogy az ügyet ne San Rafaelben, hanem San Franciscóban tárgyal­ják, tekintettel arra a gyű­lölködő légkörre, amelyet San Rafaelben kialakítot­tak. E kérdésben azonban még nincs döntés. Ugyanakkor üjabb té­nyek kerültek nyilvános­ságra arról a szörnyű ösz­­szeesküvésről, amelyet a kaliforniai rendőrség és a bírói szervek szőttek az „Angela Davis-ügy” körül. A 28 éves Luis Takwood, áld 10 éven át rendőrségi besúgó volt, szakított a rendőrséggel és elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a kaliforniai rendőrség mi­képpen szervezi a provo­kációkat a hatóságok szá­mára nem kívánatos sze­mélyek ellen. Takwood Los Angelesben sajtóérte­kezleten megerősítette azt a nyilatkozatát, hogy a rendőrség beépítette őt az Angela Davis érdekében alakult bizottságba, hogy dokumentumokat lopjon el és elektronikus lehallgató berendezést építsen be. Nem sokkal azelőtt, hogy a San Quentin-i börtönben meggyilkolták Georges Jackson néger vezetőt, a rendőrség megbízta Tak­­woodot, koholjon egy olyan „összeesküvést”, amelybe bele lenne keverve Angel» Davis, Georges Jackson, vat ’ Koszigin Vancouver vendége VANCOUVER A Kanadában időző Ko­szigin szovjet miniszterel­nök pénteken országjáró kőrútjának második állo­mására, a Vancouverbe ér­kezett. Vancouver Kanada legnagyobb Csendes-óceáni kikötővárosa, Brit-Kolum­­bia tartomány ipari, keres­kedelmi és pénzügyi köz­pontja. „Rokonságban” van egy szovjet kikötővel: test­vérvárosa Ogyesszának. A kanadai légierő Boe­ing—707 mintájú repülő­gépéből kiszálló Koszigint a vancouveri repülőtéren William Bennett tartomá­nyi miniszterelnök, Camp­bell vancouveri polgár­­mester és más hivatalos személyiségek fogadták. (TASZSZ, AFP) reggel dél-vietnami diákok benzines palackot dobtak az amerikai haditengerészet egyik autóbusza alá. A ka­tonák leugráltak és elfu­tottak, mielőtt a busz tüzet fogott volna. Az amerikaiak jelenléte ellen tüntető diá­kok az elmúlt két hónap­ban több mint 40 amerikai járművet gyújtottak fel. Az An Quang nevű buddhista szekta bejelen­tette, hogy hivei bojkottál- Ják a Thieu-rezsimet (Reu­ter. UPI, AFP) lamint néhány radikális szervezet. Takwood azzal is vádolja a Los Angeles-i rendőrsé­get; bizonyítékokat rejte­get, amelyek igazolják, hogy Angélának nincs köze ahhoz a szökési kísérlethez, amely 1970 augusztusában zajlott le a San Rafael-i bíróságon. E szökési kísér­let során megölték a bírói és néhány foglyot és éppen ennek az ügynek kapcsán „gyilkosságban való rész­vétel” címén emeltek vádat Angela ellen. Patterson, az Angela Da. vis szabadon bocsátásáért küzdő New York-i bizott­ság titkára közölte: New York 114 ezer lakosa írta alá a követelést, hogy óva­dék ellenében engedjék szabadon Angélát. A keleti partvidék államaiban ösz­­szesen 250 ezren írták alá ezt a petíciót és az aláírók száma szüntelenül növek­szik. Henry Kissinger, Nixon Pekingben tartózkodó nem­zetbiztonsági főtanácsadója, aki az elnök útját készíti elő pénteken este újabb megbeszéléseket tartott a kínai vezetőkkel. A tárgyalásokat megelő­zően a nemzetbiztonsági főtan/,''sadó rövid Időre el­hagyta a kínai fővárost, A nemzetközi életet, amelynek egyik legfonto­sabb eleme az, hogy a bé­kés egymás mellett élés el­ve mind nagyobb teret hó­dít. a visszahúzó, reakciós erők újra, meg újra igye­keznek provokációikkal az enyhülés tendenciáival szemben a feszültség, a bi­zalmatlanság felé taszítani. E provokációk természe­tesen elsősorban a Szovjet­unió, a szocialista nagyha­talom ellen irányulnak, hi­szen súlyánál, tekintélyé­nél, erejénél fogva és kö­vetkezetes békepolitikájá­val mindenekelőtt a Szov­jetunió az, amely keresztül tudja húzni az imperializ­mus agresszív terveit. Amikor például a Szov­jetunió a többi szocialista országgal együtt roppant erőfeszítéseket tesz az euró­pai biztonság megteremté­sére, amikor az összeurópai értekezlet összehívása már­­már küszöbön állna, azim- i perialista „lélektani hadvi­selés” új — valójában rég kicsorbult — fegyvert al­kalmaz: kémhisztériát igyekszik teremteni a Szov­jetunió ellen. Az emlékeze­tes angliai eset után most Belgium van soron: a NATO központját befogadó kis ország hatóságai —bár láthatóan kényszeredetten, amerikai közlésekre hivat­kozva — a NATO elleni szovjet kémtevékenységről beszélnek. Teljesen felelőt­lenül és minden bizonyíték nélkül szovjet diplomaták, újságírók, üzletemberek ne­vét emlegetik. Persze Bel­gium kis ország, kiutasítá­sig még nem jutottak el... De nem is az a lényeg, hanem a nyugati közvéle­ményre gyakorlandó sokk­hatás: „Nem lehet a Szov­jetunióval európai bizton­ságról tárgyalni, hiszen lám, a mi biztonságunkat ilyen eszközökkel fenye­geti...’« Anglia, amely már túl van a mesterségesen szított feltehetőleg a nagy kínai falhoz utazott, amelyet minden bizonnyal Nixon is megtekint látogatása ide­jén. A megbeszélések újabb fordulója után a nemzet­­biztonsági főtanácsadó és kísérete a pekingi Barátság áruházban kínai emléktár­gyakat sárolt. (MTI, Reu­ter. AFP) 4 kémhisztérián, most újabb suta váddal próbál anti­­kommunista hangulatot kelteni, méghozzá úgy, hogy egy csapásra az ország egy súlyos gondját is a kommu­nisták nyakába varrja. Nem kevesebbet állít ma a londoni félhivatalos propa­gandagépezet, mint azt, hogy Észak-írország angol­ellenes, katolikus és sze­gény lázadóit a szocialista országokból érkezett fegy­verek teszik veszélyessé... Majdhogynem azt mond­ják: ha nem lenne a szo­cialista országok támogatá­sa, észak-ír probléma se lenne... Amszterdam kikö­tőjében állítólag lefoglaltak szocialista országból. ... ír, címekre küldött fegyver­szállítmányokat. A héten viszont éppen egy neves amerikai politikus, Edward Kennedy szenátor mutatott rá, hogy az észak-írországi válságért a brit birodalmi politika a felelős, amely most Ulsterben éppúgy pol­gárháborút idéz elő, mint ahogyan nemzeti tragédiá­kat okozott annak idején Indiában, Palesztinában és Ciprus szigetén... New York kikötőiében ugyanek­kor fegyverszállitmányokat koboztak el: amerikai irek küldték volna Észak-íror­­szágba az angolok ellen harcoló testvéreiknek. A szovjetellenes provo­kációkból jutott Kanadára is, éppen akkor, amikor ott Koszigin szovjet kormány­fő a szovjet—kanadai együttműködés fokozásáról tárgyalt. (Egyébként igen eredményesen! A szovjet kormányfő azt mondta Tru­deau kanadai miniszterel­nöknek a súlyos incidens után: „Szóra sem érdemes.”) Sajnálatos, hogy az otta­wai eset „magvar vonat­kozású”: egy Mátrai Géza nevű. 27 esztendős fodrász, egy ellenforradalmi szerve­zet tagja támadt rá Koszi­gin miniszterelnökre és majdnem letépte róla a ka­bátját ... A szovjetellenes provoká­ciók következő csoportja az, amelyet egy cionista ’ szer­vezet követ el az amerikai hatóságok hallgatólagos be­leegyezésével, legfeljebb tessék-lássék ellenintézke­dései közepette. Az úgyne­vezett zsidó védelmi liga Koszigin kanadai látogatá­sát éppúgy igyekezett tün­tetésekkel megzavarni, mint ahogyan egyre-másra készített elő orvtámadáso­kat szovjet diplomáciai és gazdasági képviseletek el­len Amerikában. Újra fel­tűnt az egyszer már Izrael­be szökött Meir Katlané rabbi, a liga vezetője, aki Montrealban akarta híveit a szovjet vendég ellen ve­zetni. A provokációk sorába tartozik az a merénylet is, amelyet a New York-i szovjet ENSZ-misszió szék­helye ellen követtek el és amely ellen a Szovjetunió tiltakozott mind a világ­szervezett plénumán, mind pedig diplomáciai úton. Nem lehet véletlen, hogy egyszerre ennyi és ilyen sú­lyos vagy otromba provo­káció történt: minden bi­zonnyal ez a nemzetközi reakció párhuzamos maga­tartása azzal együtt, hogy más vonalon tárgyalásokra kényszerül... Képzeljük csak élj mekkora jelentő­sége van a szovjet—kana­dai viszony szorosabbra fű­­ződésének! A Szovjetunió az Egyesült Államok köz­vetlen, északi szomszédjá­val tudott az utóbbi egy­két évben igen gyümölcsö­ző kapcsolatokat teremteni. Kanada szerepe még Euró­pa szempontjából is érde­kes: tekintettel arra, hogy még vannak kanadai kato­nák a NATO zászlaja alatt Nyugat-Európában, az ot­tawai kprmány egyformán érdekelt a mostanában elő­térbe került kölcsönös fegy­verzet- és létszámcsökken­tési tervekben csakúgy, mint az európai biztonsági értekezletet illetően. Ez utóbbira Kanada kormánya is -kap • meghívót! A hét feltűnő híre Volt, hogy Willy Brandt nyugat­német kancellár kapta meg a Nobel-békedíiat. A bonni szociáldemokrata politikus számára természetesen nem a 450 000, svéd korona, vagy az aranyérem és a kitünte­tő oklevél a fontos, hanem az az erkölcsi-politikai tő­ke, amit a nyugatnémet belpolitikai életben kama­toztathat, például az 1973-as választáspkon. Joggal hi­­vatkozhalik arra, hogy ne­ki sikerüllt 26 évvel a má­sodik világháború befeje­zése után — amelyet a né­met imperializmus robban­tott ki — a német béketö­rekvések megszemélyesítő­­jeként feltűnni a világ sze­mében. Kína i$ a világ érdeklő­désének középpontjában állt az elmúlt héten: egy­felől az ENSZ-közgyűlés vitája kapcsán, másrészt Nixon bizalmi emberének, Kissingemek pekingi tár­gyalásai révén. Mindkét vonatkozásban a jövő hét hoz maid döntést, illetve bővebb információkat. Ha­zárd dolognak látszik ma még megjósolni, mi lesz a világszervezetben a szava­zás eredménye, mint ahogy felelőtlenség lenne állást­­foglalni a Kissinger-utazás nyomán ismét felmerült találgatások dolgában. A legnaeyoblb fokú tai’tózko­­dás lehet csak ildomos és hasznos a kínai vezetésben állítólag végbement vagy várható személyi változá­sokat illetően. Egyes — eléggé felelőtlennek látsző — nyugati források szerint akár méd Nixon tervezett pekingi látogatása is kútba eshetnék a pekingi esemé­nyek következtében... Kissinger utazásának pusz­ta ténye fiz ilyen spekulá­cióknak ellentmondani lát­szik. Mindenesetre a jövő hét végén alighanem erről is többet tudunk majd. Még öt felszólalás, azután szavaznak NEW YORK (MTI) delmi liga” aktivistája. Erősödik a belső elieaállás Dél-Vietnamban 8 rendőrség bizonyítékokat gyár!, mert csak ellenbizonyítékai vannak NEW YORK (TASZSZ) Kissinger a kínai falnál Semmitmondó jelentések Pekingből PEKING. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents