Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Gazdasági aktíva értekezlet a Parlamentben (Folytatás a 3. oldalról.) nyitva arányában megfelelő. örvendetes, hogy milyen erőteljesen bontakozik/ki a vidéki ipartelepítés és fejlesztés. A kormány elnöke ezután a munkaerőgondok megoldását célzó kormányintézkedésekről beszélt. A munkaerőgondok enyhítése érdekében nyugdíjrendszerünket úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozókat — elsősorban a fiz;kai munkásokat — a további munkában maradásra ösztönözze. Ezekért az évekért a nyugdíj összege természetesen nagyobb százalékban növekszik majd. mint az azt megelőző évekért. Terveink szerint a nyugdíjasok — nyugdíjuk és keresetük korlátozása nélkül — évenként négy hónapig, illetve a népgazdaságilag különösen fontos területeken annál tovább is dolgozhatnak majd. Való igaz, hogy az utóbbi években a szélesebb profilú gazdálkodás megteremtése nyomán munkaerő-vándorlás indult az állami iparból a termelőszövetkezetek felé Ennek hasznos oldala, hogy kialakult az élelmiszeripari vertikum, ami a korábbinál gazdaságosabb és korszerűbb termelést tett lehetővé. Ez helyes, ezt továbbra is fejleszteni akarjuk- Azt azonban nem tűrjük, hogy az Iparból a termelőszövetkezetekbe átkerült dolgozók olyan tevékenységet folytassanak, ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mezőgazdasággal. mint például a tsz-nvomdában és az öntödében végzett munka. A kormány 1969-ben és 1970-ben is több intézkedést tett a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének állami szabályozására. Megtiltotta például, hogy a termelőszövetkezetek telephelyükön kívül ipari tevékenységet, valamint bérmunkát folytassanak, továbbá szabályozta a különböző adónemek progresszióját, kiterjesztette az állami alkalmazottakéval azonos közterheket. 1971. január 1-től az új termelési adó az azonos ipari és kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerőtartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból vonjanak el munkaerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan j ö vedel emarány tál ansá gokat is meg kell szüntetni. Intézkedünk a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének további szabályozására. Ennek alapelve. hogy a termelőszövetkezetek munkájához szervesen kapcsolódik az élelmiszer-feldolgozás és a fagazdaság, bizonyos építési, karbantartási feladatok ellátása, termelési szolgáltatás, szállítás, valamint az élelmiszerek közvetlen termelői belföldi értékesítése. Ezeken a területeken még szorgalmazzuk is a gyorsabb ütemű feilesztést. Továbbra sem korlátozzuk a lakosság részére végzett szövetkezeti sznl'VíltatáenVot. a beivi építőanyagok termelését és az olvan kisipari iellegű termelést, amelv a helyi igénvek iobb kielégítését szolgálja. Termelőszövetkezetek ipari bedolgozást csak akkor végezhetnek, amikor a nagyipari kapacitások termelése nem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek összes termelési értékéből az élelmiszeripari és fagazdasági tevékenységhez egyáltalán nem kapcsolódó gépipari, vegyipari és könnyűipari bedolgozás árbevétele 30— 50 százalék között van, mezőgazdasági-ipari szövetkezetekké alakítjuk át. Azokat pedig, ahol ez az arány 50 százalék fölé kerül, ipari-mezőgazdasági szövetke-, zetekké. A bérezési feszültségek, jövedelemaránytalanságok megelőzésére, illetve megszüntetésére is intézkedünk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari részlegeinek szervezését az illetékes ágazati tárcák koordinálják és ellenőrzik. Fokorni lehel a hatékonyságot a mezőgazdaságban Az eltelt néhány év alatt j a termés. így a szerencsé— és az egybeesik a gazda- I sen megnőtt állatállományságirányítási reform évei-! nak a következő mezőgazvel — nagyot fejlődött a! dasági évben történő ellámezőgazdaság, megszilár- j tásához előreláthatólag jödult a szocialista nagyiize- j vőre is — úgy, ahogy idén mi gazdálkodás. Parasztsá- í is — importra lesz szükségünk szereti a szövetkeze- I günk. tét, ragaszkodik hozzá, megszokta körülményeit, elsajátította a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek. Bizonyítják: nem feleslegesen áldoztunk a mezőgazdaságra. Az ez évi termelést reálisan értékeljük. Kenyérgabonából jók az eredmények, de kukoricából, takarmányból nem kedvező Utalt arra, hogy a mezőgazdasági termelés különös gondosságot és körültekintést kíván, hiszen sohasem lehet olyan időjárásra számítani, amelyik minden termésfajtának egyaránt kedvezne. Az elmúlt hátetuÄ Ä iaüÄlW taídasági termelés biztonságé mány nevelése érdekében különböző kedvezményeket adtunk, beruházást biztosítottunk, takarmányt importáltunk. Most már jogos az az igény, hogy ezek az előzetes befektetések minél gyorsabban hozzák meg az eredményeket. A mezőgazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá, nyomasztóak még mindig egyes mezőgazdasági termékek hozamproblémái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldség- és gyümölcstermesztést. Hazai termelésből kell kielégíteni a cukorszükségletünket. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarhatenyésztés, a takarmánytermelés és a legelőgazdálkodás problémáit. Nagy erőfeszítéseket teszünk,' hogy megszüntessük a sertésciklust. Ebben ez ideig egyetértés volt. Most, hogy az eddig elért sikerek mellett némi helyi gondok is jelentkeznek, máris vannak, akik bizonytalankodnak, ingadoznak, azok kő nak fokozására. Megtöbbszöröztük a növényvédő szerekkel és műtrágyával való ellátást, az állatállotották az intézkedéseket. De ezért, természetesen, nem állhatunk meg. a jó elgondolásainkat végig kell vinnünk. Külgazdasági kapcsa'atalnk Fock Jenő azután rátért! export növekedési ütemékülgazdasági kapcsolataink helyzetének ismertetésére. Gazdasági életünk — mondotta — ezernyi szállal kapcsolódik más országokéhoz, elsősorban a baráti szocialista államokéhoz. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai koncepciójának megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat mindenekelőtt a szocialista országok közösségéhez tartozó államokkal fejlesztjük és ezeknek az országoknak részesedése,, .................. sok év óta általában teljes . Icmzoit, tendenciáit ele forgalmunknak mintegy 70 i IT,cz*e' ^ gazdasági fejlődés százaléka. Különösen fonvel. Az export növelését nem általában, hanem a jövedelmező termékekből kell biztosítani. A szocialista országok felé vállalt kiviteli kötelezettségeinkét feltétlenül teljesíteni kell; Külkereskedelmi forgalmunkban külön nehézségetjelent, hogy az importárak számunkra kedvezőtlenül változnak. Á jövőben is a szocialista országok közösségével és mindenekelőtt a Szovjetunióval kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat még erőteljesebben fejleszteni; erre a kibontakozó szocialista integráció egyré kedvezőbb lehetőségeket kínál. Kilátásaink biztatóak Fock Jenő ezután gazda-! hogy biztosítsák a termelés sági helyzetünk főbb jel-! maximális gazdaságosságát. Ennek megfelelő terveket tos az, hogy legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünk a Szovjetunió, melynek részesedése teljes külkereskedelmünkben mintegy 36 százalékos. A békés egymás mellett élés elvére épülő külpolitikánknak megfelelően és természetesen gazdasági megfontolásokból is arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján eredményes együttműködést építsünk ki a feilődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A világkereskedelemben az elmúlt években kialakult és számunkra kedvező tendenciák eredményeként, hosszabb idő után először sikerült a tőkés országokkal kereskedelmi mérlegünkben aktívumot elérni. Ez azonban nem bizonvult tartósnak, s most ismét komoly figyelmet kell fordítanunk a külkereskedelmi mérleg alakulására. összefügg ez azzal is, hogy az egyre növekvő — s tegyük hozzá, nem is mindig feltétlenül indokolt — importigények nagy hányada csak tőkés relációból elégíthető ki. Ugyanakkor a termelés túlnvomó része nem olyan minőségű és gazdaságossági!. hogy ugyanoda exportáljuk. A tőkés piac dekonjunktúrája és a tavalyi év rossz mezőgazdasági termése következményeképpen visszaesett a tőkés exportunk, míg az import változatlanul magas maradt. Nem üteme — mondotta — 1971- ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest. A nemzeti jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamat. A költségvétési kiadások túlzottan növekedtek részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonvult a közgazdasági feltételek megszigorítása, amelv 1971. január 1-től léDett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelő határozott gazdasági intézkedéselet terveznek a jövő évre is mindenütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni, hogv ki miért felelős. A funkcionális irányító szervekre hárul mindenekelőtt a tervek és előrejelzések realitásának megállapítása népgazdasági vonatkozásban, valamint a mérlegek egyensúlyának biztosítása. Az ágazati irányító szervek fő felelőssége a konkrét fejlesztések meghatározásában áll. A. vállalatok felelő ' >-és fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki. Gondoskodniuk kell a pénzügyi fegyelem betartásáról, a pazarló és gondatlan gazdálkodás megakadályozásáról, a korszerű és gazdaságos szervezeti formák alkalmazásáról. Azzal számolunk, hogy nőnek majd a bérpreferenciák iránti és az egyéb támogatási igények. Ezeknek általában nem szabad engednünk, mert — amellett, hogy veszélyeztetnénk a vásárlóerő árualap egyensúlyát — mentesítenénk a vállalatokat attól a követelménytől, hogy belső tartalékaikat mozgósítsák. A termelékenység és a bérszínvonal-emelkedés, valamint a termelés és á bérvolumen alakulása egyensúlyban van. Feltételezhető, hogy ez az összhang a korábbi időszakban tapasztaltnál jobb lesz. A kormány elnöke röviden ismertette azokat a feladatokat, amelyeket az év hátralevő részében kíván megoldani a kormány. Rövidesen napirendre kerül az 1972-es népgazdasági terv és költségvetés. A Minisztertanács elé kerülnek azok a témák is, amelyek a kormányprogramból eredően sürgetik az áttekintését annak, meddig jutottunk, miként haladunk a földgázprogram és a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásában. Elemzésre kerül még a vállalati szervezési tevékenység fejlesztése, rendezzük a kisiparral kapcsolatos problémákat. Ez utóbbi főleg a szolgáltatások javítását célozza. Megvizsgáljuk a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is egyensúlyi viszonyok megszilárdítása útján és komoly intézkedések megvalósításával szabadabb mozgási területet hozunk-e létre, vagy tovább visszük magunkkal a jelenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Végeredményben mindez a kormányszervek és a vállalatok munkájának megjavításától !függ. Az a véleményünk, hogy alapvető célkitűzéseinket fenntartva, szigorúan kordában kell tartanunk mindazokat a kívánságokat és követeléseket, melyeknek teljesítése messze túlnőne lehetőségeinken, s dezorganizálná a tervek teljesítését. Nem lehet bocsánatos bűn: pénz nélkül, szükségtelenül dinamikusan fejleszteni, készletek felduzzasztását eredményező módon vásárolni, méginkább importálni. Nyilvánvaló, hogy 1972- ben és a további években minden szinten szolid, fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni, megkövetelni. A nemzeti jövedelem növekedésének meg kell haladnia a belföldi felhasználást. A belföldi piacon törekedni kell némi túlkínálatra. Csak ebben az esetben várható, hogy a mechanizmus szándékainknak megfelelően működjék, a hatékonyság növelésére ösztönözzön és a műszaki, Fontosak a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepció' járói és a vízgazdálkodási gyorsítását segítse elő. Továbbra is fontos feltársulások fejlesztéséről adatunk, hogy fenntartsuk kormány elé kerülő anyagok. Dolgozunk a tervszerű devizagázdálkodással kapcsolatos szabályok módosításán, és megvitatunk számos jelentést a lakosság helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen például a Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól, valamint a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztásról és a . lakbérek új rendszeréről hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés. Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves elvtársak! Az 1972-es esztendő nagy jelentőségű, a negyedik ötéves terv végrehajtásában nagyon sok múlik azon, hogyan szervezzük meg a jövő évi munkát. Nem mindegy az, hogy az egész ötéves terv számára az a termelés kialakult, viszonylag gyors növekedési ütemét. A termelést viszont csak ott és azokból a termékekből szabad növelni, ahol azokra igény jelentkezik, vagyis amelyek tényleges szükségleteket elégítenek ki. Az ipari termelés mennyiségi növelésének ma szigorúbbak a feltételei, mint korábban voltak. Tudomásul kell venni, hogy sem 1972-ben, sem a későbbi években nem állnak rendelkezésünkre az eddigi mértékben a termelés növelésének extenzív eszközei. A termelés növelését ezért viszonylag kevesebb beruházással és munkaerő-felhasználással kell elérnünk. Az a célunk, hogy a beruházási vásárlóerő 1972-ben lehetőleg ne legyen nagyobb az ideinél. Céh az életszínvonal fo^amafos emelése vagyunk megelégedve az nek egy része abban áll, Már 1972-ben és a következő években is nagyfokú takarékosságot kívánunk érvényre juttatni. A költségvetési gazdálkodásban mérsékejülc a termelési és egyéb támogatások növekedését. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük, de elhalasztjuk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését és határozottan visszautasítjuk a pazarló, ,a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. A hitelforgalomban szigorúbb gyakorlatot kell folytatnunk. Megakadályozzuk. hogy a vállalatok — különösen rossz gazdálkodás esetén — növekvő mértékben vegyék igénybe a központi, a költségvetési vagy hitelforrásokat. A készletgazdálkodásban különösen következetesen kell alkalmazni az önfinanszírozás elvét. Továbbra is gazdaságpo- Htitirink egyik legfontosabb céljának tekintjük a lakosság életkörülményeinek javítását. jövedelmének növoVedését. életszínvonalának Mvnmatos emelését. Az életszínvonal, a fogyasztás emelkedésének tartós fedezete azonban a jövőben is csak a nemzeti jövedelem növekedése lehet. A fogyasztás növekedési üteme tehát huzamosan nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Ennek érdekében a személyi jövedelmeket szorosabban kapcsoljuk az elért teljesítményekhez. Fenntartjuk az áruellátás jelenlegi színvonalát, de törekednünk kell arra, hogy a kereskedelem ne kössön le indokolatlanul eszközöket és a külföldi beszerzési lehetőségeket gazdaságosabban és csak a fontosabb igények kielégítésére, az áruválaszték tényleges bővítésére használja fel. Tudatformálás, tämsgpstiüka Befejezésül szólt Fock Jenő a párt- és a tömegszervezetek gazdasági jellegű feladatairól, a tudatformálásról, a tömegpolitikai és a tájékoztató munkáról. A dolgozó tömegek, az emberek millióinak, tudata, tájékozottsága, hangulata és szokásai, munka- és technológiai fegyelme, az üzemekben uralkodó erkölcsi nézetek — mondotta — mind-mind anyagi erőt képeznek. Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert ma még sok helyen nem látják világosan: a tudatformálás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka — ha jól végezzük — anya Válik. A minisz.tériumok és a vállalatok, az üzemek gazdasági, szakmai munkájának számottevő része politikai hgtást is kiváltó tevékenység. A termelés szervezése és irányítása általában politikai munka is, de még (nem mindig politikusán végzett munka. Széles körben fel kell tárnunk, ismertetnünk és tudatosítanunk gazdasági tevékenységünk társadalmi-politikai vonatkozásait, számításba vehető körülményeit. Csak így tudiuk közkinccsé tenni a valóságos összefüggések ismeretét, a gazdaságpolitikai célokkal való azonosuerővé j lásnak ezt az elengedhetetlen feltételét
