Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-23 / 250. szám
ISTI. október 83, szombat 5. oldal Gazdasági aktívaériekezEet a Parlamentben A minisztériumokban a vállalatoknál, s az üzemekben, az üzemrészekben és az egyes brigádokban a valóságos helyzetet és a feladatokat őszintén ismertetve jó politikai légkört és hangulatot kell kialakítani. Sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberek közötti kölcsönös bizalom, a nyugodt légkör és közhangulat, a felelősségérzet és a szorgalom valójában anyagi értékek forrása. Amikor a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elemezte a kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének a tanulságait, kiderült, hogy az idén lejárt szerződések végrehajtásáról szóló beszámolók néhány helyen formálisak voltak. Vállalatvezetőink nagy többsége ma már kiváló szakemberként tud érvelni és vitázni különböző tudományos konferenciákon, szakmai fórumokon — érvelnek, vitáznak nem egyszer a főhatóságokkal is —, de meg nem tud minden vezető gazdaságpolitikai __ céljainkról és terveinkről közérthetően, az üzemekben dolgozó munkások nagy tömegét mozgósító erővel és érvekkel agitálni. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy pártszervezeteinkben, a szakszervezeti és az egyéb üzemi fórumokon vezetőinknek és társadalmi aktivistáinknak egyaránt jól kell orientálniok a közvéleményt, a közfelfogást. Túl kell jutni azon, hogy egyesek szépen szólnak, vagy írnak a szocialista erkölcsről, ítéletet mondanak a kispolgári nézetekről és magatartásról, felvázolják népgazdasági és össztársadalmi céljainkat — általában. De ha adott helyen, egy-egy vállalat élén vagy üzemben, a brigádban, vagy pedig a barátok körében nap mint nap megsértik a népgazdaság érdekeit, ha nyerészkednek, harácsolnak, akkor ezt úgy minősítik: igaz, hogy általában ez elítélendő, nem szén, de itt és most meg kell érteni. Sőt ennek szükségességét valami módon — ha megbolygatják _ az ügyet — meg is próbálják magyarázgatni. Ha a tömegpolitikai munka — bármely szinten is — enged a népgazdaság fejlesztésével ellentétesen ható „külön” érdekeknek vagy pedig a gazdasági alapismeretek hiányából is táplálkozó hangulat nyomásának, akkor szembekerül a gazdasági ésszerűség követélményeivel. Jelen helyzetünkben arra van szükség, hogy politikai munkával és a tömegpolitikai munka eszközeivel is tudatosítsuk a gazdasági élet követelményeit. Beszéljünk elért eredményeinkről és nagyszerű céljainkról. Segítsük elő a 'viszonyoknak megfelelő szocialista munkaverseny megújulását és kibontakozását. A célunkat látó és megértő munkásember öntudatánál, tisztességénél és szorgalmánál fogva kész nek közre a jó tapasztalatok elterjesztésében. A tömegtájékoztatási eszközök erejét, hatásosságát semmiképpen sem nélkülözhetjük. Miután áttekintettük gazdasági helyzetünk fő tendenciáit, a jelenlegi helyzetet és az előttünk álló feladatokat, joggal állapíthatjuk meg: szocialista népgazdaságunk kedvezően fejlődik, elképzeléseinket alapvetően sikerül valóra váltanunk. Ezt elősegíti a gazdaságirány ítás reformja, amely az elmúlt három év tapasztalatai alapján jól bevált A mindennapos munka, a gazdasági élet sokoldalú változása azonban új és új problémákat vet fel. Megfontolt helyzetértékelésre és egységes cselekvésre van szükség. A kialakult nehézségek megoldása átgondolt intézkedések sorozatát igényli. A mostani tanácskozás feladata az őszinte eszmecsere. Azt várjuk, hogy mindenki szabadon, nyíltan mondja el véleményét kérdéseit javaslatait. Bizonyos vagyok abban, hogy mai tanácskozásunk, gondolatcserénk jelentősen hozzájárul feladataink sikeres megvalósításához. Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A vitában 32-en — vállalati igazgatók, tsz-élnökök, párt- és szakszervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak féL A vitát kővetően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait A gazdasági aktíva-értekezletet dr. Ajtai Miklós zárta be. Tanácskozás a megyei parancsnokságon Pénteken délelőtt a munkásőrség megyei parancsnokságához tartozó egységek törzsállománya számára értekezletet tartottak, ahol a szervezési és propagandamunkáról, a jövő feladatairól tanácskoztak. Az értekezleten részt vett Földes Róbert, a munkásőrség országos parancsnokságának osztályvezetője, Antal István, a megyei pártbizottság osztályvezető* helyettese, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka és Csipkó Sándor, a járási pártbizottság titkára. A referátumok után megvitatták a munkásőrség megyei alakulatainak szervezési és propagandamunkájával kapcsolatos tennivalókat. KÖRNYEZET, TERMELÉS, VEZETÉS, MUNKAPSZICHOLÓGIA A munkás nemcsak pénzt keres! (2.) — A műanyaggyártás hazánkban viszonylag új iparág — válaszolt Pataki Árpád, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének igazgatója, arra a kérdésemre, milyen elgondolások alapján kérte a pszichológusok közreműködését a munkaerő-vándorlás okainak felderítésében. — A népgazdaság egyre növekvő igényeinek megfelelően fejlődik gyáregységünk. Nagy feladatok állnak előttünk, aminek elvégzéséhez jól képzett betanított és szakmunkásokra van szükség. Dolgozóink többsége tanyán él vagy élt — pontosabban — létét a paraszti életmód nagymértékben befolyásolta. Az üzemben modern automata és fél automata gépeken dolgoznak. Olyan termékeket gyártanak például, mint a műanyagfogaskerék. Olyan dolgozókat akarunk nevelni, akik a megnövekedett feladatoké el tudják végezni — ez nagyon nehéz. Egy munkás kilépése — akit fni tanítottunk be gépen dolgozni — több ezer forint veszteséget jelent a gyáregységnek. A tudományos vizsgálat a kilépések legjelentősebb okainak hátterét tárta fel. ezzel nagy segítséget nyújtott saját viszonyaink megismeréséhez. Erre pedig nemcsak nálunk, de azt hiszem minden vállalatnál szükség van. vevényt” az új befogadja. közösség m A VSZM-ben a IV. ötéves terv során több mint 100 millió forintot fordítanak beruházásra és a technológiák korszerűsítésére. Űj munkaerők is szükségesek, akiket a vállalatnak meg kell szereznie. Az ilyen teendőkhöz vállalatok figyelmét arra, hogy milyen rendkívül hasznos egy ilyen vizsgálat, hisz megállapításai — a vállalati működés emberközpontúságának továbbfejlesztése — közgazdasági módszerekkel meghatározhatatlan : — A jelentkezők belépésük előtt ismerkedjenek meg leendő munkájukkal, vezetőjükkel. — Körültekintőbben kell un íme egy példa arra, hogy milyen közhasznú megállapítások jutottak a gyáregység vezetőinek birtokába: A munkaerő-vándorlás egyik fő oka, hogy az új dolgozók nem, vagy csak lesz minden erejével hozzá- l hosszú idő után képesek járulni hazánk, s önmaga gyarapodásához. A sajtónnk. a rádiónak és a televíziónak hstékobeilleszkedni. Előítéletekkel fogadják őket, mivel még nem tudnak elfogadható teljesítményt nyújtani, s nyan és felelősségteljesen, | úgymond „mások dolgozg néneazdaság elsődleges j nak helyettük”. Erős fennérdekeit szem előtt tartva j tartósokkal fogadják a elkeli tájékoztatni a közvé'e- j gúnyokat, a tanyán és faményt az intézkedések cél- I lun élőket és a fiatal Iájáról. várható gazdasági I nvokat. Az ő beilleszkedéhatásáról. ! süket ej. rendkívül meg-Sokoldalúan és körülte- nehezíti. A vezetőknek ilyen költőén segítsék a tmzda-1 esetekben tudatosan kell sági építőmunkát, működje- segíteni abban, hogy a „jö; szinte nélkülözhetetlen ; megállapítani az egészségmegállapításokat tartalmaz a vizsgálat. A vállalatnak erősíteni ügyi alkalmasságot. — Célszerű személyesen foglalkozni az új belépőkkell a munkaerőfelvevő- és [ kel a beilleszkedesig.-megtartó képességét, hogy j _ Gyári ismertető — a szükséges létszámot a j tanácsadó füzet szerkeszténövekvő verseny viszonyai között is megtarthassa, az új munkahelyeket betölthesse. A céltudatos munka erő-gazdálkodásban meg kell előzni más vállalatokat. (Például meg kell szervezni a környező falvak-E se. — Készüljön távlat szociális terv a dolgozók bevonásával. — Szaktanfolyamokon képezzenek dolgozókat sajátos munkafolyamatok élőn a műszakváltásokhoz1 végzésére, és ezzel fokozigazodó autóbuszjáratokat.) | zák vállalathoz való kötődésüket. ■ Munkaszervezési intézkedések is szükségesek a két műszakra való áttéréshez. — Monoton munkák elkerülése az éjszakai műszakokban. — Az új belépőket bizonyos ideig egy műszakban foglalkoztassák stb. Befejezésül egy hír: A Kiskunfélegyházi Ruhagyárban hasonló vizsgálatot folytat a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó. Csaté Károly A dolgozók tájékozottsága, és ennek alapján bizonyos fokú részvétele a döntésekben, rendkívül érzékenyen érinti a munkahelyi közösségeket. A dolgozók termeléssel kapcsolatos értesülései — nemcsak a VSZM-ben — de másutt is hiányosak még. ami magában hordozza a vezetőkkel szembeni bizalmatlanság egyes okait. Sok vezető nem mérlegeli eléggé azt a tényt, hogy az üzemben a munkás nemcsak pénzt keres, hanem termelési folyamatok végrehajtója, aktív részese, amiben nem az „eszköz” szerepét tölti be. 10. Munkáspolitika BlRALÖ CIKKEINK nyomán gyakori a felsziszszenés. írjuk névvel vagy név nélkül, az érdekeltek, az érintettek rögtön kinyilvánítják véleményüket, miszerint a cikk ugyan igaz, de hiányzik belőle .. S itt felsorolás következik, mely azt bizonyítja, hogy a hibák mellett eredmények is vannak stb. Ha az ellátás gondjait sorolva hivatalos vizsgálat tényeit idézzük, akad aki egyoldalúsággal vádol bennünket, s azt kutatja, miféle szubjektív indokok ve zették a tollát az újságírónak. Szűkebb tanácskozásokon is felszólalnak, igyekeznek védeni a „mundér becsületét”, s elmarasztalják a sajtót, pedig csak a lakosság észrevételeit, panaszait tolmácsoltuk, tettük szóvá. Van aki attól fél — s óv bennünket, hogy lejáratjuk a vezetők tekintélyét, ha a jogtalan előnyöket feszegetjük, holott nyilvánvaló, hogy azokkal egyesek a saját tekintélyüket csorbítok — akár ír a visszás dolgokról a megyei pártbizottság lapja, akár nem. NÉHA az az érzésünk, hogy némelyeknek a nézőpontjában van a hiba. Amikor egy-egy szakma vagy ágazat jó hírének védelmében elfeledkeznek az általános érdekekről, a lakosság, a vásárlók, esetenként vagy legtöbbször — o munkásosztály érdekeiről. Nem arról van szó, hogy az újság — mint a közvélemény egyik jelentős fóruma — tévedhetetlen, s nem lehet vitázni a megállapításaival. De. aki ezt teszi, az tegye nyíltan, becsületesen, a közvélemény előtt, vállalva annak kockázatát is, hogy nyilvánosságra hozott véleménye esetleg nem tetszik az emberek többségének. Sajnos, az ilyen őszinte és egyenes reagálás — egyáltalán a cikkeinkre való felelős és felhívás nélküli válaszadás — ritka, mint a fehér holló. Annál több a mellébeszélés, a mosakodás, a magyarázkodás, a hibák elismerése és kijavítása helyett az elfogadható indokok keresgélése, a felelősség másra kenése, a „labdázás” és szemethunyás. ANNÁL SZOMORÚBB ez. ha olyanoknál tapasztalunk ilyesmit, akik egyébként szívesen hivatkoznak saját munkás mivoltukra, helytállásukra és érdemeikre. Mintha elfelejtették volna, honnan jöttek és kinek a jóvoltából emelkedhettek felelős pozícióba. Hivatkozhatnánk természetesen pártunk tizedik kongresszusának határozatára is, mely a többek között kimondja: „El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek.” — s idézhetnénk még több mondatát is a kongresszusi állásfoglalásnak, mely a hanyag munka határozott elmarasztalását, a közerkölcsöt sértő, fejlődésünket fékező jelenségek elítélését állítja előtérbe, s teszi társadalmi nézőponttá. Azok azonban, akik ilyen kérdésekben elnézőek és megbocsátóak, szintén jól ismerik a határozatokat, sőt vallják, hogy azok rájuk nézve is kötelezőek. Hogy mégis hol van a kettősség az elvek és a konkrét gyakorlat között — ezt mindenkinek magának kell megvizsgálnia. ADDIG IS azonban, míg kialakul valamiféle egység a nézetek és a tettek, a hiba észlelése és megszüntetése között — engedtessék meg, hogy ne adjuk fel a harcot, s továbbra is küzdjünk pártunk munkáspolitikájának megfelelően a fogyatékosságok ellen. Abban a reményben, hogy mind többen lesznek azok, akik nemcsak a „mundér becsületéért” emelnek szót, de még nagyobb erővel kelnek bírókra az előrehaladásunkat fékező mindenfajta mwradisággal, restséggel, cinizmussal és fegyelmezetlenséggel. A szocializmust építő társadalom érdekében. T. P. Kalocsai fiatalok küldöttgyűlése Tegnap délelőtt Kalocsán, a városi tanács dísztermében tartották a város KlSZ-alapszervezeteinek küldöttértekezletét, amelyen kilencven ifjúkommunista képViselte a KISZ-eseket. A tanácskozáson részt vett Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Mester József, A műszaki hónap eseményei A tanulmány teljes ismertetésére nem vállalkozhatunk. Igyekeztem a pszichológusok olyan megállapításaira felhívni a figyelmet, amelyek meghatározzák a helyes vállalati tervezés irányát, a munkássá válás elősegítését, a helyes vezetési módszerek alkalmazását stb. Befejezésként idézek olyan javaslatokat a tanulmányból, amelyek íe 111 ívják más Három eseményre került sor tegnap Kecskeméten a műszaki hónap keretében. A Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesületben rendezésében Radó Endre számolt be a Londonban rendezett IPEX nyomdaipari világkiállítás tapasztalatairól. Ugyanván és Sersényi Sándor, akik Párizsban, Düsseldorfban és Gottwaldowban jártak. Az előadásokon a két iparágban meghonosodó legújabb eljárásokról, gépekről és anyagokról adtak áttekintést. Az alkotó műszakiak számára volt érdekes dr. csak külföldi tanulmány-1 Bacher Vilmos előadása, utakon szerzett benyomá- amelyben a munkaköri j a városi pártbizottság titkára. Kovács Róbert, a küldöttértekezlet levezető elnöke üdvözölte a meg jelenteket, majd Szabóki László, a városi KISZ bizottság titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé az elmúlt négy év munkáját értékelő beszámolót. Vitaindító előadásában a két kongresszus közötti időszak legfontosabb ifjúságpolitikai eseményeit, s az ifjúsági törvény megalkotásának jelentőségét ismertette. A beszámoló utón a küldöttek és meghívottak hozzászólásai következtek. Közöttük, Bodócs László. a járműszövetkezet küldötte felajánlotta a fiatalok társadalmi munkáiát a Beloiannisz park gondozásához. Ezt követően került sor a 35 tagú városi KISZ- bizottság és a 7 tagú pénzügyi ellenőrző bizottság. nci- I ctixici.y ucii a iuuun.an.uu i , saikat ismertették az Al- i újítások vitás kérdéseinek i valamint a 17 megyei külföldi Cipőgyár kecskeméti eldöntéséhez adott útmu- jdott megválasztására, gyáregységében Lovas 1st-Itatást. • " Cs L
