Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Gazdasági aktívaértekezlet a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) ! lényégnek, hanyagságnak, kedésekre van szükség, fegyelmezetlenségnek, kaamelyek a kollektívák ere- ; landorságnak. Ide sorolhat- s ri gyarlóságon túl gyal*- : nyesülnie kell annak a köz-Gazdasági bűneselekmé- ! da sági szerveinknél, a tár-1 dályozni a fényűző, pazar- j rűbb hasznosítását igényli, nyék elkövetésére az embe- í sadalmi szerveknél érvé- ló beruházásokat- A jóvá- I A foglalkoztatottságban a jére, összefogására, véle- i nám a gazdasági bűnözés menyére épülnek. Ezért j fokozódásáról elterjedt túlmind jobban érvényesíteni ! zásokat, irányítási rer.dszekell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyanakkor erősíteni kell a kollektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. Vainnak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazuláshoz vezetett tág teret nyitva a felelőtrünk reformjának számlájára frt mendemondákat. Tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az előírások, rendelkezések ran lehetőséget adnak ren- j ponti gondolatnak, hogy a delkezéseink hiányosságai, [ helyi érdekeknek megfelehagyott beruházások devi- ! reform eddigi időszakában zaköltségei nem léphetők j — részben tudatos imtézketúl- Különösen indokolt i déseink nyomán — átrengazd&sági szerveink, intéz-j lő beruházásokat rend ljék esetben a felügyeleti szer- j deződési folyamat indult menyeink munkájának | alá az össznépgazdasági ér- vek engedélyét kell kérni, j meg. Ez még inkább így gyengéi is- Következéskép- j dekeket kifejező beruházá- Korszerűsíteni ‘kell a beru- : lesz a negyedik ötéves terv pen, e jelenségek ellen , sí tevékenységnek. Ebben ■ házások szervezését. | hátralevő részében- Az ötrészben az emberek neveié- i jussunk egy nevezőre, eb- A várható intézkedések- éves terv a keresők száma - sével, részben a tolvajt szü- ben kell egyetértenünk. kel kapcsolatban a kor- ! nak a korábbinál mérsékellő alkalmak megszüntetésé- j A vállalatok és a szövet- ! mány elnöke rámutatott, j tebb növekedését, s a teréletben, s azon kívül is.' niök tetteikért. kijátszásával is találko_ _ „,JJ. „ „ zunk. Vannak, alak vétenek j vei kell harcolnunk. Akik j kezetek * vezetői nek" minden j hogy nem kívánják a beru- | melékenység fokozottabb törvényeink ellen, bűnöket j bűnt követnek el, azoknak j erő^ összpontosítaniok kell | házásokat befagyasztani, j ütemű emelését tartalmazkövetnek el a gazdasági j a törvény előtt kell felel- a saját; ^ a rendelkezésük- | sőt, a folyamatban levőket | za- --— J- 1 re bocsátott eszközök haté-1 meg akarják gyorsítani, 1 1973-tól kezdődően a kcsny, gyorsan megtérülő, hogy azokat mielőbb a ter- j munkaképes korú népesintenzív fejlesztésére. 1 melés szolgálatába állíthas- ! ség száma lényegében nem sák. De az új beruházások j növekszik. Az ifjúsági Sokat hallunk és alva- j Elsősorban a beruházásotksunk az önzésről, kapzsi- : nál kell rendet teremteni E’si az össztársadalmi Érdek Ságról, a harácsolásról. Úgy j mert valamennyi negatív tűnik, mintha, ezek a káros I jelenség elsősorban abból jelenségek szaporodnának, j egyesek igényei a növekvő. Magas a kefefezeüta beruházások lehetőségekhez mérten env, aranya hén szólva túlzottak és gátlástalanul törnek azok kielégítésére. Erről pártunk X. kongresszusán is szó esett, A felvilágosító, nevelő munka minden eszközével, és ter, , . ; ,,,^ov“kk javítani az elhatározásánál következe- ; munkaerőforrás erőteljesen származik, hogy az .utolsó állami egyedi, nagy es a, tesebben keményebben : csökken, a mezőgazdaságket eyben a beruházásoknál fejlesztési kölcsönből meg- beavatkozik a kormánv. ból való munkaerőáramlás jelentős elcsúszások követ- ( valósuló beruházások dón-, Hangsúlyozottan kérte va- mérsékeltebb ütemű lesz. kezteik be. j rendszerét. A külön- iamennyi illetékes vezetőt, A női munkaerő-tartalékok 1 ^ozo szintű vezetők; a be- h0gy a várható intézkedő- munkába állítása mind neruhazasoí elhatározásánál sek mintegy megelőzése- j hezebb, s költségesebb, kötelesek figyelembe ven- j ként, ne igyekezzenek új ! Ezek a tendenciák hosszabb m. hogy mennyi pénz all, beruházásokat kezdeni. j időre érvényesek. p mr-.i - Kérem. — mondotta ! A munkaerő nagyarányú rendelkezésükre. A továb- ! biakban a kormánv sokkal — A legutóbbi esztendőkben — mondotta — a kormány többször foglalkozott a beruházási tevékenységgel. Jelentős javulásról mészetesen törvényeink kő- ! azonban még nem beszéla párt, a szakszervezet, j spontán mozgása sok gonténjék akármilyen szinten I szigorúbban bírálja el a i a kISZ ü^am.i és miniszté- j dot okoz a vállalatoknak, enyhén szólva tisztes- j terven _ felüli potigenyeket. j rjumi szerveit hogy i ,1AA > A Innám jev.pr'xrp»!? J végtelen spekuláció. ; A tanácsi vezető A vállalatok sok esetben csakis az adott a megengedettnél nagyobb arányban fordítják pénzvetkezetesebb érvényesíté- i hetünk, bár az év folyamán eszközeiket beruházásokra. sével is harcolunk az ossz- : fokozódott a koncentráció, társadalmi érdeket háttér- j s ez nem kis eredmény- A be helyező mindenfajta; statisztikai adatok szerint megnyilvánulással szemben, j az elmúlt évhez képest több Azt azonban nem fogadhat 1 mint ötszázzal csökkent a j megkezdett és több mint ; ezeregyszázzal nőtt a-z át; adott létesítmények száma, j Jelenleg mintegy 10 százaj lókkal kevesebb a folyaa közgazdasági | maiban levő építkezés, de megjaválásának I a költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak. Mindennek ellenére tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya- Értékük egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka- Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon, és 1975-re az teszi a visszaéléseket, Ézt j elfogadható, 65—70 százaköveteli tőlünk a becsüle- j lékos szin+re csökkenjen, tesen gondolkodó és dolgo- t Ez elengedhetetlen feltétezó többség, a közösségei1 e- j le annak, hogy gazdaságunk nes magatartást elítélő köz- I hatékonysága erőteljesen juk el, hogy a kapzsiság, harácsolás oka a gazdaságirányítás reformja. Az önállóságnak, a helyesebb anyagi ösztönzésnek, a jobb ellátásnak szemlélet semmi köze sincs az eléggé el nem ítélhető anyagi kisiklásokhoz. Ezek ellen ma a korábbinál is kíméletlenebb harcot, nyílt fellépést hirdetünk- Ez az oka annak is. hogy nagyobb nyilvánosságot adunk az ilyen ügyeknek, és törekszünk olyan közhangulat kialakítására. amely lehetetlenné vélemény. E törekvésünk jő példái a telekspekuláció ellen hozott intézkedéseink. Előbb fokozódjék. A beruházási feszültség lényegében nem csökkent és a népgazdaságban mu a progresszív adózás beve- j tatkozó gondok jó része erzetésével próbáltunk gátat re vezethető vissza. Probvetni az indokolatlanul ésj lémát okoz a beruházási rohamosan növekvő telekáraknak- Mikor láttuk, hogy ennek a rendelkezésnek az eredménye nem kielégítő, akkor a kormány össztevékenyság nagysága és növekedési üteme. Enynvit nem bír el az ország, nem futja a nemzeti jövedelemből, nem áll rendelolyan intézkedést hozott, i kezésre kellő kapacitás. A amely már drákói szigorral gátat vet a spekulációknak és az árak letörését célozza. A mellékjövedelmek szerzését szabályozó rendelkezéseink lazák voltak. Erőfeszítés nélkül lehetett betölteni másod-, sőt harmádállásokat, s ily módon meg nem érdemelt bérhez jutni. A kormány közelmúltban hozott határozata rendet teremt, jelentősen megszigorítva az előírásokat. A kormány elnöke ezután részletesebben elemezte gazdasági életünk néhány problémáját. Elsősorban a beruházási politika és gyakorlati kérdéseiről szólott. — Legkényesebb problémánknak a beruházási szféra jelenségeit tekintem — mondotta. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, az idén is kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nemzeti jövedelem, pedig ötéves tervünk előírása szerint a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben beruházási nehézségek az építési anyagok árának emelkedésében a kivitelezési határidő elhúzódásában jelentkeznek. Gazdaságirányítási rendszerünk! kel ellentétes helyzet ala| kult ki: az építőipari vál- I lalatok válogatnak a rendelések között, nem törekszenek az olcsóbb és jobb minőségű kivitelezésre, a vállalt határidők betartására, A beruházási feszültségek hozzájárulnak a munkaerőgondok kiéleződéséhez és az import gyors felfutása következtében a külkereskedelmi mérleg hiányának is okozói. Fock Jenő emlékeztetett arra a meglehetősen gyakori jelenségre, hogy műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházá- I sok kivitelezését kezdik I meg azzal az alig titkolt | szándékkal, hogy a kö’t| ségvetés — kényszerűségből I — az eredetileg tervezetts nem tesznek eleget forgó alap-feltöltési kötelezettségeiknek-A kialakult V-dv“-'" tendenciák növelik az árfeszültségeket és egy i hezebb helyzetbe hozzák a költségvetést- Ezeket a ten , _____ A káros munkaerőmozgás szervek j gyázzanak erre, s a kor- j rontja a munkafegyelmet, . terület j mány nevében kérem, sőt i ugyanakkor a fellazult anyagi lehetőségeinek meg- I megkövetelem az állami j munkamorál tovább növefe-lelo fejlesztéseket tervez- i szervek vezetőitől, az üze- ] H a fluktuációt. A vállanetnek. A vallatott fej esz- j mek igazgatóitól, a szövet- j latok sok esetben nagy léttes! alap a _ nepgazdasagi : kezetek vezetőitől hogy tervben eloiranyzoU összeg-• óvak0djanak az említett kötelesek -1?törekvésektől, mert ezzel sáfárkodni^ vele. A tu-lépés nrhéz helyzetbe hozhatják elelotlenseg, amely most; népgazdaságunkat. Minden -- már nem maradhat következmények nélkül. Szigorúbban kell ellenőrizdenciákat mielőbb meg k®U ni a műszaki előírások beváltoztatnunk. Állami, gaz-1 tartását és meg kell akaki reálisan mérje fel helv| zetünket, ennek megfelelően cselekedjék, hogy mielőbb túljussunk nehézségeinken. Javítani kell a termelés gazdaságosságát Fock Jenő ezután arról si struktúra javítása érdé- | hozzáfogniuk a gazdaságkében következetesebben , tálán termelést folytató kell alkalmazni mind a; vállalatok ügyének rendekózvetett. mind a közvet- j zé.-éhez- Néhány vállalatnál ien irányítás eszközeit. Kö- í máris elkezdték, vagy el is vetíkezetesebbé tesszük tá- ! készítették az ötéves szaró ogatási rendszerünket a j málási programokat. Ezek tekintetben, — mondotta ! természetesen kemény, de szólt, hogy a felhalmozási folyamatban jelentős szerepe van a készletek alakulásának. Az elmúlt években öszszességében javult a helyzet. Ä készletnövekedés 1970-ben kisebb hányadot kötött le a nemzett jövedelemből, mint korábban. Az eltelt három évben a készletek — jelentős abszolút növekedésük ellenére — kisebb ütemben nőttek, mint az. értékesítés. Mindezek ellenére a vállalatok jelentős részénél még mindig tapasztalható indokolatlan készletgyüjtés. A kormány elnöke ezután a termelés gazdaságosságával foglalkozott- A népgazdaság fejlődésének alapvető követelménye — mondotta —, hogy állandóan javuljon a termelés gazdaságossága. A gépiparban a járműgyártás és a számítógépgyártás kiemelt fejlesztésével az egész ágazat termékstruktúrája gazdaságosságának javítását tűztük ki célul. A ruházati ipar termelésének gazdaságosabbá tételét a negyedik-ötödik ötéves tervben végrehajtásra kerülő rekonstrukció segíti elő- Bútoriparunkban eltérően az eredeti elképzeléstől, új gyárak építése helyett átfogó rekonstrukciós programot hajtanak végre-A gazdaságosság fokozásának a nemzetközi együttműködés útján igen jó példája az a megállapodás, amelyet papíripari termékek cseréjére a magyar és szovjet miniszterek a közelmúltban kötöttek meg. E szerint a Szovjetunió tömegpapírokat szállít Magyarországnak, finomabb nyomópapírok és feldolgozott papírtermékek ellenékel! emelkednie a felhal- ! létesítmény befejezéséhez.... ,. .. , ben. Az egyezmény kieto^iad mlto anmáf eSet ü mindkét fél sajátos érdeaa maja a mar eiKezdett keitj enyhíti a nvers-nyag—, hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüleilkerülhetetlen intézkedések. Vannak, akik attól félnek, hogy a szanálás nyo- ! rasara jék vagy elodázzák a tor- i mán politikai problémák j irányuló ' szervező munka“ meles struktúrájának at- keletkeznek, mindenekelőtt1 alakítását, illetve az üzem ) a munkaerő-foglalkoztatottszámhiányt mutatnak ki, és további csökkenésétől félve. elnézőek a fegvelmezetlenkedőlckel szemben. A munkafegyelem lazasága jelentős részben a munka szervezettségének alacsony szintjével indokolható. Ugyanakkor a laza munkafegyelem gátolja leginkább a korszerű termeiésszerve[ zési elvek gyakorlati érvényesítését- Ezért nagyon következetes intézkedésekkel kell gátat vetni a munkafegyelem további lazulásának. Az adminisztratívintézkedéseken túl számítunk a szocial’sta brigádok, a törzsgárda és minden öntudatos dolgozó példamutató helytállására. Továbbra sem kielégítő a munkaerőtartalékok feltá- és hasznosítására A vállalati szervezés jelenlegi helyzetét gyors ütemben kell javítani- Mér mindig nagytömegű munkaerőt kötünk le a belső szállításban, anyagmozgatásban és más, a fő tevékenységet kiszolgáló folyamatokban. Túlzottan növekedett az adminisztratív létszám is. Ezen váitoztanl kell. Támogatjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek visszaírd-' nyitják a termelőmunkára az improduktív adminisztráció területére meggondolatlanul átirányított dolgozókat. A vállalati szervező tevékenységben főleg a ter- A kormány elnöke rész- [ tenzív úton történik. Emel- melésszervezés gyors üteletesen elemezte a munka- ; lett természetesen egyes j mű fejlesztését, a modem erőhelyzetet és bírálta azo- j ágazatokban és az ország | munkaszervezési módszekat a túlzó nézeteket, ame- ! egyes körzeteiben munka- j re^ széles körű elterjeszté— helybővítő, extenzív gaz- ! sét kell szorgalmazni. A esetleges megszüntetését, Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért vállalnunk kell és meg kell birkóznunk az esetleges helyi politikai zökkenőkkel. A kormány néhány nagyüzem problémájával többször is foglalkozott. Döntött a Gamz-MÁVAG, a Hajógyár, a Felvonó- és Hajtóműgyár gazdaságosabb termelésének biztosításáról. A minisztériumoknak sokkal határozottabban kell ság oldaláról- Hasonló aggodalommal találkoztunk a gazdaságirányítás reformjánál!: bevezetésekor is- Az aggodalom akkor sem volt indokolt, ma sem kell munkanélküliségtől félni, hiszen egész népgazdaságunkra rendkívül nagy terheket ró éppen a munkaerőhiány. Nem szabad ilyen mondvacsinált, nem valós indokkal késleltetni a most már halaszthatatlan intézkedések végrehajtását. 9 ntun! aerähelyzet tanu'sí^ai ...— -------------- „ ------- , , ellátási problémákat és lemozásnak. Az ebből szar- ; Ilyenkor természetesen hetővé teszi a választék mazó nehézségek a költ- j mindig azzal érvelnek, bővítését, ségvetésben és a fizetési hogy a népgazdasági érdek j Fock Jenő hangsúlyozta, mérlegben csapődogs. le, I kivágja ezí így. Ez — töjr- Jwgr a tspnelélyek képviselői általános munkaerőhiányt emlegetve és rá se hederítve a helyi megoldási lehetőségekre, arról panaszkodnak, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági vállalkozásai és az ipari szövetkezetek tömegével elszívják a munkaerőt. Ilyen esetek helyenként valóban előfordultak, de az „elcsábítottak” az üzemi munkásságnak csak elenyésző kis százalékát teszik ki. A munkaerőhiány helyenként, egyes üzemrészekben valóban súlyos problémát okoz Vannak gyáraink, ahol a modern technikával — amelyre mi’liókat költöttünk. — elsősorban munkaerőhiány következtében egy műszakban termelnek, és gyakran ott sem teljes kapacitással. Népgazdaságunk fejlesztése jelenleg és a követkedaságfejlesztő módszereket ^ úllnla,ti igazgatási, irányítási es ügyviteli munkaterületeken is széles körben is alkalmazunk- Az intenzív fejlesztés a munkaerőgazdálkodásban alapvetően a már foglalkoztatott létszám munkaerejének ésszealkalmazni kell a korszerű módszereket, az irodatechnikai és adatf?1d","~-ó eszközök felhasználását. Kedvezően a'akul a munka termelékenysége Az iparban kedvezően alakult a munka termelékenysége. Folytatódik az 1970-ben elkezdődött tendencia- A termelés emelkedése az iparban teljes egészében, az építőiparban pedig kétharmad részben a munka termelékenységének növekedéséből származik, s ez lényegében megfelel a tervirányzatnak. Bár a lehetőségek még nincsenek kihasználva és az általában ző években elsősorban inr pozitív fejlődés az egyes < vállalatok esetében nagy eltéréseket takar. Figyelemre méltó, hogy helyreállt a terme1 ékenvreg és a bérszínvonal emelkedése közötti összhang- A termelékenység növekedése az iparban kisebb. az építőiparban jelentósebb mértékben meghaladja a bérszínvonal emelkedését- A felhasznált bérek tömege mind a tervezetthez, mind a termeléshez viszo(Folytatás a 4, oldalon.).
