Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-22 / 249. szám

IS TI. október Sí, péntek *. oldal Á város iránti szeretettel és felelősségtudattal A megyeszékhely új centrumáról tárgyalt a népfrontbizottság Tegnap délelőtt kibőví­tett testületi ülést tartott a Hazafias Népfront Kecs­keméti Városi Bizottsága, a megyei székház tanács­épül most a szemünk lát­tára, s közreműködésünk­kel, amelynek lélekszáma már ma meghaladja a nyolcvanezret, s vonzáskö­kozó termében. Fehér Sán- j rébe — szomszédos és tá­dor városi népfrontelnök üdvözölte a megjelente­ket, közöttük Borsos Györ­gyöt, a városi pártbizott­ság titkárát, s Kállai Ár­­pádné országgyűlési képvi­selőt. A közel félszáz részt­vevő előtt dr. Mező Mi­volabbi megyékkel való intenzív kapcsolatát is te­kintve — mintegy 700 ezer ember tartozik. Az új városközpont sok­oldalú bemutatásának fé­nyében kerültek kellő megvilágításba a jelölő gyűléseken elhangzott la hány tanácselnök-helyettes kossagj javaslatok, kivan­­a népfront várospolitikai ! menyek, panaszok, bizottságának elnöke is- E^k rendszerezese^ meg­mentette Kecskemét város- valósításuk lehetőségeinek központjának rendezési I merlegelese megtörtént A tervét, a jelölő gyűléseken I Riasztok részéről mutat­­felmerült közműigén veket- |kozu ^varasok jellemze­­illetve az ebből eredő to- *sere erdekes °sszehasonli­vábbi intézkedéseket. A re­ferátum a létesítmények színes, szemléletes leírá­sával érzékletes képet tárt a hallgatóság elé a megye­­székhely központjának máris formálódó új arcu­latáról. Bemutatta, hogy a tervek megvalósításával miként válik mind telje­sebben képessé Kecskemét á felsőfokú szerepkör betöl­tésére. Olyan felsőfokú te­rületi központ centruma tási szempont az igények forint-összértékének válto­zása. 1967-ben a különbö­ző igények kielégítésére 51 millió forint látszott ele­gendőnek; most már ez az érték 131 millió forint. Ez jó tendencia és természe­tes velejárója általános fejlődésünknek. Áttekin­tést adott az előadó arról is, mire terjednek ki a lakossági igények, milyen költségekkel jár valóra­­váltásuk, illetve mennyi II megyei küldöttértekezlet Száztizenhét fiatal tanácskozott Baján előtt A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei küldött­értekezletére, a közelgő Vili. kongresszusára ké­szülve tegnap Baján, a vá­rosi tanácsháza dísztermé­ben került sor a város Ifjú­kon! muriisláinak tanácsko­zására. . A' gyárak, vállalatok, ter­melőszövetkezetek KISZ- ala ^szervezeteiben megvá­lasztott 117 fiatal küldött­értekezletén Antal István városi úttörőelnök köszön­tötte a résztvevőket, kö­zöttük dr. Gajdócsi István országgyűlési képviselőt, a városi tanács elnökét, a rendelkezésre álló anya­gi eszköz. Az előadás élénk és konstruktív vitára ösztö­kélte á megjelenteket, akik közül felszólalt: Varga Mihályné, Szűcs Lajosné, Fenyvesiné Góhér Anna, Joós Ferenc, Fazekas Fe­renc, Vály Etek, Buzogány P. Lajos, Bartha Mihály, Lehoczky Józsefné, Borsos György és Papp Dezső. Valamennyi hozzászólást áthatotta a város szerete­­te, a nagy felelősségtudat annak jelenéért, jövőjéért. Végezetül dr. Csűri Fe­­rencné városi népfronttit­kár mondott tájékoztatót a tanyai népfrontcsoportok munkájáróL Nemzetközi könnyűszerkezetes kiállítás A HUNGEXPO fogadó­termében csütörtökön dél­előtt Kordik László, a könnyűszerkezetes prog­ramiroda vezetője sajtótá­jékoztatón számolt be ar­ról, hogy a BNV három pavilonjában nemzetközi könnyűszerkezetes kiállítást rendeznek. Ezzel a bemuta­tóval nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt szé­les körű ismertetést nyújta­nak a korszerű könnyű­­szerkezetes . építésmódról. Hét ország cégei vesznek részt a kiállításon, ezenkí­vül mintegy 30 hazai válla­lat is bemutatja azokat az új termékeit, amelyekkel a kormány könnyűszerkeze­tes programjának megvaló­sítását kívánják segíteni. A kiállítás csütörtökön meg­nyílt, s az érdeklődők októ­ber végéig tekinthetik meg a bemutatott termékeket. Pályakezdő diplomások A Bolgár Forradalmi Marxista Párt munkájáról, s a közelgő kongresszusra való felké­szülésről szóló írásos be­számoló mellett Pap Pé­ter, a városi KlSZ-bizott­­ság titkára vitaindító elő­adást tartott, melyet fel­szólalások követtek. A késő délutáni órákig j másodtitkára, tartó vita lényegében há- Szvetlozár Vaszilev, aBol­­rom tényező köré csopor- j gár Kulturális Központ tosult: a KISZ-szervezeti! igazgatóhelyettese. A kiál­­élet fellendítése, az ifjúság-! lítást népes érdeklődés politikai határozattal kap-1 mellett dr. Greiner József, esolatos további feladatok, j ------------------------­s a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javítása. Ezután a küldöttek 37 A Bolgár Forradalmi Marxista Párt ez év au­gusztus 2-án ünnepelte megalakulásának 80. év­fordulóját. E jubileum je­gyében került sor tegnap Kecskeméten, a városi művelődési központ Kom­­szomol téri termében a Bolgár Kulturális Központ által összeállított és a Közalkalmazottak Szak­­szervezete Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, vala­mint a városi művelődési központ által rendezett, 80 éves Bolgár Forradalmi Marxista Párt című kiál­lítás megnyitására. Az eseményen részt vett Marin Sztajev, a Bolgár Népköztársaság magyar­­országi nagykövetségének valamint 80 évét bemutató kiállítás nyílt a megyei pártbizottság tit­kára nyitotta meg, a me­gyei pártbizottság és a rendező szervek nevében köszöntve az egybegyűlte­ket. Meleg szavakkal szólt pártjaink és népeink test­véri, baráti kapcsolatairól, majd méltatta a nagy múl­tú bolgár tetsvérpárt for­radalmi harcainak, s azok jelentőségének — a kiál­lítás 46 tablóján is szem­léltetett — állomásait. A megnyitó után Marin Sztajev elvtrás mondott köszönetét az internacio­nalista kapcsolatainkat, pártjaink és népeink ba­rátságának erősítését cél­zó kiállítás bemutatásá­hoz nyújtott segítségért. A bizonyára sok érdek­lődőt vonzó kiállítás (Kom­­szomol tér 5, gimnáziumi díszterem) október 21—27- ig naponta 10— 12-ig. illet­ve 15—17 óráig tart nyit­va. .»»». ____ ______ taí?ú városi KlSZ-bizottsá-Terbe Dezsőt, a megyei j főt, 9 tagú pénzügyi ellen- í ^ Minisztertanács tegna KlSZ-bizottság első titká-1 °'rz° kjaottságöt és 33 me- pj ülésén az Országos lí­rát. Gera Sándort, a megyei j gyei küldöttet választottak. A küldöttértekezletet kö­vetően a városi bizottság megtartotta első ülését, amelyen városi KISZ-tit­­kámak ismét Pap Pétert ülést tartott a Minisztertanács pártbizottság munkatársát. A bajái KISZ-bizottság, illetve a város gyáraiban, üzemeiben és termelőszö­vetkezeteiben működő 143 | választották, alapszervezet négy év alatti T. L, júságpolitikai és Oktatási Tanács előterjesztése alap­ján a kormány megtár­gyalta a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásá­nak tanulmányi és szociá­lis segítésének helyzetét. A mány a jelentést elfogadta és döntött a szükséges in­tézkedésekről. A Minisztertanács — az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának előterjesztésére Avar fejedelmi leletek kiállítása fizikai dolgozók gyerme- foglalkozott az ifjúság sza­­keinek segítésében a diák- j i3ad idejének hasznos eltöl­­-'i-*-- tését szolgáló intézmények Országos szenzációt kel­tett ez év februárjában a Katona József Múzeum ve­zetőinek bejelentése: avar fejedelmi leleteket találtak homokkitermelést végző munkások Kunszentmiklós határában. Az értékes kin­cseket azóta sok ezer em­ber megcsodálta Bács-Kis­kun megye székhelyén és a fővárosban rendezett kiál­lításokon. A gazdag leletanyagot szombattól ismét megcso­dálhatja, tanulmányozhat­ja Kecskemét lakossága. Dr. Fülep Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója nyitja meg a Katona József Múzeumban déli 12 órakor „Az avar fe­jedelmi leletek” című ki­állítást A kunszentmiklós —kunbábonyi leleteken kí­vül bemutatják a korábbi ásatásokon, máshonnan — Bócsáról, Kiskőrös környé­kéről stb. — előkerült feje­delmi kincseket is. A láto­gatók összehasonlíthatják a múlt, a tudományos szem­pontból is páratlan értékű „üzeneteit”, a gazdagon ci­zellált díszcsatokat, ivópo­harakat, ékszereket, fegy­vereket. A tájékozódás, az érté­kelés megkönnyítésére íz­léses kivitelű katalógust adott ki ebből az alkalom­ból a Magyar Nemzeti Mú­zeum és a Katona József Múzeum — a két rendező­­szerv. H. Tóth Elvira, me­gyei múzeumigazgató-he­­lyettes részletesen ismerteti ebben a leletek jelentősé­szociális ellátás különböző formái alapvető szerepet töltenek be. A kormány szükségesnek tartja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának feltéte­lei hatékonyan javuljanak. A fizikai dolgozók gyerme­keinek pedagógiai segítésé­ben az iskblók mellett so­kat tehetnek a társadalmi szervezetek (SZOT, KISZ) — ifjúsági és úttörőházak, ifjúsági parkok és klubok, építőtáborok, ifjúsági üdü­lőtelepek — üzemeltetésé­vel, és meghatározta, hogy e létesítmények fenntartá­sában, üzemeltetésében az állami, illetve elsősorban a tanácsi szervekre a jövő­ben milyen feladatok há­rulnak. A kormány annak Nyikolaj Jegorov szovjet művelődésügyi miniszter­helyettes válaszol az APN tudósítójának kérdéseire. — Hányán vannak és milyen területen szereztek szakképzettséget az idén végzett és munkába álló szovjet főiskolások és egye­temisták? — A nyári hónapok alatt a 667 ezer hallgató már kipihente az utolsó vizsgák fáradalmait, a dip­lomatervek védésének iz­galmát, és beleilleszkedett a munkahelyi kollektívák­ba. Idén 350 szakma kép­viselői fejezték be tanul­mányaikat. — Volt-e minden végzős hallgatónak elhelyezkedési lehetősége? — Természetesen, A kö­zép- és felsőfokú tanintéz­mények négy hónappal a tanév befejezése előtt megkapták a minisztériu­mok és egyéb szervek munkaerőigényeit. Ezek meghaladták a végzős hall­gatók létszámát. A szemé­lyi elosztást bizottság vég­zi, melynek tagjai a dé­kán, az érdekelt miniszté­riumok és a társadalmi szervek képviselői. A bi­zottság az elosztásnál gon­dosan mérlegeli a végzős hallgatók egyetemi előme­netelét, képzettségét, csa­ládi helyzetét, egészségi állapotát és természetesen egyéni érdekeit is. — Hogyan fogadják a munkahelyek a pályakez­dő fiatalokat? — Az elhelyezett fiatal szakemberek úgynevezett munkakezdési segélyt kap­nak, hogy biztosítva legyen a költözés és a lete­lepedés költsége. Soron kí­vül lakáshoz juthatnak. Amennyiben a munkahely nem biztosítaná ezt, vagy a fiatal szakembert nem végzettségének megfelelő munkakörben helyezné el, az illetőnek joga van be­osztását visszautasítani. A végzés után három évvel szabadon változtathat munkahelyet. Magától ér­tetődik, hogy a végzett hallgatókat az első naptól kezdve megilletik minda­zok a jogok, melyeket az adott munkahely dolgozói élveznek. — Ki a felelős az Ifjú szakemberek jó munkahe­lyi és életkörülményeinek megteremtéséért? — Mindenekelőtt termé­szetesen az adott munka­hely vezetői és társadalmi szervei. A minisztérium és más illetékes szervek is sokat tesznek azért, hogy a fiatal diplomások meg­felelő munkát kapjanak, biztosítva legyen szakmai továbbképzésük és maga­sabb munkakörbe sorolá­suk, ha megvan hozzá a szükséges szakmai ismere­tük és képességeik. Konf­liktusok esetén az illeté­kes szakminisztérium közbelép. Ha indokolt, akkor a Művelődésügyi Minisztérium megfelelő osztálya is megteszi a szükséges lépéseket. Fel­hívja a vállalat figyelmét a törvényes rendelkezések megtartására, ennek ered­ménytelensége esetén pe­dig visszahívja a fiatal szakembert munkahelyé­ről, és új munkahelyet biztosit számára. Ilyen eset azonban ritkán for­dul elő. A szovjet vál­lalatok és üzemtek „erköl­csi állapota” olyan, hogy a fiatal szakembereket mind a vállalatvezetés, mind a munkahelyi kol­lektívák támogatják. Hegyek fölött, völgyek fölött, gyermekeinek továbbtanu­lását oedig közéoiskolai tanulmányi ösztöndüak is segítsék. A fizikai dolgozók gyermekeinek hatékony tá­mogatásában az állami és tanácsi erőfeszítések mel lett sokat tehetnek saiát gét, csoportosítja a napvi- j erőforrásaikból a vállala­­lágra került „méltóság-jel- i t.ok, a termelőüzemek és a vényeket”. 1 szövetkezeik is. A . kor­akciói is, azok az előkészí- . érdekében, hogy az ifjúság tő tanfolyamok és táboro- j szabad ideje hasznos eltöl­­zások, amelyek a továbbta- : tésének lehetőségei tovább nuiás feltételeit javítják. | bővüljenek, felhívja a ta- Emellett az ^ is szükséges, i rácsok, a vállalatok, a szö­­hogy a jövőben szélesed- j vetkezetek és a társadalmi jék és javuljon a tanulok szervezetek figyelmét, se­­kóllégiumt ellátása, a fizi- • gftsék az ifjúság rendelke­­kai dolgozók tehetséges késére álló intézmények fenntartását és bővítését. A Minisztertanács a fő­városi tömegközlekedés ja­vítása érdekében a Fővá­rosi Tanács elnökének elő­­terie^ztésére határozatot hozott a budapesti metró építésének gyorsítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ha ezt a szót halljuk: közlekedés, felidéződik bennünk a vonat, a gép­kocsi, a repülőgép, a ha­jó, esetleg a kerékpár és a lovas kocsi is. De erről aligha jut valakinek is eszébe a drótkötélpálya. Pedig a világon napjaink­ban 12 ezer drótkötélpá­lya működik, hosszuk ösz­­szesen több mint tízezer kilométer és óránként mintegy 1 millió embert szállítanak. Grúziában található egy kisváros, mely nem alap­talanul viseli a „drótkö­télpályák városa” címet. Csiaturában, ebben az ősi bányászvárosban több mint 30 drótkötélpályát használ­nak utas- és teherszállí­tásra. Csiatura lakói ma már el sem tudják képzelni életüket ezek nélkül a ké­nyelmes kis fülkék nél­kül, melyek hangtalanul suhannak a hegyek, s a szédítően mély völgyek fö­lött. Az út a bányából ha­za — a város egyik végé­ből a másikba — autó­busszal a hegyi szerpenti­neken azelőtt több órát vett igénybe. A drótkötél­pályán ez az út csak né­hány percig tart. Csiatura mintegy kísér­leti laboratóriumként szol­gál a drótkötélpályák ter­vezőinek és kivitelezői­nek. Itt próbálják ki az új konstrukciójú pályákat és kocsikat. Itt készült el például a Szovjetunió első földalatti személyszállító drótkötélpályája, amely jelentősen javítja a bá­nyászok munkakörülmé­nyeit. Azóta hasonló drót­­kötélpályák épültek az or­szág több bányájában. Grúziában nagy jelentő­sége van a drótkötélpá­lyáknak, sok helyen kell építeni és alkalmazni eb­ben a hegyekben oly gaz­dag országban. Napjaink­ban ugyanis erőteljes a lakosság elvándorlása a hegyi falvakból, melyek a közlekedés hagyományos eszközeivel nehezen meg­közelíthetők. A drótkötél­pályák gyors, kényelmes összeköttetést teremthet­nek a külvilággal, fellen­díthetik a hegyi körzetek gazdaságát, a turizmust és a téli sportokat, megköny­­nyíthetik a hegyilakók éle­tét. Litván diáklány operája A Litván Televízió be­mutatta Yurate Baltra­­meyunaite, 17 éves diák­lány gyermekoperáját, me­lyet Antanas Baranauskas, 19. századi litván költő „A kismedve betegsége” című műve alapián írt. Yurate Kaunasban végzi iskoláját, majd megpályáz­za a konzervatóriumot. Kedvenc időtöltései közé tartozik a zongora, a nyelv­­tanulás, a rajz és a vers­írás. A litván pedagógusok voltak az elsők a Szov­jetunióban, akik a közép­iskolai oktatást zene-, tánc. és festőtanfolyamok­­bal bővítették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents