Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-22 / 249. szám
C olflal 1971. október «, pftatef 1 Számítástechnikai képzés a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán Lovak napja leáldozóban A kormány 1970-ben fogadta el a számítógép programot, melynek keretében a negyedik ötéves terv végére 5 ezer számítástechnikai szakembert képeznek hazánkban és külföldön, különböző műszaki jellegű felsőoktatási intézményekben. Miért van erre szükség? Azért, mert a fejlődő népgazdaság megfigyelése, elemzése a hagyományos módszerekkel már nem lehetséges. A további fejlődés érdekében igénybe kell venni a komputerek, a nagy tejesítményű számítógépek segítségét. Általános tantárgy A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán szeptemberben bevezették a számítástechnikai oktatást. Erről beszélgettem Rátkai Sándor főigazgató-helyettessel : — Mit jelent ez a gyakorlatban? — A főiskola minden hallgatója a számítástechnikát mint általános tantárgyat tanulja. Ezenkívül intézményünkben speciális képzés is folyik. Az elsőéves hallgatók közül ötvenen számítógépes műszaki, huszonötén pedig gyártástechnológiai számítógépes rendszerszervező tanulmányokat folytatnak. — A hagyományos tantárgyak mellett milyen szaktárgyakat tanulnak? — Elektromos számítógépek és programozásuk, számítógépek és üzemeltetésük, gépi adatfeldolgozás — az utóbbi gyakorlati tárgy, az oktatása a főiskola két kisteljesítményű számítógépén folyik. Diákjaink ezenkívül még matematikát, valamint a számítógépek ipari alkalmazását és rendszerszervezését tanulják. Megyei számítóközpont Az elméleti és a gyakorlati tantárgyakat még felsorolni is nehéz. Ahhoz, hogy a diákok kellő színvonalon elsajátíthassák ezt a sokoldalú tudományt, megfelelő tárgyi és személyi feltételek szükségesek. — Milyen körülmények között kezdődött el a számítástechnikai oktatás a műszaki főiskolán? — kérdezem. — Mint említettem, két kisteljesítményű számítógépünk van, amelyek a jelenlegi körülmények között gyakorlati oktatásra megfelelnek. Az elméleti képzést hátráltatja, hogy helyszűkében vagyunk, mert még mindig nem készült el az új oktatási épületünk, kétszeri átadási határidő meghosszabbítás ellenére sem. Jövő szeptemberben végleges helyünkre költözhetünk. — A . számítástechnikai képzés továbbfejlesztésének terveiről szólna pár szót? — Nagyon szívesen. A negyedik ötéves tervben erre a célra 15 miliő forintot kapunk az államtól. Tervünk egy megyei számítóközpont kialakítása a főiskolán, ami az új épületben kapna helyet, ahol az erre a célra épített teremben nagy teljesítményű számítógépet helyezünk, el. A 15 millió forint ehhez nem elég. Most folynak tárgyalások arról, hogy a nagyobb vállalatok és intézmények hozzájárulnak a számítóközpont kialakításához és részükre a hozzájárulás arányában különböző munkákat végzünk. Szeretnénk, ha a vállalatok felismernék ennek az együttműködésnek a kölcsönös előnyeit. — Milyen vállalatokkal és intézményekkel folynak együttműködési tárgyalások? — A Kecskeméti Konzervgyárral, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalattal, a Tervező Irodával, a Éöldségtermesztési Kutató Intézettel. Mit tegyenek a középiskolák? A műszaki főiskola beiskolázási körzete nagy: legtöbben Bács-Kiskun, Csongrád. Szolnok, Békés, Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyéből tanulnak az intézményben. — Milyen feladatok hárulnak a középiskolákra? — Először is, akik erre a (I.) „A munkapszichológia ma talán azáltal fejthet ki leghasznosabb tevékenységet az ipari vállalatoknál, hogy empirikus (tapasztalati) kutatásaival hozzájárul bizonyos illúziók leküzdéséhez.’’ (Idézet egy munkapszichológiai tanulmányból.) ÜJ Fiatal mérnök ismerősöm, aki az ország legnagyobb rádió- és televíziógyárában dolgozik, érdekes dolgot mondott el az egyik, vezetése alá tartozó brigádról. Abból az ünnepélyes állomból, hogy elnyerték a szocialista brigád címet, klubdélutánt rendeztek. A fehér asztalnál beszélgetés közben kiderült, hogy a brigád vezetőin kívül senki sem tudta, milyen típusú termékekhez készítették az alkatrészeket. Az esettel később munkapszichológusok foglalkoztak és megállapították, hogy a gyárban a betanított munkások fele — de a szakmunkások közül is sokan — nem tudták milyen típusú rádióhoz és televízióhoz gyártottak különböző alkatrészeket. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységében az üzem vezetőinek kérésére a munkaerővándorlás okainak felderítése érdekében a dolgozók körében átfogó munkapszichológiai vizsgálatot végzett a Bács- Kiskun megyei Munkapszichológiai és Pályaválasztási Tanácsadó. A fiatal intézmény pszichológusai elmondták, hogy a VSZM-ben a megyében elsőként kértek tudományos választ a Bácspályára vonzódnak, azok részére a lehetőség szerint akalmat kell adni, hogy a matematikával és a fizikával alaposabban megismerkedhessenek. Ez az alap. Ennek érdekében az idén a középiskolai tanárok részére tanfolyamokat szervezünk, amelyen úgymond felkészítjük őket a számítástechnikai előképzésre, annak egyes módszereire. Ezek a tanárok pedig nagy segítséget nyújtanak a diákoknak a felvételi vizsgához, és a továbbiakban természetesen nekünk is, hisz jól felkészült hallgatók kerülnek a főiskolára. Gondosan összeállított programmal várja közönségét az elkövetkező hetekben, hónapokban a szabadszállási művelődési ház. A nagyközségben három darabbal vendégszerepei az Állami Déryné Színj ház. A helyi irodalmi I színpad november 7-én I mutatkozik be A béke Kiskun megyei iparosodás harmonikus fejlődését hátráltató problémákra. nn í,'.; amikor a fluktuáció (munkaerővándorlás) okainak feltárását megkíséreltük, nem szorítkozhattunk a kilépések konkrét okinak felderítésére, összegezésére, hanem a vállalat általános leírására, az emberi oldalról történő teljes helyzetelemzésre kellett válaszolni. .. .a kérdések megválaszolásával azt akarjuk elérni, hogy leírhassuk azokat a külső hatásokat, amelyek a vállalattól függetlenül hatnak, amelyekhez a vállalatnak alkalmazkodnia kell.” m Pataki Árpádot, a gyáregység igazgatóját kérdeztem, hogy miért kérte pszichológusok közreműködését a munkaerővándorlás okainak felderítésében — Nézze, én már korábban is ezt tettem volna, de akkor még nem működött Bács-Kiskun megyében munkapszichológiai tanácsadó. 1965-ben magunk végeztünk egyszerű vizsgálatokat. Sok munkaszervezéssel kapcsolatos probléma került a felszínre. Akkor elhatároztuk, hogy az ilyen „feltárásokat” folytatni kell. A megnövekedett termelési feladatok is ezt igényelték. 5. A vállalat társadalmigazdasági környezetének vizsgálata során olyan megállapítások születtek, amelyek jellemzők Bács- Kiskun megye munkásosz- ! tályára is. Áz átrétegező- J ötven igásló eladó — hirdeti az újságban a fajszi Kék Duna Tsz. Túladnak a lóállományon — gondolom magamban —. de mi lesz a hajtők, a gondozók sorsa ... Ezt kérdezem az elnöktől, Berta Jenőtől is. — Marad még jócskán igavonó állatunk — feleli. — Száznyolcvanegy lovunk van. Meg tíz csikó. Az állományt tehát alig több, mint negyedrészével „csapoljuk” meg. A hajtóknak pedig lesz munkájuk a közösben. Amíg idáig is eljutottak... A gazdag, jól termő szántóföldekkel megáldott Duna menti falu egykori parasztgazdái nem lehettek meg a ló nélkül. Még a legszegényebbek is azon fáradoztak, | nevében című műsorával. : Szorgalmasan készül az ; énekkar is a fellépésre. Az érdeklődök mintegy 30 TIT-előadáson gyarapíthatják ismereteiket. A népművelési intézmény rövidesen megnyíló pinceklubja a fiataloknak ígér sokrétű programot. dés (a munkássá válás) útjai nem egyszerűek. A paraszti környezetből való kiszakadás „szerencsepróbálással” kezdődik. Főleg az idős, de a közép korosztálynál és a fiatalok esetében is jellemző, hogy hiányzik a megalapozott pályaválasztás, a különböző szakmák iránti érdeklődés. Ez is egyik oka a munkahely-változtatásoknak. A paraszti múlt utóhatásából fakad, hogy a már nem paraszt, és még nem munkás dolgozók, munkavállalásukat hajlamosak úgy felfogni, mint a napszámba járást, a mezőgazdasági idénymunkát, aminek egy bizonyos helyen, és belátható időn belül véget kell érni és meg kell próbálni más munkát vállalni, más üzemben, más környezetben. Az ilyen dolgozók többsége szakképzettség nélküli. Olyan munkahelyre veszik fel őket, ahol szakképzettség és szakmai ambíciók nélkül is boldogulhatnak. Az ilyen munkásrétegekből pedig lassan alakul ki állandó munkásgárda. A fiatalok esetében ez gyorsabban megy. m Hol tart a munkássá válás folyamata? Mennyire távolodott el ez a réteg a paraszti életviteltől? Idézem a tanulmány pár sorát: „o vizsgált réteg mind általános, mind szakmai kvalifikációja (képzettsége) szempontjából meglehetősen alacsony színvonalat képvisel. Pályájának alakulása — eredete miatt — nem azonos a hagyományos értelemben vett munkásságéval. Társadalmi — munkahelyi magatartásuk jelentősen eltér.” (Folytatjuk) Csató ivároly hogy legalább egy rossz gebére szert tegyenek. Nemcsak igaerőt, könnyebb boldogulást, de társadalmi rangot is jelentett a ló. Az átszervezéskor úgy tűnt, örökre befellegzett a lovaknak. De nem ... Akkor csak kisebb részükön adtak túl, s nem is feltétlenül a leghitványabbjain, hanem azoktól, amelyektől gazdáik egyáltalán hajlandók voltak megválni. Üzemi istálló nem volt, a közös tulajdonba került jószágok eredeti gazdáiknál maradtak, akik etetésükről, ápolásukról gondoskodtak továbbra is. többnyire a saját költségükön. Akik sehogyan sem tudtak megválni a lovuktól, zömmel azokból lettek a hajtők. Volt. akinek véglegesen „lestrapát” lovát eladták, s utána nem hajtott más lovat... Még a mostani állománynak Is a felét az átszervezéskor hozták be. Maga az elnök is 3—4 évvel ezelőtt lovon járta a határt. A holt ágban még úsztatott is, puszta kíváncsiságból, mivel azelőtt ilyesmit csak filmen látott. Az elnöki ló — szintén az átszervezéskor került a közös állományba — a most eladásra kerülők között szerepel. De még van jó néhány fogatos, aki a hajdani sajátját hajtja. Egyszerűen nem lehet rábeszélni őket, hogy megváljanak kivénhedt jószágaiktól. ■ ■ ■ ■ Elsősorban mégsem az ember és a ló közötti mély érzelmi kapcsolat magyarázza a Kék Duna viszonylag népes lóállományát. — Jellegzetes kultúrákkal foglalkozunk — magyarázza az elnök — paprikával, uborkával, mákkal. Csak a paprikából 560 hold van. S mindezek családi művelésben. Otromba gépeinkkel ezekre nem mehetünk rá. Speciális, könnyű szerkezetekhez viszont nem lehet jutni... A háztájihoz ingyen adják a fogatot. Más kérdés, hogy a tagságnak már majdnem a fele nem művel háztájit, inkább megváltja készpénzben. És ami a fogatok kihasználását jelenti, mindinkább előtérbe nyomul a tagsági szolgáltatás, Az átszervezés óta a fajsziak által Kalocsán vásárolt új bútorokat például mind a Kék Duna Tsz fogatai hordták ki. A mostaninál volt már kisebb is a lóállomány a szövetkezetben — pár évvel ezelőtt. A növekvés úgy állt elő, hogy kevesebb volt a selejtezés, mint a szaporulat. A tagok által behozott lőcsös szekereket lassanként teljesen felváltják a gumirádlisok. Ezeket helyben készítik el. Most, hogy csökkentik az állományt, a tagsági szolgáltatás céljaira is inkább tehergépkocsikat biztosítanak. A fogatosréteg a Kék Dunában ma már korántsem egységes. Ipart, városi munkahelyeket megjárt emberek is szép számmal vannak közöttük, leginkább a „középnemzedékből”, akik a legkülönbözőbb okok miatt tértek vissza. Vagy azért, hogy együtt legyenek a családjukkal, vagy azért, mert sehol másra nem tartották alkalmasnak őket. Van azután egy-két ifjú „lóbolond” is a,hajtők, között; igyekvő, szorgos fiai talember mindegyik. E foglalkozás itt az anya* giak miatt is vonzóerőt jelent. Aki fogaton ül, annak gyűlik a munkaegysége. (Itt még így számítanak, bár ennek nincs jelentősége.) Továbbá ha világra jön egy kiscsikó, a gondozó, illetve a hajtó markát háromezec forint üti. És, a tagsági szolgáltatással összefüggően nem csekély a borravaló sem. Sajnos, a borravalót olykor túlontúl szó szerint kell érteni. Tisztelet a kivételnek, de a fogatosok — nagyon finoman fogalmazva — nem vetik meg az itókát. Ebből a gondok özöne származik. ■ ■ ■ ■ Kint vagyok a majorban. Ha ugyan még illik ide ez a szó... Középen magasba szökkenő fémtorony — a modern terményszárítóé. Egy szobafalat betöltő kapcsoló- és jelzőlámparendszer. Tíz évvel ezelőtt ez Fajszon több mint utópisztikus lett volna... Ma már természetes a látvány. Igen, de ez esetben mit kezdjek a mérlegház platójára sorra felhajtó fogatokkal? Hiszen ez is természetes — ma még. Az együttes látvány — nagy-nagy kontraszt. Bácskai József például fiatalember és traktoros képzettsége van. Hetenként váltogatja a traktort és a fogatot. Kapitány Dániel már idősebb, sokáig tehergépkocsit vezetett. Gyomorbetegsége miatt tanácsolták el az orvosok a géptől. Van. akinek azt mondom, hogy a lovát megvenni jöttem, s nagyon közvetlen szavakkal küld el... Még a hajdani sajátjait hajtja. Ábrahám János csak 16 éves. Bátyja is fogatos. További sorsát az dönti el, hogy lesz-e érzéke a géphez. Űjból az elnökhöz fordulok. Ezt mondja: — Ha eladjuk az ötven lovat, tizennégy ember sorsáról kell gondoskodnunk. A fiatalabbakat szeretnénk rábeszélni, hogy gépre menjenek. De lesz olyan is, akit iszákossága miatt szólítunk el a gyeplő mellől. Akárhogyan is alakul, mindenképp nagy tapintattal kell kezelnünk az ügyet. Mi lesz a lovak jövője? Reális számítások szerint a mostani 850—860-as dolgozó taglétszám másfél évtized múlva a felére csökken. Egyszerűen nem lesz mód arra, hogy a gépekhez képest csekély produktivitósú fogatra embereket ültessenek. Tehát ekkor már fogat sem lesz. — Azért nem szeretném, ha úgy tíz év múlva számonkérné, hogy hová tettük a lovakat. Mert könynyen lehetséges, hogy az évtized végére már egy sem lesz belőlük. „Vágóba” a ló olcsón kel el. De sok még az igaképes. Ezek ára 5—12 ezer forint között van. A mérlegbáz előtt a lovak egykedvűen fújtatnak, prüszkölnek. Még nem tudják, hogy sorsuk megpecsételődött. S hogy nyomukban tülekedve dübörögnek az MTZ-k. a Dutrá-k, a lánctalpasok. Leáldozóban a lovak napja. Hatvani Dániel KÖRNYEZET, TERMELÉS, VEZETÉS, MUNKAPSZICHOLÓGIA A munkás nemcsak pénzt keres! Cs. K. Népművelés Szabadszálláson
