Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-22 / 249. szám

8. oldal 1Í71. oktöber 8S, péntek Hétfőre vérhaté a szavazás NEN YORK (MTI) Az ENSZ titkársága le­zárta a kínai vita felszóla­lóinak jegyzékét, összesen 80-an jelentkeztek felszóla­lásra. Az Egyesült Államok, Tajvan és Albánia képvise­lője bejelentette, hogy má­sodszor is élni kíván a vé­leménynyilvánítás jogával. Tekintettel a vita megle­pően gyors ütemére, elkép­zelhető, hogy az álláspon­tok kifejtése már pénteken befejeződik, hétfőn pedig 1 sor kerül a szavazásra. A szerda délutáni ülésen elsőként Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képvise­­lője emelkedett szólásra. Malik emlékeztetett arra, bogy a Szovjetunió 22 év óta a világszervezet min­den fórumán ismételten és következetesen sikraszállt azért, hogy távolítsák el az ENSZ-ből a senkit sem képviselő Csang Kaj-sek­­klikk megbízottait és hogy a kínai nép egyetlen jogos képviselője, a Kínai Nép­­köztársaság kormánya fog­lalhassa el az őt megillető helyet az egyesült Nemze­tek Szerveztében. Malik nevetséges, „óvodás gyer­mekeknek való dajkamesé­nek” minősítette az USA- nak azt az érvelését, hogy „egy tagállam kizárása ve­szedelmes precedenst te­remtene”. Teljesen világos, hogy Tajvan nem állam, hanem Kína szerves, elide­geníthetetlen része. Taj­vant sohasem vették fel az ENSZ-be, s így fel sem vetődhet eltávolításának kérdése. Jakov Malik emlékezte­tett arra, hogy az érvé­nyes nemzetközi szerződé­sek, így például a kairói és a potsdami nyilatkozat is egyértelműen Kína el­idegeníthetetlen részének ismerte el Tajvant ^ A Szovjetunió álláspont­ját eltorzítani igyekvő rá­galmakra utalva Malik nagy nyomatékkai hangsú­lyozta: — Bármilyen is legyen viszonyunk a kínai veze­téshez, s nem a mi hibánk, hogy az megromlott, egyet­len pillanatra sem változott az a következetes elvi ál­láspontunk, amely ideoló­giai nézeteltérésekre való tekintet nélkül mindig is a kínai nép érdekeit tartotta szem előtt, követelve a KNK ENSZ-jogainak hala­déktalan helyreállítását és a Csang Kaj-sek-klikk kép­viselőinek eltávolítását Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság álláspont­ja világos és közismert a tagállamok előtt „Mint azt a korábbi évek vitái során többször határozottan kifej­tettük — mondotta — kor­mányunk a Kínai Népköz­­társaság kormányát tekinti a kínai nép egyedüli és jo­gos képviselőjének”. Kije­lentette, hogy a magyar küldöttség a Kínai Nép­­köztársaság törvényes ENSZ-jogainak visszaállí­tását követelő határozati javaslat mellett fog sza­vazni. A továbbiakban Pé­ter János magyar külügy­miniszternek az általános vita során elhangzott fel­szólalására utalva rámuta­tott, hogy a világszervezet­nek. a nemzetközi kapcso­latoknak általában, továb­bá a Kínai Népköztársa­ságnak és nem utolsósor­ban önmaguknak ártottak azok a hatalmak, amelyek 22 éven át távol tartották a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőit az ENSZ-től. A várható fejleményekre jellemző, hogy az ülés utol­só felszólalója Hollandia képviselője bejelentette: küldöttsége az úgynevezett albán javaslatot fogja tá­mogatni és tartózkodni fog a szavazástól, amikor az az amerikai határozati javas­lat kerül terítékre, hogy Tajvan kizárását „fontos kérdésnek” nyilvánítsák. Megfigyelők kiemelik, hogy tavaly Hollandia még az amerikai elképzelések mel­lett foglalt állást Hollandiához hasonló ál­láspontot foglalt el a vi­tában Svédország és Dá­nia képviselője is. „fiz ír Szent Johanna” engedetlensége A történelmi hasonla­tok ritkán tökéletesek. Bernadette Devlint, az észak-ír polgárjogi moz­galom immár világszer­te ismert, fiatal vezető­jét, a brit parlament képviselőnőjét például öt kontinens sajtója ne­vezi előszeretettel „ír Szent Johannának”, noha nem Johanna és nem is szent A párhuzamban mégis van logika. Mindeneke­lőtt azért, mert Jeanne D’Arc is, Bernadette Devlin is az angol elnyo­más ellen szólította harc­ba népét. De a hasonló­ság legfőbb alapja az, hogy a tömegekben, ak­kor a francia, most az ulsteri népben, az angol megszállók elleni kese­rűség elérte azt a fokot, amelyen a gyűlöletnek már gejzírként kell a felszínre törnie. De nemcsak a hason­lóság, a különbség is lé­nyeges. Nemcsak a törté­nelmi körülmények má­sok, hanem a két szen­vedélyes nőpolitikus missziójának jellege is. A francia parasztlány a fegyveres harc megszál­lottja és jelképe volt, az észak-ír kispolgárlány a legális keretek között ví­vott küzdelem szimbólu­ma. Politikai eszköztára rendkívül közel áll a néhai Dr. Martin Luther King módszereihez. Ezt bizonyítja a legu­tóbbi észak-ír vonatko­zású. de Londonból kel­tezett hír is, amely sze­rint Devlin kisasszony nagyszabású polgári en­gedetlenségi mozgalmat indít, méghozzá nemcsak Ulsterben, hanem a brit fővárosban is. A kam­pány célja, hogy felhív-' ja a figyelmet az ulsteri internáltak helyzetére. Ami ezekkel az inter­náltakkal történik, az brit szempontból is több mint bűn: hiba. Edward Heath konzervatív kabi­netje először a. tárgyalás nélküli, tömeges interná­lás puszta tényével, má­sodszor a néhány napja kiszivárgott brutális bá­násmóddal azokat is ön­maga ellen fordította, akik elítélték az ír szél­sőségesek módszereit. Az engedetlenségi moz­galom gyakorlatilag már­is megkezdődött: maga Devlin néhány hívével a londoni miniszterelnök­ség előtt töltötte tiltako­zásul ;az éjszakát, majd csatlakozott az észak-ír tartományi parlament képviselőinek éhség­­sztrájkjához is, ugyan­csak a londoni Downing Streeten. A sajtó készülő tüntetésekről, nagygyűlé­sekről ad hírt. A mozgalom túlterjedt a britíszigeteken. Az ame­rikai | szenátusban Ed­ward Kennedy szenátor tiltakozott az ulsteri brit módszerek ellen. Az ír származású politikus óva intette Londont, ne te­remtsem „észak-ír Viet­namot”. A Devlint és Jeanne D’ Arcót érintő párhuza­mon Ifívül ez a második hasonliat, amin a Dow­ning ígtreet 10-ben érde­mes elgondolkozni. Nixon a Közel-Keletre készül A Jerusalem Post című izraeli lap mértékadó for­rásokra hivatkozó értesülé­se szerint Nixon amerikai elnök egy kairói és jeruzsá­­lemi látogatás lehetőségét fontolgatja. A közel-keleti út, amelyet a lap szerint mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium kedve­zően ítél meg, része volna az Egyesült Államok .Átfo­gó” diplomáciai offenzívá­­jának, s csatlakozna a moszkvai és pekingi láto­gatásokhoz. Szó van arról —, írja a Jerusalem Post — hogy Nixon útbaeiti Szaúd-Ará­biát is. Szerdán este New York­ból hazaérkezett Jeruzsá­lembe Eban külügyminisz­ter. Repülőtéri nyilatkoza­tában hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is kivitelezhetőnek tartja a Rogers külügyminiszter ál­tal előterjesztett hatpontos rendezési javaslatot,. noha azzal sem Izrael, sem Egyiptom nem ért egyet. Eban elképzelhetőnek tart­ja, hogy Washington ha­marosan újabb javaslatot tesz a további lépések mi­kéntjét illetően. Az izraeli külügyminisz­ter nem hagyott kétséget afelől, hogy kormányát el­sősorban a Phantom-repű­­lőgepek érdeklik. _ Reméli, — mondotta, hogy a be­ígért harci. gépek leszállí­tására hamarosan sor ke­rül. Tűs hazaérkezett Kairókéi Tito jugoszláv elnök szerdán Kairóban három órán át tárgyalt Anvar Szadattal. Riad egyiptomi külügyminiszter, aki ugyan­csak részt vett a megbe­szélésen, közölte újságí­rókkal, hogy Tito tájékoz­tatta az egyiptomi állam­főt iráni és indiai tárgya­lásainak eredményéről. Szadgt elmondta vendé­gének, miről tárgyalt Moszkvjában, s tájékoztatót adott a közel-keleti vál­ság rendezésével összefüg­gő egyiptomi álláspontról. Tito j csütörtökön utazott haza Belgrádba, majd rö­­videbb pihenő után elin­dul angliai, kanadai és amerikai útjára. Újabb hadművelet Rakétatűz a parancsnokságra SAIGON . ,'r- i ; Az amerikai légierő A— 37 típusú gépe a kambod-A határidő: fél év WASHINGTON (MTI) Bár az amerikai képvise­lőház elutasította azt a kül­földi segélyprogrammal kapcsolatos Mansfield-féle módosító javaslatot, amely az Indokínában harcoló amerikai csapatok teljes visszavonását követelte volna hat hónapon belül az amerikai hadifoglyok sza­badon bocsátása esetén, a szenátus külügyi bizottsága némi módosítással a javas­lat mellett szavazott. A bi­zottság elfogadta Frank Church és Sherman Cooper szenátorok kiegészítő in­dítványát, amely korlátoz­ná azokat a pénzalapokat is, amelyeket a hadvezetés a csapatok kivonásával kapcsolatos költségekre kér. Az indítvány nem szabja meg a csapatkivonások be­fejezésének időpontját, de — mint Church közölte — a külügyi bizottság a Mans­­field-javaslathoz csatlakoz­va végeredményben jóvá­hagyta a hathónapos ha­táridőt Koszigín sajtóórtekea lelő Koszigin szovjet minisz- J zamot vonni Nixon terve­terelnök szerdán, három­napos hivatalos ottawai programjának befejeztével sajtóértekezletet tartott. A szovjet kormányfő a kilencvenperces találkozó során a többi között az alábbiakat mondotta: — A stratégiai fegyver­­rendszerek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon a szovjet és az amerikai fél előrehaladást ért el. Remé­li, hogy a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozá­sával foglalkozó egyez­ményt már 1972 első ne­gyedében, esetleg ennek az évnek az utolsó negyedé­ben aláírják. — Tudomása van arról, hogy Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági ta­nácsadója jelenleg Kínában van. de a Szovjetunót nem tájékoztatták, vajon mi­lyen tárgyalásokra kerül =or Pekingben. Koszigin _m volt hajlandó párhu­zett pekingi és moszkvai látogatása között. „Nekünk megvannak a magunk prob­lémái, amelyeket Nixonnal meg fogunk vitatni, a kí­naiaknak úgyszintén. Re­méljük, hogy mindkét tár­gyalássorozat a békés meg­oldásokat és a nemzetközi enyhülést fogja szolgálni. „Ami Kína és a Szovjet­unió kapcsolatait illeti, Ko­szigin rámutatott, hogy két évvel ezelőtt ő maga járt Pekingben. Elmondta, hogy a Csou En-lajjal folytatott megbeszélése óta tárgyalá­sok folynak Pekingben egy kínai és szovjet delegáció között, de hozzátette: „nem mondhatom, hogy nagy eredményeket értünk vol­na el.” — A közel-keleti rende­zés első feltétele, hogy az izraeli megszálló csapato­kat a Biztonsági Tanács határo""tának megfelelően teljesen kivonják a meg- AP) szállt arab területekről. „Az a véleményünk, hogy Izraelnek, mint államnak meg kell kapnia létezése minden biztosítékát... Sen­ki nem akarja megsemmi­síteni Izraelt, vagy meg­sérteni az 1967-es konflik­tus előtti határait. — A Szovjetunió „fenn­tartások nélkül” hajlandó az Európában állomásozó csapatok csökkentéséről tárgyalni. Jóllehet a rész­letek kidolgozása nehéz dolog, a megoldás nem le­hetetlen, még akkor sem, ha a hivatalos tárgyalások ebben az ügyben még nem kezdődtek meg. Arra a kérdésre, érinti-e a londoni szovjet diploma­tákkal szemben foganato­sított brit lépés a. kelet— nyugati kapcsolatokat, Ko­szigin elmondta: „Az Egyesült Királyság nem je­lenti az egész Nyugatot.” m-iter, UPL dpa. afp Jaroszewicz Belgrádba érkezett Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök csütörtökön délelőtt négynapos hivata­los, baráti látogatásra Belg­rádba utazott. Jaroszewicz miniszterelnök Dzsemal Bijedics jugoszláv kor­mányfő vendége. Majdnem minden hónapban Az ecuadori légitársaság Viscount-típusú utasszállító repülőgépe, amelyet négy férfi és két nő elrabolt, megérkezett Havannába. A fedélzeten tartózkodó 38 ember közül ötöt Panamá­ban kiengedtek a gépből, a többiek sértetlenül megér­keztek a kubai főváros re­pülőterére. Ezzel kilencre emelkedett az idén Kubába térített amerikai repülőgé­pek száma. Peru fenntartja fenyegetését Az új limai francia nagy­követ megbízólevelének át­vétele után Velasco Alva­rado perui elnök sajtóér­tekezleten jelentette ki, hogy noha a két ország kapcsolatai mindig „na­gyon jók” voltak, továbbra is érvényben van az a dön­tés, miszerint Peru azon­nal megszakítja a diplo­­ciai kapcsolatokat Francia­­országgal, ha a csendes­óceáni nukleáris Ortoli Szerpuhovról Francois-Xavier Ortoli francia iparfejlesztési és tudományos kutatásügyi miniszter a szerdai kabi­netülésen beszámolt szov­­jetunióbeli utazásáról. Or­toli meleg szavakkal emlé­kezett meg arról a fogad­tatásról, amelyben őt Szer­­puhovban, a szovjet ré­szecskegyorsító számára épített Mirabelle francia építésű bubo.rékkamra üzembeállítása alkalmából részesítették. Szép fizetésemelés A brit kormány azt ter­vezi, hogy II. Erzsébet ki­rálynőnek évi egymillió font sterlinget folyósít, minthogy a királyi család kevésnek találta a jelenlegi 475 000 fontos összeget. zsai határ közelében téve­désből a „kijelölt célpon­tok”1 helyett a sáigoni had­sereg Thien Ngon-i tá­maszpontjára dobott le két negyedtonnás bombát; az akció következtében 18 dél-vietnami katona életét vesztette. Ez hétfőn ■ történt. Az amerikai hadvezetés azon­nal vizsgálatot rendelt el az ügyben, s eközben kide­rült, hogy ugyanezen a támaszponton két nappal korábbjan az amerikai gé­pek — a célpontok pon­tatlanul megadott koordi­nátái miatt — napalm­­bombádat szórtak le. Az újabb „tévedés” során három) saigoni katona sú­lyosan [ megsebesült. A lé­gierő rpindkét ügyben foly­tatja a - vizsgálatot Saigini gyalogsági ala­kulatod páncélos egységek támogatásával újabb had­­mozduiatokat kezdtek a kambodzsai határ mentén. A felszabadító erők a 25 ezer fővel indított akció parancsnokának táborát rakétákkal lőtték a csü­törtökre virradó éjszaka. (AP, Reuter) Lassú haladás Megerősödött a nyugat­német kormánykoalíció tá­mogatóinak tábora — álla­pítja meg legújabb felmé­résében az allensbachi köz­véleménykutató intézet. A reprezentatív közvéle­ménykutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 45,3 százaléka szavazna ma az SPD-re, míg két éve a szo­ciáldemokraták a parla­menti választásokon 42,7 kísérleti százalékot szereztek. Az robbantások folytatódnak. FDP 6 százalékra számít­hatna most, (5,8) az ellen­zéki CDU—CSU pedig 45,1 százalékra. (46,1). A lemor­zsolódás a kisebb pártok kárára történnék. A politikusok közül to­vábbra is Brandt kancellár és Helmut Schmidt had­ügyminiszter a legnépsze­rűbb. Schiller gazdaság­ügyi miniszter népszerűsé­ge csökkent. Scheel külügy­miniszteré pedig tetemesen megnőtk

Next

/
Thumbnails
Contents