Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-15 / 243. szám

K ®f Ari 1971. október 15. péntek Szadat moszkvai útja után Annyi minden történik mostanában a nemzetkö­zi diplomácia porondján, hogy Anvar Szadat egyip­tomi elnök utazásai két­ségtelenül viszonylag ki­sebb reflektorfényt kap­tak, mint amennyit ese­ménytelen napokban kap­tak volna. Nixon moszk­vai útjának bejelentése időben egybeesett az egyiptomi államfő moszk­vai tartózkodásával és nem meglepő, hogy ez a hír minden más külpoli­tikai történést valame­lyest háttérbe szorított Mindez távolról sem jelenti azt hogy Anvar Szadat szovjetuniőbeli útja nem tartozik a ki­emelkedő fontosságú ese­mények sorába. Elég ar­ra gondolnunk, milyen előzmények Után került sor erre a látogatásra. Alekszej Koszigin szov­jet kormányfő a közel­múltban két arab fővá­rosban járt Először Bu­­medien algériai elnököt, majd II. Hasszán ma­rokkói királyt kereste feL Algír és Rabat az arab világ politikai színskálá­ján meglehetősen messze fekszik egymástól és ez mind a belpolitikára, mind a külpolitika szá­mos kérdésére vonatko­zik. Van azonban egy olyan kérdés, amelynek meg­ítélése az Algériai Köz­társaságban és a Marok­kói Királyságban lénye­gében azonos, és ez az izraeli agresszió elítélése, valamint az a szándék, hogy fel kell számolni ennek az agressziónak a következményeit Ebben a nehéz időszakban az arab világnak semmire nem lenne nagyobb szüksége, mint az egységre — leg­alábbis akcióegységre eb­ben az alapvető kérdés­ben. Koszigin algíri és ra­­bati útja feltétlenül ab­ban az irányban hatott, hogy az egyébként egy­mástól eltérő politikát folytató arab vezetők ne az elválasztó, hanem az egyesítő tényezőket he­lyezzék előtérbe. Bár Sza­dat moszkvai tárgyalá­sainak részletes menet­­rendiét_ nem ismertették, nyilvánvaló, hogy az al­gíri és rabatt tapasztala­tok fényében vitatták meg az arab egység jelenlegi helyzetét. Szadat ebben a témában most többszörö­sen is érdekelt. Nemcsak azért, mert Egyiptom áll az Izraellel vívott küzde­lem előterében, hanem azért is, mert az egyipto­mi államfő egyben az Arab Köztársaságok Szö­vetségének első elnöke is és ez a szövetség elmé­letben más arab államok előtt is nyitva áll. Szadat nem hagyott kétséget afelől, hogy moszkvai tárgyalásai mind egyiptomi, mind állam­szövetségi elnökként megelégedéssel töltötték el. Útját hazafelé Da­­maszkuszban megszakítva arról számolhatott be Asszad szíriai államfő­nek, hogy a Szovjetunió a jövőben is maximális segítséget nyújt az arab népek problémáinak meg­oldásához. Szadat Damaszktiszban Háromnapos, hivatalos szovjetunióbeli látogatásá­nak befejeztével Anvar Szadat egyiptomi köztársa­sági elnök az Arab Köz­társaságok Államszövetségé­nek elnöke Moszkvából ha­zatérőben szerda este Da­maszkuszba érkezett Az egyiptomi államfőt a repülőtéren Hafez el Asszad szíriai államfő fo­gadta. Hírügynökségek úgy tudják, hogy Szadat tájé­koztatta Asszadot, a szov­jet vezetőkkel folytatott megbeszéléseinek eredmé­nyeiről, továbbá szóba ke­rültek a közel-keleti hely­zet legújabb fejleményei. A UPI amerikai hírügy­nökség a Mena közel-ke­leti hírügynökség jelentésé­re hivatkozva azt írja, hogy az egyiptomi elnök tárgyalása a szovjet veze- ! tőkkel „sikeres” volt. Sza- ' dat „elégedetten távozott Moszkvából” annak tuda­tában, hogy az arab orszá­gok további támogatásra számíthatnak szovjet rész­ről, igazságos jogaik meg­védésében. Nem ismeretes, meddig időzik Szadat Damaszkusz­­ban, s mikor tér vissza az egyiptomi fővárosba. Kissinger szombaton indul Pekingbe Dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója szom­baton indul Pekinbe, hogy a kínai kormány képvise­lőivel megállapodjék Nixon utazásénak időpontjában és egyéb részleteiben. Mint a Fehér Ház beje­lentette, Kissinger előre­láthatólag négy napot tölt a kínai fővárosban. llUSZ-nyiiatkozat Kelet-Pakisztán érdekében PRÁGA A Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkársága szerdán Prágában nyilat­kozatot tett közzé a pa­kisztáni helyzetre vonatko­zólag. — A rádió és a sajtó arról ad hírt. hogy nyu­gat-pakisztáni csapatokat vonnak össze az indiai ha­táron. Ez a tény feltétle­nül magára von ja az egész világ közvéleményének fi­gyelmét — hangzik a nyi­latkozat. Az utóbbi időben Kelet- Pakisztánnak körülbelül 9 millió lakosa volt kényte­len elhagyni otthonát. Óriási tömegek éheznek. Kelet-Pakisztánban üldö­zik a haladó gondolkodású közélett személyiségeket, letartóztatják a demokra­tákat. A Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkársága felhívással fordul minden haladó és demokratikus nézeteket valló újságíró­hoz, erejéhez mérten kö­vessen el mindent annak érdekében, hogy helyre­álljon a normális élet eb­ben a térségben, szűnjék meg Kelet-Pakisztánban a haladé emberek üldözése és a menekültek milliói visszatérhessenek hazá­jukba. Nyolc „Kozmosz”- egy Mint a TASZSZ gyors­hírben jelentette, október 13-án a Szovjetunióból egyetlen hordozórakétával Föld körüli pályára vezé­reltek nyolc „Kozmosz”­­típusú műholdat: a Koz­mosz—444-et, a Kozmosz— 445-öt, a Kozmosz—446-o.t, a Kozmosz—447-et, a Koz­mosz—448-at, a Kozmosz— 449-et, a Kozmosz—450-et, és a Kozmosz—451-et A műholdak tudományos berendezései a kozmikus térség további kutatását szolgálják. Valamennyi szputnyik a kiszámítotthoz közelálló pályán halad. A fontosabb adatok a következők: egy földkörüli fordulat ideje 115 perc, maximális távol­ság a Földtől 1550 kilomé­ter, minimális távolság 1415 kilométer. A pályasík és az egyenlítő síkja 74 fokos szöget zár be. A szputnyikok a tudo­mányos berendezésen kí­vül rádiórendszerrel van­nak felszerelve a pályaele­mek méréséhez, valamint rádiótelemetriai rendszer­rel ahhoz, hogy a műsze­rek és a tudományos be­rendezések működésének adatait a Földre továbbít­hassák. A szputnyikok berende­zései normálisan működ­nek. A földi koordinációs és számítóközpontban fo­lyik a beérkező adatok fel­dolgozása. (TASZSZ) Hz USA „mélységesen elégedetlen a chilei döntéssel Az amerikai külügymi­nisztérium szerdán beje­lentette, hogy „mélysége­sen elégedetlen” azzal a chilei döntéssel, amelynek értelmében két amerikai érdekeltség rézbányáit kár­talanítás nélkül kisajátít­hatják. Nyilatkozott a kérdésről Rogers külügyminiszter is. Azzal fenyegette Chilét, ha nem fizet „igazságos kár­talanítási összeget” a ki­sajátított amerikai tulaj­donért. veszélyezteti az amerikai magántőke és a hivatalos segély beáram­lását az országba. Az Egyesült Államok külügy­minisztere azonban, úgy tűnik, az esetet precedens­nek akar ja beállítani, mert kijelentette, ha Chile nem teljesíti az amerikai köve­teléseket az „hátrányosan hathat más fejlődő orszá­goknak nyújtandó külföldi segítségre is”. A chilei külügyminiszté­rium, válaszolva az Egye­sült Államok külügymi­nisztériumának tiltakozá­sára, úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem veszi számításba: Chile joga, hogy törvényei­nek és alkotmányának megfelelően, mint függet­len ország, maga állapítsa meg a kártalanítás Össze­gét. Az amerikai társasá­gok egyébként 15 napon belül fellebbezhetnek a chilei főszámvevő határo­zata ellen. Hevesen bírálják Kana­dában azt a titkos ameri­kai memorandumot, amely felsorolja, hogy mit keíl tennie a kanadai kormány-Életbe lépett a hágai egyezmény Október 14-én életbe lé­pett az úgynevezett gép­rablásellenes konvenció, amelyet 1970 decemberé­ben- dolgozott ki-1 Hágában egy nemzetközi konferen­cia. ... ................. Az egyezményt már több mint 70 állam írta alá, köz­tük Magyarország is. Bár­mely ország, amely még nem írta alá a konvenciót, csatlakozhat hozzá. Mint a szovjet külügy­minisztériumban közölték a TASZSZ tudósítójával, a géprablásellenes egyez­mény fontos nemzetközi jogi eszköz az olyan sú­lyos bűncselekmények el­leni harcban, mint a re­pülőgép-eltérítés és a re­pülőgépek fedélzetén elkö­vetett bandita-akciók. Washington is zsarolja nak, ha azt akarja, hogy Washington megszüntesse az importárukra beveze­tett tíz százalékos pótvá­­mot. Az ügyet a Chicago Tri­bune szellőztette ki. A lap szerint az Egyesült Álla­mok azt követeli Kanadá­tól, hogy vásároljon töhb amerikai fegyvert, főként katonai repülőgépet, egy­oldalúan csökkentse az amerikai export útjában álló belföldi vámkorláto­kat és végezetül adjon több kedvezményt, illetve nagyobb cselekvési szabad­ságot a kanadai területen működő amerikai társasá­goknak. . A konvenció feladata annak biztosítása, , hogy géprablást elkövető sze­mélyek ne kerülhessék el a büntetést bárhol -próbál­janak is elrejtőzni az igaz­ságszolgáltatás elől. Az az állam, ahova a bűncselek­mény elkövetője került, köteles az illetőt bíróság elé állítani és szigorúan megbüntetni. Függetlenül a bűncselekmény motívu­maitól. Az olyan államok szá­mára, amelyek nem kötöt­tek egymás közt külön ki­adatási egyezményt, a konvenció jogi alapot szol­gáltat a repülőgép-eltérí­tésben vétkes kiadására. Trudéau miniszterelnöknek több parlamenti interpel­lációra kellett válaszolnia ezzel kapcsolatban. Kije­lentette, hogy Kanada nem kapott ilyen emlékiratot. A kanadai sajtó mégis azt állítja, hogy a követel­­ménylistát már el is készí­tették és az egész ügyet nem véletlenül szivárog­tatták ki a Sajtóban. A Toronto Daily Star szerint az emlékeztető „kö­­személyek | zönséges és leplezetlen zsa­rolás”. Segítség kileicníllió éhezőnek (INDIAI TUDÓSÍTÁS) DELHI - CALCUTTA - AGARTALA: A VIGASZTALANUL szürke fellegekből kitartóan zuhogott az eső, az amúgy is sáros országútra, meg ránk, ä külföldi újságírók kicsiny csoportjára. Vagy két mérföldön keresztül el­szántan dagasztottuk a sa­rat, hogy a határhoz ér­jünk. Amikor a sűrű, zöld fűvel teljesen benőtt ha­tárkőhöz érkeztünk, abban a pillanatban megszűnt az eső. Ott álltunk a határnál, amely huszonnégy évvel ezelőtt Indiára és Kelet- Pakisztánra osztotta ezt a területet. Alig negyedórát ácsorog­­hattunk a határjelző osz­lopnál. E rövid idő alatt is több mint háromszáz pa­kisztáni menekült haladt el mellettünk. Egymás után kanvarodtak rá az indiai területre vezető gyalogös­vényre. Jöttek és jöttek Végeláthatatlan sorokban a hosszú gyaloglástól elcsigá­zott nők és gyermekek, öregemberek és öregasz­­szonyok. Szinte minden motyóiuk elfért a vállu­kon. Kholna. Barishalia, Shonephur pakisztáni kör­zetek lakosai voltak ... ... INDULTUNK vissza Calcuttába. Autóbuszunk­nak állandóan az út szélé­re kellett húzódnia, hogy utat engedjen a szembe­jövő teherautóknak, ame­lyek élelmet, sátorponyvát és takarókat szállítottak a menekülteknek. Az itidiai hatóságok — láttuk — mindent elkövet­tek, hogy valahogy elhe­lyezzék és élelmezzék a menekültekét. A helyzet mégis napról napra rosz­­szábbodik. Különösen Nyu­­gat-Bengáliában súlyos a helyzet, ahol már mintegy hétmillió menekült torló­dott össze. Naponta továb­bi 40—50 ezren érkeznek erre az amúgy is sűrűn la­kott területre. Az indiai kormány megpróbálta, hogy legalább a szükséges éle­lemadagot biztosítsa szá­mukra. Egy felnőtt ember napi fejadagja 40 deka rizs, 2,5 deka étolaj és ugyanannyi só. A 12 éven aluli gyermekeknek igye­keznek napi 25 deka tej­port is adni. A hatóságoknak igen ko­moly problémát jelent, ho­gyan oldják meg ennyi ember elszállásolását. A nélkülözhető középületek már mind foglaltak, sőt túlzsúfoltak, számos isko­lában nem kezdhették meg a tanévet. Nincs elegendő ivóvíz, á nedves őszi idő­járás pedig hozzájárul a járványos betegségek ter­jedéséhez. Időnként és he­lyenként még a kolera­veszély is felüti a fejét. N YUG ÁT-BENG ÄLIÄ­BÖL Agartalába, az indiai Triphura tartomány szék­helyére repültünk. Takaros és tisztán tartott bambusz­barakkokat találtunk, ame­lyek valósággal luxustele­peknek tűntek a nyugat­­bengáliai nyomorhoz ké­pest. Itt viszont az élelmi­szer szállítása okoz gondot. Ugyanis nincsenek vasút­vonalak. Már a kelet-pa­kisztáni menekültáradat megindulása előtt is prob­lémát jelentett az élelmi­szerhiány, most pedig, amikor a lakosság — a me­nekültek révén — majd­nem duplájára, vagyis há­rommillióra növekedett, körülbelül 20 ezer tonna élelemmel többre lenne szükség, ennek szállítására pedig mintegy 300 teher­autóra. Ott tartózkodásunk­kor mindössze feleannyi autó állt a hatóságok ren­delkezésére. Megpróbálták, hogy az egyébként is cse­kély élelmiszeradagok egy része helyett pénzt adja­nak a menekülteknek. En­nek az lett az eredménye, hogy hihetetlenül felszö­kött az élelmiszerek sza­badpiaci ára. ... Azóta néhány hét telt el, de a menekülték tovább áradnak India felé. Leg­frissebb jelentések szerint számuk már elérte a ki­lencmilliót! MINT a legutóbbi szov­jet—indiai közös nyilatko­zat leszögezte, a szovjet fél mélységesen átérzi és ér­tékeli. India humánus ma­gatartását a kelet-pakisz-. táni menekültek problémá­jával kapcsolatban, és megéfti a baráti India ne­hézségeit. Éppen ezért a szovjet kormány pozitívan reagált az indiai kormány kérésére, hogy nyújtson se­gítségét a menekültek problémájának megoldásá­hoz. Az indiai kikötőkbe azóta szovjet hajók, a re­pülőterekre pedig szállító­repülőgépek érkeznek, amelvek rizst, élelmet, ta­karókat. sátorlnpnkat, gyógyszert és kolera ellepi, oltóanyagot hoznak a azű­­kölköíjlőknek. V. TrubnyiWd», az APN különtuáósítója

Next

/
Thumbnails
Contents