Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-14 / 242. szám
1911. *ktdber 14. csütörtök 3. oldal Közelebb a gyakorlathoz Olvaso — terjesztés A kecskeméti és a szegedi tsz-szövetség nöbisottságának ülése Kiskunfélegyházán Tapasztalatcserével egybekötött ülést tartott szerdán a Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének nőbizottsága Kiskunfélegyházán. A rendezvényre eljöttek a szegedi tsz-szövetség nőbizottságának munkatársai is. Király hászlóné, a kecskeméti tsz-szövetség nőbizottságának elnöke elmondta, hogy eddig az üzemekben tartott tanácskozások bizonyultak a legeredményesebbeknek. A nőbizottságot vendégül látó kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke Laczkó Gyula elmondotta többek között, hogy a szövetkezet dolgozóinak 40 százaléka nő. Ök állítják elő a termelési értéknek több mint a felét. A tsz ennek megfelelően alakította ki és támogatja a nőhizottsági munkát is. Berecz Balázsáé, a szövetkezet nőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy munkatervük összeállításánál a fő törekvésük a csaknem 18 kilométeres körzetben élő asszonyok összefogása volt. A vezetőségben minden egyes munkaterület képviselője helyet kapott. A nők 13,7 százaléka vesz részt a szövetkezet irányításában, 12 százalékuk a politikai oktatásban, szakmai továbbképzésben. Ipari üzemeket létesítettek, megvalósították a folyamatos foglalkoztatást és bevezették a 44 órás munkahetet. A munkakörülmények javítását szolgálja a hideg-meleg vízzel ellátott fürdők, öltözők, ebédlők építése, illetve korszerűsítése. Tekintettel arra, hogy a gyermekes anyák hosszabb időre nem tudnak megválni családjuktól, rendszeresen szerveznek egy-két napos kirándulásokat, a szövetkezet autóbuszával járva be az ország legszebb tájait. Az ipari üzemrészekben dolgozó idősebb nők bérkiegészítést kapnak, amennyiben önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni a normát. A politikai irodalom, a nagyobb elterjedtsége öszpártsajtó, és ennek szefügg a szocialista defontos részeként a megyei mokratizmus fejlettségével, pártbizottság lapja, a Pe- a szocializmus építése tőfi Népe terjesztése az gondjainak mind nagyobb általános politikai, agitá- mértékű megosztottságával, ciós munkának mindig elő- az építésben való részvétel terében állott. — Nem el- mértékének nagyobbodásásősorban azért, mert erre val. vonatkozóan a felső párt-A megyei pártbizottság szervek szinte permanens elsösorban' a Petöfi Népe érvényű, es állandóan g segítségével hirdeti és magyarázza politikáját, orientálja és fokozza a dolgozók aktivitását. Ily módon erősödik a párt és a tömegek kapcsolata, s mélyül a szocialista demokrácia. rehajtás alatt álló határo zattal rendelkeznek; alapvetően azért, mert mindenütt, valamennyi pártalapszervezetben nélkülözhetetlennek érzik a lap segítségét ahhoz, hogy megértessék a párt, az élet \ párt ideológiai irányszinté minden területére eive; kimondják: „Az agikiterjedő határozatait, ál- tációs és propagandamunlásfoglalásait _ és elfogad- ka a leghatalmasabb köztassák a hatókörükbe tar- véleményformáló, felvilátozó területeken. — Ez az gosító, mozgósító és szerveegyik oka annak, hogy a zg eszközei a sajtó, a rá- Petőfi Népe példányszáma dió és a televízió. Arra van a legutóbbi jó egy évtized szükség, hogy ezek mindig alatt megtöbbszöröződött, időben, kellő politikai hahogy manapság — a val a- tározottsággal és követkemikori — néhány ezer he- zetesen, marxista szellemlyett, sok tízezres megje- ben tájékoztassanak..., lenésről beszélhetünk. Ezé- mozgósítsanak napirenden kért az eredményekért el- levő feladataink elvégzéséismerés jár minden párt- re_” A tájékoztatókat viták«vette, majd a nőbizottsági ülés résztvevőd felkeresték a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Il-es számú gyáregysége számára bérmunkát végző üzemet és a szövetkezet állattenyésztő telepét. D. É. KORSZERŰ I „A Nemzetnek tanító Oskolái” Az egyre bővülő társa- Mégis a megye lakosságá- dalmi újratermelés folyatlak erőteljesebb politikai matábán — amelyben terinfőrmáltságában előbbre mészetesen nem csupán kell lépnünk, hiszen á szó- anyagi javak, hanem emcializmus magasabb szintű béri, társadalmi szükségépítésének nem kis hánya- letek és társadalmi viszodát képezi a szocialista nyok újratermelése is fotudat fejlődése. De ezzel Ívik — nélkülözhetetlen együtt a megyei pártsajtó elem az informálás, a tájékoztatás és tájékozódás. Ügy is fogalmazhatunk, hogy az információ épp oly lényeges, de persze más jellegű alkotóeleme a társadalmi újratermelésnek, mint az ember, a szerszám, vagy a nyersanyag. la este ismét kigyullad a felirat a Katona József Színház homlokzatán. Megkezdődik az új évad, a felszabadulás után a huszonhetedik. Két jubileumot is ünnepel most a Katona József Színház és — nyugodtan mondhatjuk — kulturális életünk. 175 esztendeje. 1796. június 4-én szerepeltek először vidéken hivatásos színészek. Kik ültek vajon a mai SZTK-épület helyén levő Arany Sas vendégfogadó udvarán, a rögtönzött pódium előtt? Shakespeare szavait, meg a közeli mocsaras tónál pihenő gulya kolompolását hallgatva gondolt-e közülük valaki arra, hogy krónikák őrzik ezt a napot, fontos állomását honi művelődéstörténetünknek. Hitték-e akkor a legmerészebbek is, hogy ilyen otthona lesz a teátristúknak száz év elteltével, mint ez a mostani. Eppen hetvenöt esztendeje, október 14-én avatták fel a kétkeziek verejtékéből. Lestár Péter polgármester körültekintő buzgalmából épített új palotát, Fellner és Helmer mesterek remekét. Másfél esztendő alatt készült el az ország akkor talán legkorszerűbb kőszínháza. Most is. akkor is Katona József Bánk bán című tragédiájával nyitottak. Most is, akkor is fogadkoztak a színészek, rendezők, hogy még többet nyújtanak a közönségnek, csiszoltabb előadásokkal örvendeztetik a nézőket. Hogy a kecskeméti színjátszás méltó legyen Kelemen László, Szerelemhegyi Liebenberger András, Szomor Máté, Nemes András, Rakodczay Pál munkásságához. A körülmények sokat, változtak azóta. Különösen az utóbbi években. Az új adottságokhoz alkalmazkodni kell a színházművészetnek. Üj célok, feladatok mutatkoznak. Elérkezett a számvetés ideje. Erre a véleményre jutott a megyei pártvégrehajtó-bizottság is, amikor a közelmúltban külön napirendi pontként megvitatta, elemezte a Katona József Színház eddigi tevékenységét és hasznos útmutatásokat adott a további tennivalókat meghatározó tervek készítéséhez. A mostani két jubileum nemcsak az összegezés, hanem a „tudatos jövőbe látás” alkalma is. Mert részben tőlünk is függ, hogy milyen körülmények között emlékeznek, ünnepelnek maid a millenniumra készített épület centenáriumán. Ezért örvendetes, hogy ez a magas pártfórum a „hogyan tovább”-ra helyezte a hangsúlyt. Megállapították, hogy a színházirányítás gondjai és tapasztalatai összefüggnek az utóbbi időkben a társadalomban bekövetkezett változásokkal. Az iparosítás, a városiasodás, a fejlődő közlekedés révén hatalmas tömegek kerültek az elmúlt évtizedben kapcsolatba a kulturálódással, a szórakozással. Eltérő képzettségű, ízlésű „új közönség” ül a nézőtéren. Mintha az utóbbi években növekedett volna az olcsó eszközökkel szórakoztató, felszínes művek látogatottsága. Nem érthetünk egyet azokkal, akik a 2500 esztendős színházművészet szerepét arra szeretnék korlátozni, hogy az operettek dallamain elrepítse a közönséget „ezüstös álmok boldog városába”. Számiunkra népi közömbös, hogy most, 1971-ben min döbbennek meg a nézők, min kacagnak, hogy ünnepnek tekintik-e az előadás megtekintését, ha a színpadon hétköznapjainkkal találkoznak. Éppen ezért a zenés-darabok színvonalasabb tolmácsolására kell törekedni a jövőben. Különösen fontos a prózai bemutatók átgondoltabb megválasztása, a szocialista eszmeiség következetesebb érvényesítése. A Katona József Színház váljék az újszerű, a megszokottat, az unalmast legyűrő színjátszás • műhelyévé. Szóljon egyszerre, a játék „lélektől lélekig” — és „az értelemig és tovább”. Mindez néhány szóval így foglalható össze: Korszerű színházat! Céltudatosabb vezetést, „jobb dramaturgiát”. Szorgalmazzuk a bevált kezdeményezések továbbfejlesztését, a közönségigények differenciált számbavételét Ez a 'mostani együttes alkalmas a nagy feladatok teljesítésére. A maradandó sikerhez a közönség ösztönző egyetértésére, az igényes vállalkozások fokozottabb támogatására is szükség van. A megye valamennyi kulturális intézményének, a járások, városok irányító testületéinek az eddiginél több segítséget kell nyújtani. Különösen sokat várunk a felnövekvő ifjú nemzedéktől, a KlSZ-szervezetektől. Má is érvényesek Kelemen László szavai: „. .. a jól rendezett Játék-Színek a Nemzetnek tanító Os kólái.” Ezért köszöntjük m- 1' lelettel a kecskeméti s nészeket. Heltai Nándor A kérdés jelentőségére pontosan utal a X. kongresszus határozata is, amikor azt mondja: „ ... a sajtó, a rádió, a televízió növekvő’ jelentőségű missziót töltenek be a tömegfelvilágosító munkában, a műveltség terjesztésében, a kulturális szórakozás iránti fokozódó igények kielégítésében __a különféle ellenhatások gyengítésével és fokozatos kiszorításával kell fejleszteni népünk szocialista közgondolkodását. El kell érni? hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek. Építőmunkánk további eredményeivel, a politikai öntudat és a műveltségi színvonal emelésével kell erősíteni népünk szocialista szemléletét.” A sajtó, és közte a megyei pártsajtó persze nem vállalkozhat arra, hogy a társadalom minden egyes tagjának külön-külön testre szabott információkat szállítson. Hatékonyságának egyik kulcsa azonban mindenképpen az, hogy milyen mértékben képes figyelembe venni az ismeretek és igények rétegződését. A másik kulcsa az, hogy a szocialista sajtótájékoztatásnak a való világot kell tükröznie információinak összességével.-Ez alatt az értendő, hogy az egyes eseményekre, történésekre vonatkozó ' információkat úgy szedje sorba, vagy ha úgy tetszik, súlyozza, hogy ez az értéksorrend tükrözze a szocialista életben valóságosan is meglevő sorrendet. p1 rre — egy közigazgatásilag meghatá>zott területen — valaannyi1 tömegkommunikáiós eszköznél legnagyobb lehetősége a helyi, a megyei pártsajtónak van, hiszen. ha elhivatottságunk szerint dolgozunk, ha az országos politikába illeszkedve, a helyi sajátosságokkal összhangban végezzük információs tevékenységünket, akkor más agitációs eszköz által el nem végezhető, semmivel be nem helyettesíthető a küldetésünk. Így a lap alkalmas arra, hogy a pártszervezetek különböző eszközökkel és módon felsorakoztathassák környezetüket azon törekvések mögé, amelyeket a megyei pártbizottság politikája képvisel. VT essünk egy pillantást ’ arra, hogy az agitációs eszközök (elsősorban a sajtó) terjesztése, felhasználása milyen körülmények között, milyen közegben zajlik Bács-Kiskunban. 1. Erősen fejlődtek a tömegkommunikációs eszközök. A megyében 72 ezer a televízió, 125 ezer a rádió. De ezzel együtt mintegy 60 —65 ezer családnak nincs rádiója. Ennek megváltoztatására most indult széles körű akció. 2. A megye lakosságának 28.8 százaléka, azaz 166 ezer ember a tanyavilágban él. Minden bizonynyal részben ezzel hozható összefüggésbe, hogy a megye lakossága az iskolai végzettségi adatok összegezése alapján, kulturáltság tekintetében 19 megye közül a 15. helyen áll. 3. A megyében naponta 79 ezer napilap fogy el, amelyből az előfizetők száma 58—59 ezer. A hetilapok közül kiemelkedik a Szabad Föld 39 ezres példáriyszáma. A napi- és hetilapok, valamint a képeslapok 213 ezer példányban jelennek meg a megyében, amiből 135 ezer az előfizetők száma. Ezzel együtt az olvasottság alacsony színvonalon mozog, a megyék közötti rangsorban az utolsók között vagyunk. T^öbb járásban és városban különösen nem kielégítő a Petőfi Népe olvasottsága. Míg a bajai és kiskunhalasi járásban a családok olvasottsága 18,7, illetve 18,2 százalék, addig a kalocsai járásban az olvasottság 11,7 százalék, a kiskőrösiben pedig 14,5 százalék. A városok közül Kalocsán 16,2, Félegyházán 17,7 százalékos, tehát ugyancsak igen alacsony. Kecskeméten a Petöfi Népe olvasottsága 46,4 százalékos. Más megyeszékhelyekhez hasonlítva Kecskeméten a megye; lap olvasottságát (ami a jók közé sorolandó) Békéscsaba 46,1, Szeged 70.5 és Debrecen 65 százalékos. De vegyünk szemügyre néhány olyan várost is, amely hasonlít a mi városainkhoz, természetesen a megyei lap olvasottsága szempontjából. Hódmezővásárhely 60,2, Makó 52.9 százalék, Szentes 52,3 százalék, Gyula 34;1 százalék, és Orosháza 30,7 százalék, Cegléd olvasottsága 45,5, Nagykőrösé pedig 54,5 százalék. A városok után, ha csak néhány adat erejéig is, tartsunk szemlét a megye községeinek olvasottsága felett. Vajon van-e elegendő érvük annak igazolására, hogy a jó módú Récéién 11,4 és a megyeszékhelytől sokkal távolabb eső Kunbaján 27,7 százalékos az olvasottság. Vagy például a tanyákkal telitüz-; delt Ballószögben 36,8 es a zártabb településű Lajosmizsén 13,6 százalék az olvasottság. De Nemesnádudvaron is 30,2 százalék és ugyanabban a járásban Nagybaracskán mindössze 10,6 százalék. p’rdemes csoportosíta^ ni a községek olvasottságát Megyei lapot tíz százalék alatt olvasnak 18 községben. Tíz—tizenöt között 32 községben, 15—20 százalék közötti az olvasottság 26 községben, 20 —25 százalékos az olvasottság 18 községben, 25—30 közötti az olvasottság 3 községben és 30 fölötti 5 községben. A legmagasabb az olvasottság a kecskeméti járásbeli Hetényegyházán: 38,9 százalék. A kialakult helyzetre tekintettel döntött úgy a megyei pártbizottság ez év nyári határozata, hogy: „A pártnapilapok terjesztésével kapcsolatban további példányszámnövelés szükséges. A pártnapilapok terjesztését úgy kell szorgalmazni, hogy 1975-re a Népszabadság napi példányszáma és a Petőfi Népe úgy növekedjen, hogy minden második családra jusson legalább egy napilap előfizetés.” Az idézett politikai célkitűzésnek jelentős hányadát a pártalapszervezetek most ősszel végzik el a terjesztésbe való politikai és — mondhatni — fizikai bekapcsolódással (Bár meg kell jegyezni, hogy a pártszervezetek egy része állandó jelleggel végzi ezt a munkát.) A terjesztés politikai mozzanata annyit jelent, hogy az újságot nem olvasót előbb előfizetővé, majd olvasóvá kell formálni. Bátran lehet állítani, hogy a pártsajtó, vagy a pártkiadványok olvasása nélkül csak féllábon álló orientáció lehetséges. Hiszen az olvasott betű maradandó és ezért minden más kommunikációs lehetőségnél hatásosabb. A gondolkodás, az olvasottak rögzítése így a legintenzívebb. A lapot az olvasóhoz juttatás fázisa látszólag technikai kérdés. De mégsem az, hiszen politikailag a már említettekhez kapcsolódik és éppen ezért kivánalom a rendszeresség, a folyamatosság és a fennakadásmentesség. Ezt a munkát a postának kell elvégeznie. És, hogy miként végzi, az a helyben tevékenykedő pártszervezeteken, kommunistákon nem kis mértékben múlik. A terjesztés, az olvasottság fehér foltjai a pártaktivistákat arra ösztönzik, hogy kevesbítsék, vagy teljesen megszüntessék azokat. Ugyanakkor vitathatatlan az is, hogy mind jobb, érdekesebb, az események szövevényében eligazítóbb lapot kér a terjesztő és az olvasó egyaránt. A Petőfi Népe szerkesztőségének ilyen irányú törekvése vitathatatlan. Éppen ezért jogos az a remény, hogy a pártalapszervezetek hatékonyabb sajtóterjesztési munkája, a ió postai kézbesítés, és az olvasók megtartására törekvés. valamint a lan az “ddiginél még átü+őbb, a közérdeket szolgáló tevékenysége együttesen meghozza az eredményt: a nagyobb olvasottságot. w, a
