Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-13 / 241. szám
UT1. október 13. nerds L oldal Súlyos fogyatékosságokat tártak fel az ellenőrzések Legyen rend a lakosság élelmiszer-ellátásában „Az ellátás fogyatékossá- ] tozást sürget azoknál, akik gainak okát keresve sok- j felelősek a lakosság ellászor tapasztaltuk, hogy az j tásáért..Ezeket a keilletékesek kölcsönösen | meny, de korántsem túlzó megállapításokat olvashatjuk a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak abban az összefoglaló jelentésében, amelyet az élelmiszer kiskereskedelmi hálózat munkájának vizsgálatáról, a lakosság ellátásáról készített. egymásra hárítják a felelősséget. A lakosság ellátása nemcsak gazdasági, hauem politikai kérdés is, ezért még fokozottabban érvényesülnie kell a kölcsönös felelősségnek a döntések meghozatalában. Mindez szemléletbeli vál-Tej, tejtermékek . A népi ellenőrök egyáltalán nem szónoki fordulatnak szánták a vizsgálati kapcsolódik az Állami Kereskedelmi Felügyelőség azon megállapítása is, hogy anyagban gyakran előfor- j Kecskeméten, főleg a kül I o A 1.-t fői o'z.óc-f 4- /-w»í í 1 rí 4í Vs /->1t rxl.- Kon o r? ól 111 ít dúló felelősség kifejezést. Nincs a megyében az élelmiszer kereskedelemnek (a BÉK- és az ÁFÉSZ-boltok) olyan egysége, ahol minden élelmiszerből mindig a legjobb minőség és a legnagyobb választék várná a vásárlókat. Különösen nagy hiba ez akkor, ha az alapvetően fontos cikkeket nézzük. Meglehetősen finoman területi boltokban a délutáni órákban egyáltalán nincs tej, vagy csupán minimális mennyiség található. Az a „szakadék”, amely a belvárosi üzletek és a peremkerületi boltok ellátásában tapasztalható, már a tej és tejtermék vonatkozásában is megvan. Az ellenzőrzött boltok 25 százalékában csupán 2—4 féle dobozos sajtot árusítotfógatmaz a jelentés, amikor tak (ezek többségükben pea;tej-és tejtermékekkel va-! romboltok), .míg a belső ló ellátottságról azt mond- j üzletekben nem ritka a 8— já, hogy „a kiskereskedel- í 12 féle cikk sem ebből az mi egységek többségénél áruból Meglepően hiányos nem kielégítő...” Ez ma- I a túrók választéka. Annyi(gyarul annyit jelent, hogy ra, hogy az ÁKF által elrossz! Ennek oka egyrészt a. késedelmes és hiányos szállítás, de az is, hogy a lenőrzött 32 üzlet 40 százalékában egyáltalán nem volt túró, további 20 száboltokban nincs megfelelő zalékban pedig csupán egy hűtőkapacitás, így tárolni : félét kínáltak. Ilyen „lanem tudják a tejet, tejterméket. Azok a munkások tehát, akiknek délután vagy este ér véget a műszak, néni kapnak tejet a boltokban. A vizsgálati témához za" ellátás mellett bizonyára fényűzésnek számítana, ha kefirt, joghurtot keresnénk az üzletekben — főleg a munkásnegyedekben. Kenyér, sütemény A sütőipari termékekkel ! lábak a vásárlók. Mellesváló ellátásról hasonló j leg a bolt este nyolckor hiánya-súgókat kell írnunk zár. a már említett vizsgálati : anyagok alapján. A szállítási és rendelési szervezetlenség itt is elsősorban a peremkerületi boltok vásáróit, a munkásokat érinti hátrányosan. Baján, Kalocsán és Kiskunhalason például a boltok nyitásakor még nincs kenyér, péksütemény. Előfordul az is, hogy Nagy a vásárlók igénye az egykilós fehér kenyér iránt, de Kecskeméten ilyet nem lehet kapni. Zsemle a boltok 25 százalékában délután 16—18 óra között egyáltalán nincs (elsősorban itt is a peremboltokról van szó). Az AKF vizsgálatának idején a kecskeméti .. , , boltok 30 százalékában 3ova az üzlet ^sa előtt, áluüán nem vöU péksü_ a jardara, nyitott, ládák- ** . a.. járda ba rakják a kenyeret, s j ternény és egyéb „fehér. . .. áru”, közöttük olyan üzle”etha°rak,S ott szennyezőa not-es dik. Az is gyakori, hogy a I JTM ' zárás előtti órákban .mar egyáltalán nincs kenyér. Legsúlyosabbak ezek a problémák az (Kossuth téri) az U02-es (a nagypostával szemben) és \ az 1110-es BÉK-üzletben í (Lugossy utca). Hasonló praoienuuv az Unnepek. , aUapotot talált az ellenőrrn unkaszüneti napok előtt | * UNIVER szövetke-IlvOTkor a zárási .do előtt | árucsarnokáhan is. 2—3 oraval mar nem lehet kenyeret kapni. Miért van ez így? Válasz Kecskeméten (az Állami helyett idézzük az ÁKF Kereskedelmi Felügyelőség ■ vizsgálati anyagának két tapasztalatai szerint) pél- mondatát,: „...A boltvedául a kenyérfélékből az ■ zetők jelentős hányada azt üzletek 50 százalékában j az álláspontot képviseli, csak a bárom forintos kap- i hogy zárás előtt inkább ne ható. A Kecskemét és Vi- ‘ legyen készlete, mintsem déke Sütőipari Vállalat másnap maradvánnyal in- Nagykőrösi utcai szaküz- j dúljon. Ez a felfogás az létében szeptember 3-án 11! 1 esetek jelentős részénél órakor mindössze 30 kiló j megegyezik a vállalati fehér kenyeret egy darab szemlélettel Is..Azt hibüfékenyeret. négy zsem- | szem ehhez nem kell komiét és három rozscipót ta- mentár. Hentesáru, v Igott baromfi Erről az árucsoportról a következőt írja többek között a NEB összefoglalója: Időszakos, több napos elláttatlanság jellemzi a városközpontokat, peremboltokat és kisebb községeket. Ezt a mondatot úgy is értelmezhetjük, hogy sehol sem jó, mégcsak nem is kielégítő az ellátás hentesáruból és vágott baromfiból. Hiba volna itt csupán a Húsipari Vállalatot elmarasztalni akkor, amikor kiderült például, hogy egyes boltok a kínált választéknak csupán 50 százalékát rendelték meg. Persze hozzá kell tenni, hogy még ennek az ötven százaléknak is csali a felét, választékban pedig a 40 százalékát kapták meg. Az úgynevezett alacsony árfekvésű (tehát olcsó) töltelékárut bár rendszeresen kérik a boltok, de ebből egész évben hiányos az ellátás. A gyárak, üzemek munkásai — a számos helyen tartott anké tokon — jogosan említették azt a panaszt, hogy az ellátás főleg húskészítményekből egyáltalán nem megfelelő. Nagyobb mennyiséget és szélesebb választékot kérnek. Anélkül, hogy. bele merülnénk a mostani állapotok elemzésébe, azt kell mondanunk, hogy a vásárlók egyáltalán nem kémek lehetetlent. Szervezéssel, lelkiismeretességgel meg lehet oldani a jobb ellátást. De. hogy ez a két tényező sajnos, hiányzik, azt bizonyítja az ÁKF vizsgálatának a szalonnára, tepertőre és főleg a vágott baromfira vonatkozó megállapítása. Kecskeméten megle-Gyakori, hogy két napig semmi nincs a boltban. Érthetetlen, hogy szalona egyáltalán nincs, vagy minimális. Az ellenőrzött 32 bolt közül kilencben egyáltalán nem volt szalonna (ebből nyolc üzlet a BÉK-hez tartozik). Szinte általános jelenség, hogy nincs zsírszalonna és tepertő. Nem azért hiánycikkek ezek, mert sehol sem lehet beszerezni, hanem mert a boltvezetők „mulasztanak”. De kinek, kiknek‘a rovására teszik ezt, és miért? Miért nem ellenőrzi a BÉK vállalat kellő szigorral boltvezetőit? Elgondolkoztató, hogy Kecskeméten, az ország legnagyobb baromfiipari üzemének tövében hiánycikk a baromfihús. Nem foglalkozik vágottbaromfi-árusitással. a BÉK hat peremboltja (holott ez kötelessége volna). Ugyancsak a BÉK négy' búsboltjában nem talált vágott baromfit az ÁKF szeptempően hiányos a húsboltok . bér 11-én, szombaton, illetkínálta választék. Az 1301- ! ve 9-én. Mindössze 1—3 fées, központi húsboltban le választékot kínált a BÉK például szeptember 9-én délelőtt és 11-én délután (amikor ott jártak az ellenőrök) hentesáru egyáltalán nem volt. Ugyanezt tapasztalták az 1305-ös és az 1316-os húsboltban. A peremkerületi boltokban ez — ha lehetséges — még hatványozottabban jelentkezik. ellenőrzött öt boltja is. Persze kifogás, magyarázat erre is van: kicsi a hűtőkapacitás. De az ÁKF-nek erről más a véleménye: „... a hiányos ellátás a már említett hűtőkapacitás kivételével általában gondatlanság, az óvatos megrendelések következménye...” Zöldség, gyümölcs Ha azt mondjuk, hogy a lakosság ellátása, igényeinek kielégítése az ország legnagyobb mezőgazdasági jellegű megyéjében kritikán aluli, akkor nem fogalmaztunk elég élesen. Akik ezért felelősek szívesen hivatkoznak „objektív” nehézségekre, csakhogy ez nem menti a helyzetet. Az idén is termett elegendő zöldség-gyümölcs, ennek ellenére a megye városainak peremkerületi boltjaiban alig talál valamit az üzemi, gyári munkás, a vásárló. Nem alaptalanul írja a NEB összefoglaló jelentése: A kimondottan erre a profilra (zöldség-gyümölcs G. S.) létesített üzletekben többségében konzervet, tészta és egyéb élelmiszereket, bor- és szeszipari termékeket hoznak forgalomba. Ez az oka. hogy a megye lakossága, különösen az üzemi dolgozók nincsenek ellátva megfelelő mennyiségű, választékú és minőségű zöldséggel, gyümölccsel. Az ÁKF vizsgálata például Kecskeméten a BÉK vállalat öt vegyes élelmiszerboltjában, ahol zöldséget, gyümölcsöt is kellene árusítani, csak burgonyát talált. A széchenyivárasi — ugyancsak BÉK — boltban semmilyen zöldség. vagy gyümölcs nem volt a vizsgálat idején. Itt is — nehogy szubjektivitással vádolják az újságírót — idézünk a kereskedelmi felügyelőség vizsgálati anyagából: ,.A zöldség-gyümölcs választék kialakítása nagyrészt a termelési háttér függvénye. Emellett néhány esetben boltvezetői gondatlanság, helyenként túlzott óvatosság is tapasztalható . lati megállapítások, a feltárt súlyos fogyatékosságok gyors és átfogó intézkedést sürgetnek. Bízunk abban, hogy ez hamarosan meg is történik, s nem marad pusztába kiáltott szó annak a NEB által tartott 13 üzemi ankétnak a sok felszólalása, amely a lakosság élelmiszer-ellátásával kapcsolatban hangzott el. Gál Sándor TIZENÖT KÖZVETÍTÉS A MEGYÉBŐL — ELŐFIZETÉSI KEDVEZMÉNY — A TELEPÜLÉSI VISZONYOK ÉS A KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG Rádióterjesztési akció a megyében Rádióval való ellátottság szempontjából Bács-Kiskun megye az országos átlagot sem éri el. Száz lakos közül csupán huszonegy rendelkezik rádiókészülékkel. Érthető, hogy viszonylagosan több városi előfizetőt tart nyilván a posta. Meglepő Kiskunfélegyháza „előkelő” helyezése; a 28 százálékos telítettség. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet Kecskeméten és Kiskunhalason. a két tanyás városban és a járásokban. A számadatokból érzékelhető, Ijogy milyen összefüggés van a települési viszonyok és a kulturális ellátottság között. A legalacsonyabb mutatószámokat a legnagyobb külterülettel rendelkező „tanyás” körzetekben találjuk. Ezeket az érdekes, jellemző és elgondolkoztató adatokat, kedden délelőtt, a megyei tanács dísztermében. a második rádióterjesztési akció nyitányaként rendezett sajtótájékoztatón jegyeztem fel. Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket, és ismertette az október 15-én kezdődő, másfél hónapos rádióterjesztési akció tervezetét. Bevezetésként elemezte a megye gazdasági, kulturális, kommunális fejlődését befolyásoló tényezőket, a helyenként még tapasztalható elmaradottság okait. Megállapította: ,.A tömegkommunikációs eszközök elterjedtsége egyik jelentős mutatója annak, hogy milyen egy adott ország, terület, megye kulturális színvonala, a lakosság tájékozottsága. Ezen a téren kiemelkedő szerep jut a rádiónak. A továbbiakban elmondotta, hogy az akciót elindító megyei tanács bízik a lakosság támogatásában és — „nem marad olyan háztartás a megyében, amelyből hiányozna a ma már a tájékozódásnak, művelődésnek és a szórakozásnak ez a nélkülözhetetlen eszköze”. Varga György, a Magyar Rádió és Televízió Kereskedelmi és Szolgáltató Irodájának igazgatója közölte, hogy a Videoton gyártól. az OTP-től, a takarékszövetkezetektől jelentős kedvezményeket kap a megye az elkövetkező másfél hónapban. Kiterjesztik a részletfizetési akciót. December 1-ig tizenöt alkalommal látogatnak a rádió és a televízió riporterei Bács-Kiskun megyébe, és az itt készített felvételek révén a közvélemény is jobban megismeri az ország második legnagyobb megyéjét. A Dosta-vezérigazgatóság képviseletében Budai László tájékoztatta a sajtó munkatársait az általuk nyújtott kedvezményekről. Az új előfizetők 1972. július 1-ig előfizetési díj nélkül használhatják készüléküket. ha a vásárlást a vételtől számított 8 napon belül bejelentik. Akik most vesznek először rádiót, egy hónapig ingyen kapják a rádió- és televízió újságot. Azok, akik eddig engedély nélkül használták készülékeiket, az akció időtartama alatt hátrányos jogi következmények nélkül előfizetőkké válhatnak. (A korábbi időre eső díjat sem kell megtéríteniök.) A sajtótájékoztató résztvevői a déli órákban megtekintették a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Vállalat Rákóczi út 12. számú épületben levő bemutatótermében rendezett rádióüészülék-kiállítást. Gépesített kukoricatermesztési beilllltatÓ a Bajai Állami Gazdaságban si rendszer tartották meg kedden az állami gazdaságban. Az egésznapos rendezvényre több száz mezőgazdasági szakember érkezett az országnak szinte valamennyi tájáról. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot dr. Kasza Béla főosztályvezető, az Állami Gazdaságok Országos Központját Mesztényi Miklós igazgatóhelyettes képviselte. Németh Imre állami gazdasági igazgató megnyitó szavai után dr. Mormer Miklós, az állami gazdaságok megyei főosztályának helyettes vezetője tartott rövid tájékoztatót a Baján alkalmazott kukoricatermesztési rendszer bevezetésének körülményeiről, majd Aradi József, a Baiai Állami Gazdaság igazgató- Ha össze tudnánk j helyettese ismertette részadni a néhány esetet és a letesen a monokultúrás kuhelyenkénti óvatosságot bi- [ korieatermesztés gyakorlamnyára meglepő számot | ti kérdéseit és egyéves ta-A Bajai Állami Gazda- | közben már több ízben renság, az Agrártudományi deztek kisebb gyakorlati Egyesület, az állami gazda- | bemutatókat, ez alkalomságok Bács-Kiskun megyei i mai azonban a kukoricafőosztályának rendezésében j termesztésnek a teljes ke- ! a bajai kukoricatermeszté- resztmetszetét, a talaj elő- j ezutánAutóbuszokkal ~ az bemutatóját. j készítésétől a vetésen át a ! állami gazdasag mátéházi gépesített betakarításig és kerületében rendezett gép tárolásig, illetve felhaszná- ’ .... . ... be a gazdaságban, a termésátlag azonban az idei aszályos hetek ellenére meghaladja a 30 mázsát. A tanácskozás résztvevői lásig szemléltették. A résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a talajerőgazdálkodásról, a gépesítésről, a vegyszeres gyomirtásról, s az évek óta országosan is kiemelkedő terméseredményekről. A kukoricabetakarítás még nem fejeződött bemutatót, a kombájnnal betakarított szemes kukorica propionsavas csávázasát és újszerű tárolási módszerét, majd a gazdaság most épülő, évente 115 ezer mázsa sertést meghizlaló állattenyésztő telepét tekintették meg. K. A. kapnánk. Az írásba foglalt vizsgúpasztalatait. _;A bajai gazdaságban év; Kitűnő minőségű lesz az idei bor Dömötör József, a Borgazdasági Vállalatok Trösztiének vezérigazgatója kedden a szüreti munkákról tájékoztatta az újságírókat. Az előzetes országos becslések szerint 4,6 millió hektoliteres borterméssel számoltak, a legújabb felmérések azonban már azt mutatják, hogy ennél valamivel kevesebbet adnak a szőlőskertek, és így a termés nagyjából a tavalyinak megfelelően alakul: 4,3 millió hektoliternyi bort varnak a termelők. Ez nem túlságosan kiemelkedő eredmény; örvendetes azonban, hogy egészen kitűnő minőségű italokat érlelhetnek majd a pincékben, mert a cukorfok igen magas és a rothadási folyamatok sem okoztak gondot a termelőknek.
