Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-13 / 241. szám
L oldal 1971. október 13. szerda Órabére: Huszonkét forint MÉG EGY FÉL esztendeje sincs annak, hogy megjelent a rendelet a munkások és alkalmazottak alapbérrendszerének módosításáról. A rendelet törvényesen : lehetővé teszi az eddiginél jóval magasabb órabért, , amely egyes szakmákban i elérheti a 22 forintot, illetve a kiváló szakmunkás havi fizetése az ötezer forintot. Ez persze nem azt i jelenti, hogy ezentúl mindenki és minden szakmában azonnal vastagabb bo: rítékot követelhet. A jogszabály mellé pénz is szükséges, ezt pedig a vállalatoknak kell előteremteni- i ök. A rendelet, amely a nyá- i ron lépett életbe és a végső alkalmazási határideje: 1973 január elseje — lehe- i tővé teszi, hogy a vállalatok bérpolitikájukban még í inkább a végzett munka 1 alapján differenciáljanak. Tehát a szakmailag legigé, nyesebb, a legtöbb gyakor’ lati tapasztalatot követelő 1 és a fizikailag a legnagyobb erőfeszítést kívánó i tevékenységeket sorolják ' előbbre. NEM MINDEGY, hogy * i azonos szakmán belül, ki hogyan felel meg a követelményeknek, mert bizony 14 forinttól 22 forintig széles a skála; ez egyben nagy „húzóerő” is. Ötven vállalatnál végzett felmérés tanulsága szerint még nem mindenütt történt meg a munkások végleges besorolása. Pedig ebben — még akkor is, ha anyagilag most nem tud többet nyújtani a vállalat — szükséges és érdemes dönteni. Az igaz, hogy a türelmi időbe még bőven belefér az új alapbérrendszerre való áttérés, de — nem árt sokszorosan hangsúlyozni, hogy — ennek az ellenértékét a vállalatoknak saját maguknak kell létrehozniok!... Ha az emberek személy szerint is tudják, hogy az új besorolás szerint mennyi lehet a maximális órabérük, akkor számítani lehet támogatásukra minden olyan közös erőfeszítéshez, — amelynek eredményeként elérhetik a maximumot. Amelyik vállalat előbb tud élni a rendelet adta lehetőséggel, könnyebben képes magához kötni és oda „édesgetni” a legjobb szakmunkásokat. KÉT OLDALA VAN tehát az egyenletnek; az emelkedő órabérek és ennek ellenértéke. Mert bizony sokhelyütt nem ártana ennek érdekében — vagy a valóraváltással párhuzamosan — a normákat is felülbírálni. A normák karbantartása olyan tartalékokat rejt, ami éppen a magasabb béreket alapozhatja meg. Az órabérek — a rendelet adta lehetőségekkel élve — jelentősen emelkedhetnek. Ezt a vizsgált ötven üzemben mindenütt tudták. Nem mindenütt fordítottak azonban figyelmet a végrehajtás politikai előkészítésére, a rendelet megmagyarázására. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a vállalatok csak akkor képesek a most már hivatalosan fizethető magasabb órabérek ellenértékét megteremteni, ha a munkásokat megnyerik az ügynek; ha tudatosítják az emberekben azt, hogy a növekvő és természetes igényeik a munkában is többet és főként jobbat követelnek! A BIZONYÍTÁS időszaka következhet most el sok üzemünkben. A gazdasági, műszaki vezetőkön kívül az a feladat hárul a munkásemberekre is, hogy ki-ki a maga módján vegye ki részét a munkából, hogy azután majd ki-ki a végzett munkája alapján részesedjék is a javakból. B. J. Gyengébb az almatermés A mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint az idei almatermés gyengébb a tavalyinál. Okát a mezőgazdászok elsősorban azzal magyarázzák, hogy tavaly ősszel túlságosan korán elfagyott a fák lombja és ez károsan befolyásolta az úgynevezett rügy-differenciálódást. Az almafákon a gyümölcsök mennyisége — darabszámra — nem alakult megfelelően és a gyümölcsök, főképpen a csapadékhiány miatt — kisebbek az átlagosnál, ami legalább 15 —20 százalékkal csökkentette a termés mennyiségét. Október első napjaiban mindenhol nagy erővel dolgoznak a becslések szerint csaknem 50 000 vagonra tehető téli almatermés betakarításán. A szedők nagy gonddal végzik munkájukat, hogy a szakszerűtlen kezelésből adódó esetleges újabb kieséseket megelőzzék, Növekvő gondok a zöldségtermesztésben Kecskeméti tapasztalatok Hazánkban a jellegzetes zöldségtermesztő körzetek főként a homoktalajokon alakultak ki. A fejlődésnek társadalmi, gazdasági és természeti tényezői vannak. Kecskeméten és környékén is megvoltak a feltételek ahhoz, hogy az ország egyik legjelentősebb termőtája jöjjön létre. Elegendő kézi munkaerő állt rendelkezésre, a gyenge talajok eltartóképességét fokozni kellett, fejlődött a konzervgyártás, közel van a főváros, mint felvevő piac. Egyre nőtt a helyi lakosság igénye és vásárló ereje is. A kedvező természeti adottságok — a napfényes órák magas száma, a gyorsan felmelegedő homok — szintén elősegítették a fejlődést Új helyzet A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején a zöldségtermesztés kizárólag kisüzemi módszerekkel történt. Kezdetben a közös gazdaságok családi művelés formájában szervezték a termesztést, a nagyüzemi keretek mellett gyakorlati-Kezdő lépés után Egy kiállítás vapr tudományos konferencia — ez aligha szorul bizonyításra — kimeríthetetlen arzenálja a tapasztalatoknak. Felvonulnak az érintett terü-i let üzemei és bemutatják legújabb, legkorszerűbb termékeiket. A szakemberek nem csupán a szemlére tett gyártmányokból alkothatnak képet az iparág fejlesztési tendenciáiról, mód nyílik eszmecserékre is, hiszen egy-egy ilyen esemény általában az iparág legnevesebb mérnökeit, kutatóit is a helyszínre vonzza. Ismertek e találkozók üzleti vonatkozásai is: tájékozódhat a piaci helyzetről vevő és eladó egyaránt, ennek eredményeként születhetnek a mindkét felet megelégedéssel eltöltő megállapodások. Ha csupán ezeket a köztudott előnyöket kínálta volna a Kecskeméten rendezett hidraulikai és pneumatikái kiállítás és konferencia, ennyi idő múltán nem térnénk vissza rá. Valamivel megtoldotta azonban a sort: a plusz a helyszín kiválasztásában rejlett. Az egyik szervező elmondta, a cél, hogy a legfrissebb tudományos eredményeket az oktatási centrumokban tárják a közönség elé. Ezért esett a választás a kecskeméti műszaki főiskolára. Az ipar és a számára szakembereket képző intézmény randevúja tehát az a ráadás, amit ez a rendezvény a megszokott lehetőségeken felül adott. Az iskola tanárai karnyújtásnyi távolságból láthattak olyan konstrukciókat, amelyek épp hogy elhagyták a kísérleti műhelyt, olyan előadásokat hallgathattak meg, amelyeknek anyagát még semmilyen szaklapban, folyóiratban nem tették közzé. A tapasztalatokat nyilvánvalóan kamatoztatják az előadások, gyakorlatok során. A hallgatóknak átadott új ismeretanyag már jelzi a találkozó előnyeinek kölcsönösségét, mert az üzemmérnökök a tudástöbbletet az ipari üzemekben váltják majd nyereségre. Ezek pusztán a helyzetből adódó előnyök, amelyek némi igyekezettel tovább szélesíthetők. Az iskola vezetői kihasználták ezt az alkalmat, beszámoltak az itt folyó képzési módszerekről, puhatolóztak kísérleti munkában való együttműködésről, szemléltető eszközként megszerezhető gyártmányoktól. A párbeszéd megindításában serényebbek voltak mint az ipar. A felsorolt lehetőségek pedig — a jobban képzett szakemberek révén — beváltásuk esetén szintén az iparnak hoznak hasznot. Megtérülő befektetés például készülékeket adni szemléltetőeszközként. Bizonyítja ezt a nyugatnémet Festő cég, amely- 800 ezer forint értékű termékét adta a főiskolának. Nagylelkű gesztus lett volna csupán? Nem. a legremekebb reklámfogások egyike, hiszen a cég gyártmányait, azok alkalmazási lehetőségeit a legjobban érdekeltek, a jövő szakemberei ismerik ígv meg. Megszívlelhetnék ezt a reklátnfogást a magyar vállalatok is. A kiállítás kezdő lépés volt az ilyenfajta kapcsolatok kiszélesítésének útján. A legközelebbi bemutató és konferencia csak jövőre lesz, s jó lenne, ha a következő lépésekre nem kellene addig várni — azok még mindig időszerűek. P. M. Vörösbor lesz Kékfrankost szüretelnek ezekben a napokban a bajai Micsurin Tsz-ben. A 17 holdas ültetvényről 950 mázsa szőlőt vár a szövetkezet tagsága. Képünkön a szállítójármű vekbe öntik a frissen leszedett kékfrankost a szövetkezet puttonyosai. (Pásztor Zoltán felvétele) lag a hagyományos módon. A következő években a mindinkább nagyüzemivé váló termelés következtében egyre több munkaerő szabadult fel. A nőket és az idősebbeket főként a kertészetekben foglalkoztatták. Mindaddig nem is volt különösebb gond, amíg elegendő munkaerő állt rendelkezésre. A közös gazdaságok tagságának csökkenése következtében azonban új helyzet állt elő az utóbbi években. A létszámkiesést ugyanis nem követte a gépesítés. Ugyanakkor az élelmiszeripar feldolgozó képességét fejlesztették a megyeszékhelyen. Kevesebb áru Mindez együtt feszültségeket okozott és az ellentmondások egyre fokozódtak. A zöldségtermelő terület a város határában 1966 és 1970 között csaknem 750 holddal csökkent. Lényegesen kevesebb paradicsomot, káposztafélét, dinnyét vetnek évről évre a gazdaságok. Az igények pedig mindinkább nőnek. Az ipar, a kereskedelem és a fogyasztó több terméket kér. A város kilenc terme lőszövetkezete közül hat foglalkozik zöldségtermesztéssel. valamivel több mint 1500 holdon, de az öntözött terület nem éri el a 400 hóidat. Ha a termelőszövetkezetek termelési terveit tanulmányozzuk megállapíthatjuk, hogy további csökkenés várható. Egyedül a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet kivételével. A felsoroltak következté ben a megyeszékhely zöldségellátása egyre romlik. A piacon kevesebb az áru és az árak is emelkednek. Nagyobb pótdij és büntetés a jegy nélküli utazásért Tilos a tiki-taki a vonaton A vasúti személyforgalom ellenőrzéseinek tapasztalatai azt mutatják, hogy elharapódzott a jegy nélküli utazás, a „bliccelőket” az eddigi 10—20 forintos pótdíj, büntetés nem riasztotta eléggé az „ingyenes utazás” lehetőségétől. A MÁV Vezérigazgatósága — az érdekeit pénzügyi szervek hozzájárulásával — október 15-től kétszeresére emeli a pótdíjat, s megszigorította a büntetést. Péntektől azok az utasok, akik saját hitójukból menetjegy nélkül szálltak fel a vonatra, s ezt a jegyvizsgálóval közük, a menetdíjon felül — áz eddigi 10 forint helyett — 20 forint pót díjat fizetnek. Ha nem a helyszínen fizetik meg a pótdíjat, akkor a korábbi 20 forint helyett 50 forint a büntetés. Azokat, akik érvényes jegy nélkül utaznak, vagy bármilyen menetkedvezményt jogtalanul vesznek igénybe, s ezt nem jelentik be a jegykezelőnek, a mostani 50 forint helyett 200 forintra büntetik. A MÁV az utazóközönség nyugalma érdekében kiterjesztette a vonatokon és a pályaudvarokon a táskarádiózásra vonatkozó tilalmat minden más tárgygyal, játékszerrel — tikitakival — okozott lármázásra is. A tilalom megszegőit 50 forintra büntetik. A sűrűsödő gondok, amelyek a zoiflségv-ermesztés csökkenése mV-üt jelentkeznek, egyre inkább foglalkoztatják a termei ő üzemeket, a felvásárló és a feldolgozó vállalatokat, a közvéleményt. Akadályok Nemrég a városi pártbizottság megvitatta a zöldségtermesztés helyzetét. A tanácskozáson részt vevő szakemberek sokoldalúan elemezték a csökkenés: okait. A vélemények felsorolására e cikk keretében nincs lehetőség. A már említetteken kívül a termelés mérséklődéséhez hozzájárult az is, hogy a termeié«» költségek nőnek, hiszen at mezőgazdaságba áramló ipari cikkek, gépek vegyszerek ára rohamosan emelkedik. A szakosodás, az önállóság arra ösztönözi a gazdaságok vezetőit, hogy a kisebb költségekkel termelhető, jobb árbevételt nyújtó növényeket ültessenek. Kevés a nagyhozamú fajta, megoldatlan a növényvédelem gépesítése. Az, hogy kevés az öntözhető, az üveggel, vagy fóliával fedett terület, szintén akadályozza az előrehaladást. Szükséges, hogy a helyi üzemek szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel. A táj adottságainak, a gépesítés követelményeinek megfelelő paradicsomfajták részben rendelkezésre állnak. Az intézet, ha szükséges még több segítséget is tud adni a város üzemeinek a termesztésben. A termeltető, ipari, feldolgozó és felvásárló vállalatok keressék a lehetőséget a termelőszövetkezeteknek nyújtható, a termelési kedvet növelő támogatásra. Érvényesüljön jobban az egyenrangúság és a közös kockázatvállalás elve — állapították meg az említett pórtbizottsági ülésen. Kezdeményezések Még ebben az évben megtárgyalják ezt a témát a termelő üzemekben, a vállalatoknál is. Ezeken a tanácskozásokon a pártbizottság állásfoglalása alapján intézkedéseket javasolnak. Kezdeményezések már történtek. A Szikrái Állami Gazdaság a Vörös Csillag Termelőszövetkezettel öszszefogva 800 hektáron akar nagyüzemi zöldségtermesztést folytatni. A MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalat palántanevelő telepet létesít. Innen olcsóbb szaporítóanyaghoz jutnak a tagszövetkezetek, melynek értékét áruban tudják kiegyenlíteni. A Kecskeméti Konzervgyár is jelentős gépi és termelési segítséget nyújt partnereinek. Mindezekből látszik, hogy számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet javuljon. A termelőüzemek, a kutatók, a vállalatok fogjanak öss2e, hogy több és olcsóbb zöldségféle kerüljön a kecskeméti háziasszonyok asztalára, K. S.
