Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-12 / 240. szám

«. «Mal 1971. oktőber IS. kedd A termeléstől elválaszthatatlan az embervédelem A roi"^“a"“ Városról városra Kecskemét éber alyóyárosa Évi programjának meg­felelően, eg/ben az idén májusban megjelent kor­mányhatározat szellemé­ben tartott legutóbb munkavédelmi minősítő ellenőrzést Székely Árpád, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője, a kiskunhala­si járás 3 termelőszövetke­zetében, illetve egy tsz­­közi vállalkozásnál. Az „eredmény” elég sovány, mert a szövetkezetek mindegyike „nem megfele­lő” minősítést kapott, egyedül a tsz-közi vállal­kozás felelt meg munka­­védelmi szempontból a kö­vetelményeknek. Mi indokolta az elma­rasztaló elbírálást? A kis­­szállási Petőfi Tsz-ben például még az alapvető munka­­védelmi szabályzatokat sem ismerték. A jánoshalmi Jókai Tsz­­ben megvan ugyan a munkavédelmi szervezet, de ennek funkcionálásá­val nincs minden rend­ben. A vezetés kiengedte kezéből az ellenőrzést, szá­monkérést. Részletesebben kell azonban szólni a mélykúti Béke Termelő­­szövetkezetben tapasztalt munkavédelmi hiányossá­gokról, mivel a megye egyik tekintélyes, jól gaz­dálkodó, kvalifikált szak­vezető gárdával rendelke­ző nagyüzemi gazdaságáról van szó. A sokirányú tevékenység eleve sajátos követelmé­nyeket támaszt a munka­­védelemmel szemben. A gazdaság működésének bo­nyolultsága megköveteli, hogy üzemeltetés, ' alkal­maztatás, oktatás, bizton­ság, munkakörülmények, ártalmak szempontjából részletes, pontos munka­­védelmi szabályzatot ké­szítsenek. Ez nincs meg. Nem mérték fel, hogy a munkaártal­maktól függően hol adja­nak védőruhát, pedig a növényvédelemmel foglal­kozókon kívül több más munkakörben is szükség volna erre. Így a védőöl­tözetek kiadása ötletszerű, tartalék nincs belőlük. Nem végezték el a tsz egész területére vonatkozó érintésvédelmi méréseket, holott ilyen jelentős mér­tékben elektrifikált gazda­ságban ez a szó szoros ér­telmében életvédelmi kö­telesség. Felépült az 56 millió fo­rint értékű sertéskombinát. Mintaszerű itt a rend, tisz­taság, szigorúan betartják az állategészségügyi előírá­sokat. Ugyanakkor a kom­binát elektromos vezérlő helyiségében végezték la­katos, szerelő munkájukat a karbantartók. Fémszer­számok, vegyi anyagok közt dolgozni érzékeny kapcso­lókkal ellátott helyiségben, amikor az előírások szerint villanyszerelő szakmunkás is csak addig tartózkod­hat ott, amíg a központi kapcsolókkal dolgozik, il­letve azokat felülvizsgálja, nem kis könnyelműség. Az sem, hogy a hőközpont 2 olajtüzelésű kazánjának kezelésére nem szakkép­zett embereket állítottak. Nem dolgoztak ki sza­bályzatot a kombinát tech­nológiai sorban elhelyezett gépeinek, gépegységeinek, automatizálnak üzemelte­tésére. Azaz nincs megha­tározva, hogy ezeknél kik . dolgozhat­nak, milyen szakképzett­­ség kelt kezelésükhöz, s milyen feltételek mellett javíthatják a gépeket és így tovább. Gyönyörű gazdasági, pénzügyi fejlesztési terve van a gazdaságnak, de hi­ányzik ezekből a munka­körülmények tervszerű javítását célzó elképzelés. A termelésre, gazdasági eredményekre egyoldalúan beállt szemléletről árul­kodnak a baleseti jegyző­könyvek. Ezek szerint minden üzemi balesetnél a dolgozó volt a hibás! Pedig oka lehet ezeknek műszaki hiba, szervezetlenség, hoz­zá nem értés, a közvetlen vezető felületes ellenőrző munkája, az oktatás hiá­nya. Nem véletlen tehát, hogy ahol — mint ebben a gazdaságban is — nem vizsgálják ki helye­sen a balesetek okait, ott nem is intézkednek ha­sonló szerencsétlenségek megelőzésére. Nincs elem­zés időszakonként, hogy hol, miért gyakoriak a balesetek — pl. rakodás­nál —, ezért nem is siet­nek változtatni á körül­ményeken. Az SZMT munkavédel­mi bizottságának minősítő ellenőrzései sok segítséget adnak a felelős gazdaság­­vezétőknek ahhoz, hogy a kisebb-nagyobb, súlyosabb mulasztások feltárása után — a tanácsok, javaslatok, kötelességek megszívlelé­­sével — áttekintést nyerje­nek területük munkavédel­mi tennivalóiról, s megváltozott szemlélet­tel lássanak a hibák helyrehozásához, jóval kevesebb gond gyűl­ne fel, s nem kellene hó­napokon át» néha tetemes költségekkel, energiával fáradozni, hogy pótoljuk, amit elvégezni épp oly kö­telességünk'' lett' volnS, mint a termelési tervet teljesíteni, ha a gazdaság­­vezetők következetesek lennének a munkavédelmi ellenőrzések, számonkéré­sek megtartásában. Leg­alább úgy, mint a jános­halmi tsz-közi vállalko­zásnál. T. I. Az alvóváros kifejezés a nyugati szociológusok jó­voltából került szótárunk­ba. A nagy ipartelepülések elővárosait aposztrofálták vele. A szóösszetétel reme­kül fedi azt az életformát, amely ezekben a negyedek­ben megfigyelhető. Neve­zetesen: az épületek és az utcák csak a délutáni és esti órákban elevenednek állta után is. mindenekelőtt az iskolában és az óvodá­ban. Ezek a legégetőbbek — ha a szerződéses határ­idő szerint nem is —, de az itt élők számára igen, s á telep lakóinak száma már háromezer felett jár. Reg­gelente, mikor jövök, lá­tom, hogy karjukon cipe­lik, maguk után húzzák a még félig alvó gyerekeket. gadó bölcsőde (átadásuk dátuma 1973 tavasza) már a jelenlegi lélekszámot te­kintve sem mondható sok­nak. A maketten szereplő ABC-áruházat — ezt sem nehéz megjövendölni — a harmádik fejlesztési ütem­ben bizonyára kinövi a te­lep. A bővítésre már most gondolni kell. Az építőket elsősorban a cseréltek a gépek A Kecskeméti Szövetke­zetközi Áruértékesítő Iroda 13 ágazatban végez áruköz­vetítést tagszövetkezetei számára. A gép- és gépjár­mű üzemág — a megyében először — szeptember kö­zepén börzét rendezett. AZ eseményről, illetve annak előnyéről Takács Sándor, az üzemág vezetője adott tájékoztatást. — A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben tartott gépbör­ze gondolata ez évben szü­letett még. A mezőgazdasá­gi üzemeket járva gyakran találkoztam raktáraikban olyan alkatrészekkel, ame­lyeket évek óta nem kere­sett. senki, és azt a gépet, amelyhez tartozott gyakran már kiselejteztek. Ugyan­akkor más gazdaságok hiá­ba Kutattak utána, a keres­kedelmi forgalomban vagy nem volt kapható, vagy csak hosszas utánjárással sikerült megszerezniük. — Ezért az iroda vezetősége úgy határozott, hogy tag­szövetkezeteitől megkéri azoknak a gépeknek és al­katrészeknek a jegyzékét, amelyekre nincs szükségük. A beküldött listákból kide­rüli, hogy tetemes értékű gép- és alkatrész van a szö­vetkezetek raktáraiban hasznosítatlanul. A börzén részt vevők el­sősorban erőgépeket keres­tek. a kínálat viszont mun­kagépből volt nagyobb. Gazdát cserélt néhány ÜE —28-as, MTZ és S—100-as típusú traktor, szemesvető­gépek, műtrágyázók, talaj­művelők és mintegy 10 ezer forint értékű kisebb alkat­rész. Sokan böngésztek az általunk összeállított jegy­zékekben is, s amint el­mondták, találtak megfele­lő gépet illetve alkatrészt. Ezeket vagy azért nem hoz­ták el Kiskunfélegyházára, mert az őszi munkák miatt nem volt szállítóeszközük, vagy pedig dolgoztak velük a földeken. Előfordul ugyanis, hogy a szövetkezet tipizálni szeretné á gép­parkját. de a Vásárláshoz mindaddig nincs pénze, amíg a régit nem értékesíti. Az üzlet létrejöttéig sem hagyják a gépeket kihasz­nálatlanul. — A börze hatása való­színűleg sokkal nagyobb, mint amennyit pillanatnyi­lag le lehet mérni. Meg­győződésünk, hogy folytat­ni kell ezt a munkát. Pénzt és időt takarítanak meg a szövetkezetek, ha tudják, hol találják meg a számuk­ra szükséges gépeket, illet­ve alkatrészeket — hangoz­tatta a kereskedelmi iroda üzemágvezetője. D. Ä. Széchenyivárosi látkép (Pásztor Zoltán felvétele) meg, reggel elnéptelened­nek. Lakóik1 ugyanis kiraj­zanak- a- város más pont­jain levő munkahelyekre. A teéghatározás Kecskemé­ten leginkább a Széchenyi­­városra illik, mert nincse­nek benne üzemek, gyá­rak. Az éber jelzőt vi­szont a további építkezés nek köszönheti, a nappalok mozdulatlanságát a jövő­menő teherautók, s a ki­mért lassúsággal forgó da­ruk törik meg. Tél előtt — A lakótelep jelenleg 1062 kész lakásból áll — mondja rövid számolgatás után Fáy Ferenc, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője. Az ütem évi 324 új otthon, eb­ből az idén még 90-nel va­gyunk adósak. Ezeket no­vember végére — egy hó­nappal a határidő előtt szeretnénk átadni. Most igyekszünk minél több épületet alkalmassá tenni a téliesítésre. Hét munkahelyen akarjuk foly­tatni a munkát a hideg be-Hat a gyermekgondozási segély A gyermekgondozási se­gélyben részesülő dolgozó nők egyéni körülményeiről végeztek három éven át részletes adatgyűjtést a társadalombiztosítási szer­vek: statisztikájuk számos érdekes következtetésre nyújtott alkalmat a segély népesedési hatásáról. Érde­kes megfigyelés például — s a gyermekgondozási se­gélynek a születési mozgal­mat kedvezően befolyásoló hátására utal —, hogy míg 1967 előtt a házasságban élő eltartott nőknél volt gyakoribb a gyermekáldás, addig a segély bevezetése éta a dolgozó asszonyok termékenysége a maga­sabb. Számszerűleg kifejez­ve: az utolsó három évben a 15—49 éves korcsoport­ban ezer dolgozó nőre évi átlagban 64 élveszületés jutott, a nem dolgozó asz­­szonyoknál csak 52. Kimu­tatható a gyermekgondozá­si segély hatása a mező­­gazdasági népességnél is. A falusi lakosság körében a szülések száma — rész­ben a népesség elöregedése miatt — az 1949 utáni év­tizedben észrevehetően csökkent, s i960 óta az or­szágos átlag alatt volt. Most viszont a legfiatalabb — 24 év alatti nők — ter­mékenysége a mezőgazda­ságban a legmagasabb, sőt az idősebb korcsoportokon belül is kedvezőbb ez az arányszám. mint például a szellemi dolgozóknál. A népesedéssel foglalko­zó szakemberek a felmérés során azt is megállapítot­ták, hogy a gyermekgon­dozási segély hatása a több gyermekes családtípus elő­mozdításában nem mutat­ható ki. Még a legutóbbi időszakban is az igénybe­vevők 90 százaléka első íz­ben, 10 százaléka pedig másodízben vette • igénybe a segélyt. A segélynek te­hát nincs olyan számottevő hatása, amely a több gyer­mekes család gondolatának szélesebb körű elterjedését vagy elfogadását jelezné. A kommunális létesítmé­nyék azonban mindenütt csak a lakások után ’követ­keznek magyarázza. Reménykednek az.enyhe időjárásban, mert a hő­mérséklet — a leggondo­sabb téliesítés mellett is — erősen befolyásolja á mun­kát. Az anyaghiánytól nem kell különösebben tarta­niuk, a Széchenyivárosi építkezés e téren bizonyos kivételezettséget élvez a vállalaton belül. Erre utal Fáy Ferenc mondata: „Mi tavaly a legnagyobb ce­mentínség idején sem áll­tunk.” Ha az anyagellátás zök kenői nem is okoznak ki­eséseket, a minőség miatt akadnak bosszúságok. A legtöbb kifogás jelenleg az ajtók, ablakok kidolgozá­sát és anyagát éri. Válo­gatni azonban nemigen le­het. tóiért? Magyaráza­tul egy jellemző példa: ta­valy a Fémmunkás Válla­lat búdapesti gyárának képviselője elismerte a reklamáció jogosságát, majd ezután közölte: a jö­vőben nem szállít árut a vállalat. Ára a beépített termékek minősége nem függetlenít­hető a kész lakásokétól. Az általuk épített új ottho­nok jobbak az országos át­lagnál, de a minősítést méltán kérdőjelezte meg az építésvezető: „vajon mi­ijén is lehet az az épület, ámihez viszonyítunk?” Ä növekedés gondjai A telep folyamatosan nö­vekszik, az ötéves terv vé­gére több mint kétezer la­kást foglal magában. Ez a gyarapodás örvendetes ugyan, de nem gondmen­tes sem az építőknek, sem áz itt élő családoknak. Kezdjük azzal, ami a la­kókat érinti. A kommuná­lis létesítmények: a száz ■ kot a heverő nvitia meg. gyerekre tervezett óvoda. Egy újabb család 'eb ön­­a hatvan csöppséget befő- I álló otthonra. F. M. jövőre várható technológiai változás és a mind jobban -elterpeszkedő -munkaterület izgatja. A jövő évtől a .blokkos... technológiát fel­váltja az — egyelőre más­honnan szállított — ház­gyári elemekből történő építés. Az átállást bonyo­lítja, hogy a jelenlegi há­zak közé is terveztek négy ilyn épületet. A házgyári lakások csak központi fű­tésre alkalmasak, ezért a telep harmadik szektorába — ahova többségük kerül — épül majd fűtőmű, de mi legyen a négy külön­álló tízemeletes ház sorsa? Építsék-e meg előbb a hő­központot. vagy adjanak nekik — lényegesen drá­gábban —• tömbönkénti fű­tést? Ezek még nyitott kér­dések. Az újabb építésre kisze­melt területek már a Bu­dai út felé nyújtóznak. Ily módon egyre nő a tá­volság a központi raktár, iroda és a munkahelyek között. Ennek velejárói: több anyagmozgatás, nehe­zebben áttekinthető terep, bonyolultabb szervezés. Kulcsátadás után Az F-épületben egészen más természetű gondokkal találkozom. Az első lakók, Bodor Jánoséit — számuk­ra a perc is emlékezetes — ma 9 óra 40-kor kanták meg a kulcsokat. A lakás­ban nascens állapot, a be­költözés örömteli össze­visszasága fogad. — Tizennégy éve vár­tunk erre a napra. Eddig szüleimnél laktunk egyet­len szobában — mondja a házigazda. Sok még - a be­rendezéssel járó tennivaló, most hozzák a bútort, vá­rom a villanyszerelőt is, este még nem tudunk mi­vel világítani — teszi hozzá. E percben megérkeznek a bútorok, diadalmenetü-

Next

/
Thumbnails
Contents