Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
J971. szeptember 10. péntek S. olflsl Kevesen kérnek bebocsátást Elemzés hatvan intézményről Felteszem, nem azért rossz, nem azért romlik az egyetemeken, a főiskolákon a munkás és paraszt fiatalok aránya, mert nenéz, Vagy szinte lehetetlen átjutniok a felvételi vizsgán, másért romlik. Kevesen kérnek bebocsátást az egyetemekre, a főiskolákra. Részben szociális természetű okok miatt, részben a követelmények vélt és valóságos nagysága miatt. Nyilvánvalónak látszik, hogy a diplomára érett munkás és paraszt fiatal tehetségek java úgy kallódik el a nemzet kárára, hogy a felvételivel meg se próbálkozik. A közismert, és a sokat hangoztatott műveltséghátrányok mellett, úgy tűnik nem azok vannak kevesen, akik bejutnak, azok vannak nagyon kevesen akik jelentkeznek, illetőleg jelentkezhetnek. Több kiterjedt paraszti nemzetségeket néztem meg közelebbről, s megállapítottam, hogy olykor a 40—60—80 főt számláló nemzetségekből a fiatalok közül senki nem végez egyetemi, főiskolai tanulmányokat. Ha azt látjuk, hogy a mégis egyetemre jelentkező felvételije sikerült, akkor nem hiszünk sem a protekcióban, sem abban, hogy az értelmiségi családok gyermekei eleve nagyobb eséllyel startolnak. Sőt, ilyenkor még az is kérdésessé válik az emberben, hogy rossz-e az arány? Hát persze, közismert szá- m k bizonyítják, hogy az ar'nv válóban rossz. Ezzel it! most felesleges fárasztani az olvasót, inkább abból kell kiindulni, hogy a megyék, a falvak lélekszámúhoz viszonyítva a ka- pudöngetők száma kevés. Itt a baj, ez a baj. Nyilvánvaló. s egészen természetes, hogy a jobb kiválasztáshoz a tehetségek „felszínre hozásához” tömegesebb jelentkezés és áramlás lenne indokolt az egyetemek, a főiskolák felé a falvakból, a munkástelepülésekről. Némiképpen a sporttehetségek felkutatásához kellene hasonlítani az itt folyó munkának. szór, négyszer annyi fiatallal gazdagították az ország szellemi életét, mint amennyivel most gazdagítják. Napjainkban viszont Hovatovább ott tartunk, hogy már csak az ötvenes évek eresztéseire tudunk hivatkozni, amikor felvetőS talán egyeteme, főiskolája, bizottsága válogatja. Ha nincs protekció, elfogultság, rokonszenv, ellenszenv minden bizonnyal létezik. Valaki azt mondta: a bizottságba népi ülnököket kellene választani. Isten tudja, az a gyadik a kérdés: melyik bá-! núm, ezzel a protezsáltak nyász, szövetkezeti paraszt fiából lett tudós, mérnök, bíró, jogász, orvos. Tekintettel a „keresletre” és a „kínálatra” azokkal kell egyetérteni, akik szerint az alkalmasság elés a protezsálók száma csak nőne. Sz. Jolán tavaly a magas pontszáma ellenére sem került a „kiválasztottak” közé. Hely hiányában utasították el. Tanár bírálásának mai rendje | szeretett volna lenni. SzüAz ötvenes években a munkás és a paraszt települések kétszer, háromMásfél évezrede tatarozták Űjabb érdekes leletek kerültek elő hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén a táci Gorsiumban, ahol már tizennégy éve kutatnak a régészek a hajdani római kori városka maradványai után. Az idei feltárási évad első nagy eredményeként, a császárkultusz nagy épületcsoportjának északi részén * a legmagasabb domb- hajlaton — egy nagy méretű palota maradványai kerültek elő. A palotát — mint a régészek megállapították — a negyedik században tatarozták, felújították, s ehhez a munkához az aquincumi légiók szállították' a tetőfedő cserepeket. Erről tanúskodik a cserépm arad v én vökön felfedezett légióbélyegző. rossz, tökéletlen és igazságtalan. Ha jó és tökéletes volna, akkor ennek az egyetemi, a főiskolai oktatás fogyatékosságai ellenére meg kellene látszani a diplomás emberek mindegyikén. Nem látszik meg. Ebből is arra kell következtetni: nagyon sok esetben egy bizonyos pályára kiválóan alkalmas fiatalember azért nem jut túl a felvételin, mert félszeg, bátortalan, rossz kiállású, s nincs szerencséje. Ugyanakkor igen sok, arra az adott pályára nem túlzottan tehetséges fiatalember azért nyer felvételit, mert jó a fellépése, magabiztos és van szerencséje. Legalább egyéves „elő- egyetem” kellene ahhoz, hogy egy bizottság, a mindenhatóság látszata nélkül fogja fel” azon a bizonyos szűrőn az egyetem számára a legjobbakat, s tanácsolja el az alkalmatlanokat, a gyengéket. Az előkészítők helyett ezt kellene talán: selejtező előegyetem. Érti is az ember, meg nem is érti. Egyáltalán: ha a középiskolai ismeret- anyag, a jó osztályzat kevés az induláshoz, akkor itt valahol megint csak baj van. De az a legnagyobb baj, hogy a vidéki fiatalok nem részesülnek olyan színvonalú előkészítésben, mint a fővárosiak, vagy mint a pécsiek, a szegediek, a debreceniek, a miskolciak. A továbbtanulás, a diplomaszerzés hazánkban társadalmi ügy. Az egyenlő esélyek megteremtése még inkább közügy, társadalmi ügy. E. László most kapta meg harmadszor az elutasító értesítést az Állatorvostudományi Egyetem rektori hivatalától. „A felvételhez előírt minimális pontszóm az egyetemen 14 pont”. E. László azt a tizennégy pontot nem tudta megszerezni. Közölték még vele: fellebbezésnek helyé nincs. De miért nincs? Ügy tűnik, nagy a tét, nagy a veszteség és nagy a nyereség, oly nagy, hogy talán még a fellebbezés lehetőségét is érdemes volna megteremteni Főleg ott, és akkor, ahol és amikor egy fiatalember láthatóan nagy elhivatottságot érez az állatorvosi szakma iránt. Vagy más szakma iránt. Mindenesetre E. László épesapla most azt mondja, megtudta, hogy létezik az egyetemen protekció. Lehetetlen megbizonyosodni arról, hogy mennyi ebben az állításban az igazság. * Italában úgv szokott lenni. bnev ha sikerül a fel- j fliri.-or nem emlegetI öísV n h'H nem I sikerül, akkor emlegetjük. lei termelőszövetkezeti tagok. S egyáltalán nem értik ezt az egészet. Az a helyzet ugyanis, hogy a kislányt elutasították, viszont a helyi általános iskola igazgatója hívja képesítés nélküli tanárnak, minthogy a községben „foghíj as” a tantestület. A fentebb tapasztalható ellentmondás nem jelez valami túl nagy tervszerűséget, ha a szükségleteket és a lehetőségeket nézzük. Sz. Jolán az idén is megpróbálta. Vagy sikerül, vagy nem. Megítélésem szerint mégis azokkal kellene foglalkozni az eddiginél sokkal többet, akik az egyetemre, a főiskolára jutást meg sem próbálják. Szekulity Péter A művelődési olthonak és a társadalom A művelődésiotthon-moz- i a művelődési otthonok a I művelődési otthonok létégalom hazai történetének , mai igényeknek, szükséges eddig legjelentősebb össze gezéséről tett közzé előzetes jelentést a Népművelési Intézet két kötetben. A vizsgálat a művelődési otthon-hálózat legégetőbb kérdéseire kereste a választ. A Népművelési Intézet munkatársai és más szakemberek — többek között — a művelődési otthonok hatókörét vizsgálták. Tanulmányozták a működési adatokat, a rendezvények színvonalát, tartalmát. Kérdőívekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével szólaltatták meg népművelőket, a párt- tanácsi vezetőket, annak megállapítására mennyire felelnek meg nek tartják-e fenntartású kát és miként ítélik jövőjüket. Az adatgyűjtés a művelődési otthonokról már isnek fontosságát, egyben megjelölik azok helyét, fel- meg | adatát, és utalnak fejlesztésük irányára. A megkérdezettek véleménye alapján a feldolgomert megállapításokat tá- , zás — a közvélemény és masztott alá egyfelől, ! a népművelők szempont- ugyanakkor teljesen új je- jából két csoportra osztlenségekre is felhívta a figyelmet. A vélemények között különösen tanulságosak azok, amelyek a művelődési otthont olyan intézménynek képzelik el, amely lehetőségeivel, rendezvényeivel, szolgáltatásaival megadja az átmenetet az iskolai oktatás és az önnevelés között. Ezek a nézetek két fontos tételt is tartalmaznak: igazolják a Kapcsolat öt világrész negyvenhat országával Eszperantó könyvtár Szegeden Hazai és nemzetközi kulturális összefogással jött létre tíz évvel ezelőtt Szegeden a Magyarországi Eszperantó Múzeum és Épülő városközpont A kecskeméti városköz- pünk) a művelődési ház- pont építészeti látványossá- nak az építésén a szerke- ga lesz a megyei tanács és zetí munkákat végzik a a pártszékház 18, illetve 12 Búcs megyei Állami Épí- szintes tömbje. A falak tőipari Vállalat munkásai. szinte szemünk láttára nőt- Második képünk a színház- . terem monolit szerkezetetek ki a földből, s törtek betonozásét ábrázolja, egyre feljebb. Az építke- (Pásztor Zoltán felvételei) Könyvtár, amelyet mint corpus separatum-ot, azaz különgyűjteményt, a Somogyi-könyvtárban helyeztek el. A kölcsönzés mellett, öt világrész 46 országával tart kapcsolatot; valóságos információs és adatszolgáltató központ szerepét tölti be. Az olvasók és a kutatók va — rangsorolja a művelődési otthonok feladatát, és kimutatja, hogy a művelődési otthonok főhivatású és tiszteletdíjas munkatársai az adott közösség igényeit helyesen értékelik. A kétkötetes mű foglalkozik a népművelők helyzetével, a módszertani intézmények szerepével és a művelődési otthonok társadalmi, kulturális kapcsolataival. A befejező részben találjuk a javaslatokat, amelyek sürgetik a közművelődési törvény megjelentetését, az ellentétek feloldását a kulturális és a gazdasági kötöttségek között. Többen kérik a „105-ös rendelet” átdolgozását és a művelődési otthonok működési szabályzatának felülvizsgálatát. A felmérés összegezését jói hasznosíthatják a gyakorló népművelők, az irányítás területén dolgozók és a kutatók. Bizonyára hasznos adalékokkal járul majd hozzá az év végére tervezett művelődésiotthon-ve- zetők továbbképzését szolgáló konferencia vitaanyagához is. Eligazítást jelentő kiinduló és összehasonlító alapja lehet további kérésére, társadalmi tamo- . vizsgálódásoknak. Azok a .............................. ..............részletei, amelyek a lakosságot érdeklő és a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket elemzik, más területek szakembereinek érdeklődésére is számot tarthatnak. A kiadvány gyakorlati hasznát tovább növelné, ha a tények közlését még több kommentáló megjegyzés, értékelő és elemző megállapítás kísérné. A z előzetes jelentés kiadásával az adatok feldolgozása nem ért véget. Újabb kötetek megjelentetését tervezik. A felmérés hat megye hatvan művelődési otthonára terjedt ki, s az Bács-Kis- kun megyét nem érintette. Megállapításai viszont számunkra is figyelmeztetők és tanulságosak lehetnek. Különösen akkor, ha a megyei népművelési tanácsadó és a járási művelődési központok az említett felmérésekhez kapcsolódva, helyi kiegészítő vizsgálatokat végeznek. Giía János a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője gatással, közel háromszáz oldalas katalógus jelent meg állományáról 1967- ben. A Művelődésügyi Minisztérium értékelve a szakkönyvtár tudományos, politikai, közművelődési és széles körű tájékoztatói munkáját, állami támogatásban részesíti 1969 óta. Állománya az utóbbi években megháromszorozódott. Az összegyűjtött eszperantó folyóiratok száma meghaladja a 400 évfolyamot. A gyűjtemény jelenleg a tíz legnagyobb eszperantó könyvtár közé tartozik a világon. A tájékoztatás elsősorban magyarul vagy eszperantó nyelven történik, a külföldiek részére főként eszperantó nyelven, de oroszul, németül, és franciául is. A tájékoztatást, feltárást, gyűjtést, folyóirat- és könyvbeszerzést és az ügyvitellel kapcsolatos dolgokat egyetlenegy ember végzi, Farkas Ernő egyetemi nyelvtanár, éspedig társadalmi munkában, óriási erőfeszítéssel, több mint tíz éve. zés most utolsó szakaszába érkezett. A pártszékház homlokzatát már befedték fagyálló pirogránit lapokkal, az ablakok közötti pilléreket pedig mozaik kockákkal. A burkolók munkáját a következő napokban a tanácsháza homlokzatán figyelhetik meg a járókelők, amely hasonló borítást kap. Közben szorgalmasan dolgoznak a belső frontokon is. Mindkét épületben befejezték a vízvezeték- és villanyszerelést. A pártszékházban már az ajtókat, ablakokat és a padlóburkolatot illesztik helyére, sőt a helyisé gek egy részét már birtok ba vették a festők. Az épületcsoport barma dik tagjának (második ké-
