Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

J971. szeptember 10. péntek S. olflsl Kevesen kérnek bebocsátást Elemzés hatvan intézményről Felteszem, nem azért rossz, nem azért romlik az egyetemeken, a főiskolá­kon a munkás és paraszt fiatalok aránya, mert ne­néz, Vagy szinte lehetetlen átjutniok a felvételi vizs­gán, másért romlik. Keve­sen kérnek bebocsátást az egyetemekre, a főiskolák­ra. Részben szociális ter­mészetű okok miatt, rész­ben a követelmények vélt és valóságos nagysága miatt. Nyilvánvalónak látszik, hogy a diplomára érett munkás és paraszt fiatal tehetségek java úgy kalló­dik el a nemzet kárára, hogy a felvételivel meg se próbálkozik. A közismert, és a sokat hangoztatott műveltséghátrányok mel­lett, úgy tűnik nem azok vannak kevesen, akik be­jutnak, azok vannak na­gyon kevesen akik jelent­keznek, illetőleg jelentkez­hetnek. Több kiterjedt pa­raszti nemzetségeket néz­tem meg közelebbről, s megállapítottam, hogy oly­kor a 40—60—80 főt szám­láló nemzetségekből a fia­talok közül senki nem vé­gez egyetemi, főiskolai ta­nulmányokat. Ha azt látjuk, hogy a mégis egyetemre jelentke­ző felvételije sikerült, ak­kor nem hiszünk sem a protekcióban, sem abban, hogy az értelmiségi csalá­dok gyermekei eleve na­gyobb eséllyel startolnak. Sőt, ilyenkor még az is kérdésessé válik az ember­ben, hogy rossz-e az arány? Hát persze, közismert szá- m k bizonyítják, hogy az ar'nv válóban rossz. Ezzel it! most felesleges fárasz­tani az olvasót, inkább ab­ból kell kiindulni, hogy a megyék, a falvak lélekszá­múhoz viszonyítva a ka- pudöngetők száma kevés. Itt a baj, ez a baj. Nyil­vánvaló. s egészen termé­szetes, hogy a jobb kivá­lasztáshoz a tehetségek „felszínre hozásához” tö­megesebb jelentkezés és áramlás lenne indokolt az egyetemek, a főiskolák fe­lé a falvakból, a munkás­településekről. Némikép­pen a sporttehetségek fel­kutatásához kellene hason­lítani az itt folyó munká­nak. szór, négyszer annyi fia­tallal gazdagították az or­szág szellemi életét, mint amennyivel most gazdagít­ják. Napjainkban viszont Hovatovább ott tartunk, hogy már csak az ötvenes évek eresztéseire tudunk hivatkozni, amikor felvető­S talán egyeteme, főisko­lája, bizottsága válogatja. Ha nincs protekció, elfo­gultság, rokonszenv, ellen­szenv minden bizonnyal létezik. Valaki azt mond­ta: a bizottságba népi ül­nököket kellene választa­ni. Isten tudja, az a gya­dik a kérdés: melyik bá-! núm, ezzel a protezsáltak nyász, szövetkezeti paraszt fiából lett tudós, mérnök, bíró, jogász, orvos. Tekintettel a „kereslet­re” és a „kínálatra” azok­kal kell egyetérteni, akik szerint az alkalmasság el­és a protezsálók száma csak nőne. Sz. Jolán tavaly a ma­gas pontszáma ellenére sem került a „kiválasztot­tak” közé. Hely hiányá­ban utasították el. Tanár bírálásának mai rendje | szeretett volna lenni. Szü­Az ötvenes években a munkás és a paraszt tele­pülések kétszer, három­Másfél évezrede tatarozták Űjabb érdekes leletek kerültek elő hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén a táci Gorsiumban, ahol már tizennégy éve kutat­nak a régészek a hajdani római kori városka marad­ványai után. Az idei feltárási évad el­ső nagy eredményeként, a császárkultusz nagy épület­csoportjának északi részén * a legmagasabb domb- hajlaton — egy nagy mé­retű palota maradványai kerültek elő. A palotát — mint a régészek megálla­pították — a negyedik szá­zadban tatarozták, felújí­tották, s ehhez a munkához az aquincumi légiók szál­lították' a tetőfedő csere­peket. Erről tanúskodik a cserépm arad v én vökön fel­fedezett légióbélyegző. rossz, tökéletlen és igaz­ságtalan. Ha jó és tökéle­tes volna, akkor ennek az egyetemi, a főiskolai okta­tás fogyatékosságai ellené­re meg kellene látszani a diplomás emberek mind­egyikén. Nem látszik meg. Ebből is arra kell követ­keztetni: nagyon sok eset­ben egy bizonyos pályára kiválóan alkalmas fiatal­ember azért nem jut túl a felvételin, mert félszeg, bátortalan, rossz kiállású, s nincs szerencséje. Ugyan­akkor igen sok, arra az adott pályára nem túlzot­tan tehetséges fiatalember azért nyer felvételit, mert jó a fellépése, magabiztos és van szerencséje. Legalább egyéves „elő- egyetem” kellene ahhoz, hogy egy bizottság, a min­denhatóság látszata nélkül fogja fel” azon a bizo­nyos szűrőn az egyetem számára a legjobbakat, s tanácsolja el az alkalmat­lanokat, a gyengéket. Az előkészítők helyett ezt kellene talán: selejtező előegyetem. Érti is az ember, meg nem is érti. Egyáltalán: ha a középiskolai ismeret- anyag, a jó osztályzat ke­vés az induláshoz, akkor itt valahol megint csak baj van. De az a legnagyobb baj, hogy a vidéki fiata­lok nem részesülnek olyan színvonalú előkészítésben, mint a fővárosiak, vagy mint a pécsiek, a szegedi­ek, a debreceniek, a mis­kolciak. A továbbtanulás, a dip­lomaszerzés hazánkban társadalmi ügy. Az egyen­lő esélyek megteremtése még inkább közügy, tár­sadalmi ügy. E. László most kapta meg harmadszor az eluta­sító értesítést az Állator­vostudományi Egyetem rektori hivatalától. „A fel­vételhez előírt minimális pontszóm az egyetemen 14 pont”. E. László azt a ti­zennégy pontot nem tudta megszerezni. Közölték még vele: fellebbezésnek helyé nincs. De miért nincs? Ügy tűnik, nagy a tét, nagy a veszteség és nagy a nyereség, oly nagy, hogy talán még a fellebbezés le­hetőségét is érdemes vol­na megteremteni Főleg ott, és akkor, ahol és amikor egy fiatalember láthatóan nagy elhivatottságot érez az állatorvosi szakma iránt. Vagy más szakma iránt. Mindenesetre E. László épesapla most azt mondja, megtudta, hogy létezik az egyetemen protekció. Le­hetetlen megbizonyosodni arról, hogy mennyi ebben az állításban az igazság. * Italában úgv szokott len­ni. bnev ha sikerül a fel- j fliri.-or nem emleget­I öísV n h'H nem I sikerül, akkor emlegetjük. lei termelőszövetkezeti ta­gok. S egyáltalán nem ér­tik ezt az egészet. Az a helyzet ugyanis, hogy a kislányt elutasították, vi­szont a helyi általános is­kola igazgatója hívja ké­pesítés nélküli tanárnak, minthogy a községben „foghíj as” a tantestület. A fentebb tapasztalható ellentmondás nem jelez valami túl nagy tervsze­rűséget, ha a szükséglete­ket és a lehetőségeket néz­zük. Sz. Jolán az idén is meg­próbálta. Vagy sikerül, vagy nem. Megítélésem szerint mégis azokkal kel­lene foglalkozni az eddigi­nél sokkal többet, akik az egyetemre, a főiskolára ju­tást meg sem próbálják. Szekulity Péter A művelődési olthonak és a társadalom A művelődésiotthon-moz- i a művelődési otthonok a I művelődési otthonok lété­galom hazai történetének , mai igényeknek, szükséges eddig legjelentősebb össze gezéséről tett közzé előze­tes jelentést a Népműve­lési Intézet két kötetben. A vizsgálat a művelődési otthon-hálózat legégetőbb kérdéseire kereste a választ. A Népművelési Intézet munkatársai és más szak­emberek — többek között — a művelődési otthonok hatókörét vizsgálták. Ta­nulmányozták a működési adatokat, a rendezvények színvonalát, tartalmát. Kér­dőívekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével szólaltatták meg népműve­lőket, a párt- tanácsi veze­tőket, annak megállapítá­sára mennyire felelnek meg nek tartják-e fenntartású kát és miként ítélik jövőjüket. Az adatgyűjtés a műve­lődési otthonokról már is­nek fontosságát, egyben megjelölik azok helyét, fel- meg | adatát, és utalnak fejlesz­tésük irányára. A megkérdezettek véle­ménye alapján a feldolgo­mert megállapításokat tá- , zás — a közvélemény és masztott alá egyfelől, ! a népművelők szempont- ugyanakkor teljesen új je- jából két csoportra oszt­lenségekre is felhívta a fi­gyelmet. A vélemények kö­zött különösen tanulságo­sak azok, amelyek a mű­velődési otthont olyan in­tézménynek képzelik el, amely lehetőségeivel, ren­dezvényeivel, szolgáltatá­saival megadja az átmene­tet az iskolai oktatás és az önnevelés között. Ezek a nézetek két fontos tételt is tartalmaznak: igazolják a Kapcsolat öt világrész negyvenhat országával Eszperantó könyvtár Szegeden Hazai és nemzetközi kul­turális összefogással jött létre tíz évvel ezelőtt Sze­geden a Magyarországi Eszperantó Múzeum és Épülő városközpont A kecskeméti városköz- pünk) a művelődési ház- pont építészeti látványossá- nak az építésén a szerke- ga lesz a megyei tanács és zetí munkákat végzik a a pártszékház 18, illetve 12 Búcs megyei Állami Épí- szintes tömbje. A falak tőipari Vállalat munkásai. szinte szemünk láttára nőt- Második képünk a színház- . terem monolit szerkezete­tek ki a földből, s törtek betonozásét ábrázolja, egyre feljebb. Az építke- (Pásztor Zoltán felvételei) Könyvtár, amelyet mint corpus separatum-ot, azaz különgyűjteményt, a So­mogyi-könyvtárban helyez­tek el. A kölcsönzés mellett, öt világrész 46 országával tart kapcsolatot; valóságos in­formációs és adatszolgálta­tó központ szerepét tölti be. Az olvasók és a kutatók va — rangsorolja a műve­lődési otthonok feladatát, és kimutatja, hogy a mű­velődési otthonok főhivatá­sú és tiszteletdíjas munka­társai az adott közösség igényeit helyesen értékelik. A kétkötetes mű foglal­kozik a népművelők hely­zetével, a módszertani in­tézmények szerepével és a művelődési otthonok tár­sadalmi, kulturális kapcso­lataival. A befejező rész­ben találjuk a javaslatokat, amelyek sürgetik a közmű­velődési törvény megjelen­tetését, az ellentétek fel­oldását a kulturális és a gazdasági kötöttségek kö­zött. Többen kérik a „105-ös rendelet” átdolgozását és a művelődési otthonok mű­ködési szabályzatának fe­lülvizsgálatát. A felmérés összegezését jói hasznosíthatják a gya­korló népművelők, az irá­nyítás területén dolgozók és a kutatók. Bizonyára hasz­nos adalékokkal járul majd hozzá az év végére terve­zett művelődésiotthon-ve- zetők továbbképzését szol­gáló konferencia vitaanya­gához is. Eligazítást jelen­tő kiinduló és összehason­lító alapja lehet további kérésére, társadalmi tamo- . vizsgálódásoknak. Azok a .............................. ..............részletei, amelyek a lakos­ságot érdeklő és a közvé­leményt foglalkoztató kér­déseket elemzik, más te­rületek szakembereinek ér­deklődésére is számot tart­hatnak. A kiadvány gya­korlati hasznát tovább nö­velné, ha a tények közlését még több kommentáló megjegyzés, értékelő és elemző megállapítás kísér­né. A z előzetes jelentés ki­adásával az adatok feldol­gozása nem ért véget. Újabb kötetek megjelente­tését tervezik. A felmérés hat megye hat­van művelődési otthonára terjedt ki, s az Bács-Kis- kun megyét nem érintette. Megállapításai viszont szá­munkra is figyelmeztetők és tanulságosak lehetnek. Különösen akkor, ha a megyei népművelési ta­nácsadó és a járási műve­lődési központok az emlí­tett felmérésekhez kapcso­lódva, helyi kiegészítő vizs­gálatokat végeznek. Giía János a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője gatással, közel háromszáz oldalas katalógus jelent meg állományáról 1967- ben. A Művelődésügyi Mi­nisztérium értékelve a szakkönyvtár tudományos, politikai, közművelődési és széles körű tájékoztatói munkáját, állami támoga­tásban részesíti 1969 óta. Állománya az utóbbi években megháromszorozó­dott. Az összegyűjtött esz­perantó folyóiratok száma meghaladja a 400 évfolya­mot. A gyűjtemény jelen­leg a tíz legnagyobb esz­perantó könyvtár közé tar­tozik a világon. A tájékoztatás elsősor­ban magyarul vagy eszpe­rantó nyelven történik, a külföldiek részére főként eszperantó nyelven, de oro­szul, németül, és franciául is. A tájékoztatást, feltárást, gyűjtést, folyóirat- és könyvbeszerzést és az ügy­vitellel kapcsolatos dolgo­kat egyetlenegy ember végzi, Farkas Ernő egyete­mi nyelvtanár, éspedig társadalmi munkában, óriá­si erőfeszítéssel, több mint tíz éve. zés most utolsó szakaszába érkezett. A pártszékház homlokzatát már befedték fagyálló pirogránit lapok­kal, az ablakok közötti pil­léreket pedig mozaik koc­kákkal. A burkolók mun­káját a következő napok­ban a tanácsháza homlok­zatán figyelhetik meg a já­rókelők, amely hasonló bo­rítást kap. Közben szor­galmasan dolgoznak a bel­ső frontokon is. Mindkét épületben befejezték a víz­vezeték- és villanyszere­lést. A pártszékházban már az ajtókat, ablakokat és a padlóburkolatot illesz­tik helyére, sőt a helyisé gek egy részét már birtok ba vették a festők. Az épületcsoport barma dik tagjának (második ké-

Next

/
Thumbnails
Contents