Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

4. oldal 1911. szeptember 9, csütörtök Lelkesítő kölcsönhatások évvel a tanácstagi • 1 rr r B a r jelolo gyűlések után — Említsem személy sze­rint is, melyik választóke­rületben, kinek a nevéhez fűződik a javaslat? — kí­nálja fel jókedvűen és ma­gabiztosan Kovács István, Kerekegyháza Nagyközség Tanácsáénak titkára, mi­közben a tanácstagi jelölő gyűlési javaslatok sorsát részletezi. S bizonyosra vehető: ha erről le .nem beszélem, név szerint felsorolja mind a százhatvanhárom közér­dekű javaslattevőt. Hiszen csupán az iratszekrénybe kell nyúlnia, ahonnan akár behunyt szemmel előveszi a megfelelő dossziét..: Tiszteletre méltó precíz- ség, s nem kevésbé a gon­dos munka, melynek min* den mozzanatát rögzíti, őr­zi ez a dokumentáció! — gondolom. Ezt olvashatja le arcomról a vb-titkár, aki előbb rám, majd cini­kus mosollyal Bajnóczi Jó­zsefre, a nagyközség ta­nácselnökére pillantva megjegyzi: — Elképzelhető másképp is? Hiszen minden javas­lat sorsáról számadással tartozunk. A novemberi beszámolókon választóke­rületenként tételes tájékoz­tatást adnak erről a ta­nácstagok. Lássuk azonban, ml , Is történt elhangzásuk óta a Keregyháza 45 választóke­rületében, a választók 62 százalékos részvétele mel­lett elsorolt 163 közérdekű javaslattal. Először is elkészült a vá­lasztókörzetenkénti nyil­vántartásuk. Majd az in­dítványok jellege, megva­lósításuk anyagi igénye, fontossági sorrend szerinti csoportosítása, ütemezése. Aztán az egy külön irat­tartót megtöltő levelezés, amelyet a javaslatokban való intézkedés illetékessé­ge szerint — többek kö­zött a helyi ÁFÉSZ-szal, a DÁV-val, a 9. sz. Volán Vállalattal stb., stb. — le­folytatott a helyi tanács. Mennyire komolyan vették e tanácsi megkereséseket a címzettek, mi sem bizo­nyítja jobban, mint, hogy egyetlen levél sem maradt válasz, s mi több: intézke­dés nélkül. A fogyasztási szövetkezet például egyet­len kérés nyomán is gon­doskodott róla, hogy az iparcikkboltjában fotó­cikkekhez is hozzá lehes­sen jutni. Vagy már a-nyá­ri csúcsmunkák idején út­jára indította a jelölő gyű­léseken kért mozgóboltot. A közelgő szezonra megol­dódik a fűtőolaj-ellátás is, amelyet a múlt téli nehéz­ségek miatt oly sok jogos kifogás ért. Hamarosan el­készül ugyanis a süllyesz­tett tartályos olaj-, illetve benzinkút, amelynek anya­gi fedezetét egyébként 90 százalékban a tagság rész­jegyeiből teremtette elő az ÁFÉSZ. És nem sokáig vá­rat magára az alsópusztai tanyai iskola vilamosítása sem, amihez az aggregá­tort ugyancsak a fogyasz­tási szövetkezet adja. — Ilyen lelkesítő válasz­tás, mint a legutóbbi, még nem volt! Pedig az' itt töl­tött több mint húsz év alatt hányat megértem már — vált át új gondolatra a vb-titkár, mert így folytat­ja: — Például az olyan kí­vánságok, hogy tiltsuk meg az utcákon a baromfi- és az állattartást, járjunk el ■szigorúbbal? a - parkrongá­lókkal szemben, vagy hogy emeletes lakóházak céljára sajátítsa ki a tanács a Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalat helyi üzemével szem­közti 75 holdat... Hogyne lelkesedne be mindezektől az ember! Nemcsak azért, mert ez a lakosság község- szeretetét és mégnöveke­dett igényességét mutatja. Hanem, mert benne" érez­zük az elért iparfejlesztést, az ipari foglalkoztatottság tudatformáló hatását. Hát nem izgalmas végiggon­dolni: az a habselyem üzenjbeli nődolgozó, aki nem is olyan régén még „csak” háziasszony volt, ma az Utcai állattartás el­len szólalt fel. Jóllehet, az-, előtt az ő jószágai is ott legeltek..-, Vagy az eme­letes . építkezés igépye. A gépjavító üzem dolgozói javaslatának eleget téve egyébként már belterületté nyilvánítottuk ezt a köz­ségrészt ,., Aztán hirtelen a lelkesí­tő kölcsönhatások egy má­sik vetületére is példát ka­pok. — Nézze meg például a tanácsháza szomszédságá­ban azt a só'derkupacot! A jelölő gyűléseken kért egyik buszváró építésének kezdetét jelzi. Ez a 110 ezer forint,, költségigényű pavilon, amelyben hírlap­árusítás is lesz, körülbelül 25 ezer forintjába kerül a tanácsnak — magyarázza Kovács István. S hamaro­san a rejtély nyitját is megtudom: A terület szükséges fel­töltését 300 gépi munka­órával a gépjavító üzem és a Dózsa Tsz dolgozói vé­gezték el társadalmi jnun- kában. A planírozást a Habselyem és Kötöttáru Gyár üzemének dolgozói vállalták. Méghozzá úgy, hogy a KISZ-alapszervezet képviselője ment el a ta­nácshoz megkérdezni, mi­ben segíthetnének az üzem fiataljai. A büszváró vas­vázát a gépjavító és szol­gáltató vállalat adja. Az ÁFÉSZ 10 ezer, a Szegedi Postaigazgatóság 15 ezer forinttal járul hozzá. S az építkezést egyetlen mester irányításával ugyancsak társadalmi munkában vég­zik. És hasonlóan valósul meg még' két buszváró az idén. A Zrínyi utcában a gépjavító dolgozói, a Dó­zsa Tsz bekötő útja mellet­tinek a közös gazdaság dolgozói vállalták a meg­építését. — Tulajdonképpen azzal kellett volna kezdeni, hogy a legtöbb jelölő gyűlési ja­vaslat a kommunális fej­lesztést szorgalmazta — veszi át a szót ismét Baj­nóczi József, s máris . so­rolja: 1975-ig megfelelő üte­mezésben a lakosság mint­egy 650 ezer forint értékű társadalmi segítségével is számolva 9 ezer négyzet- méter járda kiépítése ke­rül sorra a jelölő gyűlési javaslatok nyomán. A Dó­zsa és a Széchenyi utca be- tonbui-kolására előterjesz­tett igények mérlegelése­kor — a négyszáz embert foglalkoztató gépjavító üzem megközelítése miatt — a Dózsa utcára esett a választás. Jövőre megkez­dik az útépítést. A ' Szé­chenyi utca viszont kár­pótlásul vízhálózathoz jut 1975-ig. A feílesztés sor­rendje szerint egyébként ! az idén a Ságvári, jövőre, s azt követően az Engels utcában épül ki a vízháló­zat. A mostani számítás szerint ugyanis 4 kilomé- ter hálózatbővítést tesznek lehetővé a nagyközség anyagi erőforrásai. A Vörösmarty, Sallai és a. Széchenyi utca közötti területen a villanyhálózat bővül .‘még ez évben, s a választók kérésének meg­felelően jócskán- megsza- porpdnak . a . közvilágítási lámpák is. Az elmondottak koránt­sem merítik ki mindazt, ami a témából- említésre kívánkozik. Annyi azonban bizonyos-: Kerekegyháza jpéldájából ítélve, nagyon is megalapozott volt az a következtetés, melyet a megyében lezajlott első ta­nácstagi jelölő gyűlések ta­pasztalatai nyomán így fo­galmaztuk meg lapunk március 21-i számában: „... Bizonyosra vehető, hogy a társadalmi felelős­ségérzettel teljes tettre- készséget az elkövetkező hetekben és azt követően a hétköznapok építő mun­kájában is meg fogjuk ta­lálni”. Perny Irén Fiatal és idős szerzők aránya — 123 grafika, • r in I r | i. Számadatok reprodukció 18 hónap alatt „ torrásrói , Különböző szempontok szerint csoportosított, ösz- szeállított statisztikai ki­mutatásokat készített a Forrás szerkesztő bizottsága, az ez év nyaráig kiadott 15 számban megjelent cik­kekről. képzőművészeti al­kotásokról. Két és fél esztendő alatt 204 szerző mutatkozott ‘be a folyóirat olvasóközönsé­790 éves a Rákócziak faluja Az idén ünnepli fenn­állásának 700. évfordulóját az egykori fejedelmi falu, Tiszaroff, amely a kurucok szabadságharcáig a Rákó­czi család birtoka volt. A történelmi időszakra, az el­telt hét évszázadra októ­berben nagyszabású ünnep­ségsorozaton emlékeznek, A tiszai kikötőben hor­gonyáé Kunsági tanyaha­jón a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szem­lélteti a második tiszai víz­lépcső öntözőrendszerének hatását a falu mezőgazda­ságára. Az évforduló kiemelkedő eseményeként a községben nyitják m^g a múzeumi hónap megyei rendezvé­nyeit. gének. Ez a magas szám a szerkesztőség kísérletező­kedvét jelzi, új tehetségek, alkotók felkarolásának a szándékát mutatja. Mégis mintha túlméretezett lenne ez a szerzőgárda, nehezíti a sajátos „profil” kialaku­lását. Kedvező képet mutat el­lenben a foglalkoztatott | írók, kritikusok, esztéták életkori megoszlása. A szerzők fele az úgynevezett középnemzedékhez tartozik, a harminc éven aluliak és a hatvanon felüliek száma szinte megegyezik: 45, 49. Annak is örülhetünk, hogy a tíz legtöbbet szerepelte­tett alkotó közül kilenc a megyében él. (Az első húsz közül 14 helyi; ez az arány is kitűnő.) A Forrás tudatosan tö­rekszik a határokon kívüli irodalom új jelenségeinek bemutatására, az arra ér­demes művek ismertetésé­Népi ihletésű szőnyegek A mohácsi bu­sójárás forgataga jutott eszembe, amikor végig­néztem a bajai Türr István Mú­zeumban a népi ihletésű szőnye­gek kiállítását A nép fantáziavilá­gában született misztikus álar­cokra gondol­tam, amitől meg­ijed a tél és ta­vasz jön helyé­be. Számtalan népszokást, nép­művészeti tár­gyat említhetnék" példaként, ame­lyek megtermé­kenyítették a modern művé­szetet. A Baján' kiállított szőnye­gek iparművé­szeti értékei is ezt példázták. . A modern mű­vészetben helyé van a népme­sék, népballa­dák, népdalok világának, a kölcsönhatásból számtalan új érték fakad. Pipa Ildikó, Németh Éva, Kordováner János, Ardai Ildikó, Gecser Lujza, Eper­jesi Pétemé és Gál Vera szőnyegeinek stílusa — an­nak ellenére, hogy más­más népi forma- és motí­vumvilágból táplálkozó al­kotások — az egység élmé­nyével, a közös gondolat erejével hatnak. re. Á ázemle rovatban 42 esetben foglalkoztak egy- egy külföldi könyvvel. Is­meretes, hogy a folyóirat szívesen helyet ad szomszé­dos államokban magyar nyelven publikáló íróknak. A legtöbbet a romániai magyar irodalom képvise­lőivel találkozhatunk ha­sábjain. Ez érthető, hiszen számos kitűnő alkotó él a keleti szomszédállamban. A megyénkkel szomszédos Vajdasággal kialakult jó kapcsolatot az újvidéki, szabadkai szerzők nagy száma jelzi. (Érdemes meg­említeni: 1969 januárjától 47 képzőművész 123 alkotá­sát közölte a Forrás.) Mindezek az adatok a folyóirat kiterjedt kapcso­lataira utalnak, amelyek le­hetővé teszik, hogy a beér­kező írásokból, képekből, rajzokból a jövőben még gondosabban válogathasson a szerkesztőség. Kendőzetlenül Kicsi a bors... II. Abbán a reményben tettem a cím után a római ket­tes számot" hogy vannak olvasóink, akik emlékeznek az első hasonló című glossaára. Sajnos, időközben újabb, ugyancsak tollhegyre kívánkozó témával talál­koztunk, amelyek szintén kicsik ugyan, de „erősek”, mint a bors. ÜTELZÁRÁS Pipa Ildikó mohácsi maszkmotívumos szőnyege. Ardai Ildikó Tündérszép Ilonája, Kordováner János sárközi mintás szőnyege, Gecser Lujza mohácsi maszkmotívumokat ábrázor ló alkotása, „ a különböző szövéstechnika és színvilág ellenére sem taszítják, ha­nem kiegészítik egymást. Csató Károly Pontos a virágnaptár A hosszantartó kánikula ellenére szinte meteoroló­giai. pontossággal jelezte az ősz beköszöntét a bükki „virágnaptár”. A még üde­zöld bükkösök, tölgyesek rétjein kinyílt a halvány­lila virágú őszi kikerics amely a Bükk-fennsíkon, Kisgyőr környékén csak­úgy, mint a csanviki völgy­ben és a Garadna patak mentén. valósággal elborít­ja az erdei tisztásokat. Sajátos helyzetbe került a kecskeméti Máriahegy jó néhány lakója, közöttük csaknem száz iskolás korú gyerek is. A Széchenyiváros terjeszkedése azzal a kriti­kus következménnyel járt az említett rész lakóinak, hogy egy épület elzárta az egyetlen utat, amelyen év­tizedek óta közlekedtek. Je­lenleg a szőlőkön, földeken át törik maguknak az új ösvényt az ottani emberek. De mi lesz — tették fel ne­kem is a kérdést — ha be­áll az esős idő. ha térdig érő hó esik majd, nem szólva azokról, akik már most sem tudnak motor­ral, autóval közlekedni la­kásuk és munkahelyük kő* zott. A Széchenyiváros komp­lett terveit nem. ismerem. Így elképzelhetőnek tar­tom, hogy az inkriminált lakóházat nem lehetett máshová tenni, mert „fel­borul” a terv egyensúlya. Azt azonban már nagyon nehezen lehetne velem el­hitetni, hogy a régi helyett képtelenség lett volna egy" másik utat kialakítani (szándékosan nem írom, hogy építeni), tekintettel azokra az emberekre, akik a Máriahegyben laknak, s akik szintén adózó polgárai a városnak. LOVAK Szeretem a lovakat, mert — ahogyan Csurka István írta: A ló is emberi De mégis rendet kellene te­remteni abban a helyzet­ben, hogy hol tartózkod­hatnak és hol nem időz­hetnek Kecskeméten a lo­vak. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a Városi mozi előtt autóparkolóhelyet alakítot­tak ki. Nem sokkal ezután „automatikusan” kialakult egy lóparkírozóhely is a megyei bíróság épülete mellett, a Reiszmann Sán­dor és a Bercsényi utca szögletében. Itt van a TÜZÉP egyik megrendelő irodája és a fuvarosok — alkalmi szál­lítmányokra várva — itt lesik a kuncsaftokat. S míg ebbeli tevékenységük köz­ben csevegnek, lovaik sze­kerestől ott táboroznak az említett helyen. Monda­nunk sem kell. hogy a ló nem szoba-, mégcsak nem is utcatiszta. Ennek követ­keztében nem éppen fel­emelő látvány és „szagol- vány" a környék. Ügy hi­szem. ezen nagyon könnyű változtatni. GÁZÖMLÉS Mielőtt óvóhelyre szalad­na a kedves olvasó, meg­nyugtatom: ez a gáz nem robban, csupán kellemet­len. Orrfacsaró és szemet könnyeztető. Kecskeméten lassan már idegenforgalmi nevezetességnek számít a város kellős közepén, da­colva a 603. évvel, a nagy idegenforgalommal, a nem messze épülő toronyházak­kal, korszerűséggel stb. Mindennel dacol e létesít­mény, amelyet a népi hu­mor — mint annyi más kecskeméti épületet — „megkeresztelt”. Latrina magika! — így emlegetik egyre többen a Szabadság téren elterülő nyilvános W. C-t. Innen ömlik a gáz, amely időn­ként már elviselhetetlen. Láttam olyan hölgyet, aki lélegzetét visszafojtotta, amíg átszelte a kritikus zó­nát. Akadt, aki nagy ívben kerülte ki e tájjellegű il­lemhelyet, de legtöbben már csak akkor veszik ész­re, amikor nincs kiút: mu­száj elmenni mellette, il­letve fölötte. Lebontani, megszüntetni kár volna. Felújítani, a közegészségügyi előírások­nak is megfelelővé tenni viszont kötelesség. dorgál —

Next

/
Thumbnails
Contents