Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

Eg, ki sér let tanulságai Gép a szőlőben Részben a komplex ho­mokhasznosítás keretében Bács-Kiskun megyében nagy területen telepítettek korszerű, széles sortávol­ság szőlőültetvényeket. A gépi szüretelés előkészítése Céljából végzett kísérletek­ről legutóbbi mellékletünk­ben közöltünk cikket. Az alábbiakban a talaj táp­anyagtartalmának folya­matos utánpótlásáról lesz szó, amely a nagyobb ter­méshozam egyik legfon­tosabb előfeltétele. A kiszórt műtrágya egyenletessége megfelel a gyakorlati igényeknek. A berendezés . mutatói jó konstrukcióra vallanak. A kezelése és karbantartása egyszerű, nem igényel kü­lönösebb szakértelmet. A gép használatával megoldódik az a hosszú ideje vajúdó kérdés, amely a műtrágyaszórás hogyan­jára vonatkozott a széles­sorú szőlőültetvényekben. Potsubay András Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Alapvető feladat, hogy a P- és K-tartalmú műtrá­gyák meghatározott arányú keveréke 35—40 centimé­teres mélységben a gyökér­zónába jussanak. Az alap­műtrágyák talajba juttatá­sára többféle gépet ala­kítottak ki. Ezeket egy vagy két késsel szerelték fel, s a műtrágya az egy­idejű lazítás mellett került a földbe. Az elterjedésüket durva szórásuk és pontat­lan adagolásuk akadályozta Az USM—2 állapotában. meg. A gazdaságok igényelnek figyelembevételével mű­trágyaszóró adaptert hozott létre a Kiskundorozsmai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, amely már teljesíti a ter­mesztők által támasztott követelményeket. A gép függesztett kivite­lű, kardánhajtású. A bolto- zódásgátló-tengelyt meg­hajtó csigakerék 1:15 arányban csökkenti az erő­leadó tengelyről kapott for­dulatot. A lazítás mélysé­ge pontosan beállítható a négycsuklós mélységszabá­lyozóval, valamint a mély- »éghatároló kerekekkel. Az adagoló szerkezete egysze­rű. A műtrágya a 400 ki- logrammnyi befogadóké­pességű tartályból 2 szóró­nyíláson keresztül jut a kétágú vezetőcsőbe, ahon­nan a lazítókések mögött kikénzett csatornán át hull a földbe. Az egy időegység alatt adagolt műtrágya mennyiségét a nyílások ál­lításával szabályozhatjuk. A gépet külön szórótárcsá­val is fel lehet szerelni. A Mezőgazdasági GépK- sérleti Intézet a próbaüzem során megállapította, hogy a kiadagolt műtrágya mennyisége széles határok között változtatható. A LÁTHATÓ Talán kevesen tudják, hogy a hangfelvétel ma még nem szolgálhat per­döntő bizonyítékul a bíró­ság előtt, mivel a beszéd­nek egyszerűen füllel való megítélése, összehasonlítá­sa nagyon csalóka dolog (gondoljunk csak a kitűnő utánzóművészekre) és nem ad lehetőséget egyértelmű döntésre. E probléma régóta fog­lalkoztatja a kutatókat — különösen a bűnügyi szak­értőket —, hiszen a bűnö­zők számtalan esetben te­lefonon fenyegetik meg, vagy zsarolják áldozatai­kat. Minden ember hangjá­nak megvannak a maga szigorúan meghatározott, egyéni sajátosságai. A jel­legzetességek azon alapsza­nak, hogy a száj alakja és nagysága, a garat és az orrüreg formája, valamint a gége kiképzése minden embernél más és más. Kí­sérletekkel bebizonyították, hogy az emberek öregedése vagy a beszédben közre­működő szervekbe történt beavatkozás — operáció — sem változtatja meg Vónye- gé-sen a hangképzés jelleg­zetességeit. % hangjelenségek össze­tevőit az ún. hangszínkép ábrázolja, feszi szemléle­tessé; Az időbehleg változó akusztikai jelenségek — ilyen a beszéd is — szín­képe pillanatról pillanatra változik. A hangszínképet egy sokoldalú műszer, a spektrográf segítségével le­het létrehozni, amely a hangot elektronikus mód­szerrel képpé alakítja. A spektrog'ramok bir­tokában hangmérnökökre és nyelvészekre vár a fel­adat, hogy a hanglenyoma­tokat értékeljék, összeha­sonlítsák. A japán és az amerikai rendőrség már hozzákez­dett a hanglenyomat-ar- chívum megteremtéséhez, de legalább egy évtizedre van szükség, amíg elégösz- szehasonlító anyaggal fog­nak rendelkezni. JEGYZET Szabad a tér Több gazdaságunk vál­lalta a kísérleti alany sze­repét hogy, náluk próbál­ják ki az amerikai és szovjet gyártmányú szü­retelő gépeket. Egy me­gyei szakemberekből álló kollektíva alkotta meg azt a szabadalmaztatott eljárást, amely a szőlő jeldolgozásának mellék- termékeiből jehérjedús takarmányhoz juttatja az üzemeket. Sikeres kandi­dátusi disszertációk szü­lettek, amelyek a megye mezőgazdasági, illetve ipari termelésének ala­kulásából merítették az adataikat. A szerzők — ahogy az előbbi példára szintén érvényes — nem föltétlenül valamelyik tu­dományos vagy kísérleti intézet munkatársai, ha­nem az élet gyakorlati, il­letve irányítási posztjain dolgoznak, Egy-egy gazdasági dön­tés napjainkban a koráb­binál érezhetőbb kihatás­sal van a dolgozó kollek­tívák jövedelmének ala­kulására. A tudományos­közgazdasági megalapo­zottság, a technikai új­donságok állandó figye­lemmel kisérése nélkül tehát elképzelhetetlen azoknak a belső üzemi juttatásoknak az előte­remtése, amelyek beleját­szanak az életszínvonal alakulásába. Ugyanakkor soha nem volt akkora lehetőség az újat létreho­zó alkotó akarat kibonta­kozására, mint szocialista alapokon nyugvó rendsze­rünkben, Ezekben, a napokban megkezdik utolsó diák­évüket a jelsőjokú tanin­tézetek végzős hallgatói. A korábbi szigorú előadás­szeminárium menetrendet olyan időrend váltja jel, amely az ismeretek gya­korlati alkalmazását, el­mélyítését és a diploma- munkák elkészítését szol­gálja. Az utolsóéves nö­vendékek nagyobb része már tájékozódott a he­lyekről, ahol elhelyezked­hetne. Bács-Kiskun ismét sokukat várja, illetve visz- szavárja. A terület a szakdolgozatok elkészíté­séhez szükséges adatok, kincsesbányája. S annak, aki ide pályázik, csak jót tesz, ha innen meríti meg anyaggyűjtő hálóját. Meg­ismerkedik azzal, amit friss diplomásként, vagy. később — majd folytat­hat. — halász — A BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS JELMONDATA ÖNMAGUNK VÉDELMÉNEK EGYIK FELTÉTELEKÉNT HATÁROZZA MEG A TERMÉ­SZET VÉDELMÉT. EMBEREKNEK KELL MARAD­NAK AKKOR IS, HA MIND GYAKRABBAN TÉ­RÜNK VISSZA — ALAPANYAGÉRT. VAGY PI­HENNI — AZ ÉLTETŐ „ÖSKÖRNYEZETBE”. s. o. s. Pusztulnak PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Halász ^rena az Védelem Az emberiség az erdőt sokáig úgy kezelte, mint a letelepedés, a növényter­mesztés gátját. Vakmerőén kihasználta, vagy felégette az erdőket, nem számolva a következményekkel. Pe­dig létünk két legfontosabb eleme, a talaj és a víz, csak megfelelő kiterjedésű er­dőkkel biztosítható. Alig egy századdal ez­előtt Amerikában óriási erdőirtásba kezdtek a far­merek. Az esős periódusok­ban a víz sebesen zúdult le az irtásokon, nagymeny- nyiségű termőtalajt hordva magával. A folyamatot az I. világháború meggyorsí­totta, amikor újabb erdőir­tás következett, a talajt felszántották és Intenzív zabtermesztésbe kezdtek. A háború után ennek a föld­nek nagy része bevetetle­nül maradt. A Mexikói­öbölből és Kanadából aka­dály nélkül ért ide a pusz­tító szél. hiszen nem volt erdő, mely megtörte volna ■az erejét. A fák védelme nélkül a termőtalaj sza­bályszerűen eltűnt. Az amerikai folyók ma is oly sok termőtalajt hor­danak le, hogy az öreg in­dián jóslata szerint: „Or­szágunk az új Atlantisz, egy napon majd eltűnik az óceánban.” Az erdő fontos szerepet játszik a homokverés elle­ni védelemben is. a világon elterjedten alkalmazzák a homokdűnék fásítását. A szél elleni védekezés különösen a száraz perió­dusokban fontos. Ilyenkor a csupasz területekről a ta- lairészecskéket könnyen felkapja és görgetve szál­lítja az erős szél, amelyek utakra, csatornákba, ter­mőterületekre esnek le, ahol megfojtják a növénye­ket. A Bécsi Talajművelési Akadémia becslése szerint a Föld erdei optimálisan évente 1 milliárd köbmé­ter fát adhatnak, ennek el­lenére az évi fakitermelés 2,2—2,6 milliárd köbméter. csapdákkal Az emberiség által ed­dig kipusztított erdőterület 20 milliárd hektár. Felmér­ve az igényeket és a jelen­legi pusztulást, 5 milliard Növényvédelmi gyakor- csakis a faj egyebeit vonx- hektárt ketlene újra tele- latunkra jelenleg a magas zák. A csalogató hatás ál- pítem. A második világhá- fokú méregfelhasználás jel- tálában erős. nagy távol-» b°r* =PnaD> tot?b lemző, amelynek viszont Ságokból is érezhető. Rend­mmí 1a°i "ílllí<Í ivAU^r w0!1*’ kár0s mellék- és utóhatá- szerint a meg nem tenué- amelyból 1 milliárd hek- ^ vanna]c Az újabb el- ke'nyített nőstények terme- tárnyi területet lehetett járások már biológiai ala- ük az illatanyagot. A vo- yoma eröösltem. pokon nyugszanak. A mo- varok nemi illatanvagaival Buszkék lehetünk rá, dern védekezési technoló- kapcsolatos kutatások hogy hazank a világon az előszeretettel alkal- Kecskeméten, az Erdészeti mazzák 3 rWar°fk Tudományos Intézet Du­nemi csalogató anyagait, na—Tisza közi Kísérleti az állatvilág ezen parányi Állomásán is folynak. szerű erdőgazdálkodásban; erdővédelmünk és erdőtele­pítésünk példamutató. Me­gyénk területén pedig az elmúlt években a hazai te­lepítéseknek csaknem a fé­lét végezték eL kártevő képviselői ellen. Az úgynevezett szexual­attiak táns anyagok rovar­fajonként változnak A" csapdák legegyszerűbb típusaiban a csalogató ha­tást kis ketrecbe zárt szűz £g nőstények fejtik ki. Az odarepü’ő hímek a ketrec köré vont eyűjtőíelületen foglyul esnek. A gyűjtő- vágy fogófelület vékony,' hernyóenywel. illetve más ragaszóanyaggal bevont le­mez. A nemi csalógatóanyag elemzése, majd mestersé­ges előállítása eredménve- óvatosan leemelte c kala- ként nagy mennyiségű, jól pot, a földre helyezte, majd tárolható. Íren hatásos szer madarak — rendelkeznek diadalmasan rátaposott, s áll rendelkezésünkre. A bizonyos érzelmi skálával, a szétlapított fejfedőt or- gyapjaspilléből benzol se­m Anyával kidobta a nézők gítségével Mvont anyag közé. például 6 évig tárolható Az ilyen és -hasonló, flZ- Íi^kbail’ 8 egyetlen csaP* ember szemüvegén kérész- < !l hektáros erődteríi- tiil nézve humorral teli léten fejti ki a hatását. A humor emberi alko- megfigyeléseknek se szeri, Ezékben a csapdákban a tás. Aki a fogalmat álla- se száma. De tudomásul vonzerőt a kivonattal át- tokra is vonatkoztatja, kell vennünk, hogy Harry itatott különleges papírsxe- alapvető tévedésbe esik. közel sem olyan humoros Rgek jelentik Ennek ellenére sok hu- beállítottságú, ^ mint Má­morosnak tűnő állattörté- szuhk- Egyszerűen életmód- A szexuálattraktáns cíap- net ismeretes. Az AUatkert dák segítségével pontosan Harryja, a hatalmas ázsiai 0 ílJn esl'tben ezt törté- ryomon követhető a k;,r­elefánt például egy alka- szalmakalap tévők rajzása, értesülünk segítségével tette. Van-e humorérzékük az állatoknak? Az állatok nagy része — különösen az emlősök és a Felvetődhet a kérdést. va­jon valóban képesek-e az állatok arra, hogy vidá­mak, pajkosak, vagy akár humorosak legyenek? lommal különös módon tré­fálta meg egyik látogató­ját, amikor annak szalma­Egyszerűen arról van kalapját a szél a lábai elé szó, hogy az ember humo- sodorta. Felemelte a fejje- ros képességeket magyaráz dőt, majd ormányával feje bele olyan dolgokba, ame fölé tartva büszkén sétált tömeges megjelenésük csúcspontjáról. A szüksé­ges védekezés előre meg­tervezhető. Előfordult, hogy fenyőket károsító vele körbe-körbe a kifutó­jában. Később a feje búb­jára tette a kalapot, s fe­jét a szokásosnál maga­sabbra szegve egyensúlyoz­ta, hogy le ne csússzon. Megelégelve a produkciót, hány társunk viselkedésén. lyelc az állat mindennapos szúfajokat nagy vonzerejű viselkedési módjának felel- csapdákkal a szó szoros ér­nek meg. Nevet azon, hogy telmében kicsalták a fenv- sok dolgot ő sem csinál vesből egv távolabbi lomb- másképpen. Humorérzékük erdőbe, ahol — táplálék akkor lenne az állatoknak, hiányaban _ elpusztultak. Tóth József ha ők tudnának derülni né-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents