Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
* oldal 1971. szeptember 7, kedd -t . . — A mezőgazdaság fejlődésének alapja Munkatársunk a mező- I tökéletesen gépesített terű- [ se, mind olyan tevékenygazdaság gépesítésével ősz- , leteken a termelés korsze- i ségek, amelyek naponta szefüggö kérdésekkel for- ! rűvé, gazdaságossá vált. megoldandó problémaként emit dr. Gergely István me- i Hasonló lépéseket kell ten-! jelentkeznek a mezőgazda- zőgazdasági és élelmezés- ! nünk a kertészeti termelés, sági üzemekben. Ezek biz- ügyi miniszterhelyetteshez.! az állattenyésztés és -tar— Meddig jutottunk ei a *u- tás gépesítésében. Folytatgyar mezőgazdaság gépesítésé- ván a sort: a dohány-, a ben? ; kender- és lentermesztés — A kérdés kapcsán gépesítése is egyre sürge- eszembe jut egy, a napok- i többé vált. ban történt esemény. A! A kedvező fordulat szentlőrinckátai Űj Világ csak egyféleképpen érhető Termelőszövetkezet sajátos ek Az „egyedi” gépesítés szobrot alkotott. Nagy tér- helyett a komplex gépesí- méskő alapra egy kiszol- 1 tésnek kell’ teret adni úgy, gált G—35-ös traktort he- | ah°gy az már megtörtént a kenyérgabonánál, eredményesen szélesedik a kukoricánál. s megindult a cukorrépánál és a szálastakarmány termesztésénél. lyeztek el a művelődési ház virágoskertjében, hogy emlékeztessen a mezőgazdaság korszerűsítésének kezdetére. Hazai gépesítésünk rövid múltjához képest ez1 Ide sorolható a szántóföl- a példa is jól érzékelteti, di paradicsomtermesztés hogy a gép mennyire fontos része. mondhatnám egyik főszereplője a mai falu életének. — Ma már nincs olyan ága a gazdálkodásnak, ahol a gépek munkája ne hozott volna jó eredményeket. Ez a technikai fordulat komoly haladást jelent. komplex gépesítésének kezdeményezése is. tositása elengedhetetlen, s ez jelenti a szolgáltatás legfőbb feladatát. Igen kedvezőnek ítélhető az a tevékenység, ami a szerkezeti egységek — motor, hidraulika, dinamó, önindító stb. — felújításával a MEZÖGÉP-vállalatok részéről megmutatkozik. Legutóbb például az aratási időben nyújtott helyszíni szerelésekkel és javításokkal jelentős mértékben segítették a termelő üzemek munkáját. — Az alkatrészellátás évek óta megoldatlan volt, s a legsúlyosabb helyzet 1970-ben alakult ki. A minisztérium részéről hatha — Mutatkoznak-e gondok a meglevő közben? tós intézkedéseket tettünk, géppark használata ! szervezeti változtatásokat í hajtottunk végre a MEZÖ- — Indokoltnak tartom j GÉPTRÖSZT, az AGRO- felhívni a figyelmet néhány ' TRÖSZT és a MEGÉV te- jelenségre. Sajnos, a mező- ; rületén. Tárcánk szorgal- gazdaság gépállományára; maz*a mind a külföldi, jelenleg a 10—12 éves hasz- mind a hazai gyártóknál a De hozzá kell tennem: a nálati idő a jellemző. Bár kívánt célt még nem értük el. Éppen ezért, a gépesítés fejlesztése, annak menyaz elmúlt két évben 16 000 traktor beszerzésével az erőgépek átlagos életkora nyiségi és minőségi ossz- ' 5,5 évre csökkent, még ez hangja a mezőgazdaság! sem kielégítő, hiszen az egyik legaktuálisabb kérdése maradt. Erre kötelez a IV. ötéves terv is, melynek előírása szerint a termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelésével kell elérnünk. Ennek megvalósítását pedig — csökkenő földterületen és egyre kevesebb munkaerővel — csak a fokozott anyagi-műszaki eszközfelhasználás, s főként a gépesítés teheti lehetővé. — Hogy mennyire ez a követendő út. azt mező- gazdaságunk jelenlegi helyzete igazolja legjobban. Majdnem háromszorosára — 158 ezer traktoregységre — nőtt gépi vonóerő-kapacitásunk az elmúlt évtizedben. Minden 45 hektárra jutott tehát egy traktoregység. A III. ötéves terv végéig elértük a nagy erőkifejtést igénylő munkák (talajmunkák, vetés, növényápolás) és a gabonabetakarítás közel 100 százalékos gépesítését. Nem is történt azóta veszélyes ingadozás még mostoha időjárású években sem a terméseredményekben. Így válhatott biztonságossá az ország kenyérellátása. A gabonához hasonlóan, szépen fejlődött a kukoricabetakarítás gépesítése, mely 1970-ben már 40 százalékot ért el. A szállítási munkák gépesítésében pedig 65—70 százaléknál tartunk. A gondok főleg ott jelentkeznek, ahol az alacsonyfokú gépesítés ellenére csökken a foglalkoztatható munkaerő, a fogyasztói igények viszont nőnek. Pedig fontos népgazdasági és élelmezési cikkekről van szó. A cukorrépa-betakarítás 13 százalékos, a burgonyabe1970. december 31-én meglevő 69 000 traktornak a 20 százaléka már így is teljésen amortizálódott. A traktorok használati idejének megnyújtása a javítási költségnövekedésen túl is veszélyt rejt magában. Oly mértékben megnőhet egyik évről a másikra az új traktorok iránti kereslet, hogy kielégítése nehézségekbe ütközhet mind a kereskedelem, mind a beruházni szándékozó gazdaságok részéről. Az elavuló géppark, az indokoltnál tovább üzemben tartott gépek egyúttal az elavult technológia konzerválását is jelentik és éppen ez 'válhat gátjává a jövedelmezőbb, gazdaságosabb termelésnek. — A korszerű gépesítés, a komplex géprendszerek a kapcsolódó területek fejlesztését is megkövetelik. Ennek alátámasztására hadd említsem meg csupán egyetlen példaként meglevő gépi szállítóeszközeink kihasználását akadályozó kedvezőtlen úthálózatot, mely párosul pótkocsijaink alacsony teherbíró képességével és a rakodás gépesítésének elmaradásával. szükséges alkatrészek leszállítását. A MEZÖGÉP- TRÖSZT felügyelete alá tartozó vállalatok az eddigi 30 000 mellett, a nem beszerezhető alkatrészek köBács-Kiskun megye, 1970 A számok birodalmába I hogy tavaly 5408 házasságnem szívesen térnek be az I kötés és 1214 válás történt, emberek, hiszen a mate- a születések száma 8235, a rnatika — mint sokan tart- halálozásoké 7243 volt ják — eléggé száraz tudó- j Bács-Kiskunban. A továb- mány. Kivétel ez alól a : biakban arról tájékozódha- statisztika, különösen, ha i tunk, hogy 3 milliárd 811 az a mindennapi életünk kel foglalkozik. A Bács- Kiskun megye 1970-es stamillió forintot költöttek beruházásokra, az iparban 66 414-en dolgoztak, a me ként 32 876-an jártak külföldön. A kiadvány részletes számadatokat közöl a népességről, a ^ruházások- ról, az iparról, a mezőgazdaságról, a kereskedelemről, a jövedelemről, a fogyasztásról, a közlekedésd lile* PÉÍPS/SPÉÍÜfiVTOl a. tisztikai évkönyve is ilyen | zőgazdaság 5885 traktorral, j mű’Velődésügyről stb. öszolvasmány Közel 400 ol- 1454 tehergépkocsival, 323 szeálmói a könyv utolsóíe_ dalon csak szamokat tala-1 arato-cseplogeppel rendel- jezetében a nl/gyei gzánl0_ kát az országos adatokkal hasonlítják össze. Az éviünk, izgalmas, érdekes adatai, összehasonlításai azt mutatják be, milyen körülmények között élt, hogyan dolgozott megyénk lakossága. Az első oldalakon, többek között, megtudjuk, cséplőgéppel kezett. A munkások és szellemi foglalkozásúak körében az egy főre eső átlagos évi kiadásokból 2169 forint esett a ruházkodásra, szállodáinkban 69 923 vendég szállt meg, ebből 17 983 idegen állampolgár volt. A megyéből egyébkönyv nemcsak szakemberek segédeszköze, hanem mindazok számára érdekes információs forrás, akiket a megye fejlődése érdekel. N. O. Mi lesz az olajlennel? A megyében évről évre növekedik az olajosnövények vetésterülete. Az idén káposztarepcéből és olajlenből már 15 ezer 640 holdon folyt szerződéses termelés. A kedvező időjárás és a jó agrotechnika eredményeként magasak a terméshozamok. A Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi Központja káposztarepcéből például 600 vagonnal vásárolt fel a tervezett 282 vagonnal szemben. Olajlenből a várható felvásárlás zül kétezer félét soron ki- í750 vagon, az előirányzat vül gyártani kezdtek, meg- I Ped'S 523 vagon, küzdve az alapanyag-ellátás I A TERMELTETÉS nagynehézségeivel. Erőfeszíté- ! részt olajipari célra törtéseik ez év nyarán éreztették hatásukat. Elmondhatjuk, hogy az aratási /munkákat lényegében a gépek alkatrészellátása nem aka* dályozta. Reméljük, hogy viszonylag kedvező lesz a helyzet ősszel is. — Mit kérünk, mit várunk a termelő üzemektől? — Termelési célkitűzéseink megvalósítása, a jövedelmezőbb és eredményesebb gazdálkodás korszerűen gépesített munkafolyamatokat feltételez. Ehhez új. modern és tartós gépek kellenek. Valóra váltásához, mezőgépiparunk a maga szerény lehetőségeihez képest, kezdeményező és ígéretes lépéseket tett. Az itthon nem gyártott, de hiányzó erő- és munkagépeket kereskedelmi szerveink továbbra is importálják. —_ Azt kérjük tehát a mezőgazdasági üzemektől, hogy helyzetüknek, terme- •lési sajátosságaiknak megfelelően, egyre szélesebb körben alkalmazzák a korMindez együttesen azt ered- ! szerűbb termelési eljáráso- ményezi, hogy a mezőgaz- kát, a termelékenyebb nö- daság csúcsidőszakában — j vény- és állatfajtákat, s szemég átlagos időjárás mel- rezzenek be hozzá komplex lett sem képes a szállításo- j géprendszereket. Érjenek el kát időben elvégezni. — A magam részéről úgy ítélem meg — figyelembe véve az eddig elért eredményeket és az előttünk álló feladatait —. hogy a IV. ötéves terv elkövetkezendő 4 éve a mezőgazdaság gépesítésének talán a legdinamikusabb korszaka lesz. — Milyen szolgáltatások alatakarítás 14 százalékos gé- kultak ki, melyek vannak ala- pesítési szintjének tulajdo- | esetleg melyek hiá nítható, hogy e növények termőterületei és terméseredményei nem növekednek. Kivéve azt a néhány nagyüzemet, ahol a helyzet gyors javítása céljából áttértek a teljes gépesítésre. Ezeken a helyeken már nem érv többé, hogy hátrányos e művelési ággal f'*',lalkozni. Az eddigi ta nyóznak? — A termelő üzemek korszerűbb, termelékenyebb és növekvő számú gépei és berendezései fokozzák a gyors fejlődést az energetikai bázist erősítő — elsősorban a nagyobb motorteljesítményű — traktorok beszerzésével. Törekedjenek több munkaműveletnek lehetőleg egymenetben történő elvégzésére, s ezáltal a rendelkezésükre álló gépi kapacitás jobb kihasználó» sára. Szélesítsék azt, az aratási idényben igen jó eredményeket hozó termelési kooperációt, mely a termelő üzemek között a gépi eszközök kölcsönös használatában megmutatkozott. — Ami pedig a most nik, vetőmagnak repcéből 16 vagonnal, olajlenből 55 vagonnalvásároltak fel. Ezeket a megyéi vállalat a kisszállást', magtisztító telepére s'zállítottá. A többit a szerződés értelmében a Csepeli Növényolajipari Vállalatnak kell átvenni. Az ide vonatkozó szerződést a Vetőmag Vállalat Országos Központja köti meg, a megyei vállalat ha vi ütemezésben kap lehe tőséget a felvásárolt meny nyiség szállítására. A káposztarepcével nincs különösebb baj, bár ebből sem tudott átvenni a csepeli vállalat 40 vagonnal, de annál több a gond az olajlennel, amelyből csu szolgáltatási igényeket is. esedékes munkák szervezé- A javítás, a szerkezeti egy- sét illeti, a termelő üzeségek felújítása, a különféle helyszíni szerelési és kivitelezési munkák, a létesítmények folyamatos 1**.sztalatok szerint ugyanis | karbantartása, az esedékes a jócskán megnövelt, de szakipari munkák elvégzé- megoldásokat megtalálni. 1 emelkedett. (MTI> mekben ezzel kapcsolatosan már bőséges tapasztalatok halmozódtak fel. Erre támaszkodva mindig Kétszer több libatojás A libáknál a tojásrakás általában február—június hónapokra esik. Ez alatt az idő alatt a nálunk meghonosított rajnai libák ötven- ötvenkét tojást adnak. A tojáshozam növelése érdé kében a rácalmási baromfitelepen sikeres kísérleteket folytattak. A normális tojatási időszak végén, nyáron, elsötítéssel „telet varázsolnak” az ólakba. Először teljes sötétséggel, majd derengő fényben éltek az állatok, az itatást és az etetést a fényváltozásokhoz igazították, majd amikor fokozatosan növelték a „napfényórák” számát, s tavaszt varázsoltak az ólakba, folytatódott a tojástermelés. A dr. Bögre Jánosnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusának szakmai irányításával folytatott kísérletek meglepő eredményt hoztak. A megváltozott külső körülmények között megváltozott a libák hormonális tevékenysége, a négy kísérleti fáikéban az évi tojástermelés a normálisnak csaknem kétszehelyben fogják a legjobb resére, kilencvenketíőre pán 199 vagonnal fogadott. Kiderült ugyanis, hogy a gyár nem készült fel ilyen termésre. Ebből egy sor bonyodalom, kellemetlenség származott. A termelő- szövetkezetek egymás után jelezték, hogy nem fogadják szállítmányaikat. A megyei vállalat erőfeszítéseket tett, hogy azoktól a közös gazdaságoktól, ahol nincs raktár, vagy nagyon rossz a tárolási helyzet, átvegye és ideiglenesen a kisszállási telepre helyezze el az olajlent. Egyelőre a szabad ég alatt tárolják az átvett mennyiség nagyobb részét, az udvaron mintegy 320 vagonnyit. Ez bizony elég kockázatos. A KÉNYSZERHELYZET azért, következett be, mert a csepeli vállalat szeptember Közepéig- nem hajlandó átvenni a szállítmányokat. Jellemző, hogy július 30-tól augusztus 10-ig napi egy vagonnal lehetett csak szállítani, később 8 vagonnal, megosztva, részben a csepeli szabadkikötőbe, részben a gyártelepre. Ezt is leállították augusztus 14- én. Sőt, az előbb elindított szállítmányokat is visszaküldték. Augusztus végéig 36 vagon terményt irányítottak vissza minden előzetes jelzés nélkül. Ez az eljárás enyhén szólva furcsa a vállalat részéről. A partnerekkel kialakítandó jó kapcsolat egyik feltétele, hogy ilyen esetben időben kellett volna jelezni, hogy nem tudja fogadni a szállítmányokat. A vagonok visszaküldése sok huza-vonával és jelentős többletköltséggel jár. A Vetőmag Vállalat megyei központja a visszaküldött vagonok tartalmát Kisszálláson tárolja. A SZERZŐDÉS szerint a szállítási határidő az olajlennél október 15. A megegyezés szerint a leszerződött mennyiséget folyamatosan küldenék a mezőgazdasági nagyüzemek. A növényolajipar felkészületlensége, az átvételnél tapasztalható zűrzavarok a szállítást lehetetlenné' tették. K. S. Bács megyei építők Cegléden Kétezer vagon gabona tárolására alkalmas betonsilót épített Cegléden a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Az újszerű, csúszózsalus megoldással 34 nap alatt érték el az 52 méteres magasságot. A hatalmas, messziről is látható építményhez — amelynek most a belső szerelése folyik, és jövőre adják át rendeltetésének — 3,5 ezer köbméter betont és 150 tonna betonacélt, használtak fel.
