Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1 oTfli»! T97I. szeptember 7. keäS Példamutató kezdeményezés A művészeti alko­tások sokrétű, széles ská­lájú irányzataiban kétség­telen, hogy — mai szem­mel nézve — leginkább az egyes izmusok kibontako­zása, tökéletesedése, vagy egyes esetekben utánzása hívja fel az érdeklődők fi­gyelmét. A külvilágból szerzett tapasztalatok utá­ni közlési vágy mellett ter­mészetesen a valóság képzetei dominálnak, s ezek legtöbbször — rossz szó- használattal az absztrakt művészeten belül is — a hétköznapok reális tükrö­zésével azonosulnak. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy iro­dalmunk, vagy képzőmű­vészetünk a korábbi, imp­ressziókon és érzelmeken alapuló alkotások „irreális megújításává” vált. Szó sincs erről. Aki ugyanis figyelemmel kíséri a mo­dern művészeti alkotások fejlődését, könnyen meg­állapíthatja, hogy a népi motívumok, hagyományok, az emberi, közösségi szo­kások megjelenítése a hu­szadik század művészeté­ben is legalább annyira divat, mint az előző szá­zadokban. Csakhogy egé­szen más módon, más fel­fogásban. A modern látásmód és a | festmény. Gyűlölködő, go- ,,klasszikus téma” ötvöző- nősz arcú ember és asz- dése, a naturalista képző- j szony, lábuk előtt kislány művészet kiirthatatlan ha- hever. A kép alatt a Ma- gyománya tükröződik a he- j gyar Ifjúságban megjelent lyi alkotók műveiből ősz- j hír. olvasható: „Eladtak szegyűjtött érdekes szabad- szállási kiállításon. Bács-Kiskun megyében eddig egyedülálló kezdemé­nyezést valósított meg a szabadszállási művelődési ház: alkotmányunk ünnepe tiszteletére tíz napig tartó tárlatot nyitott. Az öt sza­badszállási alkotó össze­gyűjtött kiállítása vasár­nap fejeződött be. A szabadszállási művelő­dési ház nagytermében el­sősorban Tutkovics György művei ragadták meg a fi­gyelmemet. A hivatásos ka-! tona-festőnek ez a húsza-I dik kiállítása. A művészi igényességgel készült olaj- festményei közül a Beat öntudat és a Beatvirág cí­mű képeket említeném. Mindkét festmény — József Attila soraihoz hasonlóan — az ok és okozati össze­függéseket keresu „Nem értjük meg, hogyan lehet/ Hogy mély okok, s ebből az okozat/ Ekképp egység­ben rejlenek...” Tutkovics György néhány festménye újság­hír nyomán született. Olaj­Hogyan játszott a Szállítók? Sokszor merül föl az a Szállítók egy labdarúgócsa- kérdés, hogy van-e a nyelv-, paté, a Hétfői Hírek pe- ben logika. Általában van. dig egy újságé. Meg is fo- De ez a nyelvi logika nem galmazhatjuk a szabályt: A mindig azonos a filozófiai formai szempontból töb- érteiemben vett logikával bes számú, de egységes fo- Ismerjük a nincstelen szót. galmat kifejező alany után Sokan helytelen képzésnek az állítmány egyes szám­tartják, mert hiszen aki a ba kerül. Ilyen esetekben nincsen híjával van, an- tehát nem a nyelvtani nak van valamije. Logikai- egyeztetés szabálya érvé- lag valóban a vantalan nyesül, hanem a logikai lenne a jó kifejezés. Nyel- egyeztetés szempontja. Ami vi szempontból pedig éppen nyelvi- szempontból logi- azért van a nincstelen szó- kátlannak látszik, az most nak rendkívüli kifejező ere- a logikus, je, mert hiszen kétszeresen Ugyanez a szabály érvé- fejezi ki valaminek a hi- nyesül akkor is, ha töb- ányát (a fosztó -télén kép- bes szám után az állítmány ző jelentése is az, hogy va- vagy az állítmány névszói lamije nincs valakinek). része gyűjtőnév. Ilyen pél- Az alany és az állítmány dákra gondolunk: Mi is egyeztetésének a vizsgála- tudományos társaság rá­ta is érdekes tanulsággal gyünk. A finnek nagyon jár ebből a szempontból, művelt nép. A magyarok A nyelvtani egyeztetés ál- harcias nép voltak. Ady, talános szabálya az, hogy versei kedvenc olvasmá- az egyes számú alany után nyom. az állítmány egyes szám- e szabály alól kivéte-j ház egy lányt 8 ezer forintért Az apától, név szerint Ber­ki György Szentendre, lászlófalvi lakostól a bu­dapesti Kozák János vet­te meg a 13 éves Berki Ka­rolinát 18 éves János fia részére...” Mint a szabadszállási művész mondotta, jelen­leg képeivel budapesti, szentendrei és miskolci ki­állításokon vesz részt. A szabadszállási kiállí­tás többi alkotói is emlí­tésre méltóak. Bár művé­szi ábrázolásuk elmarad Tutkovicsétól, az őszinte ki­fejezés, s az akaraterő, s a józan emberi látásmód di­cséretre méltó. Tetszik az arány. Mert a szabadszállási alkotókon kívül az elmúlt években egyre több ügyes kezű ama­tőr festő, fafaragó nevével ismerkedhettünk meg. Tet­szik az arány, mert nap­jainkban a kiállításokon, bemutatókon színvonalas, igényes alkotásokkal talál­kozhatunk. Kovács Endre domborműves is gyönyörű díszdobozokkal, könyvdí­szítésekkel és dombormű­vekkel jelentkezett. (Kár, hogy önálló gondolatisága helyett csupán az eredeti példányok művészi máso­lására futotta erejéből.) Vagy például Somodi Istvánnak, a bösztöri ter­melőszövetkezet nyugdíja­sának nevét említhetnénk, mint a Bács megyei fafa­ragók egyik reprezentán­sát. Ugyanígy Huszár Már­ton, csont- és fafaragó, az ÁFÉSZ párttikára miniatűr csontfigurákkal tette szín­vonalassá a kiállítást. S íme ismét egy példa: az egykori, klasszikus értelem­ben vett képzőművészeti anyagformálás iparművé­szeti átalakulása egyálta­lán nem általánosítható, hiszen a csontba, fába fa­ragott gondolatok ábrázo­lásai viszakanyarodtak a „klasszikus értelemhez”. Nagy tetszést arattak dr. Matus Gyula akvarelljei, kisplasztikái és krétaraj­zai. Tíz nap alatt több mint kétezren győződtek meg arról, hogy a község alkotói színvonalas, művé­szi igényességű festmé- nyekkkel, fafaragásokkal jelentkeztek. Példamutató nagyszerű kezdeményezés a szabadszállási művelődési kiállítása. Reméljük, A megsemmisült A operniku sz-kézirat ,,feltámadásaü Lengyelországban egyre több könyv jelenik meg Kopernikusz életéről, mun­kásságáról. Különösen ér­dekesek azok a kiadások, melyek teljes dokumen­tumanyagokat tartalmaz­nak: például Kopernikusz kéziratait, amelyek jelen­tős részét a varminszki egyházmegye archívumá­ban, Fromborkban őrzik. Legutóbb az Olstinban működő Vojceh Kenstinsz- ki tudományos kutatóköz­pont kezdeményezésére és segítségével Marian Bisz- kup professzor kiadásra készítette elő az „Elha­gyott földek benépesítése” című Kopemikusz-kézira- tot. A háború alatt Koper­nikusz 15 oldalas, sűrűn írt kézirata megsemmisült, mindössze két oldal ma­radt ránk — a penezs- nyenszki egyházközségre vonatkozó feljegyzéstöredé­kek. Hogyan sikerült Biszkup professzornak a kézirat­töredék kiegészítése és a teljes kézirat kiadása? Az 1966-ban elhunyt neves történész, Varmia Hans Smauch gyűjteményében megtalálták a megsemmi­sült eredeti szöveg 14 olda­láról készült fotókópiát. A hiányzó első oldal feljegy­zéseit már korábban köz­zétette F. Gipler tudomá­nyos munkáiban és ismert­té váltak Smauch részletes fejtegetései nyomán is. „Az elhagyott földek” című kéziratot különleges gondossággal adták ki. A lengyel szöveg mellé an­gol, francia, német és orosz nyelvű tartalmi is­mertetőt mellékeltek. A ki­adványt név- és földrajzi mutatókkal látták el. Ivan Kovács A közönségre irányított előtt a zsűri nekünk ítélte három reflektor fényfüg- az első díjat, gönye mögötti készülődés- _ Az együttes repertoár­jában milyen táncok sze­repelnek? — A csoport 1936-ban alakult. Célja a környék népi hagyományainak ápo­I Ófin -T/-VVN Ó L Áfl 4- rl M rt tx « ben találkoztam össze Ivan Kováccsal, a zombori mú­lása zenében és táncban. Zombor és környéke szerb és bunyevác táncainak fel­elevenítésén kívül az együt­tes tagjai Zorica Gavrilo- vics koreográfus irányítá­sával baletteznek is. A sok­oldalú táncos és zenei kép­zés lehetőséget ad arra, hogy ne csak eredeti nép­táncokat mutassunk be, ha­nem megfelelő alkalmakon népi ihletésű balettdara­bokat is. — ön hány éve művé­szeti titkára az együttes­nek? — Nyolc. Ez idő alatt át­Kováccsal. a zombori mű- ón “iTG velődési központ Vladimir l?pr^‘u^-25 ellépe- Nazor táncegyüttesének sen szerePeltunk Jugoszla­„ °r ,. tancegyutteseneK viábgn é külföldön. művészeti titkáravaL ____, , . — A folklórfesztlválon M agyarul beszél. kötöttek barátságot vala­— Engedje meg, mielőtt melyik külföldi tánccso- kérdezne- hogy a lapjukban porttal? köszönetét mondjak a ta- _ . Megismertük a láíkozó szervezőinek a meg- lengyefeket Naivon rokon- hivasert, hogy az idén is s2e^es vidäm%s műv?lt reszt vehettünk Báján, emberek Józef Wr6ben^ Zombor testvervarosaban __ .’ és Kalocsán a folklórfesz- az együttes vezetőjével tiváliukon. Számunkra min- ^egefef‘u,nk abbaa- bo^ dig olyan esemény volt ez, olí elküldik a Polka-obe­amire örömmel készültünk re^> pedig a bunyevác és mindig feledhetetlen él- táncok koreográfiáját, ményekkel tértünk haza. Elköszön, mert a színpad — Az előző fesztiválokon másik vésérő1 nevét kiált‘ is szerepeltek? Jak: ”HaUo> Ivan Kovács!” — Igen. Két évvel ez- Csató Károly A magyar művészet egy évezredének kincsei hogy a község lakosainak kulturális igényét kielégít­ve még sok művelődési ház követi majd a szabad- szállásiak kezdeményezé­sét. Tárnái László ban, többes számú után lek is vannak. A többes pedig többes számban van. számú hegységnevek után, Ez ellen aligha vétenek habár egymással összefüg- (az üzem termel, az tize- gő hegyvonulatot jelölnek, mek termelnek). az állítmány általában töb­De figyeljük meg a kö- bes számban áll: A Kár­vetkező mondatokat! A pátok útját állják a hideg Szállítók jól játszott (láb- beáramlásánál?, darálásról van szó). A Akkor sem célszerű hasz- Gázművek korlátozta a nálni többes szám után gázszolgáltatást. Az Egye- az egyes számú állítmányt, sült Államok szoros kap- ha a névszói állítmány nem csolatbán áll a tőkés or- gyűjtőnév (különösen ide- szágokkal. A példákat gén nyelvből való fordí- könyv- és újságcímekkel táskor kell erre ügyelni), is folytathatjuk. \A Színek A kolhozok új szervezeti és évek kedvenc olvasmá- forma. A germánok az in­nyom. „A Pál utcai fiúk” doeurópai nyelvcsaládnak nagyon tetszett. A Hétfői voltak, az egyik tagja. Az- Hírek már megjelent. zal lehet elkerülni ezt az ---------- ... Ezekből a felsorolt pél- itt szabálytalannak tartott Swiat utca miniatűr ha­dakból könnyű felismerni egyeztetést, hogy az alanyt mi. Különösen érdekes a a szabályt. Az Egyesült valamilyen módon egves rakowskie Przedmiesc'"’ Államok alakilag többes számba tesszük. (A kolhoz \ utca egyik XVIII. század­számú jelzős kifejezés, va- úi szervezeti forma. A ger-1 ból származó házának ki­lójában azonban emi -V- mán nyelv az indoeurópai I csínyített mása. A homlok- lam neve. A többes szá- nyelvcsaládnak volt egyik j zat leemelése után előtű­Moszkvában. a Puskin nevét viselő szépművészeti múzeumban rendezték meg a Magyar Népköztársaság művészeti kiállítását, amely gondos válogatás eredmé­nyeképpen egy ezredév mű­vészeti értékeit tükrözi. Magyarország legnagyobb múzeumai, egyházi gyűjte­ményei küldték el legfigye- lemre méltóbb értékeit. A látogatók hosszasan és el­ismeréssel szemlélik a X— XI. századi ezüst díszítő elemeket, ősi kardokat. A két Kolozsvári testvér templomi oltárai, a jános- réti mester művei valóban * 4 Mini-lakás a 18. századból Andrzej Szymiczek var- I sói lakos hobbyja az, hogy I elkészíti nevezetes varsói j épületek kicsinyített má­sát. Gyűjteményében meg- vouuK az egyiR. n*yju,. ,... | találhatók a királyi vár és zal lehet elkerülni ezt az a Lazienki-palota, a Nowy mú Gázművek is egy vál­lalat neve, mint ahogy a tagja.) I nik a lakások belseje: egy Kiss István 1 csöppnyi szalon apró és korhű bútorokkal, csillá­rokkal, gyertyatartókkal, festményekkel és kicsiny emberi alakokkal. Pirinyó villanyégők világítják meg a lakást, miközben mogyo­rónyi hangszóró Bach-ze- nét sugároz. Szymiczek két 4vig dolgozott ezen a mo­dellen. A gyűjtő egyébként nem­csak házakat épít; fárad­hatatlan türelemmel elké­szítette az 1908-ból szár­mazó első varsói villamos- kocsit is. európai szinten is kiváló alkotások. Mély benyomást kelt a látogatókban, hogy a kiállí­tás nemcsak a szobrászat és festőművészet kimagasló példányaival érzékelteti a különböző korok színvona­lát, de templomi és világi edényekkel. kelyhekkel, gyönyörű hímzésekkel is. A Mátyás korabeli, pompá­san díszített könyvek, kó­dexek, a gótikus reneszánsz bútorok, hagyományos lá­dák, faldíszítmények szin­tén bepillantást engednek az adott kor művészetébe. A látogatók csodálattal adóznak a török, majd a Habsburg elnyomatás kora­beír művészetnek, amely a legnagyobb viszontagságok ellenére is megőrizte saját­ságos magyar jellegzetessé­gét. Így például a magyar szépművesek ezekben a ne­héz történelmi korokban is világhírnévnek örvendtek magas fokú művészeti ere­detiségükkel. Erről tanúskodnak a ki­állított ezüst edények, ku- oák és díszkardok. Sok lá­togató hosszasan elidőz pél­dául Szentpéteri József mester domborműveinél. A XVITI. század végér zad művészetének, amely­nek fő tartalma a nemzeti önállóságért vívott harc volt. Az 1848—1849-es sza­badságharc korszakát a ki­állítás főleg egykorú Kos­suth, Petőfi. Széchenyi és más kiváló egyéniségek arcképét ábrázoló bronz­érmekkel, mellszobrokkal tükrözi. A XIX. századi festőművészek közül első­sorban Munkácsy Mihály. Szinyei Merse Pál kötik le a látogatók figvelmét. A XIX. század végi kiváló mesterek — Ferenczy Ká­roly, Thorma János, Réti István — művei szintén nagy érdeklődésnek örven­denek a kiállításon. A XIX és XX. század művészetét háromszáz mű. a kiállított tárgyaknak több mint a fele képviseli. Főleg a gra­fika tükrözi, a két világ­háború közötti művébe? néphű, demokratikus jelle­gét. A jelenkori művek ar­ról tanúskodnak, hogy r legkiválóbb művészek, ? múlt haladó hagyományod ápolva, a magvar sto"5-.- 1!«ta kultúra szolgálatába Ez a kiállítás mindeméi lett élő bizonyítéka a ma­gyar—szoviet barátságnak művészet már egyre erő- 1 tovább mélyíti a két nép teljesebb világi jelleget k~z- ] közötti kölcsönös tisztele- dett ölteni, mintegy élőké- i tét. saítye a tálait a XIX szá-1 Szása íuísó»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents