Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

8. oldal 1971. szeptember 5, vasárnap Új rendszer a fogászati kezeléseknél A a betegek jobb ellátásáért A betegek gyorsabb, szakszerűbb ellátása érde­kében a kecskeméti megyei szakorvosi rendelőintézet fogászati szakrendelésén új rendszer bevezetését ter­vezik. A szakrendelésen fenn kívánják tartani az eddig követett gyakorlatot, amely szerint az újonnan jelent­kezők közül az azonnali el­látásra szorulók nyomban gyógykezelésben részesül­nek. Akikrtek többszöri, úgynevezett konzervatív kezelésre, vagy fogpótlásra volt szükségük, azokat ed­dig már az első jelentke­zéskor kezelésbe vették, s az előjegyzések arányában további kezelésekre ren­delték vissza. Sajnos, ez a módszer azzal járt, hogy a jelentkező sok beteget csak hosszú időközökben hív­hatták be kezelésre, amely­nek befejezése így többnyi­re csak hónapok után vált lehetségessé. Az új eljárás épp ezt a hátrányt igyek­szik kiküszöbölni. Ennek értelmében to­vábbra is ellátnak min­den, azonnali gyógykeze­lésre szoruló beteget, hét­Beruházási rekord Gyakori és jogos panasz, hogy elhúzódik a beruhá­zások átadási határideje. A megállapítás nemcsak az államilag kiemelt létesít­mények elkészülésére érvé­nyes — bár ezeknél még feltűnőbb a csúszás — ha­nem még inkább a vállala­szociális létesítmény. Az egyik csarnokban elkezd­ték a Svédországból érke­zett speciális gépsorok sze­relését. A berendezéseknek több mint egyharmada már a helyén áll. A gépek érté­két a bajai kisipari terme­lőszövetkezet az itt készülő köznaponként 7-től 20 órá­ig. Az azonnali ellátást nem igénylő, folyamatos kezelések és fogpótlások esetében viszont a betege­ket az előző betegek keze­lésének befejeztétől függő­en, arányosan jegyeznék elő. Ez nagymértékben le­rövidítené a kezelés ide­jét, s az orvos is többet tudna egy-egy beteggel foglalkozni. Lényegében: amit a beteg a kezelés megkezdésekor időben ve­szít, azért többszörös kár­pótlást nyerne a kezelés időtartama alatt. Feltétlenül megfontolásra érdemes, és mindenképp a betegek érdekét szolgáló módszernek ígérkezik az, amelyet az előbbiekben felvázoltunk. A sürgős el­látásra szorulók így nyom­ban az orvos keze alá ke­rülnek, míg a tartós, . nem gyors utókezelést igénylők valamivel később ülhetnek ugyan a fogorvosi székbe, de ez a nem számottevő késedelem jelentős módon kamatozik majd, az orvosi ellátás időtartamát, ala­posságát tekintve. Bízunk abban, hogy a fogászati kezelésre szoru­lók méltányolják, megértik és teljes mértékben elfo­gadják az értük bevezetett új eljárást. A Bajai Kisipari Termelőszövetkezet új telepén a gépek elektromos szerelését végzik. (Pásztor Zoltán felvétele) ti bővítésekre, rekonstruk­ciókra. A jelenség minden­képpen káros, mivel hát­ráltatja annak az összeg­nek a visszatérülését, ame­lyet a vállalkozásba fek­tettek. Bár még ritkán, de akad kedvező tapasztalat is. Az idén alighanem a ki­vételek rekordját produ­kálta a Bajai Lakberende­ző . és Építő Ktsz. Ez év májusában kínálkozott az a lehetőség, hogy egy svéd céggel együttműködve bú­torgyártó üzemet hozza­nak létre, a Duna-parti vá­rosban. Ma pedig már ké­sben áll a 3500 négyzetmé­ternyi építési alapterületen két műhelycsarnok és egy háromszázötven személyes áruk egy részével téríti meg a skandináv állambeli partnernek. A gyors tervezés és ki­vitelezés .— mindkettőt a bajai ktsz végezte el eredményeképpen október közepén megkezdődhet az üzem próbája. Jövőre már 45 millió forint értékű kész­árumennyiséget állítanak elő az új telepen a ktsz dolgozói. A modern- variál­ható bútorok zömét expor­tálják, de a termelés nö­vekedése hozzájárul a ha­zai lakásépítési program keretében létrejövő családi otthonok korszerű és ízlé­ses berendezéséhez is. H. F. Új húsbolt Nagy gondot okozott I ni. A helybeli ÁFÉSZ most eddig Kiskunhalason az al- megoldja a problémát, sóvárosi iskola környékér . , . , , lakóknak a hús beszerzé- j mert me* e ^napban még­se, amelyhez csak távoli i nyitja u-i husboltját az is holtokban tudtak hozzájut- ! kola mellett Növekedett az érdeklődés a tagozatos osztályok ii ánt Gyorsstatisztika a tanév­kezdésről: a gimnáziumok­ban 800 első osztály nyílt, s ezek közül 350 szakosított tantervű (tagozatos). Az el­sős diákok 40 százaléka — mintegy 12 ezer fiatal — már ilyen jellegű osztály­ban gyarapítja tudását. A szakosított nyelvű elsőosz­tályok száma meghaladja a 180-at. Ebből 85 orosz, 43 angol, a többi francia, né­met, olasz és spanyol. A természettudományos sza­kosított osztályok száma megközelíti a 170-et: több mint ötvenben a matemati­kát. 43-ban fizikát, a töb­biben a biológiát, illetve a kémiát oktatják magasabb heti óraszámban. Az idei tanévben tehát már a gimnáziumi tantár­gyak többségével szakosí­tott tanterv alapján ismer­kedhetnek a diákok. Az ilyen jellegű oktatás célja, hogy a gimnáziumok mi­nél alaposabban felkészít­sék növendékeiket az ér­deklődésüknek. képessé­geiknek legjobban megfele­lő felsőfokú tanulmányok­ra. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy változatla­nul nagy az érdeklődés mind a természettudomá­nyos, ezen belül is a mate­matika, mind a különféle idegen nyelvi tagozatok iránt. Görög Sándor halála Agyonverte munkatársát... Befejeződött a nyomozás a kalocsai emberölés ügyében A megyei rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya a napokban fejezte be az év első felében Kalocsán történt emberölés ügyében a nyomozást. Kora tavasz- szal az egyik reggelen a Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat Kalocsán le­vő egyik építkezésén sú­lyosan összeégett állapot­ban, holtan találták Tóth János nyugdíjas vasutast, aki a vállalatnál éjjeliőr­ként dolgozott. A rendőr­ség vizsgálatot indított, s a nyomozás során a követke­zőket állapították meg: Azon az éjszakán Rocskár András, 32 éves büntetett előéletű kalocsai lakos, a vállalat másik telepének éjjeliőre, 17 éves nevelt fiával, B. Andrással, építő­ipari anyagot akartak loo- ni a Tóth János által őr­zött telepről. Tóth tetten érte a tolvajokat, s Rocs­kár, hogv cselekménye ki ne derüljön, az éjjeliőrt először pjjszta kézzel bán­talmazta, majd egy súlyos vastárggyal többször fejbe sújtotta. Rocskár nevelt fia segít­ségével ezután egy, a tele­pen tárolt motorkerékpárt borított a földön fekvő em­berre, s a kifolyt üzem­anyagot meggyújtották. A nyomozás során egyébként kiderült, hogy Rocskár folytatólagosan lopkodta a társadalmi tulajdont. A megyei rendőr-főkapi­tányság az előzetes letar­tóztatásban levő Rocskár András és a fiatalkorú B. András ügyét vádemelési javaslattal átadta a megyei főügyészségnek. Rocskár András ellen nyereség- vágyból. különösen kegyet­len módon elkövetett em­berölés, és más bűncselek- ménvek elkövetése miatt adnak ki vádiratot. A fia­talkorú B. András az em­berölés bűntettében tettes­társként szerepel. Munka helyett az italboltban Szeptember 2-án, reggel 7 óra tájban betért a csát- aljai italboltba Borszéki Gergely 42 éves, büntetett előéletű, Csátalja, Damja­nich utca 45. szám alatti lakos. Italozni kezdett, de nem sokkal ezután megje­lent a csátaljai Űi Élet Tsz elnöke és figyelmeztette Borszékit — aki tagja a közös gazdaságnak —, hogy megkezdődött a munka menien dolgozni. Borszéki vitatkozni, kötekedni kez­dett az elnökkel, aki a vi­tát elkerülendő, elhagyta a helyiséget. Borszéki tovább italozott, de nem sokkal ez­után bement a tsz-központ- ba, ott mindenáron az el­nökkel akart tárgyalni. Eközben durva, minősíthe­tetlen hangon beszélt a tsz főkönyvelőjével és párt­titkárával, akik igyekeztek őt lecsillapítani. A részeg Borszéki azonban egyre dü­hösebb lett, fenyegetőzött, rángatta a főkönyvelő ru­háját, majd a párttitkárt arcul ütötte. Borszéki Ger­gelyt a rendőrség garázda­ság miatt előzetes letar­tóztatásba helyezte, s elle­ne eljárást indított. G. G. A kiskunfélegyházi kór­házban 1971. január köze­pén meghalt Görög Sándor, 18 éves kunszállási fiatal­ember, akit néhány nappal korábban eszméletlen ál­lapotban szállított be a mentő. Senki sem tudta mi Daja lehet, ö maga sen» beszélt róla, csupán 11-én, amikor munkahelyére be­ment dolgozni, akkor pa­naszkodott felettesének, hogy fáj a feje, orvoshoz megy. — Sanyi olyan gyerek volt, hogy ha azt mondta fáj a feje, arra mérget le­hetett venni. Soha nem hazudott, tisztelettudó és szorgalmas fiú volt — mondta a tárgyaláson az ember, akitől orvoshoz ké- redzkedett a fiú. De nem orvoshoz ment, hanem ha­za. Egyre gyakrabban vesz­tette el eszméletét. Kór­házba vitték. Rajta sérülés nyomai nem látszottak, a belgyógyászatra került. Ott sem találtak semmit. — Szerdán hallottam meg, hogy a fiamat vasár­nap este egy karóval fej­be vágták. Azonnal autó­buszra ültem. Rohanás Fél­egyházára, a kórházba. Mondom az orvosoknak, hogy mi történt... De már nem tudtak rajta segíteni — emlékezett vissza az édesapa a szörnyű tragé­diára. Hogyan történt ez, és ki vágta fejbe Görög Sándort, miért emelt kezet rá a tet­tes? A fiú ugyanis bűncse­lekmény áldozata lett. Az ügy kezdeti szakaszában korántsem lehetett ilyen egyértelmű válaszokat ad­ni a fenti kérdésekre, mint most, amikor már megszü­letett a bíróság ítélete. Nem ezért volt „homályos" az eset, mert szálai összekú- szálódtak. hanem mert szán­dékosan félje akarta vezet­ni a hatóságokat a tettes felesége, aki maga is vád­lottként került a tárgyaló­terembe. Persze csupán ar­ról feledkezett meg az asz- szony, hogy a bűnüldöző szervek, a bíróság pillana­tok alatt felismeri a cse­lekmény logikáját. S mint sok más esetben, most is helyesnek mutatkozott ez a felismerés. Idős Cseri József (igaz, csak negyvenéves, de a fiát is így hívják) többször volt már büntetve. Főleg ittas járművezetés és üzérkedés miatt. Motorkerékpárokat javított, adta-vette a jár­műveket, s nem egyszer ki is próbált néhányat ittas fejjel. Január 10-én, va­sárnap Idős Cseri család­jával együtt — két gyerek és feleség — bementek a község központjába szóra­kozni. Az italboltban kötöt­tek ki. Itt találkoztak Cseh János 21 éves kunszállási lakossal, akit jól ismertek. Együtt ittak. Aztán átmen­tek a művelődési házba a televízió műsorát nézni. Cseh János — aki nem teljesen beszámítható — rossz néven/vette, hogy egy fiatal fiú (akit később csak fk-ként emlegetünk majd), olyan lánnyal van jeien. aki feléjük lakik. A televí­zió műsorának szünetében mindannyian a havas ud­varra mentek, ahol egy erő­ben ittas, a lábán is alig álló férfi odament az fk- hoz és a lányhoz, belekö­tött a fiúba, aki végül is meglökte. A lészeg a hó­ba esett. Cseh János és idő- Cserj ezt jó alkalomnak látták arra, hogy belekös­sön a fiúba, amiért ezzel a lánnyal iár. A műsor után azonban Cseriék mégis hazamentek, de idős Cseri József oda szólt Cseh Jánosnak, hogy ha valami baj lesz, csak szóljon, majd ő segít. Ha­za indult a fiú és a lány is, de mert rossz előérze- tük volt, engedték, hogy Görög Sándor s még egy­két barát elkísérje őket, mintegy védelemként. Kö­rülbelül 200 méterre lehet­tek Cseriék lakásától, ami­kor a lány kérte a fiúkat: menjenek vissza, mert ő fél, hogy verekedés lesz. Inkább egyedül folytatja az utat. Mondanunk sem kell, hogy az igen rendesen, tisz­tességesen viselkedő fiata­lok nyomában ott leselke­dett Cseh János, aki mi­kor látta, hogy a fiúk visz- szafordulnak, ámokfutó- ként rohant idős Cseri Jó­zsefhez és szinte az ajtón beesve lihegte: — Baj van Józsi bátyám. Ezek meg akarnak lógni! A negyvenéves ember egy pillanatig sem gondol­kozott, s ebben társa volt felesége is. Azonnal karó­kai ragadtak és a „mene­külők” nyomába eredtek. Utánuk kiáltottak: — Áll­jatok meg! A fiúk megáll­tak, s a karóval felszerelt csoport (Cseri, a felesége, a fia és Cseh János) hama­rosan utolérte őket. Az asszony még ki sem fúita magát, útszéli hangnemben kezdte ócsárolni a fiatal­korú fiút, amiért ellökte a részeget a kultúrház udva­rán. Meg is akarta ütni, de fk. kivette a botot a hisz­tériára hajlamos Cseri né kezéből. Görög Sándor, aki bará ^ ja volt fk-nak, látta, hegy bajban van a másik. Ezért odaugrott Cseh Jánoshoz, hogy elvegye tőle a botot. Mindketten két kézzel mar­kolták a keményfa husán­got, amikor hátulról idős Cseri József egy hatalmas ütést mért Görög Sándor fejére (a negyedik bottal oldalt állt ifjú Cseri Jó­zsef, de ő nem avatkozott a verekedésbe). A fiú el­engedte Cseh János botját, lehajolt a sapkájáért és el­szaladt. Vele mentek ba­rátja! is. Ezzel tulajdon­képpen lezajlott a vereke­dés. Cseriék, mint „győz­tesek” vonultak haza. Görög Sanyi otthon nem szólt semmit, lefeküdt. Másnap, hétfőn dolgozni j ment, de 11 óra körül már nagyon fájt a feje. Elké- redzkedett orvoshoz... A többit tudjuk. Még annyit: Cseri Józsefné, amikor ki­hallgatták. azt mondta nem tudja ki ütötte fejbe Görög Sándort. Aztán egyértel­műen vallotta, hogy Cseh János volt a tettes. Ilyen átlátszó módszerrel akar­ta „védeni” a férjét, aki tulajdonképpen halálos ütést mért a 18 éves fiúra. Mikor a tárgyaláson meg­kérdezték idős Cserit, hogy mit tud Görög Sándorról, ennyit mondott: — Soha nem beszélten« vele, csak látásból ismer­tem. A megyei bíróság 12 évi szigorított börtönben letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte idős Cseri Józsefet, azzal a kitétellel, hogy pró­bára nem bocsájtható. A többieket: Cseri Józsefnét, Cseh Jánost és a fiatalko­rút garázdaság miatt nyolc, illetve 4—4 hónapi sza­badságvesztéssel sújtották. ' A két utóbbi vádlott ítélete í jogerős. A Cseri házaspár fellebbezett G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents