Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
4. oldal 1971. szeptember 2ß, vasárnap Csak azt, amire de rövidebb idő A megyei építőipar feladatai telik alatt A körzeti megbízott SZEPTEMBER 29: FEGYVERES I^RÖK NAPJA A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. tervosztályának a napokban fejeződött be — a gazdasági egységek és intézmények előirányzatai, alapján — a megye IV. ötéves gazdaságfejlesztési tervszámainak feldolgozása. Az adatokból megállapítható, hogy Bács- Kiskun megyében a szocialista szektorhoz tartozó üzemek, gazdaságok, intézmények az elkövetkező 5 évben 17 milliárd 152 millió forint értékű beruházást terveznek, ami 32,3 százalékkal több, mint amennyi a III. ötéves tervben megvalósult. Ez a hatalmas összeg jelentős továbbfejlődést tesz lehetővé valamennyi termelő és nem termelő ágazatban, s alapozót teremt az elmúlt év novemberében tartott megyei pártértekezlet célkitűzéseinek megvalósításához. Több mint 14 milliárd A megye korábbi elmaradottságából és sajátosságából fakadóan a termelő beruházásoknak 40.6 százaléka, a nem termelő beruházásoknak pedig 92,2 százaléka építési jellegű. Ezek, valamint a magánerős lakásépítkezések (OTP-szervezésű társasház, lakásépítő szövetkezet, magánszervezésű társasház- és családiház-építés együtt) építőipari kapacitásszükséglete a IV. ötéves terv során 14 miliárd 320 millió forint. Ezt az igényt — figyelembe véve az eddig megvalósított, vagy már folyamatban levő fejlesztéseket — számításaink szerint biztosítani lehet a különböző szocialista építőipari szervezetek, a magánkisipar, valamint a lakosság sajáterős építési tevékenysége útján. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a tervidőszak elején az építési szükséglet még meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és e téren csak 1975-ben jut egyensúlyba a kereslet és a kínálat. Ennek az egyensúlynak a létrehozásában a kereslet csökkenését a megye építőiparát fejlesztő beruházások játszanak szerepet. A megye párt- és állami szerveinek politikája és intézkedései nyomán természetesen a különböző építőipari szervezetek már az elmúlt tíz esztendő alatt is dinamikusan fejlődtek. Ezt tükrözik az alábbi adatok is. A megyében rendelkezésre álló építőipari kapacitás: a II. ötéves tervidőszakban 5750 millió forint a III. ötéves tervidőszakban 9025 millió forint volt. Ahhoz, hogy az elkövetkező öt év alatt jelentkező 14 milliárd 320 millió forint értékű építési igényt kielégíthessük, 58,4 százalékkal kell bővíteni az építőipar teljesítményét. Ez elsősorban az építéstechnológia korszerűsítésével összefüggő termelékenységnövekedés, kisebb részben pedig létszámnövekedés útján valósul majd meg. A legnagyobb ilyen jellegű beruházást a Bács-unegyei Állami Építőipari Vállalat hajtja végre. 1974-ben ugyanis üzembe helyezik az évi 1800—2200 lakást előállító házgyárat, emellett a vállalat egyéb, korszerű építési technológiákat (térzsalus építés, könnyű- szerkezetes építés stb.) is bevezet. Ezek a legfontosabb előfeltételei az elkövetkező évek nagy építési feladatai valóraváltásának. 1 árak és a szállítási költsé- ; gek emelkedése is. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy az illetékes községi vagy városi tanács által a IV. ötéves tervben meghatározott cél nem — vagy csak részben — valósul meg, mert az első szakaszra előirányzott létesítmények felemésztik a tervciklus második felére tervezett célkitűzések anyagi eszközeinek jelentős részét is. Fontos tehát a beruházást a ' tervezéstől a kivitelezés befejezéséig a költségek szempontjából állandóan figyelemmel kísérni. A megyei tanács illetékes vezetői a területi, illetve helyi tanácsok vezetőivel; a szakosztályvezetők a tervező vállalatokkal, a beruházási vállalattal folytattak tárgyalásokat, és tettek intézkedéseket a beruházási fegyelem megszilárdítására, a beruházások hatékonyságának növelésére. Alapelv, hogy minden vállalat, gazdaság, szövetkezet és tanács csak annyi beruházást indítson, amennyire fedezete van, ezért a költségeket körültekintően tervezzék, és az előirányzott beruházási költségeket a kivitelezés során se lépjék túl. Mind a beruházónak, mind a tervezőnek ezután jobban kell arra törekedni, hogy egy-egv létesítmény megvalósításának ütemét megrövidítsék, ezáltal a befektetett termelőeszközök mielőbb termeljenek, a nem termelő beruházások pedig mihamarabb a lakosság szolgálatába állíthatók legyenek. Dr. Kőrös Gáspár megyei tanácselnök-helyettes I Mindenki tiszteli, szere ti Orgoványon Baranyi Mihály rendőr főtörzsőrmestert, a körzeti megbízottat. A kereslet és kínálat egyensúlya — A legtöbb gondot, a családi perpatvarok okozzák, ezek intézkedést is igényelnek. A részeg férEzen nem is lehet csodál- I jek olykor szétzavarják kozni. 14 év óta Itt él a fa- | családjukat, s ilyfenkor neluban, felelve 54 négyzet- kilométer közrendjéért, közbiztonságáért, hozzá tartozik a fél falu, s 350 tanya. Családjáról, munkájáról kérdezem, s arról, hogyan képes ezt a hatalmas körzetet szinte naponta bejárni, ellenőrizni. — A rendőrség körzeti megbízottjának élete Olyan, mint a községé. Igen, jól értette. Én mindig szolgálatban vagyok, állandóan készen kell lennem a feladat ellátására. Éjjel és nappal gyorsan, határozottan kell intézkednem, ha erre sor kerül. Számtalanszor fordult már elő, hogy éjjel ‘keltettek fél, mert néhány fiatal elfelejtkezett magáról, vagy valamilyen bűncselekmény történt. Munkámat hatásosan csak úgy tudom elvégezni, hogy jó kapcsolatot tartok a községben élő emberekkel, vezetőkkel. Volt időm. de akartam is megismerni név szerint, lakcím szerint az embereket, s még úgy érzem, ezeket az ismereteket tovább kell bővítenem. Napi munkája rendkívül nehéz, mostoha. Szolgálati motorkerékpárjával, vagy gyalogosan járja a körzetét. Sokszor térdig a homokban gázolva. Beszélget az emberekkel, a tsz- gazdákkal, vezetőkkel. A termésről, a munkáról, életükről érdeklődik, s közben azt is megtudja, történt-e valami. A bizalom kölcsönös, mert a gazdák hozzá fordulnak felvilágosításért gépkocsi-vásárlás ügyében, olyan hatósági elintéznivalókkal, amelyekről tudják, csak ő adhat pontos felvilágosítást. kém kell közbelépnem. Azon túl, hogy eljárok velük szemben, megpróbálok hatni rájuk. Ügy érzem a beszélgetés sokszor többet jelent, mint a büntetés. Volt egy esetem, amikor egy részeg férjet megbünör tartozik hozzá, akiket ő nyert meg ennek az áldozatot követelő munkának. Az* önkéntes rendőrök közül négyen azóta teljesítenek szolgálatot, amióta ő itt, a faluban él. Sok a dolga, nagy a felelőssége, de a szolgálat ellátása mellett jut idpje a felvilágosító munkára is. Az ebédszüneteket, a bri- gádgyűiéseket., olykor a névnapokat is felhasználja, hogy a társadalmi Ültettek, mert feljelentettem. Ezt követően hónapokig nem köszönt, s egy alkalommal, amikor már nem tudott kitérni a kézfogás elöl, azt mondta: „Ne haragudjunk egymásra.” Én akkor azt feleltem, sosem haragudtam rá, csupán ő feledkezett meg magáról, ő sértette meg a törvényeket. Az emberek nem csoda ha bíznak benne, hiszen nemcsak hatósági ügyekben, de magánéletükben is számíthatnak a . „főtörzs elvtárs” segítségére. Tud is mindenről, ami a faluban történik. Igaz, van segítsége is, tíz önkéntes rendlajdon védelmével, a közlekedés rendjével ismertesse meg az embereket. A község dolgozói nemcsak ezért, hanem példás családi életéért is becsülik, hiszen három gyermeket nevelt fel, akik apjukhoz méltóan becsülettel állják meg helyüket. Baranyi Mihály rendőr- főtörzsőrmester idegenként került a faluba, de ma már ő is orgoványinak számít, fáradhatatlan munkakedvével, fegyelmezett, emberséges magatartásával kivívta a község dolgozóinak szeretetét, elismerését. Gémes Gábor Rendkívül fontos azonban a többi építőipari szervezet hasonlóan gyors fejlesztése is. A tanácsi építőiparon belül a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat feladata, hogy belső felépítésének, technológiai felké- í íültségének fejlesztésével korszerű középüzemmé fejlődjék, és felzárkózzon azoknak a 20—40 millió forint értékű építkezéseknek a kivitelezésére, amelyeket a kis volumen miatt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat már nem tud gazdaságosan megoldani. Emellett igen lényeges a kisipari szövetkezetek, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, a tanácsi költségvetési üzemek építőipari részlegeinek kapacitásfejlesztése, illetve az ilyen szándék támogatása. Csak így érhető el, hogy a felújításoktól a családi- ház-építésekig, valamint a legkorszerűbb technológiát igénylő házgyári és más nagyüzemi építkezésekig elegendő és gazdaságos kapacitás álljon rendelkezésünkre. A megyében a tanácsok a IV. ötéves terv időszakában 2 milliárd 607 millió forint beruházási kerettel rendelkeznek, fejlesztési célkitűzéseik összeállításakor azonban ezt az összeget meghaladó lakossági igényeket tartottak nyilván. Emiatt már a tervezés idején komoly gondot jelentett a tényleges és a tervezhető társadalmi igények egyeztetése. Amikor a fejlesztési alap szabályozóit a községi és városi tanácsokkal ismertettük, felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állami költségvetésből pótlólagos pénzeszközökre számítani nem lehet. A realitások fi- (gyelembevételével gondolják át ezért lehetőségeiket, és a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökből — amelyek csak a helyi többletbevételekkel és koordinációs keretátvételekkel bővíthetők —, a valóban legszükségesebb társadalmi igényeket elégítsék ki. A tervezéstől a kivitelezésig Sajnos egyes helyeken már a tervezéskor túllépik a létesítményre előirányzott összeget. Azután ezt teszik a beruházási program készítésénél és a kivi- I telezés időszakában eszkö- í zölt tervmódosításoknál. ! Emellett növeli az építési | költségeket az ébítőanyaa12. Szántódi leül, mégböki Luciánót, hogy álljon fel, és adjon valami műsort. Luciánón a zárt és zsúfolt teremben egyre inkább elhatalmasodik a részegség, már a felállás is nagy erőfeszítésébe kerül, imbolyog. A bábák élvezik a dolgot, nem is álmodják, hogy Luciánó valóban részeg. Azt hiszik, bohóckodik. — Tisztelt hölgykoszórú! Karját egy patetikus mozdulatra lendíti, a lendület azonban erősebb, mint ő maga. Előbb csak meg- tántorodik, aztán még ugyanebből a tántorgásból egy rendkívül valószínűtlen csukafejessel átesik az asztalon, és elterül a növendékek előtt. A hatás leírhatatlan. Szántódit kivéve mindenki azt hiszi, hogy ez a bemutatkozása, ez hozzátartozik a műsorhoz, és a bohóc mindjárt feláll. A bohóc azonban ott marad a földön. Szántódi egy darabig vár, hátha mégis feláll, aztán odamegy hozzá és megpróbálja feléleszteni. Teljesen hatástalanul persze, mert Luciánó már régen az Igazak álmát alussza. Apró kis pofonokat ad Luciánónak, mindhiába. * A bábaképző intézet betegszobája. Luciánó fekszik az ágyon, gondosan betakarva, egy bábanövendék pedig ott ül kissé távolabb az ágytól égy kis asztalkára dőlve, a lámpa fényénél olvasgat. A karján szalag: ÜGYELETES. Luciánó lassan ébredezik, s meglátja a lányt. — Hol vagyok ? — Itt, nálunk. Luciánó figyelmesen nézi a lányt, természetesen fogalma sincs róla, hogy ez mit jelent. Megpróbálja másképpen megközelíteni a dolgot. Bemutatkozik. — Luciánó vagyok. — Pentelei Margit. Luciánó bólogat. Aztán hirtelen ötlettel: — És apuka hogy van? A lány elmosolyodik. — Maga tényleg bohóc... Miért nem komolyodik meg? — Nem érek rá. De mondja, a Cirkusz és Varieté Vállalat 1. sz. sátorcirkuszrészlege itt van még a községben ? — Az este még itt volt. — És én az este nem léptem fel? — Nem tudott. Átesett az asztalon, és úgy látszik nagyon megütötte magát. Most már jobban van? — Igen. Kezdek valami erőt érezni a tagjaimban. — Végre. Én vagyok az ügyeletes. Rajtam kívül már mindenki alszik az épületben. A lány feáll. s elkezdi kigombolni a köpenyét. — Olyan, mintha csak ketten lennénk a világon. Luciánó kissé rémülten nézi. — Ne hamarkodjuk el... maga csak a művészt, a bohócot akarja bennem. — Maga meg csak a bábát bennem? — Nem egészen. Margit ledobja magáról a köpenyt, lecsatolja a karóráját, és ott áll kombinéban az ógv előtt. Luciánó kissé beljebb húzódik a fal felé, hogy helyet adjon neki. Margit azonban egyelőre még nem fekszik mellé. — Én tudom, hogy maga nem olyan nagy bohóc, amilyennek Szántódi beállította. Maga egy nagyon kis bohóc, de mégis, szerintem van magában valami rendkívüli. És maga szomorú. Maga egyedül van. Ha maga akarja, én ittbagyom a bábaképzőt, és elmegyek magával, a cirkusszal. Luciánónak ettől láthatóan elment a kedve. — Mit tud? — kérdezi Luciánó. — Semmit. Még bukfencezni sem. De majd etetem az állatokat. — Az oroszlánt? — Juj. — Na látja. — Mindent vállalok. v Luciánó hosszan, merészen, kihívóan néz fel rá. és úgy kérdezi, hogy közben megemeli a takarót, jelezve, hogy szeretné, ha a lány odabújna. Reggel az intézet folyosóján, a betegszoba előtt Szántódi türelmetlenül sétál le s fel. Néha megái’ közvetlenül az ajtó előtt, és hallgatózik. Aztán végre nyílik az ajtó és kilép rajta Margit, kezében egy tálcával, melyen egy maradéktalanul elfogyasztott villásreggeli edényei és morzsái vannak. A lány végigméri Szántódit, és elvonul. (Folytatása következik)
