Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

197t. szeptember 85, szombat S. oldal Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) lyeket egyebek között az elektronikai ipar és a jár­műgyártás területén kiala­kított magyar—lengyel együttműködés fejlesztésé­ről folytatott. A kormány a jelefttést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány 1968-ban ha­tározatot hozott a közúti nek az igazságügy-minisz­terrel és a pénzügyminisz­terrel közös előterjesztése alapján a kormány rende­letet hozott a lakás- és üdülőtulajdon egyes kérdé­seiről. A rendelet célja, hogy elősegítse az állam­polgárok lakás- és üdülő­igényének kielégítését, ugyanakkor a lakásokkal járműgyártás központi fej- j és üdülőkkel folytatott nye- lesztési programjáról. A j részkedési törekvéseknek kohó- és gépipari minisz- j gátat vessen. A jövőben tér e határozat értelmében egy család tulajdonában kötelező évi jelentését ter­jesztette a Minisztertanács elé a közúti járműgyártás fejlesztésének helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a fejlesztési prog­ram első szakasza általá­ban kedvező eredmények­kel zárult. A harmadik öt­éves tervidőszakban az ipar több mint 21 000 autó­buszt és közel 18 000 teher­gépkocsit állított elő. A járműgyártás területén megvalósított beruházások lényegében létrehozták az előirányzott termelő kapa­citásokat és lehetővé tet­ték a termelési előirányza­tok teljesítését. A jelentés foglalkozik a közúti jár­műgyártás fejlesztésének az idén elkezdődött második szakaszával, részletesen ele­mezve a gyártó vállalatok feladatait és a program végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A kormány a jelentést tudo­másul vette, s utasította a kohó- és gépipari mi­nisztert, hogy intézkedjék a fejlesztések szorosabb összehangolására és irányí­tására. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Or- ^pzágos Tanácsának főtitká­ra közös jelentést terjesz­tett elő az 1971—1975. évek­re kötött kollektív szerző­désekről. A jelentés meg­állapítja, hogy az új kol­lektív szerződések a ki­adott irányelveknek meg­felelően készültek el. Ki­dolgozásuk egybekapcsoló­dott a vállalatok ötéves terveinek véglegesítésével, előkészítésükben a dolgo­zók tevékenyen részt vet­tek. Az új kollektív szer­ződésekben a korábbinál nagyobb teret kaptak a munkaerő-gazdálkodással, a jövedelem- és szociálpoli­tikával kapcsolatos válla­lati tennivalók, továbbá a törzsgárdatagok kedvezmé­nyeinek . és a dolgozó nők helyzetének javítását szol­gáló intézkedések. Hiányos­ság viszont, hogy a kollekr tív szerződésekben nem tükröződnek eléggé azok a feladatok, amelyek előse­gíthetik a vállalatok belső la rtal ék a inak feltá rásá t. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta! egyben határozatot hozott arra, hogy a munkaügyi minisz­ter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a vállalatokat, irányitógaz­dasági miniszterek és me­gyei tanácsok a szakszer­vezetekkel együtt hívják fel a kollektív szerződé­sekben előforduló hibákra a figyelmet, megfelelő el­lenőrzéssel és útmutatással nyújtsanak segítséget a hiányosságok megszünteté­séhez. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek az igazságügy-miniszterrel és a pénzügyminiszterrel közö­sen tett előterjesztése alapján a kormány a telek­tulajdon kérdéseit — a te­lekspekulációval szembe­ni hatékonyabb fellépés ér­dekében — új rendelettel szabályozta. Szintén az építésügyi és városfejlesztési miniszter-. egy lakásnál és egy üdülő­nél több nem lehet. Ameny- nyiben több van, azt 1973. december 31-ig értékesíteni kell, illetve másra át kell ruházni. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek a nyári betaka­rítási munkák végrehajtá­sáról, a terményfelvásárlás helyzetéről, valamint az őszi mezőgazdasági mun­kákra és felvásárlásra tör­tént felkészülésről szóló je­lentést. A mezőgazdasági termelés feltételei az idén a tavalyinál kedvezőbbek voltak. Valamennyi kalá­szos gabonából az előző éveknél jobb, a tervet meg­haladó termésátlagokat si­került elérni. Az ország jö­vő évi kenyérszükségletét saját termésű gabonából elégítjük- ki. Kedvező a többi nyári betakarításé növény termésátlaga is. A gabonafelvásárlás szer­vezetten folyt le. A válla­latok szeptember 12-ig 2 240 tonna kenyérgabonát és mintegy 210 ezer tonna ta­karmánygabonát vásároltak fel. A zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás- — kisebb választéki hiányoktól elte- kihtve — az első félévben megfelelő volt, júliusban kedvezően alakult, augusz­tusban azonban már ese­tenként áruhiány és egyes zöldségféléknél emelkedő árak jellemezték a piacot. Az első nyolc hónap fo­gyasztói árszintje 6,7 szá­zalékkal meghaladta az előző év hasonló időszaká­nak árszínvonalát. Az őszi munkákat csak lentést terjesztett elő a sü­tőipar fejlesztésére 1968- ban hozott kormányhatáro­zat végrehajtásáról. A je­lentés megállapítja, hogy a határozatban előírt felada­tok zömét megvalósították, a sütőipari' termékekből mennyiségileg és minősé­gileg javult az ellátás. A sütőipar jelenlegi kapacitá­sa azonban nem elegendő a lakosság zavartalan ellá­tásához, mivel időközben kénytelenek voltak leállí­tani több korszerűtlen, el­avult üzemet, az új üze­mek létesítése pedig elhú­zódott. A kormány a jelentést tudomásul vette, s kötelez­te az illetékes tárcák veze­tőit: gondoskodjanak a sza­bályozók olyan módosítá­sáról, hogy azok biztosítsák a sütőipari vállalatok mű­ködésének kedvezőbb fel­tételeit. A határozat meg­szabja a sütőipar folyama­tos fejlesztésének felada­tait, kötelezve a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztert, hogy a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatalának- elnökével együtt tegyék meg a szükséges intézkedé­seket a sütőipari munkások munka- és életkörülmé­nyeinek javítására. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak a Kijev közelében lezuhant magyar repülőgép kataszt­rófájáról. A szerencsétlen­ség körülményeinek és okairak vizsgálata folyik, és amint a vizsgálat befe­jeződik, annak megállapí­tásairól tájékoztatják a közvéleményt. A , kormány a miniszter bejelentését tu­domásul vette és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Egy személynek, családnak csak egy lakása és egy üdülője leltet Kötelező a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanok értékesítése A telektulajdon, illetve a lakás- és üdülőtulajdon rendezéséről szóló kor­mányrendelet az MSZMP KB és a kormány múlt évi lakásgazdálkodási ha­tározatából indul ki. Lét­rehozásukkal á kormány delmeket, mert nemcsak I Iádból, a maga részére — jogos mértéket meghaladó i a családi tulajdon mérté- tulajdonszerzés lehetőségét1 kén felül — további saját zárja ki, hanem kötelezővé teszi a meghatározott mér­téken felüli telkek — bi­zonyos türelmi időn belüli — értékesítését. A rendelet célja, hogy megszüntesse i kizárja, hogy az, akinek a társadalmi viszonyaink­tól idegen többlettulajdont, felszámolja a telekspeku­lációt, az üzérkedésnek, az árfelhajtásnak és a jogta­lan haszonszerzésnek a többlettulajdonban rejlő lehetőségeit, gátat vessen a lakásokkal, üdülőkkel folytatott nyerészkedési tö­rekvéseknek, ugyanakkor elősegítse a lakás- és üdü­lőépítkezést. A két jogszabály ponto­san meghatározza a sze­mélyi tulajdon mértékét: már van egy lakó- és egy üdülőtelke, újabbat sze­rezzen. kivéve, ha örököl. Aki több beépítetlen te­lekkel rendelkezik, an­nak a személyi tulajdon mértékén felüli többle­tet 1972. december 31-ig el kell adnia, vagy más­ként kell átruháznia. Ha ezt a kötelezettséget nem teljesíti, a helyi ta­nács rendeli el az értéke­sítést. Sokan használnak azon­ban — különösen közsé­egy személynek, illetve ! gekben — beépítetlen tel­egy családnak csak egy la­kása és egy üdülője, illet­ve ezek helyett egy-egy beépítetlen lakó- és üdülő­telke lehet. Egy családnak számít: a házastársak, kis­korú gyermekeik és a há­zastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetve héjádon gyermek. A kormány a múlt év­ben széles körű intézke­dést hozott a lakás- és üdülőtelek iránti igények fokozottabb kielégítése és a társadalmilag elítélendő telekállomány-felhalmozás megakadályozása érdeké­ben. A telektulajdont szabá­lyozó új rendelet még ha­tékonyabban fellép a spe­kulációval szemben, to­vább korlátozza az indoko­latlan, járadékszerű jöve­ket háztáji gazdaság cél jaira, mezőgazdasági mű­velésre. s az ilyen telkek kötelező eladásának elő­írása az említett szemé­lyek jövedelmét, illetve megélhetését veszélyeztet­né. Ezért ezekben az ese­tekben a kötelező tanácsi értékesítés csak akkor ren­delhető el. ha a lakosság telekigénye másképpen nem elégíthető ki. A lakás- és üdülőtulaj­dont szabályozó rendelet szerint az a személy, illet­ve család, akinek már van saját lakása és üdülője, többet nem ' szerezhet. A korlátozás nem vonatkozik az öröklésre. A méltá­nyosságot szem előtt tart­va mondja ki a rendelet, hogy az a nagykorú sze­mély, aki kiválik a csa­Járőr a határon SZEPTEMBER 29: FEGYVERES ERŐK NAPJA , . Kunbaja. A falu szélén úgy lehet időben elvegezni, húzodó; végtelennek tűnő ha a termelőszövetkezeti tagok és azok családtagjai, valamint az állami, gazda­ságok dolgozói mellett — az előző évekhez hasonló­an — a tanulóifjúság, to­szőlősorokat fák, dús lombú bokrok szegélyezték. Olyan hirtelen termett előttünk, mintha a földből nőtt vol­na ki. Udvariasan, de na­gyon határozottan kérte pl vábbá a mezőgazdasági , igazolványainkat, s amikor munkákban — szabadsaguk , m;II- meggyőződött arról; terhéio — részt venni ki- , h0gy nem járunk a tilos- rano^ípari^dolgozok is mi- ^an vállára dobta géppisz­tolyát, ' s húzódott volna vissza a lombok közé... nél nagyobb számban be­kapcsolódnak a munkákba. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint az igazságügy-minisz­ter közös előterjesztése alapján a kormány határo­zatot hozott a földügyi szakigazgatási tevékenység továbbfejlesztéséről. A ha­tározat értelmében a föld­ügyi szakigazgatási tevé­kenység 1972. január 1-é- vel tanácsi hatáskörbe ke­rül. Az ingatlan-nyilvántar­tással, a földminősítéssel, a földtulajdonnal, a föld- használattal, a földmérés­sel és a térképészettel kap­csolatos feladatokat a jö­vőben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása és fel Ádárrv György határőr szakaszvezető, korához ké­pest — mindössze 21' éves — komolyan, dp nagy lel­kesedéssel beszélt erről $ nem éppen veszélytelen, fáradságos, nagy kitartást kívánó szolgálatról. — Novemberben lesz két éve, hogy bevonultam a határőrséghez. Jánoshalmi vagyok, de Kiskunhalason, a Ganz-MÁVAG-ban dol­goztam ... A határőrizet? Nyugodt, de felelősségtel­jes feladat. A kilométer hosszú szőlősorok között nemcsak a meggondolatlan fiatalok, de olykor bűnö­zők is lopakodnak a határ felé, gondolva, megmene­külnek a szülők, vagy a ügyelete mellett a megyei l törvény szigorától.. Nyá tanácsok önálló szakigaz­gatási intézményeként mű­ködő földhivatalai látják el. Az új ingatlan-nyilvántar­tás a tervek szerint 1980 végéig fokozatosan kerül bevezetésre. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je-' ron kellemes a határőr munkája, mert a figyelésen túl elbeszélgethet a mezőn dolgozókkal, beállhat az árnyékba. Télen és éjszaka nagyon fárasztó,, bár biz­tárt. Gondoskodnak is ró­lunk, télen termoszban hozzak a forró teát, s éj­szaka, ha megéhezünk, fa­latozhatunk is, Ádám szakaszvezető a tisztesískola elvégzése után került a kunbajai határőr­őrsre, ahol nemsokára ki­képző tisztesi beosztásba helyezték. Ö, oktatja a fia­talabb, de az idősebb ha­tárőröket is a határőrizet­re. Emellett járőrszolgála­tot teljesít, ellenőrzi a ha­tárőröket, s természetesen az idegeneket is. — Panaszra nincs okom, hiszen sűrűn hazamehetek szüléimhez, a kislányhoz. Az őrsön, bár a „tanyán” van, kulturált körülmé­nyek között élünk, szóra­kozunk, tanulunk. Mond­hatom, mindenünk meg­van, úgy élünk, mint egy nagy család. Megadjuk pa­rancsnokainknak, egymás­nak a tiszteletet, legjobb tudásunk szerint ellátjuk a szolgálatot, végrehajtjuk a haza parancsát... Néhány hónap, s vissza­tér a polgári életbe. Régi munkahelyén akar tovább dolgozni, nem felejtette el a szakmáját, hiszen az őrs csinosításán sokat tevé­kenykedett. Az ő és elvtár­sai' kezemunkáját dicsérik a kovácsolt vasból készített használati tárgyak, az őrs kapuja. Ádám György sza tonságérzetünk nagy, hi- kaszvezető, amíg a többiek m A»Jlͧ szívesen hallgatja a rádiót, nézi a televíziót, s vesz részt ‘az alegységek közötti röplabdabaj nokságban. Várja a leszerelést, bár mint' maga megállapította, jól érezte magát itt a ha­táron, megférfiasodott... Búcsúzunk. Ádám György határőr szakasz ve­zető mögött összecsapód­nak a lombok elrejtik őt a szén tudjuk, rajtunk kívül j a barkacsműhelybcn dol-|^^e^° szeme < elől. mások is vigyázzák a ha- goznak, szabad idejében Gémes Gábor lakást szerezhet. Ilyen esetben azonban köteles a lakásba hat hónapon belül beköltözni. Amennyiben egy sze­mély vagy család tulajdo­nában egynél több lakás, illetve üdülő van. a több­letet köteles legkésőbb 1973. december 31-ig érté­kesíteni. Ha a tulajdon­többletet a kormányhatá­rozat életbelépése után — öröklés, házasság, örökbe­fogadás, összeköltözés út­ján — szerezte, azt két éven belül értékesítenie kell. Akinek a lakáson és üdülőn 'kívül beépítetlen telke is van. annak az elő­írt mértéket meghaladó tulajdont úgy kell értéke­sítenie, hogy — egy lakásnál és egy üdülőnél, vagy — egy lakásnál és egy beépítetlen üdülőteleknél, vagy — egy beépítetlen lakó­teleknél és egy üdülőnél, vagy — egy beépítetlen lakó­teleknél és egy beépítetlen üdülőteleknél több ne ma­radjon. Az értékesítési kötele­zettség nem vonatkozik azokra a többlakásos, de hatszobásnál nem na­gyobb épületekre, ame­lyeknek egy részében a tu­lajdonos vagy családja la­kik. A lakásra és a telekre vonatkozó értékesítési kötelezettség alól a he­lyi tanácsok indokolt esetekben felmentést ad­hatnak, illetve a határidőt meg­hosszabbíthatják. Az érté­kesítési kötelezettség alól a megyei tanács általános érvényű felmentés olyan községek területére adhat, ahol a lakásigényeket már kielégítették. A felmentés nem vonatkozik az üdülő-., és a beépített üdülőtelek- tulajdonra. Ha valaki értékesítési kötelezettségének a meg­határozott időpontig nem tesz eleget, akkor a vevőt a tanács jelöli ki. A ta­nácsi határozat után a tu­lajdonos csak a megjelölt személynek adhatja el az ingatlant. Ha ilyen esetben a bérlő vásárolja meg a lakást, részére az OTP kölcsönt nyújthat. Előírják a rendeletek, hogy akinek az előírt mérték­nél több lakása, üdülője, vagy beépítetlen lakó-, illetve üdülőtelke van, ezt 1972. június 30-ig kö­teles bejelenteni az állandó lakóhelye és az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi tanácsnál. Előírják a rendeletek azt is, hogy kártérítés nélkül állami tulajdonba veszik azoknak a személyeknek a beépítetlen telkét, lakás- és üdülőtulajdonát, akik 1963. március 22-e után jogtalanul hagyták el az országot és a hazatérést megtagadták. Nem vonat­kozik a rendelkezés azok­ra. akik 1970. december 31-ig végképp visszatértek az országba, vagy ezt a szándékukat bejelentették és 1972. december 1-ig ha­sa térnek

Next

/
Thumbnails
Contents