Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

3. oldal

1971. szeptember 24, péntek

Walter R. Fuchs:

Áz új tanulási módszerek

Az ismeretközlés első forradalmai a könyvnyomtatás föltalálása tette lehetővé. Az ismeret, a tudás forrása mindaddig a nyomtatott betű maradt, míg... míg a gépek meg nem törték ezt az egyeduralmat. Üj fogalmak terjednek széles körben: audio-vizuális oktatás, oktatógépek, programozott tanulás. Új eszközök állnak a szolgálatba: a tábla helyére a képernyő kerül, a tollat a fényiron váltja fel, a magyarázatot újra meg újra elismétli a filmvetítő vagy a magnetofon ... Az új tanulási módszerek korunk pedagógiájának hatalmas távlatait körvonanazzák, s W. R. Fuchs könyve — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg — mindazt összefoglalja, amit e módszerekről ma tudni kell.

A szakembernek és a laikusnak egyaránt sokat adó mű — rengeteg ábrával és képpel — részletesen elemzi az új tanulási módszerek mibenlétét, fölhasználásuk- előnyeit, az oktatógépek és a tanuló kapcsolatait. Ismerteti a nemzetközi, elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban elért eredményeket, az elektronikus számológépek térhódítását az oktatásban, s azokat a módszereket, amelyek az oktatógépek közvetítésével új, szinte meghökkentően hatásos lehetőségeket teremtenek a tanulásra, az ismeretanyag gyors és alapos elsajátítására. A szerző, aki neves szaktekintély, élvezetes stílusban, a bonyolult összefüggéseket jól megvilágító történetekkel fűszerezve írta meg könyvét, lehetővé téve így, hogy azt bárki haszonnal forgathassa.

(m)

Óetformaváltás Kiskunmaisán-> i. ihét

itt. de soha annyi ház nem épült Kiskunmaisán, mint az elmúlt két esztendőben — jelenti ki örömteli határozottsággal Papp István, a nagyközség tanácsának vb-elnöke, és kapásból sorakoztatja az adatokat. Csak emeletes házból tizenöt van azóta, azonkívül vagy másfél száz új lakás. Három év alatt több telek épült be, mint a felszabadulás előtti 25 esztendőben összesen. — Most mértünk ki újabb 57 házhelyet — fogalmaz olyan hangsúllyal, amiből kiér- zik: megállás nincs. Most ősszel indulnak — többek közt — a 72 OTP-lakás munkálatai. Kilenc telken nyolc—nyolc új otthon lesz az emeletes házakban. Hol? Az úgynevezett Kálváriatelepen. S ma már eszébe sincs senkinek ezen mosolyogni.

Mert öt évvel ezelőtt még mocsár volt ezen a területen. s amikor elkezdték a feltöltését, sokan — nem hogy mosolyogtak — nevettek: „Hová lett a józan eszük? Ott akarnak lakásokat építeni?!” — Tény, hogy merész vállalkozás volt. de a bátor kezdeményezést új lakótelep igazolja ma már. Meg olyan új utcák, mint a Vágóhíd és Kiss Gyula utca.

Erőteljes prosperitásnak kellett itt bekövetkeznie a lakosság anyagi körülményeinek megváltozásában, hiszen Kiskunmajsa a múltban, de már a „mi időnkben” is elég huzamosan a megye mostoha

adottságú helységei közé tői ma sem.

dulás körüli időkben is. Nem csoda, hogy mintegy 2000 ember járta az országot. Maisai munkással szinte a haza minden sarkában találkoztunk.

1960—61.: a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Újabb munkáskezek szabadulnak fel. Hogy őket se a városokban sokasodó új lehetőségek szívják- vonzzák el. s az eljárókból is minél többen idehaza találják meg boldogulásukat, itt is egyetlen eszköz volt a továbblépésre: az iparosítás. Ebben a megyei, járási, helyi párt- és tanácsszervek szándéka, érdeke a közös cselekvésben találkozott.

Milyen szintről indult ez a második ötéves tervben?

3 ktsz-től 9 üzemig

Megelőzően három ktsz és körülbelül 100 kisiparos jelentette az ipart.

Ugorjunk a jelenbe. Ma 9 üzem mintegy 2300 embert foglalkoztat. Köztük a Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó Vállalat és a Gépjavító együttesen jóval ezren felül. Az OKGT Kőolajnál két és fél százan, a háziiparnál, Vegyes és Építő Vállalatnál közel két-kétszázan dolgoznak, a nyomdaüzemben, s a Cipész Ktsz-nél több mint száz-százan: a Kunsági

iparüzem megközelíti rövidesen a százas létszámot, s ne felejtsük ki a sütőiparban dolgozó majd két tucat embert sem.

Tavaly ilyentájt 2259-en keresték kenyerüket ipari üzemben Kiskunmajsán, s nem sok eltérés lehet ettartozott. A nagy kiterjedésű. erősen széttagolt határ gyenge minőségű földjei nem tudták eltartani a lakosságot, melynek túlnyomó többsége agrárproletár és nyomorgó törpe- birtokos volt. A felszabaKalocsai alkatrészek — a mosógépben

í Z^ilió 200 ezer forintért két gumivulkanizáló prést vásárolt a KALOPLASZTIK nevű kalocsai műanyagfeldolgozó vállalat. Az új berendezésekkel a háztartási gépek gumialkatrészeit gyártják. A Hajdúsági Iparművek megrendelésére az automata mosógépek tömítéséből 100 ezer darabot készítenek, s 400 ezer tapadó szívólábat is leszállítanak a centrifugák előállításához az idén. A gépi beruházást tovább folytatja a vállalat, amivel megalapozzák az építőiparban, illetve a járműgyártásban használatos műanyagok termelését Kalocsán. Felvételünk az egyik gumivulkanizáló prés munkájáról készült.

Pásztor Zoltán felvétele

Gyönyörű eredmény nem egészen egy évtized alatt.

Mikor a Drótfonatgyár (akkor még a Finommechanikai Vállalat telepeként) indult, vagy a nyomdaüzem. mindkét munkahelyre 700—700-an pályáztak felvételre.

Az akkori, s utána még jó ideig tartó, idegölő foglalkoztatási feszültség a múlté már. de a gondokból még mára, holnapra is maradt. Még mindig több mint ezren járnak el dolgozni, s közülük majdnem ötszáz csak hetente-két- hetente találkozik övéivel.

Igen szép siker, hogy a több mint kétezer ipari dolgozó közül közel kilenc- száz — nő. De még 370- nek Szegedre, Halasra kell utaznia naponta, és Papp István szerint mintegy 280 nő tudna egyműszakos munkát vállalni a községben, s gondolhatjuk, az ingázó nők is szívesebben dolgoznának helyben ... Van tehát mit tenni még ezen a téren is.

Búcsú a fakanáltól

A régi falusi életforma gyors felbomlásáról adnak hírt a társadalmi mozgások. Ha hozzávetőlegesen is számolunk, tekintetbe véve az 1945-táji kétezer eljárót, s összevetjük a ma, csupán az iparban foglalkoztatottak és további ide orientálódók kis seregével, látjuk, hogy kétszerese ez a mennyiség a negyedszázad előttinek. Ha meg a nők iparba áramlását vizsgáljuk, még izgalmasabb a klasszikus falusi életforma átalakulását megfigyelni. — 871 dolgozik helyben. 370 naponta ingázik, még 280 vállalna munkát. Mennyi nő hagyta ott évezredes szerszámait,

a fakanalat és a kapanyelet. Mint máshol. Majsán is, hol vannak a falusi háztartásokból a régi értelemben vett háziasszonyok?

Hozzávetőlegesen kétezer embernek kellett és kell átállnia az ősi földműves mesterségben megszokott életritmusról az ipari tempóra. Azelőtt miből állt az évi munkaütem? Tavasz: nekikészülés. kényelmesebb munkatempó; nyáron —ősszel munkacsúcs, látás- tól-vakulásig, szinte az összes erőtartalék felhasználásáig. A téli kényszerű, szántóföldi munkaszünetben aztán pótolni lehetett a felemésztett energiát.

S ezekből a férfiakból, nőkből lett üzemi munkás. Vége lett az évszakokhoz igazodó munkaintenzitásnak. Az ekeszarvhoz, villához, zsákoláshoz, kacsatöméshez, feiéshez stb. szokott kezeknek, ujjak- nak kellett megszerezniök az új beidegzettségeket, az ipari anyaghoz, szerszámhoz, géphez szükséges érzékeny mozgékonyságot. Míg eljutottak egy csavar elmoccanásának érzékeléséig ... Míg a napi 8 órás munkaidő ritmusához igazodtak. Nem olyan érthetetlen tehát így utólag, hogy volt idő. amikor munkafelajánlásként szerepelt a pontos munkakezdés. Ez bizony nem ment simán, zökkenőmentesen.

(A II. részt holnap közöljük.)

Tóth István

A gravitáció szállít

Befejezéshez közeledik a i végzik a kicsontozást, osz- kiskunfélegyházi húsfeldol- I tályozást. A hús innen —* gozó üzem rekonstrukció- | a gravitáció törvénye sze- ja. A beruházás eredmé- j rint — egyenesen a dará- nyeképpen az eddigi napi i lóba esik, ahonnan a ne/ t ; l i j l í 'í

i./JW^níiíh

A készülő épület szintek szerinti keresztmetszete.

95 mázsáról 150-re növekszik a vágóhíd kapacitása.

A feldolgozás ütemét a belső szállítás újszerű megoldásával is gyorsítják. Eltűnnek a nehéz, hússal telt ládák, s az egymást követő műveletek hagyományos, vízszintes irányú sorrendiségét függőleges folytonosság váltja fel., A jövőben a második emeleten

hézségi erő a földszinti

töltőgépbe „szállítja” a nyersanyagot.

A felújított vágóhídon szovjet és magyar gépeket állítanak munkába, ami a minőség javítása mellett a választék bővítéséhez is hozzájárul. Az eddigi harmincegy helyett 51 féle húsárut készítenek majd itt.

IRODISTÁK

A TSZ-IROPABAN végzett munka — erkölcsi és anyagi elismerését tekintve — nem számít ma már protekciós munkakörnek. A szövetkezetek többségében komolyan ügyelnek arra, hogy az adminisztráció ne legyen túlméretezett: jelenleg a taglétszámnak mintegy három százalékát teszi ki az irodai dolgozók száma. Ez kereken harmincezer embert jelent. Az arány lényegesen kedvezőbb, mint az iparban, bár a gyorsan növekvő adminisztrációs terhek következtében a jövőben valószínűleg rosszabbodik a helyzet.

Mi a jellemző ennek a harmincezer embernek a munkájára, helyzetére? Talán először is az, hogy évről évre növekvő követelményeknek kell eleget tenniök. A tanulás életszükséglet számukra. Az irodai munkakörök zöme képesítéshez kötött munkakör. A főbb vezető és irányító munkakörben foglalkoztatottak 25,7 százaléka egyetemi vagy főiskolai képesítéssel rendelkezik. (1966-ban ez az arány 19,6 százalék volt.) 54,5 százalékuk középfokú szak- képesítést szerzett. (1966. 40,2 százalék.) Míg 1966-ban a vezetők 11 százaléka nem rendelkezett a szakmai képesítéssel, ma 5,1 százalékuk. Ez is elég sok, hiszen a közölt adat szerint minden huszadik termelőszövetkezetet érint, a gyors fejlődés azonban ennek ellenére nyilvánvaló.

Köztudott, hogy az irodai dolgozók jó részét a könyvelés, az adminisztráció köti le. A követelmények növekedésével párhuzamosan nőtt a fő- és beosztott könyvelők képzettsége is. A múlt év végén a főkönyvelők 78,2 százaléka, a beosztott könyvelők 14,4 százaléka volt mérlegképes könyvelő, s tovább bővült az egy vagy több tanfolyamot végzettek aránya. (63,2 százalék.)

AZ UTÓBBI EVEKBEN jelentősen nőtt a műszaki-technikai ügyintézők száma is az irodákban. Újabban egyre több közös gazdaság foglalkozik üzem- gazdasági csoport létrehozásának gondolatával. A tsz-ek kereskedelmi tevékenységének bővülése az iroda dolgát is szaporítja. A kisegítő és melléküzem- ágak zavartalan munkája is azt követeli, hogy az ügyintézés megfelelő színvonalban álljon. A háztájival — mint a

közös szerves részével — való intézményes törődés sem nélkülözheti az irodai felelőst.

Természetes, hogy a hozzáértés gyarapodása, a közösségért való fáradozás egyúttal az irodai dolgozók tekintélyének, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növekedését is magával hozta. Különösen, ha tudják, s azt általában tudni szokták, sőt megjegyzik a szövetkezeti gazdák, hogy irodai munkatársaik legtöbbje komoly áldozatot hozott a nagyobb tudásért, kevés szabad idejének csaknem teljes feláldozásával szerzett képesítést, vált munkájának szakértőjévé.

AZONKÍVÜL jól látják az emberek, hogy a vállalatszerű gazdálkodás körülményei, a „naprakész” könyvelés, az önköltségszámítás, a pénzügyi egyensúly megtartása milyen nagy, és az év folyamán elég sűrűn ismétlődő erőfeszítéseket követel az irodaiaktól. Tudják, elismerik, hogy nemcsak odakinn a földeken vannak munkacsúcsok, elég gyakori az ilyen állapot az irodán is. Ilyenkor késő este is világos az irodaház ablaka, túlórapénz, vagy más ellenszolgáltatás nélkül is teszi a dolgát mindenki, becsülettel, tisztességei, a közösség, a nagy család boldogulása érdekében.

BECSÜLET, TISZTESSÉG,,, Ne

gondoljuk, hogy az irodabeliek ezt kevésbé érdemlik meg, mint bárki más a nagyüzemben tevékenykedők közül. A szövetkezet a többségük számára nemcsak munkahely, hanem életük, teremtő ambícióik kiteljesedésének fő terepe egyben. Akadhat közöttük — mint ahogy akad is bizonyára —, aki joggal bírálható úrhatnámság, közömbösség miatt. Az ilyenek azonban napról napra kénytelenek látni, hogy az irodisták magatartására milyen érzékeny a közösség többi tagja. Pozitív hatással jár ez az érzékenység. Arra nevel, hogy a naprakész ügyintézés mellett ne mutatkozzék restancia emberség dolgában sem. Ez a törekvés pedig akkor hozza meg a gyümölcsét, ha egyformán jellemzi az ügyintézők és a többi szövetkezeti gazda emberi, munkatársi kapcsolatát. Hiszen tudjuk, hogy e tekintetben is kettőn áll a vásár ...

K. L