Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
Véget ért az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sem lehet úgy szólni, hogy közvetve vagy közvetlenül ne érintenénk az ifjúságot. — Ugyanakkor az ifjú nemzedéknek, mint sajátos korcsoportnak sajátos érdekei és szükségletei is vannak. A törvény a jogok és kötelezettségek összehangolt rendezésével segíteni kívánja az ifjúság szocialista nevelését, a társadalom és benne az ifjúság felelősségérzetének növelését. Amire a javaslat az ifjúságnak jogot ad, annak megvalósítását valamely szerv kötelességévé is teszi. Szándékainknak ugyanakkor határt szabnak reális lehetőségeink. A törvényjavaslat elutasítva az üres ígérgetést, az indokolatlan várakozást és követelőzést — azt kívánja tudatosítani, hogy az igények minél teljesebb kielégítésének, a problémák maradéktalan megoldásának a kötelesség vállalása, a szocialista fejlődés előmozdítása a legfőbb záloga. Ilku Pál ezután a törvényjavaslatban érintett kérdések közül elsőként a fiatalok tanulásáról, képességeik fejlesztéséről t szólt. A többi között meg- ; állapította: A tanulás, a szakképzés j elválaszthatatlan a neveléstől. Az ismeretek csak akkor érik. el céljukat, ha 1 a szocializmus ügyével-, a szocialista haza iránti oda- j adással párosulnak. Olyan j ifjúságra van szükségünk, j amely képes a nagy célok j érdekében a nehézségek i öntudatos és állhatatos vál- i la 1 ásóra. Az ifjúságnak a munkában való részvételéről szólva Ilku Pál aláhúzta a munka nevelő erejét. Rámutatott.. hogy a munka csak akkor válik nevelő erővé. ■ ha . felismertetik szépséaét, jelentőségét, hasznosságát. ha a munka alkotást jelent a fiatalok számára. Hegy a munkára valóban így tekintsen és így is végezze azt az ifjúság, nagy felelősség hárul a műnk ah el yek re. — Különös súllyal kell foglalkoznunk az ifjúság művelődésével, a szabad idő hasznos felhasználásával, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével — mutatott rá a továbbiakban a művelődésügyi miniszter. — Az ifjúságot meg kell ismertetni az emberi kultúra gazdagságával és meg kell tanítani ennek élvezetére. Arra kell törekednünk, hogy az ifjúság szabad idejében művelődjék, kulturáltan szórakozzék, érzelmileg is gazdagodjék, fejlessze testi erejét és védje egészségét. — Rendkívül fontos, hogy jól készítsük fel a fiatalokat közéleti szereplésükre, állampolgári jogaik gyakorlására. Van e feladatnak képzési, ismeretnyújtó oldala is, de még inkább fontos része azoknak a demokratikus fórumoknak, önkormányzati szerveknek a fejlesztése, amelyek segítségével a fiatalok „gyakorolhatják” társadalmi felelősségüket. Az új törvény általános szemléletével és konkrét rendelkezéseivel ehhez is hozzá kíván járulni. Ugyanakkor ne tagadjuk, hogy sok helyen szemléletváltozásra is szükség van. hiszen sokszor — iskolában és munkahelyen egyaránt — túlzott óvatosságból még a meglevő jogszabályok adta lehetőségekkel sem élnek. A fiatalok felkészítéséről szólva Ilku Pál említést tett mindazokról, akik áldozatkész munkájukkal formálják, alakítják az ifjú nemzedéket. Köztük is mindenekelőtt a pedagógusokról. Nehéz és igen felelősségteljes munkát végeznek, ezért fokozott megbecsülést és támogatást érdemelnek. E támogatásnak csak egyik oldala az anyagi,. de legalább olyan fontos az erkölcsi megbecsülés. A pedagógusok mellett hivatásszerűen foglalkoznak a fiatalok nevelésével az ifjúsági és úttörővezetők, az idősebb szakmunkásak, néphadseregünk tisztjei, tiszthelyettesei, a tanműhelyek vezetői, szakoktatói. Munkájuk jelentőségét ismeri el a törvény, amikor róluk is, mint az ifjúság hivatásos nevelőiről szól — mondotta a miniszter. — Az iskolai nevelés, az állam gondoskodása, a hivatásos nevelők még oly felelősségteljes munkája sem feledtetheti velünk, hogy gyermekeink neveléséért elsősorban mi, szülők vagyunk felelősek. A szülői gondoskodás mélységesen emberi hivatás és ugyanakkor állampolgári kötelesség is. Az ifjúság nevelésére hivatott szervek és intézmények között kiemelkedően fontos és sajátos helyet foglal el a fiatalok politikai-társadalmi szervezete, a KISZ és az Úttörő Szövetség. Ezt ismeri el a törvénytervezet, azzal, hogy meghatározza az ifjúsági szervezetek • jogait, tevékenységük támogatását az állami szervek kötelességévé is teszi. Beszéde befejező részében a művelődésügyi miniszter hangsúlyozta: A képviselők előtt ismert a kormányhatározatnak az a rendelkezése, amely szerint az ifjúság helyzetének fokozatos javítása , érdekében a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint a tanácsoknak legalább j kétévenkét — a KISZ ille- ‘ tékes szerveivel együttműködve — meg kell vizsgálniuk'tevékenységi területükön az ifjúság helyzetét, és a törvény folyamatos végrehajtása érdekében kötelesek megtemfn a szükséges intézkedéseket. A kormány felkéri továbbá a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt az ifjúsági szövetséget —, hogy az ellenőrzésben való részvétellel segítsék elő az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtását. Mindez a törvény végrehajtásának garanciáját, jogi és egyben politikai-társadalmi biztosítékát is jelenti. — Ugyanakkor szólni kívánok arról is, hogy a törvényjavaslat egyes konkrét rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása , néhány területen máris megkezdődött. A kormány 1970-bfen létrehozta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsöt, hogy az állami élet területén ellenőrizze, koordinálja az ifjúsággal kapcsolatos munkát, és rendelkezett az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzügyi alapok létesítéséről is. Határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadásról, az ifjúsági turizmus fejlesztéséről és a jövőben további kérdéseket vizsgál meg. A törvény rendelkezéseinek végrehajtása tehát évekig tartó tervszerű és folyamatos munkát igényel. Mindehhez államunk — a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva — a szükséges anyagi eszközök biztosításáról, is- ■ gondos- kodni kíván. — ■Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa még és | fogadja el az ifjúsági törvény tervezetét. A miniszteri expozé után Nagy Riphárd, a törvény- javaslat bizottsági előadója szólalt fel, majd Salamon Hugóné Komárom megyei képviselő kapott szót.. Ezután dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A KISZ Központi Bizottságának véleményét tolmácsolva jelentette ki dr. Horváth István, hogy az új ifjúsági törvénnyel állami életünk nagy jelentőségű aktusához, jogalkotásunk kimagasló állomásához érkeztünk. — Az ifjúságról szóló törvényjavaslat — hangsúlyozta — mind tartalmában, mind formájában méltó a társadalomhoz, amely megteremtette, és az ügyhöz, az ifjúság ügyéhez, amelyért életre hívták. Nem egyszerűen össze- foglálója, hanem továbbfejlesztője az ifjúságra vonatkozó korábbi jogszabályoknak. Ügy épít a jelenre, hogy a jövő követelményeinek teljesítéséhez is megteremti a feltételeket. Megalkotása nagy esemény a'KlSZ decemberben ösz- szeülő kongresszusa előtt egész ifjúságunk számára. Olyan vívmány, amely tettekre kötelez és új. sikerek forrása'lehet, ha közös cselekvés gazdagítja tovább. A törvényjavaslat olyan jogokat biztosit ifjúságunk politikái tömegszervezetének, amelyek nélkülözhe- tetlének a mai és holnapi fiatalok érdekéinek védelméhez, ahhoz, hogy beleszólásunk legyen az ifjúságot érintő helyi és országos döntésekbe. Elmondta a felszólaló, hogy a KISZ mindvégig cselekvő részese volt a törvényjavaslat előkészítésének, észrevételeivel, javaslatéival formálója a tervezetnek. Indítványainak egy része betű szerint is helyet kapott a paragrafusokban, míg a többi közvetve vagy a kormány végrehajtási rendeletében érezteti hatását. Felszólalását azzal fejezte be dr. Horváth István, hogy az ifjúságról szóló új törvény nem csodaszer, hanem eszköz, ami annyit ér, ameny- nyit hasznosítunk belőle. Egész népünk és ifjúságunk közös vívmánya. Kidolgozásához az MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezése nyitotta meg az utat és társadalmunk fejlődése, a szocialista demokratizmus kiteljesedése érlelte meg a feltételeket. Mindenki joggal magáénak érezheti — és kell is, hogy érezze —, hiszen rendelkezéseinek megvalósításában is találkozni kell a jó szándékoknak. A KISZ Központi Bizottsága és a maga nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Dr. Horváth István beszéde után szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnöklésével folytatódott a tanácskozás. Az elnök előbb Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága .titkárának adta meg a szót, majd Hartai Irén budapesti általános iskolai tanító, L endvay Miklós Zala megyei, Kovács Judit Fejér megyei, Kárpáti Ferenc Pest megyei képviselő, honvédelmi miniszter-helyettes és Dániel Mária Tolna megyei képviselő következett. Ezután Nagy Ferencné, Eács-Kiskun megye 8. számú választókerületének képviselője kapott szót. Nagy Ferencné felszólalása Dr. Horváth István beszéde Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mindenekelőtt a törvényjavaslatnak azt a gondolatát hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye és felelőssége. — Hazánkban — mondta — eddig is erre az alapelvre épült a gondoskodás, amellyel az apák nemzedéke egyengette a felnövekvő korosztályok útját és lányaiban, fiaiban magasabb fokon megújította önmagát. Intézkedések, döntések egész sora született és érlelődik ma is. Hivatalos szervek és magánemberek szemlélete, magatartása és cselekvése bizonyítja, hogy a legnehezebb területen, a gondolkodásmód formálásában is egészséges folyamat bontakozott ki. Elveink helyesek, de még mindig nem érvényesülnek csorbítatlanul a gyakorlatban. Nem mindenki vállal erejéhez és lehetőségeihez mérten részt a közös feladatokból és ma is vannak. akik megfeledkeznek arról, hogy a maga helyén minden felnőtt állampolgár, a társadalom valamennyi intézménye közvetlenül felelős az ifjúságért. — Az ifjúság a felnőtt nemzedék tükörképe,, azaz 1 hasonlít hozzá, de nem tel- ' jesen azonos vele. ..Ezért ! legalább annyira hiba lenne figyelmen kívül hagyni ; sajátosságait, mint sajátos- j ságai alapján önálló rétegnek kikiáltani. Fiatáljaink — hangsúlyozta dr. Horváth István — hivatásukra készülve és hivatásukat gyakorolva is életútjuk kezdetén tartanak. Még csak keresik helyüket a társadalomban, az alkotóteremtő munkában, s ha túljutnak a pályaválasztás buktatóján, előttük a családalapítás, az • otthonteremtés megannyi gondja. Ezért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet és gondoskodást a felnőttek nemzedékétől, államunktól. A törvényjavaslat elfogadása ehhez is új lendületet adhat, kedvezőbb feltételeket teremthet. Mindamellett — a törvényjavaslat megfogalmazása szerint — az ifjúság maga is felelős fejlődéséért, tehát azért, hogy jól éijen jogaival és adósságok nélkül teljesítse kötelességeit, hogy ne csak igényelje a távlatokat, hanem jól fel is készüljön elérésükre. Felelős azért, hogy legyen tudása, lendü lete az elődök művéne'- folytatásához, gazdagítása hoz és ha, kell, ereie, bá torsága jövőjének megvé déréhez,. ... ' . , Nagy Ferencné hangsúlyozta: A korábbi kormányhatározatok, valamint az MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári állásfoglalása új lendületet adott az ifjúság kérdéseivel való foglalkozásnak Bács-Kiskun megyében is. Azóta a megye állami, társadalmi, szövetkezeti intézményei — lehetőségeikhez mérten — intenzívebben foglalkoznak az ifjúság problémáival. A mezőgazdáságban dolgozó fiatalok elfogadják a termelőszövetkezeti tonnát, az eredményesen gazdálkodó szövetkezetekből nem .kívánkoznak el. Mindezek ellenére ezen a területen jelentkezik a legtöbb probléma. A tanyai fiatalság műveltségi színvonala elmaradt a zárt településeken élők szintjétől. A képviselőnő ezután így folytatta: — A nagy erőfeszítések ellenére, sem tudjuk rövid időn belül a tanyai fiatalok tanulásához, szórakozásához, művelődéséhez szükséges feltételeket megteremteni. Óriási problémát jelent például, hogy 80 iskolában nincs villany. Á tanyai fiatalok helyzete társadalompolitikailag is hátrányos. A Végső megoldást szerintünk a tanyai kollégiumokkal való teljes ellátottság jelenti, ami viszont a helvi erőfeszítéseken túl feltétlenül központi támogatást is igényel. A képviselőnő beszámolt rról. hogy a megye, középiskoláinak első osztásaiban 55—60 százalék a fizikai dolgozók , gyermeke. Részarányuk azonban az utolsó évesek körében 48— 50 százalékra csökken, örvendetes ugyanakkor, hogy a kétkezi dolgozók gyér mekei tanulásának elősegítése ma már kezd kilépni az iskolai keretek közül, s egyre inkább társadalmi üggyé válik. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy egyre növek szik a fiatalság igénye a szabad idő kulturált fel használására, amelyet az ö saját városában, Kiskunfélegyházán a művelődési ház korszerűtlensége, a klubhelyiségek hiánya miatt nem lehet kielégíteni. Égető kérdéssé vált egy korszerű művelődési központ és ifjúsági ház felépítése, amely az eddigi felmérések szerint mintegy 40 millió forintos beruházást igényelne. A párt- és tanácsvezetés kezdeményezésére a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek 20 millió forintot ajánlottak fel. A tanács költség- vetése azonban csak az ötödik ötéves terv időszakára tudja megteremteni a szükséges keretet. Elmondta a képviselőnő a továbbiakban, hogy hasznos kísérlet született a bajai tanítóképzőben, ahol a végzett tanítójelölteket egyben klubvezetésre is felkészítik. Általában a megyében megnőtt a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek felelőssége az ifjúságot érintő problémák megoldása iránt. Beszámolt még arról, hogy a megye ifjúsága lelkesen készül a KISZ VIII. kongresszusára, magas szintű vállalásokat tesznek, kiemelkedő termelési eredményeket érnek el. Példázza ezt a kiskunhalasi fiatalok kezdeményezésére indított „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” mozgalom. A bajai KISZ-esek a város parkjai felett vállaltak védnökséget, a kiskunfélegyházi fiatalok felajánlásaik során mintegy 900 ezer forintnyi termelési értéket állítottak elő. Az ifjúsági törvényben a cselekvések alapját. látjuk — mondotta befejezésül^ a képviselőnő — amely a társadalmi célokkal összhangban kívánja biztosítani az ifjúság érdekvédelmét. A törvényjavaslatot a képviselőnő elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Nagy Ferencé felszólalása után ebédszünet következett. Az országgyűlés délután Varga Gáborné elnöklétével folytatta tanácskozását, A délutáni ülésen megjelent L osonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Elsőnek házár György munkaügyi miniszter emelkedett szólásra, majd • dr. Beresztóczy Miklós budapesti képviselő, az ország- gyűlés alelnöke, továbbá Bartha István Hsjdú-Bihar megyei, Szép Zoltán budapesti, Szomszéd Gy. . István Nógrád megyei, dr. Beckl Sándor Borsod megyei. Kocsis József Győr- Sopron megyei, Csirke Anna Baranya megyei, Fecser Péter Somogy megyei, Ol- lári István Borsod megyei képviselő szólalt fel és fejezte ki, hogy elfogadja a törvényjavaslatot. Ezután szünet következett, majd Apró Antal elnöklésével, folytatta munkáját az országgyűlés. Apró Antal a vitát lezárta, s Ilku Pál művelődésügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Végezetül a miniszter közölte, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során elhangzott észrevételeket figyelembe veszik majd a végrehajtási rendeletek, az ágazati szabályozások megalkotásánál. Kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot szavazza meg, és emelje törvényerőre. A művelődésügyi miniszter válasza után határozathozatal következett. Az elnöklő Apró Antal előbb szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat. Ezeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután az országgyűlés az ifjúságról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az előzőleg megszavazott módosításokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért az utolsó napirendi pont, az interpellációk megtárgyalására. Miután a két interpellációra az illetékes szakminiszterek megfelelő választ adtak, azokat mind az interpellálok, mind az országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal zárszavában méltatta az elfogadott két új törvény jelentőségét. Megköszönte a képviselőknek és a kormánynak a törvények meghozatalában kifejtett eredményes munkát, a képviselőknek sok sikert, jó egészséget kívánt, s az ülésszakot berekesztette.
