Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
4. oldal 1971. szeptember 17. péntek Egy patyolat szennyese maci nap Baján. A fia- talok közül már nehéz lenne ránézésre megmondani, hogy ki a városi, vagy fa- lusi, de az idősebbek öl- tözködése eltér. Néhány szokástól mintha gyorsabban tudnának megszabadulni, mint a fiatalságukra emlékeztető néhai divattól. Amennyire elképzelhetetlen volt valamikor, hogy ne a saját kezükkel mossanak és tisztítsanak, ma eléggé természetes mozdulattal nyitnak be ők is a patyolat ajtaján. Élelveszélyes üzem A ruha a tisztítóüzembe kerül, amelynek a hollétéről Baján a környező családi házak fölé nyúló kémény fekete füstje árulkodik. Egyébként szinte semmi más. A cégtábláról a rozsda leette a feliratot. Az nekilátott két régi A regi, kiszolgált műhelyek egyike. a tulajdonkép- tározat, a felügyeleti szerv üzem két régi falusias Ben meg be sem fejezett a megyei tanacs — házban rendezkedett be az sítménv bontásának és újabb és nagyobb beruháújjáépítésének. zási kerettel ga^dálkodhaA késedelem okai egy- tott. Így lehetségessé vált, államosítás után, a volt tulajdonos műhelyeiben. Azóta sem történt említésre ar*knt érdeklik a rossz hogy a vállalat még moméltó felújítás. A falakon repedések kímunkakörülmények között dernebb gépeket szerezhes- dolgozó munkásnőket és a sen be. Az új berendezések cvói testesednek A mee- megrendelőket, akiknek há- pedig az eredeti beruházás sérült és elaggott csövezi rom hetiR kel1 várni a tisz* technológiai folyamatainak tlíoüf6 tnmítn tltasra- A Baiai Vegyes- megváltoztatását is szüksél^n^arták1 V^n ipari és Javító Szolgáltató gessé tették, ami viszont p?lyakl,a mZ? Vállalatnál érdeklődve - más gépalapokat, az elkérnie« KH kr.rs7e amelynek eS?yik részlege a szült belső válaszfalak átlűnek stómT Fehéren patyolat üzem “ a kö' rendezését igényelte. Az habzik 1 gének szál vetkezö ”hivatalos” kép áll átalakításra a Könnyűipart sűrű nárlval PgŐ77el te’ össze a magyarázatokból. Minisztérium Helyiipari suru paravai, gőzzel te Miután 19G9-ben megje- Kutató Intézetének textillent a szolgáltatások fej- ipari szakosztálya tett jaAz állam pénzén lítődnek a termek, vastagon folyik a lejtős ko- iesztését előíró kormányha- vaslatot, vezeten a többféle moso- és vegyszer öblítő leve. A gumicsizmás asszonyok, a nagyipar mosónői — tűrhetetlen körülmények kö- Hozzátartozik a ponto- sa, és a többletszellőztetés zött — havonta átlag 1400 sabb igazsághoz, hogy a megoldása. Mindezt elvé- —1500 forintot keresnek, szóban forgó 1013-as kor- gezve, az üzemszerű ter- Sokukban az tartotta a lel- mányhatározat 1969. októ- melés várhatóan csak a jókét, hogy majd az új üzem- bér 12-én jelent meg, a vő év eleién kezdődik meg. ben másképp lesz. Nem Helyiipari Kutató Intézet Az átépítést ezek szerint rajtuk múlott, hogy ez 20 eze_r forintba került ta- az is elkerülhetetlenné tet- mindeddig mégsem követ- nulmánya pedig alig vala- te, hogy az új patyolat- kezett be. A jelenlegi régi mivel később. 1969. októ- üzem 1969-ig épült változa- épületek éleveszélyesek. bér 29-én már készen volt. ta egyszerűen nem felelt A létesítmény felülvizsgá- meg a szakmai követelmé- Késik az átadás lata során a következőket nyéknek. A vegyesipari állapították meg a szakem- vállalatnál ugyanis cseré- Az új üzem a város szé- berek: „Az a hiba követ- lődtek a műszaki szakem- lén, a Szegedi út mellett kezett be, hogy a tervkészí- berek, az újabbak tájéko- épül. Pontosan 1968 eleje tésnél nem vették figye- zatlanoknak bizonyultak óta. A mosás és vegytisz- lembe a textiltisztítás tech- ezen a területen, ami vé- títás helyzetét véglegesen nológiájának követeimé- gül oda vezetett, hogy egy megjavító, korszerűnek nyeit. Nem megfelelő az kellően elő nem készített ígért épület ma sincs kész. épület belső területi elren- beruházás megvalósítása Az eredeti elképzelések dezése. és annak termelési kezdődött el. Ez pedig meg- szerint már 1969 közepén üzemágakként való techno- bosszulta magát az átadási át kellett volna adni a ren- lógiai csoportosítása.” Majd határidő elcsúszásával, az deltetésének. Időközben vi- javasolták, hogy gondos- építkezés drágulásával, szont tervmódosításra volt kodni kell a következő cse- A bajai létesítmény mint- szükség. A kivitelező Bács- kélvségekről: falbontás, egy 800 ezer forinttal töb-Kiskun megyei Építési és csőátszerelés. elektromos be kerül az átépítés miatt. Szerelőipari Vállalat ta- vezetékek átszerelése, szó- A többletet nem érzi meg valy, az új tervek alapján ciális helyiségek kialakító- a vállalat, hiszen az öszszesen 9 millió 400 ezer forintos befektetésből 9 milliót az állam fedez. A dolgozók azonban még a mai napig sem költözhettek át az új, egészségesebb helyre, a régi üzem alig győzi kielégíteni a megrendeléseket. Ilyenkor személy szerint ki fizet a bakikért? Patyolatéknál sem lenne természetes, hogy a munkásnők mossák másoknak az ilyesfajta szennyesét. Halász Ferenc Paprika—show A kalocsai tanácskozásról Paprikás hangulatban vagyok az utóbbi egy-két hét óta. Ne tessék ezt „eredeti” értelemben venni, — nem mérges vagyok, hanem valóban a paprika ügye tölti be lelkivilágom rekeszeit. Vagy két hete egészen belelkesedtem, mikor először olvastam a csokros- csüngőről és csokros-felál- lóról. Ne pajzánságra gondolj anale most se, mert a nemrégiben ki nemesített újfajta paprikákról van szó. Roppant előnyük, hogy teljes termésük egyszerre érik be, s betakarításuk könnyen gépesíthető. Ugyanekkor értesültem az új, automatizált eljárásról, mellyel a paprika bőréből dúsítva vonhatók ki a fűszerező és színező anyagok. S ez a koncentrátum húsz- harmincszor nagyobb hatásfokú a korábbinál. Ez csupán két új hír a paprika folyvást felfelé ívelő karrierje körül. Gépesítés, nagyobb hatás, érték- növekedés, gazdaságosság — legalább ennyi előny csak ebből a két eredményből. Milyen jó, hogy Szent- györgyi Albert 1937-es No- bel-díjas felfedezése óta olyan szívós szeretettel csüggünk nemzeti kincsünk, a paprika sorsán, amely szinte évről évre valami új felfedezésre vezet e valuta- és saját fogyasztású fűszer- növényünk értékeit illetően. Ez utóbbi szerepével kapcsolatban a Petőfi Népe szeptember 8-i számában olvastam, előbb nagy megelégedéssel, hogy évente ezer vagon fűszerpaprikát őrölnek hazánkban a kalocsai és szegedi tájkörzetben termesztett paprika- fajtákból. Ennek mintegy kétharmadát exportálják, a többit a magunk kedvére fogyasztjuk el idehaza. Tartván ezzel is a világ- színvonalat, úgy igazán, hogy az egy lakosra jutó fűszerpaprika fogyasztásban a dobogó legfelső fokán állunk a világon. Jól is tesszük, még akkor is, ha némely műveletlen külföldiek csak a paprikás oldalunkról ismernek bennünket. Ez nem is olyan nagy baj, hiszen a közeledés egyik lépcsője a népek hasához vezet. Nincs mit csodálni azon, ha holmi színtelen-íztelen kosztoláshoz szokott külhoniakban a mi pikáns-zamatos, enyhén vagy erősen csípő paprikás konyharemekeinktől szökik fel az irántunk való barátság 40 Celsius fokra. Jól fordítják le vendégeink ösztönei a mi étkeinktől nyert közérzetüket: ahol így szeretnek enni, és ilyen jókat főznek, nem lakhatnak rossz emberek... És a népek közötti érintkezésnek ezen a vonalán a paprikának is sokat köszönhetünk. Már ennek okán is szívembe markolt azonban a Petőfi Népében megjelent tudósításnak az a része, amely feltárja, hogy exportunk növelésének határt szab a termelés jelenlegi színvonala és mennyisége. A fűszerpaprika-termelés gazdaságossága körüli hátrányok miatt az említett két körzetben nagy mértékben csökkent a fűszerpaprika-termesztési területe. A további hanyatlást megállítandó, sőt ezt fellendülésre megfordítandó ült össze Kalocsán az a fűszerpaprika-termesztési tájér- tekezlet* amelyen együtt volt minden érdekelt. Jólesett tudomásul venni a tanácskozás konklúzióját: a fűszerpaprika jövője érdekében rendkívül nagy szükség van a termesztő gazdaságok, a kutató intézetek, valamint a feldolgozó üzemek szoros együttműködésére. Csak így tovább! Mi, paprikafogyasztó magyarok szívből drukkolunk erőfeszítéseik sikeréért. Ne tartsanak attól, hogy hűtlenekké válunk a paprikához, s miattunk pangás következnék a paprikapiacon. Hiszen életünk mind több mozzanatában együtt vagyunk e kedves fűszerünkkel. Nemcsak levesbe, pörköltbe szórunk belőle, színesítjük, ízesítjük vele sok egyéb közt tejtermékeinket, kalácsunkat, hogy közvetlenül a gyomrunknál maradjunk De betört a paprika áb- rázatunk kozmetikázásába is. Emlékezzünk csak rá, a pár évvel ezelőtti bécsi kozmetikai világkongresz- szuson óriási szenzációt keltett egy magyar mérnök bejelentése, illetve modelleken illusztrált bemutatója. Bebizonyította, hogy a paprikában levő kapszai- cint nem csupán hajnövesztőszerként lehet felhasználni, hanem arcbőr frissítésére is. Szemléltette, milyen pompás pakolás készíthető zöldpaprikából éppúgy, mint őrölt piros- paprikából vagy kapszai- cinoldatból. Menjünk azonban tovább. Éppen a szegedi Orvostudományi Egyetem munkatársai mutatták ki, hogy a kapszaicin a reumás megbetegedések fontos gyógyszerévé válhat. Ez sem minden. Közvetlenül az állatok étvágyával, tőlük számítva pedig a mi gyomrunkkal áll közvetlen kapcsolatban az a felfedezés, hogy a takarmánykeverékeknek is egyik fontos összetevője lehet a paprika. Ha például paprikás baromfitáppal etetik a tyúkokat, több tojást adnak, nem beszélve az elhulláscsökkentő, s a szokásosnál kevesebb takarmányon is bekövetkező hizlaló hatásról... Élelmes vendéglátósok máris készíthetik a helyet az éttermek étlapjain a szenzációs új menünek: „Abszolút paprikáscsirke” lehet a neve annak a pörköltnek, amelyet paprikával kevert baromfitápon tartott csirkéből készítettek. A paprika; a korlátlan ehetőségek fűszere. Tóth István Egyenként vagy falkánként? Egy 50-es létszámú hízófalka nem azonos 50 hízott sertéssel. Ez az állítás úgy hangzik, mint egy tetszetős matematikai parabola. Ráadásul van valami dialektikus „stichje” is. Azonkívül vaske® valóság- tartalma lehet a biológusok, a kísérletező zoopszi- chológusok számára. Ám kérdés, hogy a termelő gazdaságok és az állatforgalmi átvevők nagyon is prózai — üzleti alapokon nyugvó — kapcsolatában mit is jelent ez a megkülönböztetés. Mezőgazdasági épület — 10 nap alatt Belső részlet az ú.i patyolatüzemből, amelynek a felépítéséhez néerv év kellett. (Pásztor Zoltán felvételei) A Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára első ízben szerelt össze általa gyártott több célú mezőgazdasági épületet Bicskén. Az 500 négyzetméter alap- területő több célú mezőgazdasági épület vázszerkezetének összeszerelése tíz napig tartott. A dunaújvárosi gyár rövidesen előregyártott nagypaneleket szállít a Fejér megyei Kislángra, ahol az új helyi postaépületet szeÁruljuk el mindjárt, hogy a gazdaságok számára semmi jót nem jelent. Miről is van szó valójában? Az élő sertés hivatalos átvételi ára — 105 és 130 kiló közötti hízó esetében — kilónként 24 forint. Ha a sertés súlya a felső határt haladja meg, a vállalat kilónként 23 forintot fizet. Ha alatta marad az alsó határnak, az átvevői ár csupán 18 forint. Ebből egyenesen következik, hogy a hizlaló közös gazdaságoknak arra kell törekedniük, hogy olyan hízókat értékesítsenek, amelyek súlya az említett két határérték közé esik. S ez egyáltalán nem ke- resztülvihetetlen. De a valóságos helyzet az, hogy a szövetkezetek — egy sereg gazdaságszervezési megfontolásból — szakaszosan hizlalnak, ennek megfelelően falkákat alakítanak ki, s a hízókat is falkánként értékesítik. És itt jön a nagy probrelik össze előregyártott j léma. A mai tenyésztés- szereknek, elemekből. (MTI) < technikai adottságok mel- 1 lett, még az iparszerű hizlalás esetében is. elkerülhetetlen, hogy a falkának egy bizonyos hányada — általában egyötöde — ne maradjon alatta az alsó határnak, vagy ne haladja meg a felső határt. Vagyis, a szóban forgó 50-es falkában, az átadás idején 10 olyan sertés akad, amelynek súlya vagy kevesebb 105 kilónál, vagy nagyobb a 130-nál. Ez a fajta „leminósítés”, minthogy objektív törvény- szerűségről van szó, joggal sérelmes a gazdaságok számára. Mert az átvevő ragaszkodik ahhoz a gyakorlathoz, hogy a sertéseket egyenként méri le, s egyenként is minősít. A fentiek alapján méltányo- sabb és igazságosabb volna, ha falkénkénti mérlegelésre kerülne sor, s az állatforgalmi ez alapján számítana átlagot. Nem engedmény óhajtásáról van szó. hanem olyan átvevői gyakorlat kialakításáról, amely inkább megfelel a mi hizlalási mód—ni —el
