Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

i oldal 1971. szeptember 2, csütörtSX Emberek és konténerek Közeledik az ősz. a csúcs- forgalom a teherszállítás­tan. Augusztus végétől lágy munka hárul a vasúti is a k&..úti teherszállításra. Cz terrr.észetes is, hiszen a nezőgazdaságban az ősz a »etakarítás időszaka: hozzá teli látni a burgonya, a :ukorrépa, az alma szállí- ásához. Ilyenkor igénylik t mezőgazdasági üzemek az 5szi vetésekhez a műtrá­gyát- a lakosság jó része ebben az időszakban szerzi ae a téli tüzelőt, az üze­mek. az exportszállítások­hoz az év végi hónapokban térik a legtöbb üres va­gont. Gyorsabban, sxervexettebben A megnövekedett áru- szállítási feladatokat még a legjobb szervezéssel sem könnyű ellátni. Emlékezhe­tünk rá, hogy volt olyan időszak is. amikor rend­kívül kritikus helyzetbe ke­rült a vasúti teherszállítás. Az őszi csúcsforgalom ide­jén nem kapott üres vas­úti kocsit az építőipar, a cement, és más építőanya­gok szállításához, a tüzelő csak nagy késéssel érkezett meg a felhasználókhoz, s még az exportárukat sem tudták a külföldi megren­delőknek határidőre elszál­lítani. A nehézségeket fo­kozta, hogy a fuvaroztató vállalatok a vasúti kocsik megrakását a hét egyes napjaira, főként a hétnek keddtől péntekig terjedő szakaszára korlátozták. Ugyancsak gondot okozott, hogy az érkező megrakott tehervagonokból a fuva­roztatók az áruk kirakását az éjszakai órákban, va­lamint szombaton és va­sárnap lényegében szüne­teltették. Ezek után született meg a múlt év július 25-én a Gazdasági Bizottságnak az az ismert határozata, amely a vasúti teherszállítás meg­gyorsításáról intézkedett. Ez a döntés kötelezővé tet­te az éjszakai, valamint a szombati és vasárnapi ra­kodásokat. A határozat fel­hatalmazta a közlekedés- és postaügyi minisztert, és az Országos Anyag- és Ár­csiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű kocsibér ad­digi összegét — büntető jellegű fizetési kötelezett­séggel —, átmenetileg fel­emeljék. Ez a határozat 1971. február 28-ig volt ér­vényben, de a kedvező ta­pasztalatok nyomán ezt a döntést 1971. március 1-től további intézkedésig meg­hosszabbították. Mindenesetre ez a hatá­rozat jelentékeny mérték­ben hozzájárult a vasúti kocsik kihasználásához, csökkent az állomásokon a kocsitartózkodási idő, meg­gyorsult a kocsiforduló, s mindez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállítani a MÁV az áru fuvarozásá­hoz. A vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek a ha­tározat óta nagyobb gon­dot fordítanak az árukira­kodásra. hiszen súlyos ösz- szegeket kell fizetniük a késedelemért Am a rako­dási feladatokat főként az élőmunka szervezettebb ki­használásával teljesítik. Kevés a rakodómunkás A rakodás azonban na­gyon sok gondot okoz az üzemeknek, vállalatoknak, Kevés a munkaerő, s erre a nehéz munkára ma már egyre kilátástalanabb se­gédmunkást kapni. Ez ért­hető is. hiszen rengeteg fá­radtsággal jár a vasúti ko­csikból kilapátolni a sze­net, a sódert vasárnap is és éjszaka is izzadni a pá­lyaudvarokon, Arról nem is beszélve, hogy kézzel jóval lassabban halad a munka, a vasúti kocsik mellett hosszú ideig várakoznak az üres tehergépkocsik. s mindez rendkívüli mérték­ben megdrágítja az áru szállítását. ' Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem ismernénk el, hogy a vál­lalatok is nehéz helyzetben vannak, hiszen a termelés fejlesztéséhez kevés a pén­zük. és több vállalati veze­tő úgy vélekedik, hogy még mindig olcsóbb, ha a kézi munkát veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az olyan vállalat, amely felismerte, hogy távlatok­ban nem lehet a kézi mun­kaerőre alapozni, minden­hivatal elnökét, Jiogy a ko- képpen hozzá kell látni a Éled az MTESZ Készülődés a műszaki hónapra A nyári szabadságok ha­tása érezhető volt a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szerveze­tének elmúlt kéthavi prog­ramjában is. A szakembe­rek is visszaszállingóznak azonban az üdülőhelyek­ről, így e hónapban meg­élőikül a tudományos élet. A szeptemberi naptár már bővebb eseményekben. A sor elejére kívánkozik a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság ülése, amely több izgalmas, so­kakat érdeklő témát tű­zött napirendre Nyilván sok műszakit és gazdasági szakembert vonz majd a Ü» úházáspolitikánk idő­szerű kérdései című elő­adás. Dr. Kosó Károly, a Belkereskedelmi Miniszté­rium osztályvezetője, a belkereskedelem munka­ügyi és bérezési kérdései­ről beszél majd a tárgykör­ről ítélve bizonyára népes hallgatóság előtt. A veze­téstudományi szakosztály tagjai sem maradnak prog­ram nélkül, gondjaikhoz, munkájukhoz kapcsolódik A vezetésről általában című előadás. A Közlekedéstudományi Egyesület országos konfe­renciát rendez szeptember­ben a karbantartó géplánc üzemeltetésének tapasztala­tairól. s német nyelvtanfo­lyamot szervez a műszakiak számára. A tanfolyamok egyben emlékeztetnek a tanév nyitására, ami az is­kolai szakkörök munká­jának kezdete is. Ebből az alkalomból a Bolyai János Matematikai Társulat ren­dez ankétet a szakkörveze­tő tanárok részvételével. Bár a dátum még távo­li, már megkezdődtek az októberi műszaki hónap rendezvényeinek előkészü­letei. Az előjelek szerint érdekes események várják a műszakiakat. ízelítő a várható programból: elő­adás a negyedik ötéves terv műszaki fejlesztési koncep­cióiról, kerekasztal-beszél- getés az új bérszabályozási rendszerről. A hónap kere­tében rendezik meg a me­gyei középiskolás matema­tikai versenyt is. P. M. rakodás gépesítéséhez. Hi­szen ezzel nemcsak köny- nyebbé, hanem gyorsabbá is válik a szállítás gyor­sabb kocsiforduló-idő, te­hát több árut szállíthat a vasút. Ösztönzés a gépesítésre A rakodásnál alkalma­zott gépek mennyisége fő­ként a tömegárukkal dol­gozó építőiparban növeke­dett. De egyre több rako­dógépet alkalmaz a cukor­ipar, s egyre több üzem veszi igénybe az áruszál­lítás legkorszerűbb eszkö­zét. a konténert. Szerencsés fordulatról le­het beszámolni a rakodás gépesítésében. Egyre több üzem rendelte meg már az idén a rakodáshoz szüksé­ges gépeket. Több helyen bővítik a raktárterületeket, korszerűsítik az iparvágá­nyokat. A rakodásgépesí­tést ösztönzi az is, hogy rakodásfejlesztési alapot létesítettek, a bírságjellegű kocsiálláspénz összegének a fele a rakodás gépesítésé­nek a fejlesztésére fordít­ható. Az anyagi eszközök odaítélése az erre alakult, külön bizottság hatásköré­be tartozik. Erre a pén?re azok a vállalatok pályáz­hatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszonylag rövid idő alatt csökkenteni tud­ják a rakodási időt, és le­hetővé teszik a szállító ka­pacitás jobb kihasználását. A vasút ígéri: segít az üzemeknek kitűnően kép­zett szakembereivel a ra­kodás gépesítéséhez. Jó együttműködés alakult ki már eddig is a vasút és a nagyfuvaroztatók között, ebben a munkában. Külö­nösen jól halad a rakodás gépesítése az ózdi és a diósgyőri kohászati üze­mekben. Csepelen, Duna­újvárosban, Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a záhonyi fogadóállomás át­rakó kapacitásának bővíté­sére. De nemcsak a gyors ra­kodás a fontos, hanem an­nak a több százezer em­bernek a kírpélése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jórészt kézzel mozgatják az árut. Érdemes tehát együttmű­ködni a vasúttal, és fon­tos korszerűsíteni ezt a ne­héz fizikai munkát. Cserkúti Ferenc Váratott magára A cipő hovatovább kez­dett annyira szorítani, hogy fájdalmunkban már több­ször elkiabáltuk a jó hírt: mintaüzlet megnyitását ter­vezi Kecskeméten az Al­földi Cipőgyár. A szándék megvalósulása elég sokáig váratott magára. Nehéz volt önálló bolthelyiséget találni, az együttműködés sem sikerült a Martfűi Ti­sza Cipőgyárral, amelynek évek óta van szaküzlete a „hírős városban”. Végül a Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lattal történt társulás hoz­ta meg az eredményt. A két vállalat a tervek sze­rint szeptember közepétől közösen működtet egy üz­letet a Nagykőrösi utca 5.- ben. _ A kereslethez alkalmaz­kodó gyártást és forgalma­zást jelentősen elősegíti a mintaüzletek léte. Ezekben a boltokban azok a diva­tosnak ítélt modellek is megtalálhatók, amelyekre nem érkezett kereskedelmi megrendelés. A vásárlók döntéseit azután figyelem­mel kíséri a vállalat, hi­szen az érdeklődésből az igények alakulására lehet következtetni. Ez a piacku­tatás legközvetlenebb mód­szere. A mintabolttal ren­delkező üzemnek néha a ráfizetéses, kis szériás ter­melést is érdemes vállal­nia, hiszen ha áruja a ve­vőközönség körében sikert arat, a ráfordítás megtérül. A tervezett kecskeméti mintaüzlet induló készlete biztatónak ígérkezik. Har­minc modellből hat és fél ezer pár cipő ötven féle színárnyalatban kerül majd az új boltba: a termelés teljes választéka. Az itt kapható lábbeliket — a kis sorozatok miatt — a nyu­gati exportra gyártó szala­gok állítják ©lő. A már több ízben beha­rangozott szak üzlet remél­hetően ezúttal valóban megnyílik, s hozzájárul ah­hoz, hogy Kecskeméten a jövőben még kevésbé szo­rítson a cipő. Halász Ferenc V etőmagtermesztés és fajtakísérletek A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet 10 éve áll kapcsolatban a mar- tonvásárhelyi kutatóinté­zettel. Kezdetben lucema- vetőmag-termesztéssel fog­lalkoztak, 1969-ben tértek át a hibridkukorica vető­magjának előállítására. A kezdeti 280 holdról — há­rom év alatt — 560 hold­ra növelték a területet. Az idén 4 fajta* kukorica vető­magja terem a szövetkezet tábláin. A technológia szi­gorú betartásával, a szak­szerű öntözéssel ez évben is jó eredményt értek el. A jelenlegi termésbecslé­sek szerint holdanként 10 mázsás maghozammal szá­molhatnák. A vetőmagtermesztés mellett a kutatóintézet mikroparcellás kísérletei is folynak a gazdaságban. Egy-egy holdon 26 áruku- koricafajta viselkedését ta­nulmányozzák. A 320 hold takarmánylu- cema vetőmagszükségletét továbbra is saját maguk termesztik meg. Lengyel fiatalok üdvözlete II. Ahol nyáron is hideg van Gyönyörű napsütésre éb­redtünk. A kollégium abla­kából a lomhán felszálló ködben, először a várost körbezáró hegyek kontúr­jait, később a domboldal­ról kimagasló, rozsdásbar­na színűre festett várat, a királyok ősi rezidenciáját, s a székesegyházat is jól láthattuk. Távolabb a Le­nin Kohászati Művek ha­talmas kéményei „pipáz­tak”. Európa egyik legna­gyobb kohóipari kombinát­ja mellett teljesen új város épült: Nowa Huta ... Nyolc órát jelzett a krakkói Zsigmond-torony- ból messze szárnyaló kürt­szó, amely — emlékezte­tőül a hajdani tatár táma­dásra — minden órában felhangzik. A kedves dal­lamot egy nyugdíjas tűzol­tó fújja fáradhatatlanul. A Zsigmond-torony lengyel Quasimodója óramű pon­tossággal csaknem 20 éve kürtöl. A muzikális tűzoltó nemrég kitüntetést is ka­pott. Egy román turista so­kat mesélt a „zenélő em­berről”. A 68 éves buka­resti világjáró állítólag már ötször járt Lengyelor­szágban kerékpárral. Krak­kóban mindig a toronyőr­nél tölti az éjszakát. Jó is­merősök. Az idős román turista el­mondta, hogy hobbyja a kerékpározás. A nyáron egy „kis” körutazást ter­vezett. A fantasztikus ke­rékpártúra útiránya: Ma­gyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Szovjetunió és Románia. Fél óráig be­szélgettünk, aztán a bőrön­dök és csomagok közt he­lyet szorítva magának, fel­pattant kétkerekű jármű­vére. Hátsó „rendszámtáb­láján” távolról is látszott a a felirat: Románia. A kényelmes, minden igényt kielégítő szálláshe­lyünk előtt Almatur felira­tú autóbuszok vártak ben­nünket. Az országút hul­lámain, hegyes vidéken száguldottunk Zakopane felé... A másfél órás úton Ma- tsek, lengyel idegeneveze- tőnk szórakoztatta a 28 ta­gú csoportot. A szemüve­ges, bajuszos fiatalember csakhamar a társaság ked­vence lett. Utunk során sokat hal­lottunk az Almatur ifjú­sági utazási iroda munká­járól. Megtudtuk, hogy Krakkóból évenként több mint 10 ezer fiatalt üdül- tetnek. Elsősorban a kör­nyező szocialista országok­ba szerveznek kiránduláso­kat, de a fiatalok indiai, ausztráliai, amerikai, ang­Utazik a kisbárány Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közül egyedül a kiskunha­lasi rendelkezik export-vá­gási joggal. Korszerűen berendezett vágóhídjukon két éve kezdődött az ex­port tejes- és pecsenyebá­rányok vágása, s azóta már több mint 40 ezer hagyta el innen az orszá­got. Hűtővagonokban és hűtőgépkocsikon olasz, svájci, és francia cégek címére indultak útnak a szállítmányok, amelyek minőségével a megrende­lők igen elégedettek. A Gyapjú- és Textil- nyersanyagforgalmi Válla­lattal kooperációban vég­zett bárányvágás, illetve szállítás jelentős valutabe­vételt jelent. Most egy NSZK-cég is érdeklődik a bárányok iránt, velük is megkezdődtek a tárgyalá­sok. A megállapodás azon­ban jelenleg még akadá­lyokba ütközik, mert a vá­góhíd nem rendelkezik megfelelő nagyságú hűtő­térrel, és a vágócsamok ka­pacitása is egyre kevésbé tudja kielégíteni a növek­vő igényeket* liai, egyiptomi körutazá­sokra is jelentkezhetnek. Egy-egy nyári szezonban sok külföldi csoportot lát­nak vendégül. A külföldi fiataloknak több programot kínálnak: Varsó, Krakkó, Katowicze, Gdansk, ten­gerpart ... Zakopanéban mint­ha dézsából öntötték vol­na, szakadt az eső. Ázot- tan, dideregve szálltunk a lanovkába. Vastag köd bo­rította a Gubalowkát. A csúcson az orrunkig sem láttunk, pedig napsütésben állítólag csodálatosan szép a környék, Vacogva néz­tünk a hőmérő higanyszá- lára: 9 fokot mutatott. Itt nyáron is hideg van ... Másnap, a csodálatosan szép wieliczikai sóbányát néztük meg. Figyelmesen hallgattuk idegenvezetőnk szavait: A felszíntől jelenleg 136 méter mélyen járunk. Amott a Kinga kápolnát láttuk, ez itt Nagy Káz- mér király sóból készült szobra, 80 méterrel mé­lyebben pedig az asztmás betegeknek létesítettek sza­natóriumot. Szétnéztünk az 50 méter hosszú teremben. Minde­nütt sóból készült szobrok, montázsok, képek, lenyű­gözően szép sócsillárok.., Este felkerestük Krakkó egyik legérdekesebb szín­házát, a Teatr Grotaskat. E színház a rendezői felfogás­ban, a művészek naturaliz­musában, az egyes jelene­tek újszerű megoldásában eltér a többitől, valami újat, modernet nyújt a né- zőnék. Bár egy mukkot sem értettünk a másfél órás mini-előadásból, a szí­nészek arcjátékából, a bá­buk mozgatásából, s len­gyel kollégáink harsány nevetéséből arra következ­tettünk : az ottani fiatalok kedvelik, nagyon megsze­rették a színművészeinek ezt a különleges, emberek­kel és bábukkal közösen játszó formáját. Auschwitz. Megnéztük a múzeummá átalakított ha­láltábort, a gázkamrákat, a lakóblokkokat, a kremató­riumokat. Szemünk elé tá­rult az addig csak fény­képekről, filmekről, a tör­ténelemből ismert és hal­lott szörnyű kegyetlenség valós dokumentuma. Sokat időztünk az auschwitzi ma­gyar emlékkiállításon,' amely azoknak állít emlé­ket, akiket a német és a magyar fasizmus áldoza­taiként Magyarországról az auschwitzi táborba hurcol­tak és akiknek nagy rész? — több mint 400 ezer em­ber — itt halt mártírha­lált. A terem ajtajából első­ként Varga István szobrász elválasztó rácsa és kande­lábere, majd Somogyi Jó­zsef Anya című szobra tűnt szemünkbe. Aztán megnéz­tük a fasiszta különítmé­nyek fegyvertárának da­rabjait, a karszalaggal megkülönböztetett magyar zsidók fényképét, a depor­táltak szörnyű kivégzését. A döbbenet érzésétől még akkor sem tudtunk szaba­dulni, amikor a terem kö­zepén levő emlékműnél csoportunk koszorút helye­zett el. Tárnái László (Következik: így élnek, dolgoznak)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents