Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-02 / 206. szám
Kéktüzű briliánsok Coco Chanel, a nemrég elhunyt francia divattervezőnő a húszas években átütő sikert aratott új ötletével: a drága, valódi ékszerek helyett, olcsó utánzatokat csinált, és ezzel megteremtette a bizsu divatját. A drágaköveket színezett üveggel, az aranyat fémmel pótolták, és a dolgozó nők számára addig csak áhított ékszerek nyomban elérhetőkké váltak. Ugyanebben az időben egy kis csehszlovák községben, Jablonecben, háziiparszerűen kezdtek az ott- lakók divatékszer készítésével foglalkozni. Az azóta várossá fejlődött falucskából a világ minden részére ejutnak a nagyszerű, híressé vált ékszerutánzatok. Film- és színházi szakemberek pedig együttesen vallják: az innen származó, briliáns hatású üvegékszerek nagyszerűen helyettesítik az eredetit. A hűvös kéktüzű gyémántok egy-egy különleges darabját valaha királyi, cári koronákba foglalták, elnevezték, köréjük legendák fonódtak. A briliánsok azóta „földre léptek”. Hazánkban az Állami Pénzverdében egy belga cég megrendelésére havonta tíz-tizenkétezer ékszer díszítéséhez alkalmas briliánst csiszolnak. A rendkívül nagy figyelmet igénylő munkát tapasztalt szakemberek irányításával főleg fiatalok végzik. A változatlanul divatos. hangulatos bizsuk mellett manapság egy-egy családi ünnepen egyre többen ajándékoznak egymásnak, valódi briliánssal díszített ékszereket. Igaz, áruk még mindig magas, de már nem elérhetetlenül. A kéktüzű kövekből készült gyűrűk már egyre több asszony és leány kezét díszítik. — sclmcci — Az őserdők gyengéden A gorilla nyomasztó álmok és rémtörténetek esetlen szörnyetege. Előreugró szemöldökű, otromba gyilkos. aki állítólag abban leli élvezetét, hogy ragyogó szépségű fiatal hölgyeket rabol el, vagy békés utazókat szaggat darabokra... Legalább is a borzongató legenda ezt tartja a gorilláról, a leghatalmasabb fajta majomról, legközelebbi rokonunkról az állatvilágban. Mindez azonban távol áll a valóságtól — állítják napjaink zoológusai, akik az elmúlt évtizedben végül is megtudták az igazságot. A hatalmas mellkas, a komor tekintet és a vicsorgó fogak mögött gyöngéd és érző természet rejtőzik, Ha eredeti környezetében, az egyenlítői Afrika esőáztatta erdejeiben háborítatlan élhet, a gorilla a legszelídebb, legbékesze- retöbb teremtmények közé tartozik. Legfeljebb 30 tagú, gondtalan törzseikben azzal töltik napjaikat, hogy teletömik magukat zsenge növényekkel és gyökerekkel, jókat alszanak és így légynek sem ártva élvezik az életet. Még esetleges idegen támadás esetén is hajlamosak az „élni és élni hagyni” békés elv alkalmazására. Az elmúlt évben egy elszánt angol kutatónö sértetlenül tért haza, miután három évig Közép-Afrika vad gorillái között élt. Beszámolt arról, hogy kétezer órás közvetlen megfigyelése alatt — gyakran volt olyan közel hozzájuk, hogy megragadhatták volna — összesen nem egészen öt perc volt az, amit „házigazdái" részéről agresszív, ellenséges viselkedésnek nevezhetne. Egyszer öt félelmetes, felnőtt hím gorilla valóban együttes támadásra készülődött. fenevada — érző lélek?.. A rettenthetetlen kutatónő azonban a nála csaknem egy méterrel magasabb vezérrel szemben kiterjesztette karjait és ezt kiáltotta: „Hu!” — A megdöbbent támadók megálltak, és mind az öt újra tisztességesen viselkedett. Ezt megerősítette G. Schalter kutató is, aki 1959-ben kezdte meg a gorillák első, valóban tudományos megfigyelését. A csaknem két méter magas és 200—250 kilogrammos felnőtt hím gorilla tízszer olyan erős mint az átlagember. Felemelkedve és vaskos karjait az égnek tartva sokban hasonlít a 15 méter magas képzelet, illetve egy régi, nagysikerű film által született King-Kong nevű szörnyeteghez. Schaller azonban megbizonyosodott, hogy a gorillák inkább arra használják erejüket, hogy elkerüljék a bajt, nem hogy keressék. Sokszor, amikor közeledett feléjük, a törzs rendezetten visszavonult, csak a király állt mozdulatlan. Majd szembenézve az „ellenséggel” bokrokat tépett ki és hajigáit fel, dobként visszhangzó mellét verte, megmutatta félelmetes fogait és oly retteneteseket üvöltött, hogy még a környék elefántjai is megrémültek. — „Mesteri trükk — vonta le a következtetést Schalter. — Ügy látszik, viaskodik bennük a kötelességérzet és a menekülési vágy. Es feszültségüket ezúton vezetik le.. Sok szakember egyetért dr. Lánggal, aki ezt állítja: „A gorillák az állatkertben való életben tartásának titka az, hogy emberként bánjunk velük,■dédelgetett emberként. A megértés és a gyengédség kifizetődik.. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette; Pavlovits Miklós Foto: Tóth S., Walter P.. MTI Arcok, mosolyok a „Duna mellőr Az NSZK-ból érkezett herlimgeni együttes férfitagjai a kalocsai parkvendéglő teraszán összetoltak négy asztalt és körbeülték. A hangulathoz illően hamarosan énekelni kezdtek. Hans, figyelemre méltó „sörtekintélyével” arról próbálta meggyőzni a csinos pincérnőt, hogy Magyarországon túl kicsire méretezték a söröskorsókat. „Akkor ne sört igyanak, hanem fütyülős barackpálinkát!” — vágott vissza az élelmes felszolgáló. Két üveggel került az asztalra. Az egyikkel megitták, majd Hans a tolmács útján ismét sört rendelt, mivel a tüzes víztől a fellépés előtt nem akarnak meggyulladni. Akkor — „Nicht lesz tánc” — hajtogatta. A kalocsai szabadtéri színpadon a nagy teljesítményű reflektorok a bokrok és fák természetes kulisszája mögé is nappali fényt varázsoltak. Az ökö- ritófülpösi Fergeteges tánc- együttesből két legénynek megtetszett egy szalmakalapos kislány és barátnője. Melléjük telepedtek. — Ezek oroszok — szól egyikük. — Nem, németek — válaszol a másik. — Jó lenne velük megismerkedni, oroszul biztosan beszélnek. — Te voltál jeles oroszból, kérdezz te! — Én is jeles voltam — szólalt meg gúnyosan a Romániából érkezett jobbágytelki kislány — magyarul Két francia fiú tanácsára Colette-t kerestem meg. Hogy miért? „Kiváló táncos, rossz tanuló, aranyos ember és ősztől a párizsi Sorbonne egyetemen a szláv népek művészetét tanulmányozza” — mondták. „Ha rossz tanuló, akkor miért jár egyetemre?” — kérdeztem, ö felkacagott és közölte, hogy három balkáni nyelvet kiválóan beszél, de matematika tanára a nehéz példák megoldásakor ezt nem respektálja. Így minden évben kénytelen matematikából pótvizs gázni. Helena a lengyel Barátság táncegyüttessel Lysa Gorából érkezett a Duna mellé, ö volt a filmesek és a fotóriporterek kedvence. Érezni lehetett — ha a zsűri a pontozásnál nem is vette figyelembe a női szépséget —, hogy bájos kedvességével a versenyben élen jár. Magát a fesztivál megszemélyesítőjét látták benne. Egy probléma akadt csak. Helena szemérmes volt és nem engedte magát lefényképezni. Kezével eltakarta az arcát a lencsék elől. Az egyik fotós nem kérlelte, hanem készenlétben tartva gépét csendesen várt. Helena egy idő után szelíden felnézett és a vele szemben álló fotós megértését mosollyal viszonozta. Ekkor villant a Cs. K. A nagy komikus — Bourville — emlékére Bourville, az ez év tavaszán elhunyt nagy francia komikus, az utolsó évtizedek egyik legeredetibb és legnépszerűbb filmszínésze volt. Eredeti neve André Raimburg, művésznevét csupán első nagy sikerei után vette fel. Sajátos egyénisége, jellegzetes arcjátéka kitűnő lehetőségeket nyújtott számára az együgyű francia kispolgár megjelenítésére, de a különféle jellemű vígjátéki hősök alakításában is maradandót alakított. Az ötvenes évek nagy szerepeiben, A három testőrben, a Huszárok őrmestereként az Átkelés Párizson kisemberének alakjában új színekkel gazdagította a francia filmvígjátékot. Emberi és színészi nagyságát azonban a komoly alkotások is, mint például a szövetségesek normandiai partraszállásáról készült Leghosszabb nap, vagy a Nyomorultak című filmekben mutatott alakítások is jól bizonyítják. Halála előtti utolsó filmszerepére Marcel Camus, a Fekete Orpheus világhírű rendezője kérte fel — és az elkészült Leon és az Atlanti fal című alkotás — Bourville-ra emlékezve — hazánkban is bemutatásra kerül. A film a második világháború alatt játszódik Franciaországban, pontosabban a németek által megszállt Normandia egyik festői kisvárosában. Itt éli napjait Leon Duchemin — Bourville, a vendéglős nővérével és egyetlen leányával. Életének egyetlen célja, hogy házuk békés kispolgári nyugalmától távol tartsa a háború zűrzavarát. Amint azonban ez a vígjátékokban általában lenni szokott, egy váratlan fordulattal minden visszájára fordul — amikor egy angol pilóta az égből egyenesen Leon lánya, a szép Juliette ágyába pottyan. Ez az esemény, valamint Rommel tábornok közelgő látogatása megváltoztatja alapvetően gyáva és ügyetlen hősünk sorsát. A vendéglős egyszerre a titkos ügynökök veszélyes életére kényszerül. Hitler titkos csodafegyverének, a V—1 rakéták kilövőállásainak térképével Londonba kell utaznia. Itt tisztázni kénytelen magát a ráterelődő gyanú alól, majd különleges kiképzésben részesülve, ismét visszadobják az Atlanti fal túlsó oldalára. A nehézségek és a zavaros, vígjátéki és drámai helyzetek sorsa azonban otthon sem kíméli jobban León idegrendszerét. Börtönbe kerül, majd újabb és újabb bonyodalmak nyomán ismét menekülnie kell. Az igényes rendezői munka, Bourville, a történelem viharaiban ide-oda hánykolódó kisembert megformáló ügyefogyottsága igényes alkotást eredményezett — méltó búcsúzásként gazdag színészi pályájától. Pavlovits Miklós A kényszerűségből nevetésre fakadó kisembert senki sem tudta jobban megjeleníteni
