Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

1971. szeptember 14, kedd S. oldal Öt-öt mondat a parasztkórusokról A Röpülj páva-mozgalom sikere olyan falvakban is felélesztette a közös ének­lés vágyát, ahol már-már elfeledték, hogy hajdanán helyi dalárda is színesítette a nagyobb ünnepek mű­sorát. Majd minden falu­ban akadt néhány ember, aki azon töpreng: miként lehetne a faluban létre­hozni vagy megalakítani a „dalkart”. A Kórusok Or­szágos Tanácsa ezért látta szükségesnek egy külön paraszténekkari bizottság szervezését. Az új testület ideiglenes programját ép­pen a III. Duna menti fol­klórfesztivál napjaiban fo­gadták el Baján. Bács-Kiskun megyében az utóbbi években alig- alig hallottunk a falusi kó­rusokról. Az augusztusi ba­jai koncerten mindössze egy énekkar képviselte szű- kebb hazánkat. Rovatunk­ban most annak a három kórusnak a vezetőjét szó­laltatjuk meg, amelyek ta­valy, idén, sikeresen szere­peltek különböző dalosta­lálkozókon. GYENIS SÁNDORNÉ, NAGYBARACSKA Fiatal a mi együttesünk, eddig mindössze háromszor léptünk föl a nagyközön­ség előtt: Szeremlén, Ba­ján és legutóbb idehaza. A májusban tartott első pró­bán huszonötén vettek részt, közülük húszán tar­tottak ki. A Haladás Ter­melőszövetkezet támogatja törekvéseinket, de a kórus tagjainak muzikalitása, szorgalma az igazi össze­tartó erő. Mindannyian na­gyon szeretnek énekelni, „Repertoárunk” egyelőre két népdalcsokorból áll, a téli hónapokra tervezzük néhány Kodály-mű betanu­lását. MADÁR ISTVÁN SOLT Januárban megszűnt a jó hírű vegyeskar, most női kamarakórus szervezésével próbálkozunk. Nehéz hely­zetben vannak a falusi kó­rusok, mert a mezőgazda­ságban dolgozó emberek ma is húzódoznak a nyilvá­nos szerepléstől, kevés a szabad idejük. Utazáshoz szinte semmi támogatást nem kapunk. A kialakult szokások szerint házasság- kötés után a tagok elma­radnak. Remélem, hogy a télen kedvezőbb hírekről számolhatok be. KOVÁCS GÉZÁNE TISZAKÉCSKE Nálunk az énekkarnak hagyománya van, hiszen 13 esztendeje működik, meg­szakítás nélkül. A női kar összetétele igen változatos: fiatal és öreg, diák és há­ziasszony, gyári munkás és pedagógus egyaránt eljár a próbákra. Országos mi- nősítőversenyen ezüst ko­szorús diploma, rádió- és televíziószereolések jelzik, hogv elismerik munkánkat, felléptünk Jugoszláviában is. Gond is akad bőven: egyre kisebb összegből gaz­dálkodunk, és emiatt meg­szűntek a közös kirándulás sok, kevesebb a szereplés, nehezebben jutunk el a dalostalálkozókra. A télen ellátogatunk a község von­záskörébe eső tanyaköz­pontokba és készülünk a várt újabb rádiószereplés­re. HL N. Magyar-bolgár barátsági est és Iparon Vasárnap magyar—bol­gár barátsági estet rendez­tek Lászlófalván a községi művelődési házban. A ven­dégeket, közöttük Szvetlo- zár Vaszilevet, a Bolgár Kulturális Központ igaz­gatóhelyettesét és Farkas Józsefet, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárát a község vezetői fogadták. A délutáni prog­ram bevezetőjeként bolgár barátaink a községgel is­merkedtek, majd határné­zés következett, s ennek fénypontjaként az Űj Ta­vasz Termelőszövetkezet szőlőinek megtekintése. A barátsági nagygyűlés népes hallgatóság előtt este 6 órakor kezdődött. Beszé­det Egri Andor, Lászlófal- va és Nyárlőrinc megyei tanácstagja mondott. Utána B. Kis János, az Űj Ta­vasz Tsz elnöke bulgáriai útiélményeiről tartott szí­nes, érdekes beszámolót. Kitűnt, hogy az elnök — többedmagával — immár negyedik éve rendszeresen tölti nyári szabadságát Bulgáriában, s ezek során nemcsak maradandó élmé­nyeket, tapasztalatokat, ha­nem sok bolgár barátot is szerzett. Felszólalt, s meg­köszönte az igen szívélyes fogadtatást Szvetlozár Va- szilev is. A találkozó, s a vendéglátókkal töltött órák közvetlenségére jellemző volt, amikor a bolgár ven­dég kedélyes őszinteséggel elárulta: kissé olyan gon­dokkal indult Lászlófalvá- ra, hogy nehéz lesz majd ebben a távoli községben Bulgáriának több új bará­tot szerezni. Nagyon kelle­mesen érintette, hogy szin­te elég volt üdvözlésnek részéről egy pohárköszöntő, hiszen a vendéglátók egyi­ke-másika annyit tud már Bulgáriáról, ami őt is meg­lepte. Tovább bővítette a részt vevők ismereteit Bulgáriá­ról a hivatalos programot követő filmvetítés — a ba­ráti ország iparáról, mező- gazdaságáról, kultúrájáról. Tegnap, hétfőn este Al- páron, a Búzakalász Ter­melőszövetkezet látta ven­dégül bolgár barátainkat, s az őket kísérő megyei ve­zetőket. Itt Angyal János országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága hét­főn a Parlamentben — dr. Bélák Sándor elnökletével — ülést tartott. Napirend­jén szerepelt a szövetkeze­tekről szóló törvényjavas­lat tervezete, amelynek megtárgyalásán Varga Gá- bomé, az országgyűlés al- elnöke, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első he­lyettese és Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyette­Iskolai oktatófilm a megye mezőgazdaságáról Egymillió hektárnyi meg­növelt földterületével 3ács-Kiskun hazánk leg- lagyobb kiterjedésű mező- ;azdasági jellegű megyéje. Cenyér- és takarmányga- iona-, zöldség-, szőlő- és yümölcstermesztése, állat- enyésztése mintegy ke- esztmetszete az ország mezőgazdaságának. Borter­melése 40 százalékát adja hazai kereskedelemben orgalomba hozott mennyl­égnek. Magyarország fű- zerpaprika-termesztő két áj körzete közül a kalocsai, zintén ebben a megyében an. A magyar és angol tele­vízió között létrejött meg­állapodás értelmében éppen az említett körülmények következtében esett a vá­lasztás Bács-Kiskun me­gyére, az angol iskolatele­vízió számára oktatófilm­forgatására. A BBC és a Magyar Televízió képvise­lőiből álló forgatócsoport vasárnap este érkezett Kecskemétre. Hétfőn dél­előtt a megyei tanácsházán dr. Maár András, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője fogadta és tájékoztatta a vendégeket a megye mezőgazdasági ter­meléséről, az ország ellá­tásában betöltött szerepé­ről. A televíziós forgatócso­port oktatófilmet készít a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz lótenyé­szetében, gabona malmá­ban és pékségében. Felke­resi a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságot, a mis­kei Egyetértés Termelőszö­vetkezetet. valamint a Ka­locsa vidéki Fűszerpap­rika és Konzervipari Vál­lalatot. Filmet forgat a szik­rai szőlőszüretről, a miskei paprikaszedésről és Kalo­csán a fűszerpaprika fel­dolgozásáról. A Magyar Televízió stáb­ja a kulturális csere alap­ján Nagy-Britanniában ké­szít majd iskolai oktató­filmet. K. A. se is részt vett. A rövide­sen parlamenti plénum elé kerülő törvényjavaslatról dr. Szilbereky Jenő igaz­ságügyin iniszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket. Az előterjesztés hangsú­lyozta: a Magyar Népköz- társaságban a szövetkeze­tek a termelés, a fogyasz­tás és a szolgáltatások te­rületein előmozdítják tag­jaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibon­takoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. Annak ér­dekében, hogy a szövetke­zeti mozgalom valamennyi ágazata a szocialista nép­gazdaság célktűzéseivel összhangban fejlődjék, az új törvény megállapítja az egész szövetkezeti mozga­lom számára irányadó el­veket, továbbá azokat az alapvető közös szabályo­kat, amelyek minden szö­vetkezetre egyaránt vonat­koznak. HÁ zai MŰANYAGGAL SZIGETELT FAL A Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában olyan szendvics szerkezetű, ipari építkezésekhez alkal­mas falpanelt gyártanak, amelyet hungarocell mű­anyaggal szigetelnek. Ez a falpanel nemcsak kiváló hőszigetelő, de a csapó eső ellen is jó védelmet nyújt. A nagykanizsai fényforrás gyár építkezéseihez 2200 ilyen panelt gyártanak. MINT AMIT BÓCSÁN TALÁLTAK A Tolna megyei múzeu­mok igazgatósága befejezte a gyönki avartemető régé­szeti feltárásának idei mun­káit. Eddig összesen száz — zömében kirabolt — sírt tártak fel. A századik fér­fisírt azonban megbolyga- tatlan állapotban találták. Valószínűleg avar nemzet­ségfő csontváza került elő a sírból, mert mellette olyan ezüst övgarnitúrára bukkantak, amely tökéletes hasonmása a bócsai avar fejedelmi kincsleletnek. A csontváz mellett 95 centi­méter hosszú vasszablyát és íj felajzásához szükséges, szarvasagancsból készített íjbogozót is találtak. AZ NSZK MÁR RENDELT A hegyekkel körülzárt Hollóházán az elmúlt évek­ben megtalálták az egyko­ri kőedény- és majolika­TARi at gyár 1903. évi mintaköny­vét. A gyűjtemény több mint ötven olyan tányér- díszítést tartalmaz, amely­nek motívumait — élénk színű rózsákat, tulipánokat, szegfűket, a regéci virágo­kat és petrezselyemlevele­ket — kézi festéssel készí­tették. Ezeket a mintákat festette egykor a kőedény­tányérokra Vanek István, aki jelenleg a hollóházi por­celángyár festőüzemének művezetője. A régi minta- gyűjtpnény adta az ötletet a gyár vezetőinek, hogy az eredeti népi motívumok felhasználásával és variá­lásával dísztányérokat ké­szítsenek. Vanek István tíz fiatallal ismertette meg a rózsák, virágok és madár­képek kifestésének művé­szetét, akik elkészítették a különböző mintákkal ellá­tott és kézzel festett, falra akasztható tányérokat ke­reskedelmi bemutatásra. A munkaigényes és igen szép porcelántermékek nemcsak a hazai, hanem sok kül­földi ország szakemberének tetszését is megnyerték. Az első rendelés a Német Szö­vetségi Köztársaságból ér­kezett. A PÉCSI BALETT KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL A népszerű pécsi ba­lett-táncosokkal filmen is találkozhat a közönség. Eck Imre Liszt-díjas érdemes CSETEEI Bevallom, csupán az érdeklődés felkeltése vezérelt, amikor kitaláltam ezt a rövidítést, hogy CSETERI. De talán megbocsátja majd a kedves olvasó, ha el­mondom, miről is van szó. Kezembe akadt egy meg­hívó, amelyben Kalocsára invitáltak bennünket egy ünnepélyes megnyitóra. Az esemény már lezajlott, még a rádió is hírt adott róla, a téma mégis idősze­rű. A városi tanács végrehajtó bizottsága bábáskodott ezúttal egy nagyon régen nélkülözött és fontos_ in­tézmény létrehozásánál. Ügy nevezték el az „új­szülöttet”, hogy Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda. Valljuk be, egy kicsit még szokatlan a név, s olyan hosszú, mint egy spanyol nemesé. Bizonyára lesznek, akik majd találnak valami kurtább, köznapi haszná­latra is alkalmasabb elnevezést. Addig is megteszi ez a mostani. (Az általam kieszelt rövidítést persze nem ajánlom, hiszen van ezekből a csinált nevekből úgyis elegendő!) Hogy nem az elnevezés a fontos, hanem a tartalom, annak ékes bizonyítékát adta a kalocsai ünnepség is, ahol az iroda nemcsak alakulását ün­nepelte, hanem mindjárt rendező szervként is be­mutatkozott. Sor került négy kisgyermek névadójára, délután pedig a gyémánt- és aranydiplomás kalocsai pedagógusok díszoklevelének ünnepélyes átadására. Természetesen vállalják egyéb családi és társadalmi események megrendezését is — ahogy az élet törvé­nyei diktálják, a bölcsőtől a koporsóig... Nem lebecsülendő feladatok ezek. Olyankor tapasz­taljuk ezt, amikor magunk is tanácstalanok va­gyunk az örömteli vagy szomorú esemény után, s nem tudjuk, kihez is forduljunk. Az egyházi szer­tartást nem igénylő személy — s ilyenek egyre töb­ben vannak — kerül olykor a legnagyobb zavarba. Előfordult még a megyeszékhelyen is, hogy nem akadt, aki elmondja a gyászbeszédet egy idős néni sírjánál, akinek az volt a végakarata, hogy polgári és ne egyházi temetése legyen. Vagy mondjunk va­lami vigasztalóbb eseményre példát: hányán vinnék el szívesen névadóra a gyermeküket, ha lenne, aki időben megszervezné az ünnepi aktust. Bizony fur­csa, amikor a vállalatok évente „összehozzák” az új­szülötteket — némelyiket már karonülős korban — a névadóra. Hiába, a szakszervezeti vagy szociális bizottságnak is van egyéb dolga — szoktak mente­getőzni ilyenkor. A szocialista társadalom természetes igénye, hogy családi ünnepeit is a saját ízléséhez és életfelfogásá­hoz igazodva rendezhesse meg mindenki. Magyarán mondva, hogy senki sem szenvedjen hátrányt amiatt, mert ateista vagy haladó polgári felfogású. Hogy az állam, a tanács létrehozza azt az intézménytípust, amely hivatott kielégíteni ezeket az igényeket „is, méghozzá kulturált színvonalon. Megkönnyítve ön­maga, a hivatal dolgát is, amikor a legkülönbözőbb társadalmi események és rendezvények gazdája lesz. A kalocsai példa ma már nem egyedülálló. Egy­más után alakulnak a tanácsok mellett az aktivis­tákat és hivatalos ügyintézőket is tömörítő csopor­tok, hogy ellássák igazán nemes feladatukat, a csa­ládi és társadalmi ünnepek megrendezését. Színvona­lasan és ízlésesen: kalocsai módra... T. P. művész, az együttes művé­szeti vezetője koreográfál- ja Palásthy György: Ten­gertánc című filmjének, Tóth Sándor Liszt-díjas, a pécsi balett igazgatója pe­dig Keleti Márton: Csa­létek című filmalkotásának balett-betétjét. IDŐS VADÁSZOK TALÁLKOZÓJA A vadászati világkiállítás hétfői napján kedves epi­zód volt az idős vadászok és vadászati szakemberek találkozója. A kiállítás fő­épületének kerámiatermé­ben Földes László minisz­terhelyettes a vadászati vi­lágkiállítás kormány-fő- megbízottja üdvözölte a ki­állítás főbizottsága nevé­ben a baráti eszmecserére meghívott 30 vadászt, akik közül jó néhányan 40—50 éven át folytatták mester­ségüket. A miniszterhe­lyettes megemlékezett arról, hogy az idős vadá­szok teremtették meg egy­kor azt a vadgazdálkodási „stílust”, amelyet a ma is dolgozó, tevékenykedő szakemberek tovább fej­lesztettek. és amely vég­eredményben lehetővé tet­te a vadászati világkiállí­tás látványos és gazdag ma­gyar anyagának összegyűj­tését. A vadászvendégek ez­után megtekintették a vi­lágkiállítást, majd Földes László miniszterhelyettes, kormány-főmegbízott ebé­det adott tiszteletükre. TANÉVNYITÓ A VEZETŐKÉPZÉSBEN Megkezdte második fél­évi oktatómunkáját az Or­szágos Vezetőképző Köz­pont. Hétfőn reggel ünne­pélyesen nyitották meg azt a továbbképző tanfolyamot, amelyen a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium 28 nagyvállalatának személy­zeti vezetője vesz részt. A megnyitó ünnepségen jelen volt Kiss Ernő, a ko­hó- és gépipari miniszter helyettese, valamint Sze­gedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője. CIROKARATÁS Másodszor álltak munká­ba a kenderkombájnok a Körösök völgyében: a rost­növény betakarítása után a vidék „aranyát” a seprőcir­kot aratják. Hazánk összes seprőciroktermésének több mint 90 százalékát ugyan­is ez a táj, főként a mező­kovácsházi és az orosházi járás adja. A kunágotai Bercsényi, a magyarbán- hegyesi Egyetértés, a mező­kovácsházi Űj Alkotmány és számos más termelő- szövetkezet határában több száz holdas táblákon dísz­ük az ipari növény. Az idei aratás érdekes­sége: csaknem félszáz ter­melőszövetkezetben — a ciroktermelő és értékesítő társulás területén — teljes egészében az új szegedi törpecirokfajtát vetették. Ennek nagy előnye a ha­gyományos olasz és mező- kovácsházi fajtákkal szem­ben, hogy korán érő, bőven termő, a betegségeknek el­lenálló. s mivel alacsony szárú, gépi betakarításra kiválóan alkalmas;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents