Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
4. oldal 1971. szeptember 12, vasárnap Csak kultúrában maradhat szegény? Meditáció egy járási felmérésről „Nem tisztázott, hogy a művelődési házak a jelenlegi körülmények között milyen célt szolgálnak, nem eléggé tisztázottak azok az igények, amelyeket szolgálni kívánnak velük.” MÉG MINDIG ITT TARTANÁNK? A vélekedés — a bajai járási hivatal által kezdeményezett adatgyűjtés már visszaérkezett kérdőívének egyikén olvasható — kétségkívül a szélsőségesek közé tartozik. De nem alap nélkül való. A kitöltve visszaküldött kérdőívek ugyanis — ösz- szességükben — a közművelődés sivár összképét tükrözik. Hozzá kell tennünk, hogy a megye legegyenletesebben fejlődő külsőségeiben is a legmuta- tósabb, gazdaságilag is a legszilárdabb járásáról van szó! Leginkább az anyagi és a technikai ellátottságot illetően szorítanak a gondok. Egy bizonyos, a járásban kialakított értékrend szerint a 21 művelődési ház közül 5 mondható jónak — ezek szinte kivétel nélkül az elmúlt pár év valamelyikében épültek —, 8 kielégítőnek, 6 rossznak minősül. Kettő pedig építés, illetve átépítés alatt áll. Próbálom megközelíteni: milyen paramétereket alkalmaz ez az értékelési rend. Mit jelent például az, hogy kielégítő? Ebből van ugyanis a legtöbb. Kissé „sarkosan” fogalmazva azt jelenti, hogy az élet- és a testi épség veszélyeztetése nélkül be lehet menni a falai közé. De a nagytermen kívül' ^gjtétr fiéiyiség"-" gél nem rendelkeznek. Akad közöttük nem egy, ahol a tévé, a rádió és a lemezjátszó is „hiánycikknek” számít. Á rossznak minősített művelődési házak valójában — életveszélyesek. Nem mondható jobbnak a falusi könyvtárak helyzete sem. Az érsek- csanádi könyvtár például egyetlen, mindössze 16 négyzetméteres helyiségben működik. A pénzügyi helyzetet illetően a filléres gondok emlegetése is túl enyhének tűnik. Az 50 ezer forintos évi támogatásban alig egy pár „kiemelt” művelődési otthon részesül — a bácsalmási például —, a zömnek a 12 ezer forintos dotációval kell megelégednie. Ez utóbbiak színházi tájelőadások megtartására gyakorlatilag nem is gondolhatnak. Nem ritka az olyan eset, hogy a művelődési ház igazgatója a saját illetményét sem tudja kifizetni. Legtöbben úgy vélekednek, ha nem volnának lakodalmak, ■ úgyszólván „becsukhatnák a boltot”. A lagzik céljára történő kölcsönadás lassanként a községi művelődési otthonok legfőbb bevételi forrásává válik. Égy kajánul groteszk, bár lehetséges, hogy komolyan gondolt vélekedés szerint a kultúrházakat fel is kellene szerelni lakodalmi eszközökkel: sátorponyvákkal, főzőüstökkel, tányér- és pohárkészletekkel, hogy ezek kölcsönzési díia is ott „csaDÓdna le”. A HELYI GAZDASÁGOK, üzemek támogatásáról sok jót nem lehet írni. Még leginkább a tsz-ek nagyobbik része nyitja ki a pénztárcáját, évi 12 ezer forint erejéig. De van jó néhány szövetkezet, amely ettől is elzárkózik. A járás területén működő három állami gazdaság sem sorolható a házak mecénásai közé. mokon elnevezésű kecskeA művelődési otthonok vezetőinek képzettsége meglehetősen tarka képet mutat. Egyetemi és főiskolai végzettséggel egy-egy sze mély rendelkezik. Érettsé gije van 14-nek és nyolc általánosa négynek. Dávo- don és Mátételkén az állás fél év óta betöltetlen. Főleg a 800 forintos tisztelet- díjas vezetői állásokra akad nehezen vállalkozó. A köz ségi könyvtárosok végzettség szerinti összetétele az előbbitől nem sokban tér el. Az bizonyos, hogy községi művelődési otthon vezetőjének lenni — nem a karrierek csúcsa. A munkakör olyannyira széles körű, hogy bennefoglaltatik az ünnepi dekoráció elkészítése, a plakátragasztás és a székhordás is — többnyire a helyi tanácsi vezetők utasítására. A művelődési ház vezetője a községi értelmiségi „ranglétra” — miért tagadnánk, hogy létezik ilyen? — legalsó fokán áll. HOGY MINDEZEK ellenére a járás művelődési életében valamelyes mozgás, • időnkénti szellemi pezsgés mégis csak jelentkezik, az az átlagon felüli erőfeszítéseknek a gyümölcse. Fémjelzik ezt egyebek között a társadalmi munkával életre hívott ifjúsági klubok, pinceklubok. Továbbá a népi, nemzetiségi hagyományokat sikerrel ápoló tánccsoportok, amelyek évről évre színvonalas .szerepléssel hívják fel magukra .a-figyelmet — egyszer a Szüret az aranyhométi ünnepségeken, másszor a Duna menti folklórfesztiválon. De itt is naponta fenyeget a megrekedés veszélye, amely ’ előbb- utóbb a felbomláshoz vezethet el. Műsorra, eleven tevékenységre volna szükség, hiszen a szereplésük iránt igény mutatkozik. Ám az a sanyarú helyzet, hogy útiköltségre, illetve jármű bérelésére sincs pénz. A garai tanácselnök a legutóbbi folklórfesztivállal kapcsolatos, számlákkal igazolt kiadások — 3700 forint körüli összegről van szó — megtérítését kérte a járási hivataltól. Ennek kiegyenlítésére is alig van remény. A mostani helyzetből való kimozdulás nem megy egyik napról a másikra, feltételei sokrétűek, összetettek. De valahol el kell kezdeni, méghozzá ott, ahol a legégetőbb: az anyagi feltételek javításánál. Legalább azt elérendő, hogy a már létrehívott, vagy az ezután létrehívandó tánccsoportok folyamatos tevékenységére mód nyíljék. Már az is fontos lépés volna, ha sikerülne elérni, hogy a járás és Baja város üzemei, gazdaságai minimális, egyenként 3—5 ezer forintos támogatással segítenék ezt a ténylegesen is a népi kultúrában gyökerező mozgalmat. Mert nem hiszem azt, hogy a közművelődés elszegényedésével kellene súlyos árat fizetni az anyagiakban gazdag Bácska további gyarapodásáért. Hatvani Dániel Otthonra a kalocsai múzeum A Kalocsára látogató idegenek útiprogramjában eddig rendszerint csak a főszékesegyház, az érseki palota és más neobarokk emlékek, valamint a környék népművészetét bemutató népművészeti ház szerepeltek. Augusztus 19. óta azonban városi múzeum is várja a vendégeket. Sok éves huzavonára tettek pontot az illetékes megyei és városi szervek, amikor a volt belvárosi iskola emeletét jelölték ki a város és környékének helytörténeti, néprajzi és népművészeti emlékeit őrző intézmény számára. Korszerű felszerelés Dr. Bárth János, a fiatal igazgató készségesen adott tájékoztatást a múzeum létrehozásának körülményeiről és a gazdag gyűjteményről: — Mostani helyünkön végre lehetőség nyílt az intézményszerű működésre. Míg eddig a gyűjteményeket különböző helyeken összezsúfolva, bemutatásra alkalmatlanul tárolták, most már elkülönülhetnek a múzeum alkotó elemei: a kiállítótermek, raktár- helyiségek és munkahelyek. Anyagaink tárolására két raktárhelyiség áll rendelkezésünkre, a két kiállítóterem és a folyosó pedig kiválóan alkalmas állandó kiállítások megrendezésére. Ezenkívül iroda, műhely, fotólabor segíti a tudományos munkát* * ' ■ Az intézmény fejlesztése már az elmúlt évben megkezdődött. Beszereztünk kiállítóvitrint, textiltároló dobozokat, valamint a fotólabor berendezést. A megyei és városi tanács támogatásával közel 30 ezer forintot érő könyvtárat alakítottunk ki, melynek ben a kézművesség használati tárgyait mutatják be: a még most is működő szövőszéket és a kenderfeldolgozás többi eszközét, a rugót, a motollát, gerebent, rokkát és a többieket. Nagy érdeklődésre tarthat számot a teremben Részlet a kiállításról. Biliárd a iépcsőházban Bajikor először láttam a ■ ■ két játékasztalt a Hazafias Népfront rpegyei székházának lépcsőházában, arra gondoltam: költöznek. Mármint a kecskeméti művelődési központ kebelében melegedő ifjúsági klubtagok. Abból következtettem ezt, mivel a lépcső aljában elhelyezett rex-asztalt, valamint asztali futballt tizenöt éven túli és húsz esztendőn inneni fiúk vették körül. Akire sor került, biliárdo- zott vagy „bütykölte” a múmiamerev futballbábu- kat. Biztosan nehezen várják már a szállítóeszközt; hogy elvigye innen játékaikat valami jobb helyre, ahol inkább elférnek, mint a szűk klubszobában — vélekedtem magamban. Viszont azt is elképzeltem, hogy talán, éppen most kapták valamilyen jó intézmény-tündér jóvoltából ezeket a szórakoztató eszközöket, s nincs türelmük bevárni a hivatásos rakodómunkásokat, akik a súlyos asztalokat felcipelik a klubba. Már birtokukba is vették. Aztán napok, hetek, s idestova hónapok teltek, de a rex- és a futball játék maradt a lépcsőház aljában. Alii tehát népfronték- hoz megy gyűlésre, beszélgetésre, avagy az épület művelődési szárnyában van intéznivalója, esetleg kiállítást akar látogatni a díszteremben, a bejárat után először ebbe a „ki- és lehelyezett” klubsarokba lép, Ami legalább olyan meg- művelődési I lepő a ritkábban arrajáró-. raak, mint amilyen „absztrakt” hatású. Még „felügyelő” is van, egy-egy idős bácsi, aki arra vigyáz... Mire is? Bizonyára, hogy a biliárd- viagy futballcsaták hevében ne fajuljon el a mulatság — másvalamivé. Vagy netán, ha némely fiatalok a biliárdgolyóbisból vinnének haza emlékbe, feltartanák ujjúkat: Nem szabad, mert az közgolyó! Azért is jó a felvigyázó, mert korával, mértéktartó megjelenésével, egyáltalán ottlétével engedelmességre befolyásol. Ne zajongjatok, mert odafent tanácskoznak. Pont a ti érdeketekben! A múltkor például a második emeleten, a kultúrtraktus- ban akadt meg a szó az előadó torkán, úgy felhallatszott a lármázásotok. Pedig arról vitatkoztak, miként segítsék a fiatalokat szabad idejük kulturált eltöltéséhez. Ti meg itt kiabáltok, nézze meg az ember! Elnézést az ironizálás" ért, de nehéz megállni, hogy ne essen ebbe a hangnembe az ember. Kétségtelen, nehéz elviselnie a Hazafias Népfront megyei apparátusának, hogy ilyen különös „kaszinó-sarok” fogadja a székházba belépőket, akik még erre is gondolhatnak: „Nini, a népfront új, előretolt előszobája.” Az , sem valami ideális állapot, hogy fontos értekezletek, találkozók, eszmecserék légkörét a lépcsőház aljából felhallatszó csatazaj, nevetés, biliárd- golyó-koccanás „színesítse”. De hibáztathatok ezért a fiatalok? Lehet rájuk haragudni? Lehetséges, akadt már a tizenöt-húsz gyerek közt — aki egyidőben elfér ott —, renitenskedő, hőbörgő, túlhangos, mint ahogy felideges edett felnőttektől hallottam. Akiket eddig jómagam láttam ott, rendesen öltözött, „átlaggyerekek” voltak, s any- nyira zsenyegtek, topogtak, csoszogtál!, s lelkendeztek egy-egy jó löketen, gólon — amennyi természetesen velejár efféle játékokkal. De ha már ilyen játékuk van és csak ilyen helyen, egy közintézmény utcára nyíló lépcsőházában van —, mit tegyenek ezek a ráérő gyerekek? Ha már „létesült” ez az átjáró-klub, használják. Hiszen nekik tették oda az asztalokat, s rájuk is felügyel a melléjük rendelt bácsi. S repüljünk csak vissza képzeletben a magunk ifjúkori bi- liárdpartijaiboz. Mikor az alaposan megkrétázott dá- kóbőrre és a „pirosra”, meg a bábura összpontosul hat legényke figyelme, s rekordot lök a partner, nagyon nehéz először arra gondolni, hogy „pszt! értekeznek!” —, s aztán lelkesedni, hangfogóval. Inkább abban van az * ellentmondás, hogy egyáltalán lépcsőház aljába került egy ifjúsági klubsarok. Csak itt jut hely nekik, s olyan középületben, ahol nap mint nap megfordulnak harcos városi és megyei tanácstagok . Tóth István kötetei között ritka tudományos műveket is találhatunk. Az épület átalakítása 200 ezer forintba került. Gyűjtemény három forrásból — Hogyan alakult ki a jelenlegi gyűjtemény? — Három forrásból: az első jelentősebb csoport az úgynevezett régi városi gyűjtemény, amely főképpen néprajzi és helytörténeti dokumentumokat is tartalmaz. A jezsuita gyűjtemény, az I_ István Gimnázium egykori „régiségtá- rának” anyaga, másik jelentős forrásunk, melyben főleg a távoli népek néprajzával kapcsolatos tárgyakat, valamint értékes régészeti emlékeket találhatunk. Harmadik, egyben a legjelentősebb „csoport” a Pécsi Ferencné által 1963 óta rendszeresen gyűjtött néprajzi anyag, amely népi kerámiákat, textíliákat és lakberendezési tárgyakat tartalmaz. Múzeumunk textilgyűjteménye egyébként több mint 1500 darabból áll, szinte páratlan a vidéki múzeumok között. Tiló, motolla, gereben A múzeum igazgatója végigkalauzolt bennünket a kiállítóterrneken. Jelenleg a „Kalocsa néprajza” című kiállítást tekinthetik meg a látogatók Az elsőfelállított komplett fazekasműhely is a félkésztermékekkel. A többi vitrinben a köteles és mézesbábos mesterség munkaeszközeit vehetjük szemügyre. Kalocsa és környékének népviseletét találjuk a második teremben. Itt látható a híres fekete menyasz- szonyi ruha, a „szomorú pamukos” viselet. A hímzések között a kalocsai hímzésművészet korai korszakából való fekete, kék és piros színek felhasználásával készült ruhák, térítők a legértékesebbek. Az első nap: 2000 látogató Talán nem is választhattak volna jobb időpontot a kiállítás megnyitására a III. Duna menti folklórfesztiválnál. Dr. Bárth Jánostól megtudtuk, hogy már a megnyitó napján közel kétezren keresték fel a kiállítótermeket, s a látogatók között megyénk párt- és állami vezetői is megtekintették a kiállítást. „Felfedezték” a filmesek is: a BÁCSFILM munkatársai filmet készítettek a szép gyűjteményről. Az új múzeumot, amely a világhírű kalocsai népművészet, a környék néprajzi és helytörténeti emlékeinek megőrzésére, átmentésére vállalkozott, megérdemelten sorolják máris a város nevezetességeinek sorába. Cs. L. Napirenden a szülői értekezletei! A következő napokban tartják meg az iskolákba:} országszerte az 1971/72-es oktatási év első szülői értekezleteit. A pedagógusok ezeken az összejöveteleken — az iskolai és a családi nevelés összhangjának Egyik fontos feladata az szmk-nak, hogy tájékoztassa a szülőket a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola előtt álló legfőbb célokról, szervezze a szülők körében az oktató-nevelő munka támogatását, tovább megteremtése, illetve erő- adja a tantestületnek sítése érdekében — útmutatásokkal, hasznos tanácsokkal látják el a tanulók szüleit. Az osztályonként sorra kerülő megbeszéléseken az édesanyák, édesapák és nevelők kicserélik egymással legfrissebb, a tanévkezdés óta szerzett tapasztalataikat. Egyidejűleg megválasztják a szülői munkaközösségeket, azok tisztségviselőit. Az osztály szülői munkaközösségek együttesen alkotják az isszülők otthoni nevelési tapasztalatait, közvetítse véleményüket, javaslataikat. A szülői munkaközösség közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásában is, támogatja az egészségügyi és szociális segítségre szorulókat, megelőző tevékenységet folytat a valamely ok miatt veszélyeztetett tanulók érdekében. Gondoskodik arról, hogy a szülők tájékoztatást kapjanak az áttörő-, kólái szülői munkaközössé. í illetőleg a KISZ-szervezet get élén a választmánnyal I tevékenységéről.
