Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

V. Oldal 1971. auguszíns 10- fceíd Közvélemény-kutatás után Néhány hónappal ezelőtt a szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet pártszer­vezete, a gazdaságvezetés­sel történt megállapodás alapján közvélemény-kuta­tó lapokat bocsátott ki. — A célunk az volt — mondja Sági József, a pártalapszervezet titkára —, hogy segítséget kapjunk a vezetéshez. Szövetkeze­tünk négyezer holdon gaz­dálkodik, csaknem három­száz tagunk és alkalmazot­tunk van, mi vezetők nem vagyunk képesek rendsze­res kapcsolatot tartani mindenkivel. Ezért kértük a közösség javaslatát, véle­ményét munkánkról. Két­száz kérdőívet küldtünk szét, melyből számos már visszaérkezett. Sok figye­lemre méltó észrevételt jegyeztek fel a lapokon, és máris tettünk néhány in­tézkedést a jelzések alap­ján. toknak. Meg vagyunk győ- meghaladta a másfél millió Tájékoztatás ződve arról, hogy az ész­revételek után főállatte­nyésztőnk igyekszik tőle telhetőén jól irányítani ezt az ágazatot, — hangoztat­ja Barta Miklós. Verseny mozgalom A közvélemény-kutatás alkalmával a szocialista brigádversenyről is véle­ményt kértek. Minden vá­laszadó egyetértett a moz­galommal. — Tavaly kilenc brigá­dunk küzdött a megtisz­telő címért és 1 millió 11? ezer forint értékű válla­lást tettek. A teljesítés forintot. Az idén a tavalyi kilencen kívül egy újabb brigád csatlakozott a moz­galomhoz. Száznegyven­nyolc tagunk vesz részt a versenyben. Éppen a na­pokban értékeltük a bri­gádok eddigi eredményeit, úgy látjuk, hogy igyekez­nek eleget tenni vállalá­saiknak — tájékoztat a párttitkár. A pártszervezet tovább folytatja a közvéleményku- tatást. Az első próbálko­zás sikerült. Elősegítette a szövetkezeti demokrácia kiszélesítését, a párt- és a gazdaságvezetés közelebb került a tagsághoz. K. S. Új benzinkút A vezetés elsősorban ar­ra volt kíváncsi, hogy az irányítás jelenlegi módsze­reivel egyetért-e a tagság. — Többek véleménye szerint — folytatja a párt­titkár —, nem kielégítő a tájékoztatás. Rendszereseb­ben kellene termelési érte­kezleteket, brigádgyűlése­ket tartani. Egyetértünk ezekkel a jelzésekkel. Sze­rintünk is tökéletesíteni kellene az információk to­vábbításának rendszerét. Ezért is határoztuk el töb­bek között azt, hogy sű­rítjük üzemi lapunk meg­jelenését. Három év óta negyedévenként nyomtat­juk ki híradónkat, amely­ben átfogó, képet adunk a gazdaságunkat érintő leg­főbb problémákról, gon­dokról, tennivalókról. Ezentúl kéthavonként je­lenik meg új emblémával, bővebb terjedelemben üze­mi lapunk. Ez is segíti a tájékoztatás javulását. A lap háromtagú szer­kesztő bizottsága mellett működik egy héttagú agi- tációs csoport, amelynek vezetője Barta Miklós, a pártvezetőség tagja. A bi­zottság tagjai mindenhova eljutnak, tájékozódnak és tájékoztatnak, és egyúttal tanulmányozzák a közhan­gulatot, a munkahelyi köz­érzetet, a tagság észrevé­teleit továbbítják a párt- és gazdaságvezetéshez. Továbbképzés Többen a vezetés szín­vonalának javítása céljá­ból sürgették a tovább­képzést, a legújabb terme­lési módszerek elsajátítá­sát. — Máris intézkedtünk — kapcsolódik a beszélge­tésbe Barta Miklós. — If­jú G. Nagy Sándor, a ve­zetőség ösztönzésére ez év őszén megkezdi tanulmá­nyait a Kiskunhalasi Me­zőgazdasági Technikum­ban. Tóth Gábor, az ellen­őrző bizottság elnöke, a te­rületi szövetség által szer­vezett tanfolyamon vesz részt. Rajtuk kívül mások is továbbtanulnak a veze­tők közül. A közvéleménykutató lapokon személyeket érin­tő bírálat is szerepelt. Nyéky József főállatte­nyésztő munkájával kap­csolatban több észrevétel érkezett. — Véleményünk szerint Nyéky József jól végzi fel­adatát. Kétségtelen, hogy Szövetkezés a szövetkezetek között Örvendetes jelenség, Még ebben a hónapban megkezdik a műszaki átadá­sát a kiskunmajsai négyoszlopos új benzintöltő állo­másnak. hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek nagyobb gazdasági céljaik megva­lósítására összefognak, tö­mörítik erőik egy részét. A termelőszövetkezetek ér­dekképviseleti szervei is mind többet foglalkoznak a témával. Megfigyelik, elem­zik a szövetkezeti tömörü­léseket; hasznos állásfog­lalásokkal és ajánlásokkal támogatják ezek fejlődését. Termelési összefogások Többféle változata és tí­pusa alakult ki vagy van kialakulóban a szövetkeze­tek gazdasági társulásai­nak. Elsősorban figyelem­re méltóak és számukat te­kintve is legkiterjedtebbek a termelési összefogások. Ez érthető is, hiszen egy­részt az egyre növekvő élelmiszerigények, más­részt a termelési eljárások műszaki-technikai fejlődé­se olyan anyagi erőket kö­vetelnek meg, amelyekkel nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb és erősebb szö­vetkezetek sem rendelkez­nek. Annak idején a szövet­kezeti gazdaságok létrejöt­tekor és megszilárdulásuk korszakában példának okáért mindenütt örültek már annak is, hogy néhány százas létszámú sertésállo­mányuk részére valamilyen nagyüzemi jellegű épületet tudtak emelni. Ezek a fé­rőhelyek tulajdonképpen már elkészülésükkor is korszerűtlenek voltak, s méginkább azok most, ami­kor eléggé elhasználódtak. A tudományos módszerek a gyakorlatban is igazolták azokat az eljárásokat, amelyekkel sikeresen nö­velhető a sertéshústerme­lés. A korszerű, szakosí­tott sertéstelepek elemi tartozéka a villanyhálózat, Megkezdődött a dohányszezon De meg ám! a Kiskun- halasi Dohánybeváltó ha­talmas fái alatt, a föld­szintes épületek között ha­talmas kötegekben zöld le­velek milliói. Kecskelábú bakokon, széles, lapos asz­talokon ömlesztve, spárgá­ra fűzve várja sorsát a do­hányföldek termése. A fák árnyai alatt csak viszony­lag van hűvös, az itt dolgo­zó sok lány és asszony fia­talabb ja fürdőruhára vet­kőzve dolgozik. Férfit alig látni a telepen, főleg nők foglalkoznak a jórészt fér­fiak részére szükséges füs­tölnivaló alapanyagával. A kapun hatalmas teher­gépkocsi fordul be, a ma- darasi Kossuth Termelő- szövetkezet hozza az újabb szállítmányt Litvai Mihály brigádvezető kíséretében. — A madarasiakra büsz­kék vagyunk — mondja Szanyi László telepvezető. — Ez a gazdaság az idén hetven holdon termelt do­hányt. valószínű jövőre ezt a területet 100 holdra nö­velik. A bácsborsódi Rá­kóczi Tsz — ahol Huszti Antal irányításával folyik a dohány termesztése — idei harminc holdját öt- venre növeli. Igen jó ter­melőnk még a bácsalmási Táncsics Tsz is. itt Laczkó Mihály régi dohánvkertész a három termelőszövetkezet versenyben van egymással, s azt hiszem, mindnyájan hasznát látják majd a ne­mes vetélkedésnek, bárhogy is alakul a helyezési sor­rend. Most még korai len­ne jósolni, de a madarasi Kossuth Tsz volt már né­hányszor dohányával or­szágos első... A múlt évben tele­pünk a Virginia-dohány szárításban megszerezte az országos elsőséget, bízunk a velünk együtt dolgozó termelők eredményeiben, s valószínű az idén sem szo­rulunk az utolsók közé. — Az idei termés? — Országosan gyengébb, illetve kevesebb lesz, mint tavaly volt, de a körze­tünk „hozza" a múlt évi tervet. Telepünk 17 terme­lőszövetkezet és 700 háztá­ji gazdaság dohánytermé­sét szárítja, a múlt évben 14 ezer mázsa Virginia, 3 ezer mázsa szabolcsi és 800 mázsa kertidohányt szárí­tottunk — összesen 680 hold termését. A viszonylag kedvezőtlen időjárás ná­lunk azért nem okozott veszteséget, mert terme­lőink ötször permeteztek, ehhez mi adtuk — térítés nélkül — növényvédőszere­ket, sőt még nyolcvan fo­rintot fizettünk is nekik van némi alapja a bírála- munkák irányítója. Ez a holdanként — Van elég munkaerő? — A termelőszövetkeze­tekben. de itt a telepen is főleg régi, tapasztalat mun­kásnőink vannak. A csúcs­szezonban — amely csak ezután kezdődik — tudunk kapni segítséget Szeptem­berben ismét jönnek majd a szorgalmas diákok, most pedig a császártöltési Kos­suth Tsz asszonyai segíte­nek. Ezzel a gazdasággal ugyanis megállapodást kö­töttünk arra, hogy megszá­rítjuk részükre 15 hold majoránnatermését, ők vi­szont a dohány fűzésében, válogatásában vesznek részt A szövetkezetek munkaerőgondjait gépesí­téssel szeretnénk megolda­ni. Hazánk néhány 'állami gazdaságában az idén pró­bálnak ki a dohányter­mesztésben egy-egy ügyes univerzális külföldi gépet Ha beválnak, akkor jövőre egyet kap a madarasi Kos­suth Tsz is. Ezzel a géppel lehet ültetni, kapálni, per­metezni, elvégzi a levelek törését szóval sok kézierőt pótol. Bízunk a próba ered­ményeiben, s abban, hogy évről évre könnyíthetünk a dohánytermesztés nehéz munkáján. Opauszky László a többféle elektromos be­rendezés, az automatikusan működő szerkezetek soka­sága. Természetes, hogy ilyen felszereltségű építke­zés sok pénzbe kerül. Ezért a termelőszövetkezetek többsége közös erővel épí­ti fel és hasznosítja ezeket a létesítményeket. Hason­ló eljárást követnek több helyen a szárnyas jószágok nagyüzemi férőhelyeinek felépítésében is, mindenek­előtt a nagy teljesítményű keltetőházak létesítésében. Az alaptevékeny­séghez tartozik Csak a kezdetén tarta­nak még a termelőszövet­kezetek a szarvasmarha­tenyésztés, a hús- és tej- feldolgozás, továbbá a sü­tőipari társulások rendsze­rének létrehozásában. Azt már a legtöbb helyen lát­ják, hogy ez utóbbiaknak mily nagy a szövetkezeti és népgazdasági jelentősége. Hiszen egyre világosabb, hogy a korszerű mezőgaz­dasági nagyüzemekben ér­demes törekedni a teljesen piackész termékek előállí­tására, mert ily módon kedvezőbben alakul a ter­melés egész folyamata és ez hasznos a termelőknek és a fogyasztóknak egy­aránt. A kérdést legjobban is­merő szövetkezeti szakem­berek mostanában azt mondják, hogy sokkal több jó ötlet és reális gazdasá­gossági számításon alapuló elképzelés van, mint amennyit a mai beruházási lehetőségek mellett valóra tudnak váltani. Kétségte­len, hogy az élelmiszer­ipari üzemek létrehozása még költségesebb, mint például a nagyüzemi sza­kosított állattartó telepeké, így azután érthető, hogy minden szövetkezet dönté­se előtt mérlegéi. E mérle­gelés eredménye: elsősor­ban az úgynevezett alap- tevékenységhez tartozó kö­zös beruházások valósulnak meg. De kétségtelen, hogy ezeket a létesítményeket rövidesen követni fogják a szervesen hozzájuk illesz­kedő feldolgozó- és tartósí­tórészlegek is. Jól láthat­juk ezt a fejlődési folya­matot a nagyobb méretek­ben kertészkedő közös gaz­daságokban, ahol az éssze­rű gazdálkodási számítások kényszerítőleg sürgetik a nagy gyümölcs- és zöldség- tárolók, a tartósítórészle­gek megépítését. v. Még rendezetlen kérdések De nemcsak egymással,' hanem állami üzemekkel, gazdaságokkal is létrehoz­nak gazdasági társulásokat a tsz-k. Ezek alapja min­denkor csak a kölcsönös előnyösség és egyenjogú­ság lehet. Gyakran nem egyszerű kérdés ez — hi­szen minden gazdálkodó egység elsősorban a maga hasznát nézi. Előfordulnak esetek, amikor kényszer- helyzet és kiszolgáltatott­ság miatt egyik fél — rend­szerint a termelőszövetke­zet — rosszul jár. Ez a je­lenség figyelmeztet arra, hogy az új helyzetnek meg­felelő és annak szolgálatá­ban álló jogi és gazdasági rendezésekre is szükség van. Különösen látni lehet ezt a legelterjedtebb szövetke­zeti közös vállalkozások: az építkezési társulások ese­tében. Csak helyeselhető, hogy — ismerve az általá­nos építőipari kapacitás­nehézségeket — a terme­lőszövetkezetek saját épít­kezésük lebonyolítására nemcsak egyeszerűen épí­tőbrigádokat, hanem na­gyobb arányú és valame­lyest gépesített építőipari összefogásokat hoznak lét­re. Így nemcsak az állami építőipar helyzetén köny- nyítenek, hanem saját be­ruházásaikat is gyorsab­ban és gazdaságosabban valósíthatják meg. Ám az ilyen vállalkozások jelen­legi pénzügyi helyzete na­gyon sok esetben elgondol­kodtató. Csak kisebb össze­gű és rövidlejáratú hitel­hez juthatnak, holott egy- egy nagyobb arányú épít­kezés mindig hosszabb ideig húzódik, s a hozzá­való anyagokat, gépeket, berendezéseket a leszállí­táskor kell fizetni. Olyan rendezetlen kérdés ez, amely sürgős megoldást igényel. Mezőgazdasági termelé­sünk fejlődésének jó bázi­sai a termelőszövetkezeti közös vállalkozások, a tár­sulások egymással és más jellegű vállalatokkal. Az eddiginél több figyelmet érdemelnek, mert az anya­gi erők jó összevonása nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész népgazda-, ság érdekét szolgálja. H. L. 14, HŰSVÉTKOR BUENOS AIRESBEN Az argentínai diplomata- csoport géppisztolyokat sze- rablási történet 1970 tava- gezett rá és a fal mellé ál- szának a világsajtóban lította. Egy másik merény- részletesen tárgyalt esemé- lőcsoport a diplomata fé­nyé volt. Húsvét vasárnap- leségét és gyermekeit pa- jának estéjén Pivovarov, rancsolta ki a kocsiból és Buenos Airesben dolgozó őket egy másik kerítés szovjet diplomata feleségé- mellett, arccal fal felé for- vel és három gyermekével dítva őrizte addig, amíg együtt éppen egy kirándu- Pivovarovot fegyverrel lásról tért haza. Amikor a kényszerítették egy hirte- diplomata kiszállt az autó- len felbukkanó kocsiba, bői hogv kinyissa a lakása A diplomata felesége ki- mellett levő garázs ajtaját, áltozni kezdett. A szovjet tégy, már régóta lesben álló konzulátus szomszédságá-

Next

/
Thumbnails
Contents