Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
1971. augusztus 8, vasárnap 5. oldal Brigádhétköznapok Opál—71 Három testvéri hadsereg csapatainak gyakorlata Az asztalon kis papírszelet fekszik, rajta az értékkönyvelés meghatározása: a vállalatnál történt gazdasági események folyamatos, pontos rögzítése, a vállalat anyagi helyzetének állandó ellenőrizhetősége. A definícióban foglaltak elvégzése a feladata a Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalat Anna Frank szocialista brigádjának. A SZÁMOK ÍZE Számok, számok, mindig csak számok. Vajon milyen viszonyban vannak a száraz adattömeggel? A brigádnaplóban így vallanak munkájukról: Látszólag mindig ugyanaz, és mégis mindig más. A számtenger mögött emberek, események, az egész vállalat éleibe bújik meg. — Ha egy mérnök fejéből új ötlet pattan ki, nálunk nyoma van a számlákon, amelyek a megvalósításhoz szükséges eszközökről szólnak. Aki ezt mögé tudja képzelni, annak nem unalmas — mondja Váczi József né brigádvezető. — A számok nem csapják be az embert. Év végén a kartonjaink, adataink néhány számmá zsugorodnak, a vállalat munkájának tükrévé. Tükörré, amely annyit mutat, amennyit elvégzett a vállalat — toldja meg dr. Szabó Vilmosné. Az elmondottakból kitűnik, ki-ki a maga módján színt. ízt ad a számoknak, mögéjük néz. Ez megóvja őket attól, hogy munkájuk unalmas „favágássá” sivá- rodjon. AZ APRÓSÁGOK TITKA — Amikor felvetődött, hogy alakítsunk brigádot, meglehetősen zavarban voltunk. Mit vállaljunk, mi az a plusz, amitől szocialisták lehetünk? — emlékezik vissza Váczi Józsefed. Az értékkönyvelésben a pontosság, naprakészség magától értetődik, munkaköri kötelesség. Ha valamit, teszem azt, július 20-ra várnak, addigra meg került be a nemzetközi jogba és a különböző országok törvénykönyveibe; már a római jog is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét, aki a lausan- ne-i. konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy revolveres merénylő meggyilkolta Vojkovot, a Szovjetunió ottani követét. 1968-ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban levő angol nagy- követség és több angol konzulátus és kereskedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „indokolták” bűntetteiket, hogy „az angol Ley- land-autóbuszgyár több kocsit szállított a havannai autóbusztársaság számára”.) 1945 óta több mint száz alkalommal történt például revolveres vagy pokolgépes merénylet a legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első, nagy nemerna kell lennie, ha törik, ha szakad. A határidőt előbbre hozni nem igen tudjuk, hiszen az anyagok meghatározott sorrendben jönnek, a különböző osztályokról. Látványos dolgok helyett maradnak az apróságok. Mik ezek? Figyelni az ütemtervet, tartalékolni időt a negyedév vége felé befutó számlák feldolgozására. Példának okáért, ha az anyagkönyveléshez három nap szükséges, és 10-én kell hozzáfogni, akkor amit csak lehet, addigra befejeznek. Ilyesmikkel érték el, hogy már alig-alig használnak túlórát a negyedévi mérleg készítésénél. Jól ismerik az apróságok titkát, a 12 brigádtagból 9 kiváló dolgozó, akad köztük kétszeres is. A siker egyik feltételéről — a munka szereteté- ről — már beszéltem. Másik a hozzáértés. Nos, a munkaköréhez szükséges iskolai végzettsége mindenkinek megvan. Tovább tanulnak. A brigádnapló sikeresen letett technikumi érettségiről, szállítmányozási vizsgáról, közgazdasági egyetemi oklevél, mérlegképes könyvelői képesítés megszerzéséről ad számot. Az iskolapadokban eltöltött órák eredményeit köny- nyebb számba venni, mint eligazodni a beiratkozás mozgatórugóinak bonyolult rendszerében. Az előbbinek köszönhető, hogy nem gond pótolni, aki szabadságra megy, vagy netalán beteg. De nyilván a könyv mellett eltöltött esték kamata, hogy közülük választották ki a gépkönyvelés csoportvezetőjét. Sokan tanulnak, s a példa sarkallja azt is. akiben különben nem ébredne ambíció. Vagy külső kényszer, mint a már említett gépkönyvelés bevezetése. Cserébe a gondosabb munkáért a gépek megkímélik őket a tétezetközi felháborodást kiváltó ilyen eset 1966 augusztus 30-án történt, amikor egy horvát fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Száva Milovanovicsot, a müncheni jugoszláv főkonzulátus vezetőjét. A felháborodás nemcsak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzékben a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását követelő felszólítás mellett felvetették a nyugatnémet hatóságok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen közismert tény, hogy az NSZK-ban teljes szabadságot, sőt pénzügyi támogatást is élveznek a legkülönbözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen visszautasította a Belgrádból érke- kezett jegyzék átvételét. 1971 áprilisában két horvát fasiszta, az egykori usztasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai Stockholmban megkötözte, majd több revolverlövéssel meggyilkolta Rolovics svédországi jugoszláv lenkénti összeadástól. A könnyebbségért viszont áldozni kell, az esti tv-nézést, a szabadságot. A NÉV NEM TEREMT KOLLEKTÍVÁT A brigádnévsor két év óta nagyjából állandó, kivétel nélkül törzsgárdata- gok az asszonyok. „A kollektíva nem a név felvételével kovácsolódott ösz- sze. A brigád megalakulása csupán keretbe foglalta azt, ami eddig is megvolt.” Naponta 8 órát együtt vagyunk, ahányan annyifélék. Alkalmazkodni kell”, így foglalták össze az együttélés szabályait. A retikül mellett reggel ott himbálódzik a bevásárlószatyor. s vele besétálnak a hivatalba a napi gondok. Mi legyen vacsorára, drága a gyümölcs, új cipő kellene a gyerekeknek. Szinte észrevétlenül váltak részeseivé egymás életének. Számon tartják az esküvőket, a ballagást és más eseményeket. Tanácsot adnak, segítenek. Valahogy így van ez a művelődéssel is. Itt szintén a saját élményeket adják közre. Megbeszélik a tv műsorát, vagy az ebéd utáni kávé mellett felröppen: „Képzeljétek, mit olvastam !” Elmeséli, s vándorútra indulnak a családi könyvtár kötetei. — A munkán kívüli együttlétre kevesebb az alkalom. a többség gyakorló anya és háziasszony. Ket- ten-hárman összejövünk, elmegyünk moziba, vagy színházba. Általában az azonos ízlésű, érdeklődésű brigádtagok társulnak. A látottakat-hallottakat megvitatjuk, tiszteletben tartva egymás véleményét — magyarázza Pál Elemérné. Amikor megmutatták a bronzkoszorús jelvényt, megkérdeztem: a következő ezüst? Váczi Józsefné kérdéssel felelt: ugrani nem lehet? Miért ne? A szükséges energia halmozódik a hétköznapokban, termeli az egymásra és a munkára fordított figyelem. Pulai Miklós nagykövetet. Palme svéd miniszterelnök a bűntény után bejelentette: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svédországi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni merényletek kalandorok, nemegyszer bűnözők, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és politikailag éretlen emberek cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élethalálharcát vívta az intervenciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni” a német kormányzatot, hogy meggyilkolták Mirbach gróf moszkvai német nagykövetet. A gyilkosság elkövetői így akarták kifejezni tiltakozásukat a bresti béke megkötése ellen, azaz szembe- helyezkedésüket Lenin politikájával. A gyilkosság után az Izvesztyija munkatársa felkereste Lenint és megkérte, mondja el véleményét az ügyről. Lenin kijelentette: „Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás töA 35 fokos hőségben I eközben várható az ellen- izzani látszott a Duna, ség légitámadása és a fo- fehér kavicsokkal teleszórt lyó aknákkal való elárasz- két partja. A fák kókad- tása. Czinege Lajos ve- tan lógatták, lombos ágai- zérezredes, honvédelmi kát, a levegő sem moz-1 miniszter, a tájékoztató szott. A támadóknak sikerült szétrombolniok a hidat, amelyet a parancs értelmében 45 perc múlva, de most már 20 tonnás teherbírással a régi hadtagok dúlt. Az innenső, a magyar part szélén felállított díszemelvényen is csend honolt, a Varsói Szerződés tagállamainak magas rangú katonai vezetői figyelmesen hallgatták a gyakorlat csehszlovák vezetőjének ismertetését. A befejezése után engedélyt adott a gyakorlat megkezdésére ... Az addig csendes Duna- part, s maga a folyam hirtelen megelevenedett. Cseh, orosz és magyar nyelven elhangzott parancsszavak nyomán órafelhasználásával kell elkészíteniük a csapatoknak. A munka megindult. A rohamcsónakok, kishajók egymás után szedték ösz- sze a hídtagokat, s egymás mellé kerültek a cseh, a szovjet, a magyar pontonok. Folyami bombák teszik ártalmatlanná az „ellenség” víziaknáit. feltételezések szerint éjjel parancs érkezett hidat kell építeni a Dunán. Ezen a parton magyar és szovjet, a túlsó parton csehszlovák csapatok állnak készen arra, hogy bizonyítsák : magas színvonalon sajátították el a harcászati kiképzést, készek az együttműködésre. A híd elkészítésére 45 perc áll rendelkezésre, ám kéletesen és teljesen felnyitotta a néptöanegek szemét, amelyek most meglátták, milyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjet-Oroszországot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája”. Persze a német kormány igyekezett a maga politikájának támogatására is felhasználni a követgyilkosságot és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy n émet vadászzászlóalj állomásozásába a követség szomszédságában „hogy megvédelmezzék a diplomatákat”. Lenin természetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kormány a maga megfelelő fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képviseletek védelmét. Mindez persze ma már történelem. Ami napjaink történetét illeti, kezdjük a diplomaták elleni merényletek sorát egy kudarcot vallott kísérlettel. A történet időpontja 1970. március 29-e. színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Jurij Pi.vovarov, a Buenos Aires-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetője. — (Következik: Húsvétkor, Buenos Airesben) mű pontossággal elkezdődött a gyakorlat. A magyar dunai flottilla naszádjai — amelyek a légitámadások, víziaknák ellen védték az átkelést — nagy sebességgel bontakoztak szét, manővereztek. Ugyanebben a pillanatban a túlsó parton a csehszlovák, ezen a parton a szovjet és a magyar egységek, műszaki alakulatainak pontonos egységei jelentek meg. Dübörgött a vén folyó partja, amint a súlyos tehergépkocsik vízre bocsátották a hídtagokat, amelyeket a katonák térdig, derékig a vízbe állva kapcsoltak össze, rögzítettek. A mintegy 500 méteres, 60 tonna teherbírású hadihíd elkészítése alig 28 percet vett igénybe, s három nyelven hangzott fel: kész. A harckocsik a magyar partról 30 kilométeres sebességgel gördültek át hídon, harcba menve, egyben teherpró- bát is tartva, ám a gépkocsik — egy egész egység vonult át — akár 100 kilométeres sebességgel is vágtathattak volna... Az „ellenség” — mint várható volt — támadásba lendült. A repülőgépek egymás után csaptak rá a hídra, s levegő-föld rakétákkal tüzet zúdítottak a védtelennek tűnő építményre. A folyami flottilla naszádjai heves géppuskatűz- zel fogadták a támadókat, s eközben a csehszlovák légvédelmi tüzérség is akcióba lépett. A folyó fölött a híd füstbe, lángba burkolódzott, csak a légvédelmi ágyuk ugatása, a folyami flottilla géppuskáinak kattogása, s a „támadó” repülőgépek bőgése hallatA flottillának ismét dolga akadt, Az ellenség úszóaknái a hidat veszélyeztették. A gyorsjárású hajók folyami bombákkal robbantották szét a súlyos veszedelmet jelentő aknákat, de eközben egy percre sem állt meg a munka. Az új híd ismét időnormán belül elkészült. A korábban Csehszlovákiába átrobogó járművek most már visz- szafelé a magyar partra jöttek át a foghíjas, de stabil hadihídon... A három testvéri hadsereg összfegyvernemi gyakorlatának egyik mozzanatát volt alkalmunk megtekinteni, amely bebizonyította: a szovjet hadsereg, a csehszlovák, a magyar néphadsereg katonáinak kiképzése magas szintű, egységes, s ezzel az együttműködés alapvető lehetőségeit megteremtette. Ugyanez mondható el a haditechnikáról is, amely nemcsak nagy teherbírású, rugalmas, de az együtt harcoló csapatoknál egyformán alkalmazható. Egyébként a részt vevő három hadsereg katonáinak összetétele is azt bizonyítja, hogy fegyverbarátainkkal képesek vagyunk megvédeni népeink békéjét. A katonák fele két és három időszakos, fele pedig újonc katona volt. A kívülállónak, a hozzá nem értőnek, csak az impozáns gyorsasággal és pontossággal végrehajtott feladat nyerte meg a tetszését, ám a katonai szakemberek. tábornokok úgy ítélték meg, hogy ez az együttműködési gyakorlót kiválóan sikerült, mind katonai. mind műszaki szempontból. Gémes Gábor Amíg a folyami flottilla szétbontakozik, a műszakiak vízre bocsátják a híd* tagokat, a pontonokat.
