Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
1 oldal 1971. augusztus 7, szombat Gromiko Indiába látogat Moszkvában pénteken hivatalosan bejelentették, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter az indiai kormány meghívására augusztus 8-án Indiába utazik. Az indiai és a szovjet kormány között már régóta létrejöttek az időszakos konzultációkon alapuló normális államközi kapcsolatok, amelyek a békés együttélés elveire épülnek. Venkata Gin indiai köz- társasági elnök tavaly szeptemberi szovjetunióbeli látogatása idején ismét megmutatkozott, hogy a két ország lényegében azonos álláspontot képvisel olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az indokínai és a közel-keleti konfliktus. Gromiko mostani látogatása során a két országot érdeklő nemzetközi problémákon kívül minden bizonnyal szóba kerül majd a pakisztáni menekültek ügye is, ez jelenleg az indiai kormány legsúlyosabb gondja, amelynek megoldásához széles, körű nemzetközi támogatásra van szüksége. (MTI) Szato Hirosimában Ma este száll k m IpoISa-15 Zenés ébresztő a világűrben HOUSTON A „Felszedett vitorlákkal” című amerikai tengerészdallal ébresztették pénteken közép-európai idő szerint 12.04 órakor az Apollo—15 amerikai űrhajó három asztronautáját Houstonból. Az űrhajó a „zenés ébresztő” időpontjában 245 817 kilométerre közelítette meg a Földet, s óránként 4417 kilométeres sebességgel száguldott bolygónk felé. Az ébresztő után azokat a más űrhajósok által is észlelt fényjelenségeket tanulmányozták, amelyeket a tudósok a kozmikus sugárzásnak tulajdonítanak A péntek reggeli hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy az Apollo—15 programjának egyik pontját törölni kellett: a Hold felszínén hagyott színes tv-kamera „nem vett tudomást” a. .19.24 órára. jeL. zett teljes napfogyatkozásról. A berendezés ugyanis, eddig nem teljésen tisztázott okokból, idő előtt felmondta a szolgálatot. Az Apollo—15 — mint már jelentettük — szombaton este ereszkedik le a Csendes-óceánnak Hawaiitól mintegy 540 kilométerre északra levő térségébe. Az eddigi Apollo-missziók gyakorlatától eltérően Scottot, Irwint és Wordent nem helyezik 21 napos vesztegzár alá. Ezért a három asztronauta hétfőn közép-európai idő szerint 3.00 órakor a houstoni központban „Keblére ölelheti szeretteit”. Fasiszta gaztett A nyugat-berlini újfasiszták csütörtököTi is elkövették a mostanában mindennapos gaztettüket. A Tiergarten kerületben levő Cornelius hídról leszerelték Kari Liebknecht- nek és Rosa Luxemburgnak az emlékére odahelyezett bronzlapot, s bedobták a ó Wilmjrséforf kerületben levő „Drehscheibe” nevű vendéglőnek' a kirakatába, amelynek ablakait már két nappal korábban betörték, mivel ott baloldali érzelmű fiatalok szoktak találkozni. Amint ez lenni szokott, a nyugat-berlini rendőrség most sem találja a tettesek nyomát; Pénteken, augusztus fián — a Hirosima elleni atombombatámadás 26. évfordulóján — először fordult elő, hogy az em- lékünnepségeken a kormányelnök is részt vett. Ám csaknem, végzetessé is válható baleset történt: a diákok közül, akik éppen Szato ellen és Szató- nak az ünnepségen való részvétele ellen tüntettek, kiugrott az egyik. Egy fiatal diáklány, aki Szató- ra tört, talán merényletet akart elkövetni ellene, talán csak meg akarta Bzégyeníteni, nem tudhatjuk, mert a biztonsági emberek azonnal közbeléptek és eltávolították. Ez a két, egymásba kapcsolódó esemény azonban jól mutatja, milyen bonyolult most az egész távol-keleti helyzet, s azon belül Japáné is. Hirosima számukra — természetesen — nemzeti gyászt jelent, ám az ország politikája oly szorosan az egykori atombombadobó: az Egyesült Államok mellé kapcsolódott, hogy miniszterelnök eddig még mindig tartózkodott a hirosimai megjelenéstől, nehogy ezt Washingtonban esetleg Amerika-ellenes tüntetésnek tekintsék és zokon vegyék. Akkor most miért ment el Szato mégis? Mert a japán kormányt láthatóan súlyos sokként érte a hirtelen bejelentés Nixon pekingi útjáról. Eddig Tokió biztosan ült a nyeregben, mint az USA első számú ázsiai szövetségese, sőt továbbmenve ezen, újabban egyre inkább mint kereskedelmi konkurrense is. Most a Tokióban hatalmon levő tőkés és militarista köröket megijesztette a Peking—Washington enyhülésnek még a lehetősége is. Hátha akkor ők nem élvezik már annyira Amerika kegyét a jövőben? Egyfelől ezért ment el Szato most Hirosimába, másfelől azért, mert az országon belül is egyre erősödik rá a nyomás balról: távolodjék, függetlenedjék jobban az USA-tól, közeledjék a béke, a realizmus politikája, s ezzel együtt a Kínai Népköztársaság felé maga is. Hiszen a japán tőkés körök egy részének is érdeke a pekingi kapcsolatok fellendítése: a politikától függetlenül, kereskedelmi érdek, mert óriási piacot látnak a 750 milliós Kínában. S miért törjön be erre a piacra az USA — Japánt megelőzve? Hát a diáklány tette, illetve kísérlete? Nyilván arra irányult, hogy leleplezze a japán kormány lavírozását, hogy kifejezze: Szato taktikázhat ide- oda, nem ő az ifjúság embere, az igazi békés egymás mellett élés és a haladás politikusa. Kétszázezer ember életét oltotta ki 26 évvel ezelőtt Hirosimában az atombomba. Nyilvánvaló, hogy ennek nem szabad megismétlődnie, a nukleáris háborút a világnak el kell kerülnie. Ehhez az az ország is hozzájárulhat, amely elsőként és egyedül szenvedett nukleáris támadástól. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Japán politikája független legyen az ázsiai hatalmi terveké szövő, agressziós washing, tani politikától. Tajvan csak veszíthet Szato japán miniszterelnök kijelentette: felhívta a tajvaniak figyelmét, hogy nem szabad elsietni a nagykövetek visszahívását azon országokból, amelyek elismerték vagy elismerni készülnek a Kínai Népköz- társaságot. Szato szerint Tajvan a kapcsolatok egyoldalú megszakításával többet veszít, mint ameny- nyit nyerhetne. (AP) Nixon nem gondolja komolyan WASHINGTON John Stennis szenátor, az egyik közismert „héja”, kifecsegte az Egyesült Államoknak a vietnami háború folytatására vonatkozó igazi terveit amelyeket Washington igyekszik eltitkolni a közvélemény előtt. A szenátor kijelentette: „Az Egyesült Államoknak legalább százezer katonát Alaptalan derűlátás Slsco hazautazott TEL AVIV (MTI) Sisco amerikai külügyi államtitkár pénteken hajnalban a TWA légitársaság menetrendszerű járatán elhagyta Izraelt, hogy Washingtonban kormányának jelentést tegyen arról, mit Ami a harci düh mögött van Izrael súlyos belső bajai TEL AVIV (MTI) / Ma egy éve annak, hogy hallgatnak a fegyverek a Szuezi-csatorna mentén. A tűzszünet, mint politikai megfigyelők már több ízben rámutattak, egyebek között azzal a következménnyel is járt, hogy felszínre hozta az izraeli belpolitikai élet — erlciig mélyben húzódó — ellentmondásait. „A belső megosztottság veszélye nagyobb annál a veszélynél, amely kívülről fenyeget” — jelentette ki egy alkalommal Golda Meir miniszterelnök, mintegy „ideológiát”; adva a történteknek. Thomas Cheatham, a UPI tudósítója pénteki Tel Aviv-i jelentésében röviden áttekinti Izrael belső gondjait. — Az adók majdnem a felét emésztik fel egy munkás fizetésének; az autók ára megháromszorozódott; az izraeli turistának 170 dollár utazási adót kell fizetnie, mielőtt elhagyná az országot. — Az árindex az 1969. évi 100 pontos szántról mostanra 171,7-re emelkedett. — A szülőknek 429 dollárt kell fizetniük egy évre — egy munkás átlagkeresetét — ha gyerekeiket be akarják íratni a középiskolába; — Állandósulnak a béremelési sztrájkok; — 65 ezerre emelkedett azoknak a családoknak a száma, amelyek — hivatalos adat szerint — szegénységben élnek. — A szefárd (keleti származású) zsidók szüntelenül tiltakoznak az askenáziak- kal (európaiakkal) szembeni előnytelen megkülönböztetésük miatt; — Néhány szefárd zsidó fiatal megalakította a „fekete párducok” elnevezésű szervezetet. Ezek rendszeresen tiltakoznak az egyenlőtlenség és a szegénység ellen; — Gyűlnek az Izraeli állam teokratikus jellegéből adódó problémák. Meir miniszterelnököt és Dajan hadügyminisztert felbőszítette, amikor a rabbinátus érvénytelennek nyilvánította egy_ izraeli Katona házasságát, mivel az a zsidó vallási törvényekbe ütközött. A nemzeti vallási párt szüntelenül kivonulással fenyegetőzik a koalícióból, ha az egyházi iskolák helyzetét á kormány nem javítja meg. Úri Avneri, az izraeli „új baloldal” parlamenti vezéralakja megvádolta Slomo Gross főrabbit azzal, hogy barátai vannak a bordélyház-üzletben, mire Gross így replikázott: „Maga pedig a megtestesült alvilág”. Egy izraeli újságíró — írja végül a UPI-tudósító — keserűen jegyezte meg: „Mi nem vagyunk boldogok, ha nem harcolhatunk valaki ellen: vagy az arabok, vagy saját magunk ellen”. Végzett a Tel Aviv-i vezetőkkel. Nem sok mondanivalója lesz, mivel Meir miniszterelnök és társai — mint a UPI írja — „majdnem üres kézzel bocsátották útra”. Az izraeli látogatás fiaskóját mint ismeretes, maga Sisco is elismerte abban a nyilatkozatában, amelyet az Egyesült Államok Tel Aviv-i nagykövetségén adott ld.' Sisco ugyan azt mondotta, hogy hisz „a jövőbeni előre lépés gyakorlati alapjának kidolgozhatóságában” de, hogy mire alapozza ezt a kijelentést arra sem az ő nyilatkozata, sem az izraeli fél megnyilatkozásai nem adnak választ. Sisco különben a közeli jövőben nem tér vissza Izraelbe, de a UPI forrásai szerint ennek ellenére megmarad a munkakapcsolat Washington és Tel Aviv között. kell Dél-Vietnamban tartania még több évig, az amerikai csapatok kisebb létszámáról beszélni nem lenne reális és nekünk ezzel számolni kell”. Washingtonban Stennis kijelentésének különös jelentőséget tulajdonítanak, tekintettel arra, hogy ő katonai politikában kitűnően tájékozott. Stennis vezeti ugyanis a szenátus rendkívül befolyásos hadügyi bizottságát és a kongresszusban őt tartják a kormány egyik • bizalmi emberének; Világos, hogy Stennis nyilatkozata nem egyezik meg a kormány olyan propagandaszólamaival, hogy Nixon elnök a délkeletázsiai „amerikai jelenlét csökkentésén” fáradozik. (TASZSZ) A reakció támad Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára élesen elítélte az uruguayi jobboldalt, amiért kampányt indított az ország haladó erőit egyesítő front és Libera Sereny ellen, aki a front elnökjelöltje a novemberre kijűzött általános választásokon. A parlamentben elhangzott felszólalásában Arismendi elmondotta, hogy az utóbbi hónapokban ismeretlen tettesek 26 támadást hajtottak végre a kommunista párt és az egységfront helyiségei ellen. A terroristákat egyik esetben sem sikerült letartóztatni, ami arra mutat, hogy a támadók a reakció kitűnően összehangolt terve szerint működnek — szögezte le az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára. B munkások ellen az ellenzék támogatásával LONDON Mint U. Turkatyenko, a TASZSZ tudósítója megállapítja, a Heath-kormány- nak csütörtökön az angol törvényhozás különböző fórumain rekord gyorsasággal keresztülhajszolt szakszervezet-ellenes törvényja" vaslata gyakorlatilag megsemmisíti a dolgozók jogát, hogy sztrájkokat szervezzenek a bérek emelését és a munkakörülmények megjavítását célzó követeléseik támogatására. A törvényjavaslat megA nemzeti front állásfoglalása Tettsket köveiéinek Hasszántól Szabadszállási Lenin Tsz megvételre felajánl jó állapotban levő GAZ 69-es típusú parancsnoki személygépkocsit. Telefon: 21. 1313 RABAT 24 órával azután, hogy II. Hasszán marokkói uralkodó meghirdette a po'itikai és gazdasági élet, „liberalizálását” s együttműködésre hívta föl az ország két legnagyobb ellenzéki pártját, a szóban forgó pártokból alakult nemzeti front új, demokratikus alkotmányt és az új választásokat sürgette. A nemzeti front központi j bizottságának állási og’alá- sa rámutat, hogy a július j 10-i véres események „tra-1 gikus módon bizonyították a több év óta gyakorolt abszolutisztikus személyi hatalom”, valamint az általa létrehozott intézmények kudarcát Az ellenzéki pártok — az Isztiklal és az UNFP — rámutattak: az új kormány kinevezésével a problémák még nem oldódnak meg. „Demokratikus alkotmányra, szabad választásokra van szükség, továbbá olyan kormányra, amely a nép bizalmát élvezi, szavaztatásában a konzervatív kormány nemcsak parlamenti többségére támaszkodhatott, hanem segítséget kapott az ellenzéki munkáspárt és a szak- szervezetek jobboldali vezetőitől is. Ezek bírálták ugyan a munkásellenes törvényjavaslatot, de nem támogatták a dolgozók tömegmegmozdulásait, s „harcukat” mindössze parlamenti szónoklatokra korlátozták. A konzervatív kormány többségére támaszkodva az elmúlt időszakban más olyan intézkedéseket is megszavaztatott a parlamenttel, amelyek erősen sújtják az angol lakosság legszélesebb rétegeit. Így például teljesen megszűnt sok államosított vállalat állami dotációja, s e vállalatok közül sokat visszaadtak magántulajdonba. Ez az intézkedés nagymértékben növelte a munkanélküliséget. A parlament felhasználásával igyekszik a kormány elfogadtatni az országgal a Közös Piachoz való csatlakozást is, amelynek feltételei mégjobban növelik a létfenntartási költségeket, új politikai és katonai kötelezettségeket rónak majd Nagy-Britan- &íár§*.
